Sárospataki Lapok, 1899 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1899-05-01 / 18. szám
337 SÁROSPATAKI LAPOK. 338 rátételével s ugyancsak Szentandrási Mihály áldásával superintendenssé avattatott. A borsodi egyházmegye pedig ugyanezen év okt. 20-ikán Alacskán tartott gyűlésén eseressé választotta Eőri Pál sajó-szentpéteri lelkészt, azt a templomban három idősebb assessor kézrátétele mellett Csáji Márton superintendens esketett fel. Ilyen alakjában élte aztán át ez az egyházkerület s a borsodi egyh.-megye a század végéig terjedő időt. Ennek nagyobb része, különösen a Mária Terézia uralkodása alatti, keserves emlékezetű a magyar protestáns egyházra nézve. Aránylag azonban még legkevesebbet szenvedett ez a tiszavidéki rész, hiszen míg a Dunamelléken a katholikus főurak és főpapok latifundiumain seregestől pusztultak el az üldözések miatt a református egyházak, itt csak néhány egyházat vesztettünk el ily módon, a közép és kis nemesség java része protestáns lévén, ezek a bár kevés számú, de annál buzgóbb főuraink vezetése alatt oltalmukba vették a szorongatott egyházakat s azoknak híveit. Most száz éve, 1799-ben, átlátván az egyházkerület azt az aránytalanságot, mely a tractusok között van, midőn a borsodi egyházmegye az egyházakat számítva a kerületnek majdnem felét, lélekszám szerint bizonyosan felénél nagyobb részét foglalta magába, elhatározta, hogy a borsodi egyházmegye három egyházmegyére, alsó- és felsőborsodira s gömörire, az egész kerület hét megyére osztassák fel. Elrendelte a célból, és pedig candidatio alkalmazásával, az esperesek választását. Az aug. 31-ik napján Miskolcon tartott particularis superintendentialis gyűlésen bontattak fel a szavazatok, amelyek szerint a felosztott borsodi tractus egyik nótáriusa, Vécsey Zsigmond, mezőkeresztesi lelkész választatott meg az alsó-borsodi egyházmegye első esperesévé. Kevés idő múlva szept. hó 12-ikén tartatott meg Tisza-Kesziben az alsó-borsodi egyh.megye első közgyűlése, a jegyzőkönyv szavai szerint Őri Fülep Gábor superintendens és Négyesi Szepessy József coadjutor curator előlülések alatt. A midőn legelsőben is Tóth András miskolci lelkész superintendentialis vice-notarius által felolvastatott a fentebb jelzett egyh.kerületi közgyűlés jegyzőkönyvének az esperes választásra vonatkozó pontja és az esküformája, s ezek elintéztetvén feladatott a közisteni tiszteletre, s a helybeli gyülekezet és az összesereglett mindkét renden levő elöljárók a templomba bemenvén, alkalmi könyörgést mondott egyik miskolci lelkész, Szathmári Paksi József. Majd Őri Fülep Gábor superintendens, szintén a prédikáló székből, alkalmi beszédet tartván, a megválasztott esperest az eskü letételére felhívta, ki is, a templom közepére kiállván, Tóth András áttal feleskettetett s a superintendens áldása után az egész szent ceremónia énekléssel berekesztetett. A gyűlés most már az esperes és a segédfőgondnok elnöklete alatt folytattatván, elhatároztatott, hogy 12 assesort választanak; ennyi tanácsbiránk van ma is. Az egyh.megye feloszlatott négy járásra, miskolci, keresztesi, csábi és igricsi járásokra; igy van felosztva most is. Csak a jegyzők számában van változás, a mennyiben akkor egy első nótárius és egy vicenotarius választatott. A diaconus szintén megválasztatott s átvette az azelőtt egyesülve fennállott borsodi tractus cassájából ezen alsó-borsodi egyházmegye részére eső 30, azaz harminc rdenes forintot és négy pecsétnyomót s három libellust.