Sárospataki Református Lapok, 1917 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-21 - 1917-10-28 / 42-43. szám

42—43. szám SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK. 303 „Bethesda" társszerkesztője és titkára. Debrecen, Hoffmann és Kronovitz kiadása. Ára 1 , 20 fill. A tiszta jövedelem egy része a ref. sajtóalapot és szociális akciót illeti. Nagy tűzzel megírt, erőteljes épitőbeszéd. Kár, hogy a szerző túlságosan meg­terhelte nem mindég jelentős idézetekkel és hogy túlságba vitte benne az adatszerűséget. Mindazáltal igazán szép részletekben bővelkedik és mély hitről tett bizonyságot. Ajánljuk megvételre és terjesztésre ! * „Áron vétettetek meg". Imádság és egyházi beszéd a reformáció 400-as jubileumára. A hunyadi egyházmegye közgyűlése alkalmával elmondotta Berde Sándor brádi ref. lelkész. Ára 1 korona. A jövedelem a Kolozsvárt felállítandó ref. felsőbb leánynevelő intézet javára szolgál Kapható Algyógyon az egyh.­­megyei pénztári hivatalnál. Terjedelmében túl nagy, de aztán igen gazdag, nagyon értékes beszéd. Nyel­vezete kissé halmozott, de fordulatos és színes. Tiszta kálvinista világ- és életfelfogás homiletikailag is sikerült tűkre, egyike az elolvasásra és értékesítésre a legalkalmasabb jubileumi beszédeknek. M.r. * Emlékirat a reformáció négyszázados évfordu­lójára. A ref. egyetemes konvent megbízásából írta dr Erdős József debreceni egyetemi tanár. A ref. egyetemes konvent hivatalos kiadványa. Budapest, 1917. 19 lap. Ez az emlékirat, amelyet konventi hatá­rozat folytán hazánk valamennyi presbyteriumában fel fognak olvasni és­­könyvbe venni, — a refor­máció előállását előidéző okoknak, a reformáció főbb eseményeinek és eredményeinek, az összes népekre s közelebbről hazánkra gyakorolt jótékony hatásának s a jövőben a reformáció híveire váró magas felada­toknak hűséges, kellő melegségű előadása. * A mi hitünk- Elmélkedések és beszédek a refor­máció 400 éves jubileumára. írtta: Szimonidesz Lajos ág. hitv. ev. lelkész. Budapest, 1917. Scholtz testvérek kiadása: 8 r. 64 lap. Ára 1 , 20 fillér. Tartalma: Miről prédikáljunk? A megtérés. A hit. Van-e ránk szükség ? Halott istenek. A legnagyobb parancsolat. Hódító erőnk. Ebben az utolsó beszédben szerző elszomorodva állapítja meg, hogy a háromszázados jubileum óta meg­döbbentő az ág. ev. egyház dekadenciája. „A máglyára menni kész lutheri karakterek helyét okos megalkuvók, simanyelvű törtetők, az élet szeretői foglalták el" (63­­.). Kemény beszéd. * Imák, erkölcs-, illem-, egészség- és életszabá­lyok református népiskolák használatára. Kiadta a vértes­aljai ref. egyházmegye. 13-ik jav. kiadás. Budapest, (Kókai Lajos) 1918. Kis 8 r. 68 lap. Ára 50 fill.­Ez a kis füzet felöleli az aranyábécét is. Régi alakja helyett azonban helyesebb lett volna a Czinke Istvántól átdol­gozott formájában közölni. * Tokaji református papok Közli: Gulyás József. Sárospatak, 1917. 8 r. 56 lap. Ára 2 kor, 50 fill. Dr. Gulyás József sárospataki főgimn. tanár a tokaji ref. papok eme névsorát a sárospataki főiskolai könyvtárban őrzött kéziratos munkából adta ki, amelyet Szilassi János tokaji nótárius készített 1792-ben s amelyet Szombathi János sárospataki tanár és könyvtárnok sok becses toldalékkal látott el. A névsorból kitűnik, hogy a tokaji ref. egyházközségnek mily sok híres-nevezetes papja volt. (Batizi András, Kecskeméti C. János, Szepsi Korocz György, Tolnai D. János, Köleséri Sámuel, Érsekújvári Orbán, Szathmári Paksi Ábrahám stb.) Igen örvendetes dolog, hogy ez a névsor a reformáció 400-ados évfordulója alkalmából önállóan is megjelent. