Sárospataki Református Lapok, 1917 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-21 - 1917-10-28 / 42-43. szám
42—43. szám SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK. 303 „Bethesda" társszerkesztője és titkára. Debrecen, Hoffmann és Kronovitz kiadása. Ára 1 , 20 fill. A tiszta jövedelem egy része a ref. sajtóalapot és szociális akciót illeti. Nagy tűzzel megírt, erőteljes épitőbeszéd. Kár, hogy a szerző túlságosan megterhelte nem mindég jelentős idézetekkel és hogy túlságba vitte benne az adatszerűséget. Mindazáltal igazán szép részletekben bővelkedik és mély hitről tett bizonyságot. Ajánljuk megvételre és terjesztésre ! * „Áron vétettetek meg". Imádság és egyházi beszéd a reformáció 400-as jubileumára. A hunyadi egyházmegye közgyűlése alkalmával elmondotta Berde Sándor brádi ref. lelkész. Ára 1 korona. A jövedelem a Kolozsvárt felállítandó ref. felsőbb leánynevelő intézet javára szolgál Kapható Algyógyon az egyh.megyei pénztári hivatalnál. Terjedelmében túl nagy, de aztán igen gazdag, nagyon értékes beszéd. Nyelvezete kissé halmozott, de fordulatos és színes. Tiszta kálvinista világ- és életfelfogás homiletikailag is sikerült tűkre, egyike az elolvasásra és értékesítésre a legalkalmasabb jubileumi beszédeknek. M.r. * Emlékirat a reformáció négyszázados évfordulójára. A ref. egyetemes konvent megbízásából írta dr Erdős József debreceni egyetemi tanár. A ref. egyetemes konvent hivatalos kiadványa. Budapest, 1917. 19 lap. Ez az emlékirat, amelyet konventi határozat folytán hazánk valamennyi presbyteriumában fel fognak olvasni éskönyvbe venni, — a reformáció előállását előidéző okoknak, a reformáció főbb eseményeinek és eredményeinek, az összes népekre s közelebbről hazánkra gyakorolt jótékony hatásának s a jövőben a reformáció híveire váró magas feladatoknak hűséges, kellő melegségű előadása. * A mi hitünk- Elmélkedések és beszédek a reformáció 400 éves jubileumára. írtta: Szimonidesz Lajos ág. hitv. ev. lelkész. Budapest, 1917. Scholtz testvérek kiadása: 8 r. 64 lap. Ára 1 , 20 fillér. Tartalma: Miről prédikáljunk? A megtérés. A hit. Van-e ránk szükség ? Halott istenek. A legnagyobb parancsolat. Hódító erőnk. Ebben az utolsó beszédben szerző elszomorodva állapítja meg, hogy a háromszázados jubileum óta megdöbbentő az ág. ev. egyház dekadenciája. „A máglyára menni kész lutheri karakterek helyét okos megalkuvók, simanyelvű törtetők, az élet szeretői foglalták el" (63.). Kemény beszéd. * Imák, erkölcs-, illem-, egészség- és életszabályok református népiskolák használatára. Kiadta a vértesaljai ref. egyházmegye. 13-ik jav. kiadás. Budapest, (Kókai Lajos) 1918. Kis 8 r. 68 lap. Ára 50 fill.Ez a kis füzet felöleli az aranyábécét is. Régi alakja helyett azonban helyesebb lett volna a Czinke Istvántól átdolgozott formájában közölni. * Tokaji református papok Közli: Gulyás József. Sárospatak, 1917. 8 r. 56 lap. Ára 2 kor, 50 fill. Dr. Gulyás József sárospataki főgimn. tanár a tokaji ref. papok eme névsorát a sárospataki főiskolai könyvtárban őrzött kéziratos munkából adta ki, amelyet Szilassi János tokaji nótárius készített 1792-ben s amelyet Szombathi János sárospataki tanár és könyvtárnok sok becses toldalékkal látott el. A névsorból kitűnik, hogy a tokaji ref. egyházközségnek mily sok híres-nevezetes papja volt. (Batizi András, Kecskeméti C. János, Szepsi Korocz György, Tolnai D. János, Köleséri Sámuel, Érsekújvári Orbán, Szathmári Paksi Ábrahám stb.) Igen örvendetes dolog, hogy ez a névsor a reformáció 400-ados évfordulója alkalmából önállóan is megjelent. