Sárospataki Református Lapok, 1922 (17. évfolyam, 1-53. szám)
1922-01-01 / 1. szám
nandó és végtelenül elkeserítő helyzetünkben szinte vigaszt nyújt a 300 év előtti állapot kétségbeejtő volta, amikor német-török birkózott egymással hazánk testén s a 3 részre oszlott ország egyikében sem találunk irigylésre méltó állapotot. A magyar király alatt élő egypár csonka megyéből álló karima a vallásos türelmetlenséggel és zsarnoki önkénnyel küzd, a török uralom rendszeres rablás, irtózatos pusztulás vagyonban és emberekben. Erdély még nem heverte ki a Básta-féle rémuralmat. Oly idők voltak ezek is, amikor minden bitang boldogult, csak a magyar volt üldözött a saját honában. Ebben a rémséges időben jól esik megállapodni Bethlen Gábor 16 éves uralkodásánál, mely csodamódra átalakította, felvirágoztatta és tényezővé tette az európai politikában a kis Erdélyt. Jólesik látnunk ebben az őrültséggel telített korszakban egy komoly, benső vallásos embert, aki vallásos türelmet tud tanúsítani oly időben, amikor Középeurópát sivataggá változtatta a 30 éves vallásháború rombolása. Miben volt nagy Bethlen Gábor ? Hatalmas szellemi ereje elsősorban nagy katonai és politikai tettekben nyilvánult. Mint katona 42 csatában vett részt s összemérte kardját Európa akkori leghíresebb hadvezéreivel, anélkül, hogy csak egyszer is legyőzetett volna. Mint diplomata a nemzetközi politika legravaszabb vezetőivel állott szemben, de egyik se fogott ki rajta. De a vitézi tudományok és diplomatiai sikerek jeles mestere, mint fejedelem is a legelsők sorában áll. Teremtő képessége, alkotó ereje egy tönkrement országot virágoztatott fel, egy kis és erőtelen államot emelt az anyagi és szellemi jólét magaslatára. Midőn a körülmények kényszerítő hatása alatt fejedelemmé lett, Erdély trónja egyáltalában nem volt kívánatos. A pusztulás és ínség magával hozta az engedetlenséget, a zendüléseket, a vallási, erkölcsi és anyagi romlottságot, a fejedelmi tekintély leszabott, az állami intézmények szabályos működése megszűnt. A közviszonyok e zűrzavarát növelte az, hogy Bethlen Gábor megválasztása majdnem legyőzhetetlen külügyi nehézségeket támasztott. És Bethlen Gábor győzedelmeskedett azokon. Midőn pedig a külső veszélyek elmúltak, sőt amikor azok elhárítását megkezdette, ugyanakkor tudatosan, átgondolt terv szerint hozzáfogott országa belső bajainak orvoslásához is. És tényleg e téren volt a legnagyobb s működése e téren volt a legáldásosabb. Belső reformatevékenységének ő maga maradt központja, vezérlő szelleme, teremtő lelke mindvégig. Nevéhez fűződik az a nagyszerű és sokoldalú haladás, a nemzet anyagi és szellemi erejének ama szerencsés kifejtése, mely Erdélyben az ő uralkodása korában végbement. Amint trónra ül, egyszerre sürgős forrás támad mindenütt, a közéleti munka minden ágában! Az anarchiát rend és nyugalom, a szellemi tespedést élénken lüktető művelődési élet, a nyomort és inseget anyagi gyarapodás és jólét váltja fel. Ritka eset a történetben, hogy a katona, ki az államot a folyvást fenyegető veszély ellen védi, egyszersmind a béke műveinek istápolója s a műveinkes előharcosa legyen. Bethlen Gábor tényleg ritka kiváló ember. Mint katona is kimagaslik katonái közül, a béke műveiben szintén messze kitűnik az ő nagy egyénisége a környezetéből. Ő volt minden reformtörekvés kezdeményezője és végrehajtója. Az ő lelkében fogamzottak meg azok az eszmék, melyek Erdély feldúlt közéletét rendezték s egészséges szervezettel látták el. Világhistóriai jelentősége Bethlen Gábornak abban áll, hogy ő tudta megállítani a Habsburgoknak egész Európára nézve veszedelmessé vált hatalmát. A legnagyobb történetírók megállapították, hogy az ő fellépésével kezdődik a 30 éves vallásháború európai jelentősége. Mint nyitott szemű politikus látta világosan az eseményeket, tudta az események összefüggését és következményeit. Ébersége, előrelátása vitte bele a harcba, mikor még nem késő. Három felkelésének minden eseménye igazolja, hogy igaza volt. Hadvezéri és diplomatiai ügyessége a kis Erdélyt elsőrangú állammá tette s udvara találkozó helye volt az európai vezető népek követségeinek. Az európai diplomáta szálai több ízben a Bethlen Gábor kezében futottak össze s Erdély, a kis Erdély ezekkel a vezető hatalmakkal nem a pártfogolt, a kérelmező, de az egyenrangú fél szerepét vitte. A magyar név becsülete Hunyadi Mátyás óta nem volt ismertebb. Uralkodásának azonban legszebb ékessége az volt, hogy a műveltség, az irodalom, a művészet, a közoktatás a legmelegebb pártfogást talál benne. Nemcsak a hatalmas urat látjuk benne, aki győzelmei után kegyelmesen a lantost, a hegedűst és tudóst is kegyeiben részesíti, de látjuk benne a tudománnyal komolyan foglalkozó embert, akinek a tudománnyal való foglalkozás a szó nemes értelmében élvezet, átérzett személyes életszükséglet. A szó legnemesebb értelmében ő a legelső magyar fejedelem, aki tudatosan és rendszeresen fáradott abban, hogy a nemzetiközműveltség általános színvonala emelkedjék. Ő maga korának egyik legtanultabb fejedelme, aki a kard mellett a tollat is tudta forgatni s egész életén át olvasott és tanult. A legmozgalmasabb időben, az uralkodás ezerféle gondjaiban, sőt a táborozás fáradalmaiban se hagyta abba ismereteinek gyarapítását s meglett férfi korában és uralkodói hatalmának tetején se találta méltóságába ütközőnek a tudósoktól tanulni. A bibliát, melyet 26-szor olvasott át s más kedves könyveit mindenütt magával vitte s ezek voltak az ő szórakoztatói, a közoktatás terén tett intézkedései, a felsőbb oktatás szervezése, könyvtára, régiséggyűjteménye mind arról tesznek tanúbizonyságot, hogy nagy ember volt nemcsak elért hadi és diplomatiai sikereiért, de nagy volt mint ember is. És legnagyobb volt, természetesen mint magyar ember. Német és török diplomaták eleget szidták és gyalázták. Természetesen ő nem volt se török, se német, tehát a török és német meg se tudta érteni a Bethlen Gábor hintapolitikáját. Az egyetlen lehetséges politika volt, melyet már Martinuzzi kitűzött, mely meg akart menteni a német és török körmei közül a magyarság részére annyit, amennyit lehetett. , Dicső fejedelem! Emléked, vigaszt nyújt s reménysugárt mostani kétségbeesésünkben. Dicső