Sárospataki Református Lapok, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-04 / 49. szám
49. szám.SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK. 487 Székelyudvarhelyt és Zilahon. Sajnos, tanuló ifjúságunk nagyon hanyag. Hisz átlagban minden negyedik-ötödik tanuló rossz. S ez az arányszám kedvezőtlenebb eredményt mutat az országos eredménynél. Ez bizony elég szomorú jelenség. Állandó is a panasz az ifjúság szorgalma ellen az igazgatói beszédekben. Marosvásárhelyt a felsőbb osztályos tanulók tanúsítottak nagy hanyagságot. A minden tárgyból jeles tanulók száma legkisebb Miskolcon (8), Gyönkön (4), Karcagon (9), Kecskeméten (11). Legnagyobb Patakon (61), Debrecenben (59, 13%,), Kolozsvárt (46). Az ismétlésre utasított (végleg bukott) tanulók száma legnagyobb Nagyenyeden, Szászvároson (27), Debrecenben (28), Budapesten és Miskolcon (32). Legkisebb Kunszentmiklóson (1), Gyönkön (2), Csurgón és Hódmezővásárhelyt (8), Hajdúböszörményben (9). Érettségi vizsgálat. A jelentkező ifjak száma legnagyobb volt Debrecenben (63), Pápán (46), Budapesten (45), Szatmáron (44), Nagyenyeden (30), Marosvásárhelyt (36), legkisebb Karcagon (9) és Mezőtúron (14). Nagyjában arányos az általános népességgel. Feltűnik, hogy Mezőtúron a Vili. o. létszáma 23, míg az érettségire csak 14 ifjú jelent meg. Az eredmény legkedvezőbb Karcagon, Sárospatakon és Sepsiszentgyörgyön (100°/o), szinte 100°/o Székelyudvarhely és Csurgón. Egy jelesen érett tanuló sem volt Kecskeméten, Máramarosszigeten és Mezőtúron. Kedvezőtlen az eredmény általában véve Mezőtúron (35'7°/0 bukott), Máramarosszigeten (3P5°/0) Kecskeméten (29'2°'0), Miskolcon (28'5%). A pályaválasztásról adott kimutatás szerint — bár tudjuk, hogy az teljesen megbízhatatlan, mert igen sokszor számításból mondnak az ifjak de némely pályát, kivált alsóbb hivatalnokit, a jogi pályára való özönlés csökkenőben van. Itt-ott egy kereskedelmi pályára készülő ifjúval is találkozhatni. Bár csak úgy lenne a valóságban is! Ezt azonban nem igen tartjuk valószínűnek. Érettségi után a kereskedő is jogásznak iratkozik. A gimnáziumban bemondott pálya sokszor captatio benevolentiae. f) Magaviselet tekintetében kedvező viszonyok voltak Hajdúböszörményben (94'5°/0 jó magaviseletű), Kunszentmiklóson (97°/n), Sepsiszentgyörgyön és Patakon. Nagyon kedvezőtlen az eredmény Budapesten (547 tanulóból 140 kapott nemjó magaviseleti jegyet) és Csurgón (297 tanulóból 80 kapott szabályszerűt vagy rosszabbat, Szatmáron 78, Pápán 85, Miskolcon 84, Nagyenyeden 59). Karcagon 25'7°/0 a nemjó magaviseletű tanulók száma. S ezt az igazgató kedvezőnek mondja ? (102. lap.) Különösen Csurgón, Kecskeméten, Marosvásárhelyt nagy a panasz a tanuló ifjúság erkölcsi magaviselete ellen. Nem egy igazgató panaszkodik a szülők és a társadalom könynyelműsége ellen, ami miatt a tanulók fegyelmezése szinte lehetetlenné válik. Bizony ideje volna már, hogy a szülők és a társadalom támogassák az iskola nevelői szándékát! 