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Gyászhírek. Ifi- Bálint Dezső királyhelmeci ref. lelkész, az alsózempléni egyházmegye aljegyzője, a bodrogközi lelkész értekezlet jegyzője, f. hó 15-én életének 34-ik, lelkészi működésének 9-ik évében, néhány heti betegeskedés után, befejezte földi pályafutását. Azok közé a lelkes, munkás lelkipásztorok közé tartozott, akik nem csupán prédikátorok, hanem nemes belmissziót is gyakorló, önzetlen munkásai az Úr szőlőjének, akik teljesen átadják magukat annak a felemelő, építő munkának, amely a magyar ref. paróchián reájuk vár. Hívei őszintén szerették, mert megérezték, hogy ügyes-bajos dolgaikban jó tanácsosai és cselekedettel való részvétele mély és igaz érdeklődés megbizonyítása. Vallásos irányú olvasmányok kiosztása és felolvasások tartása egyházépítő gondjai közé tartozott. Fogyasztási és értékesítő szövetkezet alapításával is, melynek elnöke volt, híveinek s polgártársainak érdekeit igyekezett szolgálni. Gimnáziumi és theol. tanulmányait a sárospataki főiskolában végezte, hol 1905-ben tette le az első lelkészképesítő vizsgálatot. Theol. tanulmányainak továbbfolytatása, valamint a németországi egyházi élet megismerése céljából egy évet a berlini egyetemen töltött. Egy ideig pedig egy Berlin melletti ev. egyházközség lelkészénél időzött részint a német nyelv minél tökéletesebb elsajátítása, részint pedig az egyházi élet beható tanulmányozása céljából. Külföldön szerzett tapasztalatait odaadó készséggel igyekezett a saját egyházközségének belső és külső építésében értékesíteni. Meleg szívű barátja volt a sárospataki főiskolának, amely iránt táplált igaz szeretetét és nemes áldozatkészségét cselekedettel is megpecsételte úgy a SOL., mint az egyházkerület által eszközölt gyűjtés alkalmával. Nagy veszteség úgy egyházközségére, mint főiskolánkra nézve ily lelkes és buzgó munkás, ily áldozatkész barát korai elvesztése. Aki 34 éves koráig oly sok egyházépítő, nemes irányú cselekedetet hajtott végre, az, ha Isten kegyelméből tovább működhetik, minden bizonnyal még nagyobb erővel folytatta s gyarapította volna nemes becsvággyal végzett hivatalos és nem hivatalos teendőinek sorozatát. Szülőtisztelő, testvéreit forrón szerető, szerény férfi volt. Bizonyára szervi szívbaja volt az oka annak, hogy családot nem alapított. A korán elköltözött szorgalmas, lelkiismeretes és buzgó lelkészben Bálint Dezső sárospataki ref. lelkész, alsózempléni esperes legidősebb fiát gyászolja. Temetése 18-án Sárospatakon, nagy részvét mellett ment végbe a templomból, ahol Janka Károly cigándi lelkész mondott felette mélyen járó, megható gyászbeszédet, a sírnál pedig Keresztury József nagygéresi lelkész meleg közvetlenséggel előadott szép beszéddel vett tőle búcsút. Pihenése legyen csendes, emlékezete pedig Istentől és emberektől áldott. — G. Nagy Lajos, főgimnáziumunk volt növendéke (a múlt iskolai évben VII. o. t. volt, a folyó iskolai évben betegsége miatt nem jöhetett el intézetünkbe). G. Nagy István gemzsei ref. lelkész szép reményű fia f. hó 20-án, hosszas szenvedés után elhúnyt a szülei háznál s 21-én eltemettetett nagy részvét mellett. A mélyen sújtott szülők gyászában őszinte részvéttel osztozunk. — Özv. Rácz Ábrahámné szül. Nagy Zsófia úrnő.