“ A mindvégig osztatlan figyelemmel hallgatott jelentésnek egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatása határoztatott. Egyházmegyénkben, a múlt őszi gyűlés óta, három lelkészi állás töltetett be, u. m. a geleji, átányi és a harsányi; e három közül az átányi (oly sok viszály után) egyhangúlag, a harsányi pedig meghívás folytán. Ezen eredmény a jövőt illetőleg méltán jobb reményeket támaszt a többi egyházmegyékben is mind gyakoribb, hasonló örvendetes jelenségekkel együtt, a közelmúltban nagyon is lábra kapott visszaélésekkel szemben a tisztes lelkészi palást megbecsülése és a választási szabadság nemesebb értelmében való alkalmazása érdekében. Tanítói karunk szintén három új taggal szaporodott, de kidőlt tanítóink sorából a legjelesebbek egyike, kinek haláláról az esperesi jelentés is, mint méltó veszteségről emlékezik meg: Asztalos József, tiszanánai tanító. A korán elhunyt tanító, kit Heves megye közigazgatási bizottsága nem régen elismerő oklevéllel jutalmazott, gyámol nélkül maradt özvegyet és kiskorú árvákat hagyott hátra, kikre a lesújtó bánaton kívűl, kétségbeejtő nyomor is várakozik, mert a boldogult nem töltötte még el az amúgy is nagyon szerény nyugdíjra jogosító szolgálati éveket. A tanítói fizetések kiegészítésére szolgáló államsegély egyházmegyénkben, ez idő szerint: 3839 frt. Tanítói korpótlék 34 egyház tanítója részére van kiutalva. Az országos közalapra egyházmegyénk múlt évi járuléka 2356 frt 07 kr. volt, mely összeg hiány nélkül befolyt. Az egyházlátogatói hivatalok által beterjesztett adatok szerint, összes egyházaink bevétele volt 103,507 frt 20'A kr., kiadás 91435 frt 69 kr. Tőkepénz és alapítvány 61864 frt 06 kr., adósság 61514 frt 45 kr., életneműek a magtárakban 2503 kl. 74 liter. Építkezésekre fordítottak egyházaink 52609 frt 35 kr., az adakozások összege 5857 frt 29 kr. Az általánosan hangoztatott hitközöny és buzgósághiány ellenében e jelentős számok eléggé tanúskodnak hit- és vallási életünk elevenségéről. Az esperesi jelentéssel kapcsolatosan olvastatott Faragó János, pápai főiskolai tanár alapító levele, mely szerint ő a kis-tokaji egyházban, elhunyt édesanyja emlékére 400 korona alapítványt tett, részint úrvacsorai jegyek beszerzésére, részint szegény iskolásgyermekek segélyezésére. A gyermeki kegyelet ezen áldásos nyilvánulását e helyen is állítsuk oda követésre méltó példa gyanánt." A közgyűlési tárgyak lebonyolítása, az újonnan választott lelkészek beerősítésével kezdődött; leerősíttettek Illyés János, eddigi harsányi lelkész: Atányba, Kenyeressy Károly, berzéki lelkész: Gelejre, Tóth Béla, miskolczi s.-lelkész: Harsányba. Hasonlóképen tanítókul: Nemes Géza Andornokra, Zsigmond Kálmán Cserépfaluba és Tana Karolin tanítónő Miskolczra, kik közül Zsigmond Kálmán és Tana Karolin, hivatalukra ez alkalommal eskettettek fel. A scontróba maradt ügyek letárgyalása után, felolvastattak az egyházmegyei pénztári számadásokról szóló jegyzőkönyvek, melyek nyomán az ügybuzgó pénztárnoknak szívesen adta meg közgyűlésünk az elismeréssel párosult fölmentvényt. E tárgynál nem mulaszthatom el annak felemlítését, hogy egyházmegyei pénztárunk, mely 100 ével azelőtt 30, mondd harminc rdénes forinttal kezdte meg pályafutását, ma 14157 frt 41 krrel számol. A lőrincfalvi kisded egyház, mely két évvel ezelőtt lett anyaegyházzá, templomot készül építeni. Egész kerületünkben ez az egyetlen egyház, melynek temploma nincs, melyre pedig, mint evangyéliomi vallásunk világitó tornyára ott, a hevesmegyei nagy pápistaság területén s épen a szathmári püspökség birtokán, oly igen nagy szükség van. Közgyűlésünk kész szívvel is gyámolítja e különben felette kicsiny és szegény egyházunkat nemes törekvésében; legközelebbi kérését, hogy részére országos segélygyűjtési engedély eszközöltessék: pártolólag terjeszti föl közgyűlésünk az egyházkerületre. Örvendetes tudomásul szolgált a miskolci egyház jelentése a néhai Debreceni Dániel-féle hagyaték kezeléséről, melyből kitűnik, hogy a presbyterium nemes buzgólkodása folytán ez alapítvány jövedelméből a miskolci lelkészek és tanítók, már a jövő évtől kezdve jelentékeny fizetésemelésben fognak részesülni. Úgy ez, mint a Fekete János egri állami iskolai tanító azon jelentése, hogy Egerben, a mindkét nemű ref. vallása elemi tanköteles