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Gyászhírek. Ifi- Bálint Dezső királyhelmeci ref. lelkész, az alsózempléni egyházmegye aljegyzője, a bodrogközi lelkész­ értekezlet jegyzője, f. hó 15-én életének 34-ik, lelkészi működésének 9-ik évében, néhány heti betegeskedés után, befejezte földi pálya­futását. Azok közé a lelkes, munkás lelkipásztorok közé tartozott, akik nem csupán prédikátorok, hanem nemes belmissziót is gyakorló, önzetlen munkásai az Úr szőlőjének, akik teljesen átadják magukat annak a felemelő, építő munkának, amely a magyar ref. paróchián reájuk vár. Hívei őszintén szerették, mert megérezték, hogy ügyes-bajos dolgaikban jó tanács­osai és cselekedettel való részvétele mély és igaz érdeklődés megbizonyítása. Vallásos irányú olvasmá­nyok kiosztása és felolvasások tartása egyházépítő gondjai közé tartozott. Fogyasztási és értékesítő szö­vetkezet alapításával is, melynek elnöke volt, hívei­nek s polgártársainak érdekeit igyekezett szolgálni. Gimnáziumi és theol. tanulmányait a sárospataki fő­iskolában végezte, hol 1905-ben tette le az első lel­készképesítő vizsgálatot. Theol. tanulmányainak továbbfolytatása, valamint a németországi egyházi élet megismerése céljából egy évet a berlini egyete­men töltött. Egy ideig pedig egy Berlin melletti ev. egyházközség lelkészénél időzött részint a német nyelv minél tökéletesebb elsajátítása, részint pedig az egyházi élet beható tanulmányozása céljából. Kül­földön szerzett tapasztalatait odaadó készséggel igye­kezett a saját egyházközségének belső és külső épí­tésében értékesíteni. Meleg szívű barátja volt a sáros­pataki főiskolának, amely iránt táplált igaz szeretetét és nemes áldozatkészségét cselekedettel is megpecsé­telte úgy a SOL., mint az egyházkerület által esz­közölt gyűjtés alkalmával. Nagy veszteség úgy egy­házközségére, mint főiskolánkra nézve ily lelkes és buzgó munkás, ily áldozatkész barát korai elvesztése. Aki 34 éves koráig oly sok egyházépítő, nemes irá­nyú cselekedetet hajtott végre, az, ha Isten kegyel­méből tovább működhetik, minden bizonnyal még nagyobb erővel folytatta s gyarapította volna nemes becsvággyal végzett hivatalos és nem hivatalos teen­dőinek sorozatát. Szülőtisztelő, testvéreit forrón sze­rető, szerény férfi volt. Bizonyára szervi szívbaja volt az oka annak, hogy családot nem alapított. A korán elköltözött szorgalmas, lelkiismeretes és buzgó lelkészben Bálint Dezső sárospataki ref. lelkész, alsó­zempléni esperes legidősebb fiát gyászolja. Temetése 18-án Sárospatakon, nagy részvét mellett ment végbe a templomból, ahol Janka Károly cigándi lelkész mondott felette mélyen járó, megható gyászbeszédet, a sírnál pedig Keresztury József nagygéresi lelkész meleg közvetlenséggel előadott szép beszéddel vett tőle búcsút. Pihenése legyen csendes, emlékezete pe­dig Istentől és emberektől áldott. — G. Nagy Lajos, főgimnáziumunk volt növendéke (a múlt iskolai év­ben VII. o. t. volt, a folyó iskolai évben betegsége miatt nem jöhetett el intézetünkbe). G. Nagy István gemzsei ref. lelkész szép reményű fia f. hó 20-án, hosszas szenvedés után elhúnyt a szülei háznál s 21-én eltemettetett nagy részvét mellett. A mélyen sújtott szülők gyászában őszinte részvéttel osztozunk. — Özv. Rácz Ábrahámné szül. Nagy Zsófia úrnő­­.

Next