Sárospataki Református Lapok, 1918 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1918-01-06 / 1. szám
1. szám tÍAKOSPATAKI REFORMATUR LAPOK. 3 A katholikus autonómia és az 1848: XX. tc. végrehajtása. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter a képviselőház december 21-iki ülésén benyújtotta a katholikus autonómiáról és az 1848: XX. t. c. fokozatos végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat. A katholikus autonómiáról szóló javaslat megadja a kath. egyháznak a többi törvényesen bevett vallásfelekezetek mintájára az önkormányzat jogát. Kimondja, hogy a magyarországi katholikus egyház önkormányzati jogánál fogva a főkegyúri jogintézmény és az állami jogok sérelme nélkül maga intézkedik a szervezetével és alkotmányával megegyező módon egyházi, vagyoni és iskolai ügyeiben. Az önkormányzati szervezet részletes szabályait az ő felsége által egybehívandó szervező gyűlés fogja megállapítani az egyházi főhatóságok hozzájárulása s a király jóváhagyása mellett, a főkegyúri jog és a katholikus egyház hierarchikus szervezetének szemelőtt tartásával és a fennálló törvények korlátai között. A törvényjavaslat mint alapelvet mondja ki azt, hogy az önkormányzati szervezet egyházi és világi férfiak bevonásával és azok közreműködésének biztosításával létesítendő s hogy bizonyos az önkormányzati hatáskörhöz tartozó ügyek, melyeket a szervezeti szabályzat fog részletesen megalapítani, Őfelsége legmagasabb hozzájárulásának tartatnak fel. A törvényjavaslat azonban nemcsak az önkormányzatot biztosítja a katholikus egyháznak, hanem e mellett kimondja azt is, hogy a vallás- és a tanulmány alap és az azokból feltartott vagy segélyezett, valamint egyáltalán a miniszter rendelkezése alatt álló közép- és főiskolák átadandók a kath. önkormányzatnak. A budapesti tudományegyetem fentartására szolgáló egyetemi alap is csak addig hagyatik meg mostani állapotában, amíg a vallás- és közoktatásügyi miniszter az önkormányzati szervezettel az alap jövendő kezelése, jövedelmeinek mikénti felhasználása iránt végleges megállapodásra nem jut. A miniszter rendelkezése alatt álló egyéb alapok, alapítványok, tannevelő és egyéb intézetek is átadandók az önkormányzatnak, ha megvizsgáltatásuk után azok katholikus jellegűeknek bizonyulnak. A javaslat tehát egy hatalmas s egyelőre meg sem határozható vagyont is rendelkezésére bocsát az önkormányzati szervezetnek. Az önkormányzat hatáskörére nézve a javaslat csak általános kijelentéseket tartalmaz s igy egyelőre nem állapíthatjuk meg, hogy mennyiben fogja az autonómia a király főkegyúri jogát módosítani. A főkegyúri jog nem személyes jogosítványa az uralkodónak, hanem egy kormányzati felségjog, a szent korona joga, melyet Ő felsége az 1848: 1I. t. c. értelmében a magyar minisztérium által gyakorol. Az önkormányzat, amennyiben a főkegyúri jogot érinti, a magyar államhatalmat is korlátozza. Épen ezért kívánatos lenne, hogy a szervezeti szabályzat annak idején az országgyűlésnek is bemutattassék. A vallásalap kath. jellegű alap, melynek jövedelmei csak kath. egyházi célokra fordíthatók s igy ez alapnak, az önkormányzati szervezet részére való kiadása megindokolható. A tanlmányi alap kath. jellege azonban már vitás. Tudjuk, hogy a képviselőház által 1873-ban kiküldött bizottság is azon a véleményen volt, hogy a tanulmányi alap országos jellegű s jövedelmei nem katholikus, hanem országos tanügyi és közművelődési célok előmozdítására fordítandók. A kincstári jogügyek igazgatója 1875 ben szintén hasonló álláspontra helyezkedett. Igaz ugyan, hogy a tanulmányi alap jelenleg is kath. jellegű tanintézetek létesítésére, fentartására és segélyezésére szolgál, de a helyzet azért lényegesen megváltozik, ha az alap az önkormányzati szervezet kezelésébe megy át. A tanulmányi alap, melynek jövedelméből jelenleg 17 kir. kath. gimnázium és 1 jogakadémia (Nagyvárad) tartatik fenn, hatalmas anyagi erő akár az állam, akár a kath. egyház tanügyi politikájának szolgálatában. Amennyiben a miniszter kezelésében van, ha kath. jellegű tanintézetek fentartására fordíttatuk is, elsősorban az állami, nemzeti érdekek kielégítését szolgálta, míg az önkormányzat kezelésében mindenesetre a felekezeti szempontok fognak dominálni. S hogy áll a helyzet a többi felekezetek szempontjából ? A kath. egyház egy hatalmas tanügyi alap tulajdonához jut, melyet tetszése szerint használhat fel a maga céljaira, amikor a többi vallásfelekezetek s közöttük a mi ref. egyházunk is, az anyagi eszközök hiánya miatt a maga legvitálisabb tanügyi érdekeit is alig tudja kielégíteni. Egyetemes egyházunknak egy fillér sem áll rendelkezésére, hogy tanügyünk összhangzatos fejlesztését biztosíthasa. Nézzük a felsőoktatás kérdését. A nagyváradi jogakadémia, mely egyike a legéletképesebb jogakadémiáknak, átmegy a kath. egyház birtokába ugyanakkor, amikor mi, reformátusok képtelenek vagyunk kellőképen megerősíteni a saját jogakadémiáinkat s azokat a megszüntetés állandó veszélye fenyegeti. S vájjon nem történhetik-e meg, hogy a kath. egyház a birtokába kerülő egyetemi és egyéb alapítványokból egy kath. egyetemet állít fel ? mi gondolhatunk-e egy ref. egyetem felállítására? Ha a kormány és a törvényhozás tanügyi politikája a felekezeti oktatás mellett foglal állást, nekünk nem lehet ellene semmi kifogásunk , de akkor minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy az állam bocsássa a mi rendelkezésünkre is a megfelelő eszközöket. Az 1848: XX. t. c. fokozatos végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ezt — sajnos — nem teszi. Református egyházunknak 126600000 korona alapítványi tőkét bocsát ugyan rendelkezésére, de ez lényegében nem egyéb, mint a közigazgatási, adócsökkentési államsegély címén s a lelkészi nyugdíjintézet részére eddig is nyújtott állami támogatás bizonyos mértékben (nem egészen 2 millió koronával) felemelt összegének tőkésítése. A törvényjavaslat kimondja, hogy az alapítványi tőke, illetőleg annak kamatai csak a most felsorolt három célra t. i. az egyházi adózás rendezésére, az egyházi közigazgatás költségeire és az orsz. lelkészi nyugdíjintézet segélyezésére fordíthatók. Feltéve, hogy a biztosított összeg ezekre a célokra tényleg elég is volna, amiről pedig alig lehet szó, hol maradnak egyházunknak egyéb kielégítetlen szükségletei? Hol maradnak főleg a tanügyi szükségletek, melyeknek a fedezésére a kath. egyház megkapja a tanuhányi alapot ? Egyházunk vezetőinek mindent el kell követniök.