Sárospataki Lapok, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1897-01-04 / 1. szám
Tizenhatodik évfolyam. 1. szám. Sárospatak, 1897 január 4. SÁROSPATAKI LAPOK. Sor-sfc Előfizetési díj: Helyben és vidékre postai szétküldéssel, egész évre 6 frt, félévre 2 frt 50 kr. Egyes szám ára 10 kr. & ■ $ A protestáns egyházi és iskolai élet köréből. A SÁROSPATAKI IRODALMI KOR JÜZmiTL — MEGJELEN MINDEN HÉTFŐN. *# Hirdetések díja: Egész oldal 8 frt, fél oldal 4 frt, negyedrész oldal 2 frt. Ezenkívül bélyegdíj 30 kr. TARTALOM: A „Sárospataki Lapok“ barátaihoz.“ Dr. Tildös István. — „A jubileumi év után.“ — „Az államsegélyről.“ Debreczeni Bertalan . — „Az 1896. év fontosabb tanügyi mozzanatai.“ — „XVIII-ik Zsoltár.“ Badácsi György. — „Vegyes közlemények.“ A „Sárospataki Lapok“ barátaihoz. A „Sárospataki Irodalmi Kör, mint a „Sárospataki Lapok“ tulajdonosa, 15 év óta fennálló s a magyar protestáns egyházi és iskolai életben maradandó nyomokat tört közlönyét továbbra is fenntartandónak határozta s miután az a férfiú, ki 15 éven keresztül folytonosan ott állt a lap élén, öt évig, mint társ-, 10-ig, mint felelős szerkesztő, megsokasodott teendői miatt nem vállalkozhatott a további vezetésre, a mesterek után a noviciust bízta meg előkelő szerepet vivő orgánumának szerkesztésével. E személyi változás azonban nem jelenti, nem jelentheti a „Sárospataki Lapok“ irányának, szellemének megváltozását is. Az az irány és az a szellem, mely átlengte a „Sárospataki Lapok“-at, amelyet eddig követett, nem volt más, mint a magyarországi protestantismus érdekeiért, igazaiért való bátor s kitartó küzdelemnek az iránya s szelleme. Ezt cserben hagyni, ezt megváltoztatni nem akarhatja az, a ki a sárospataki főiskolának volt a növendéke, ki a „Sárospataki Irodalmi Kör“-nek irányával s szellemével egynek tudja a magáét. Ez az immár 15 éves tisztességes múlttal dicsekvő „Sárospataki Lapok“ soha sem volt a szerkesztők lapja, hanem az „Irodalmi Kör“-é. A szerkesztők odaadólag munkálkodtak a nélkül, hogy a lapot sajátjuknak tekintették volna. Adott prograrmjukat az „Irodalmi Kör“ elfogadta s a szerint vezették a szerkesztést. Az „Irodalmi Kör“ a régi programmon nem változtatott s így a „Sárospataki Lapok“ is marad az, a mi volt. Küzdeni a magyar protestantismus jogaiért, ez leend a „Sárospataki Lapok ezutáni fő célja is. S a küzdésre, jogaink védelmezésére ezután is nagy szükség leend. A régi ellenségnek támadásai napirenden vannak, azoknak ellensúlyozása okvetlenül szükséges. Az új rendnek több irányban való hatásai élénk őrködést kívánnak, mert a vallásszabadság elvének törvénybe iktatása a vallások s felekezetek teljes egyenjogúságának életbeléptetése nélkül igen sok tekintetben veszedelmet rejt magában hazánkban. Ha ellenfelünk csak az ige fegyverével harcolna, nem fenyegetne veszedelem. De ott a túlsó táborban erős hatalom van, amelylyel szemben ma már igen sokszor elégtelen az ige fegyvere, mert az anyagiasság elve sok részben megtörte a vallásos meggyőződés erejét is. A támadást tehát vissza kell vernünk, vissza oly módon, hogy követelnünk kell a vallásszabadság elvének törvénybe iktatása mellett a felekezetek teljes egyenjogúságát is. Ne csak név szerint álljon ez: nincs államvallás, hanem valóságban is. Emez általános érdek mellett sok más különösebb érdekeink is vannak, s azok sorában a prot. tanügyi iskoláink állanak első helyen, mint mindenestől az egyház testéhez tartozók, melyeknek megvédelmezésére csak is az eddigi irány és szellem fenntartása mellett vállalkozhatunk. Erre vállalkozom én az „Irodalmi Kör“-től nyert megbízatásom következtében, mely nem teszi tulajdonommá a „Sárospataki Lapok“-at, hanem csupán arra ad jogot, hogy vezessem közlönye szerkesztését. Theologiai felfogásbeli különbségek mindig voltak s lesznek is. Maga a protestantismus elve követeli, hogy a gondolkozás szabadsága ne korlátoztassék. Mint eddig, úgy ezután is nyitva állanak e Lapok hasábjai a tudományos értekezéseknek bármily theológiai álláspontból származzanak is. A vizsgálódás, az igazság !