6. Rendkívüli tárgyak. Legtöbb rendkívüli tárgyat tanítottak Pápán (német társalgás, francia, angol nyelv, szabadkézi rajz, zene, ének, gyorsírás, gépírás, egészségtan, céllövés ( 10), legkevesebbet Karcagon (rajz, zene, angol). Mindenütt tanulhattak a fiúk zenét, éneket, egészségtant. A legtöbb iskola tanítja a céllövést, a franciát, a szabadkézi rajzot, gyorsírást. Mezőtúron tanultak floydöt is. Amennyire helyes a német társalgás meghonosítása, épen annyira nem értjük a gépírás bevezetését. Látnivaló, hogy az iskolák vezetősége minden lehetőséget megad a végett, hogy az ifjúság haladjon. Sajnos, hogy a vállalkozók száma aránylag nagyon kicsi mindenütt. Nagyon egyenetlen a kitűzött pályakérdések megoldásában tanúsított kedv is. Egyes helyeken (Zilah) épen panaszra ad okot. Dr. Kristóf György. (Vége köv.) * Kocsi Csergő Bálint Gályarabságról Írott munkájának eredeti kézirata főiskolánk könyvtárában. Kocsi Csergő Bálint ref. gályarab, pápai rektorprofessor tudvalevőleg a gályarabságból való kiszabadulása után, az 1676—1678. években Zürichben, Heidegger (Hottinger) Henrik Jánosnak, a héber nyelv tanárának vendégszerető házánál írta meg a szenvedésekben részes szemtanú hitelességével s megható közvetlenségével a magyar gályarab-lelkészek és rektorok történetét, melyet aztán gályarabtársa, Harsányi István rimaszombati ref. lelkész s még többen átolvastak és revideáltak. Kocsi Csergő e jeles munkája azonban teljes ötven esztendőn át csak kéziratban hevert, míg aztán Lampe Frigyes Adolf utrechti egyetemi tanár kiadta Utrechtben 1728-ban, Debreczeni Ember Pál sárospataki ref. lelkész és collegiumi tanár „Historia Ecclesiae Reformatae in Hungaria et Transylvania“ c. művében a 746—919. lapokon, de nem eredeti terjedelmében, hanem annak csak I—IX. fejezeteit. (Debr. Ember Pál nem vette fel egyháztörténetébe a Kocsi Csergő munkáját; ezt Lampe illesztette bele.) A X—XII. fejezeteket Balog Elemér adta ki a Magyar Prot. Egyháztörténeti Adattár I-fő (1902-iki) évfolyamának 76—184. lapjain, a Magyar Nemz. Múzeumban és a debreceni ref. főiskola könyvtárában őrzött kéziratok alapján. Az I—IX. fejezeteket Lampe közléséből magyarra fordította, részben át is dolgozta 1738-ban, nagyenyedi collégiumi esküdt theologus deák korában. Bod Péter, a XVIII-ik század elsőrangú tudósa s a munkának „Kősziklán épült ház ostroma”11 címet adott. (Bod Péter a X—XII. fejezeteket még nem ismerte.) Nyomtatásban azonban akkor a mostoha viszonyok miatt nem jelenhetett meg s csak 1866-ban adta ki, bevezetéssel és jegyzetekkel kísérve Szilágyi Sándor Lipcsében. Szinnyei Józsefnek téves az az állítása (Magyar írók, II. 307. hasáb), hogy Szilágyi S. Bodnak, Kocsi Csergő után fordított és átdolgozott munkáját a három utolsó könyvvel, XXXII. fejezet, megtoldva adta volna ki a Nemzeti Múzeumban levő kéziratból, mert Szilágyi megemlékezik ugyan a bevezetésben (4. lap) a három utolsó könyvről s említi is azok tartalmát hat sorban, de magát a teljes szöveget nem közölte. Kocsi Csergő Bálint nevezetes munkájának eredeti kéziratáról a magyar történetírók Budai Ézsaiás híradása alapján eddig úgy tudták, hogy az Zürichben őriztetik. „Maga az eredeti kézírás — úgymond Budai ! Két kéziratos példánya még van főiskolai könyvtárunk kézirattárában. Egyik 41. másik 81. alakú kötet. Amaz az Orbán Györgyé, emez előbb a Ketzeli Ferencé, majd a Kotsi Sámuelé volt. Amaz együvé van kötve Szathmári Paksi István „Sión Siralma" c. költeményével.