Sárospataki Református Lapok, 1924 (19. évfolyam, 1-51. szám)

1924-01-13 / 1-2. szám

XIX. évfolyam. 1—2. szám Sárospatak, 1924 január 13. REFORMÁTUS UFÓK A TISZÁN INNENI REF. EGYHÁZKERÜLET ÉS A SÁROSPATAKI FŐISKOLA KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Fél évre ........................ 10.000 borona. Egy hónapra 2.000 korona. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő és kiadó Dr. RÉVÉSZ KÁLMÁN DR. RÁCZ LAJOS Fömuakatár&ak: MARTON JÁNOS, ENYEDY ANDOR, FARKAS ISTVÁN HIRDETÉSEK DIJA: Megegyezés szerint. TARTALOM. Kiss Ernő: Esperesi székfoglaló beszéd. (Folyt, és vége.) — A főiskolai tankönyvkiadás kérdése. (Folyt, köv.) Irodalom. — Vegyes közlemények. — Hivatalos rész. — Szerkesztői üzenetek. Esperest székfoglaló beszéd. Tartotta Kiss Ernő ««peres Sárospatakon, 1923 december 11-én. (Folyt, és vége.) A gyülekezetek egymáshoz való viszonyát szin­tén törvény szabályozza, de mintha több volna ebben a jogviszony megállapítása, mint az egy­máshoz tartozandóság, a kölcsönös segítés elvének kidomboritása. Bármint szóljon is a törvény, a gyakorlatban széttagoltság, elszigeteltség jellemzi gyülekezeteink egymáshoz való viszonyát. Ez az oka gyöngeségünknek, mert nem tudunk az egy­séges fellépés erejével h^tni. Az önkormányzat i gyik helyen önhittséggé, a másik helyen öngyil­kossággá falúi. Vannak gyülekezeteink, melyek kedvező körülmények közt a lelki épülés, az anyagi gyarapodás lépcsőjén emelkedőben vannak, viszont más gyülekezeteknek a szegénység, a hitben való megkisértetés ólet-halál harcát el hagyatottságban kell megvivnioií. Nem fáj-e a lelhetek, mikor Iáitok gyüleke­zeteket, melyek nem Diónak egy parányi fehér templomot emelni az Ür dicsőségére, melyeknek gyermekei épületnek is alig nevezhető iskolába járnak? Éö nem gondoljátok-e, hogy Ők is test­véreink., ők is reformátusok s anyaszentegyházunk erejet munkálnánk, ha ezeknek ügyét felfogva, a nagyobb, az erősebb testvérek segítő-kezet nyúj­tanának feléjük? Hiszem és vallom, hogy ezek a szétszórt csontok megelevenednének, ha belőlünk az első keresztyének segítésre kész szeretete áradna feléj ö k. Nem a törvényt rontjuk le, mikor azt köve­teljük, hogy az erős segítse a gyöngét, nem az erőket forgácsoljuk szét, mikor a nagynak javai­ból a kicsinek kérünk ; inkább az egységet épít­jük s betöltjük a testvériség törvényét: „eghnás- nak terhét hordozzátok.* \ A lelkipásztorok egymáshoz való viszonya, faről is szólnunk keik Egymáshoz való viszonyunj? ne egymás munkájának az óesárlásában, de nvrfs az úton-útfélen való barátkozásban merüljön ki. Egy­máshoz való viszonyunkat is oda kell állítanunk az evangélium szolgálatába. Tanúljuk meg egy­mást szeretni, küzdelmeinknek osztályosa lenni. Tanúljuk meg szeretettel elfedezni egymás hibáit, de tanúljuk meg azt is, hogy egymás hibáiért fel ne áldozzuk a gyülekezetei. Legyünk szigorúak önmagunk iránt, hogy kevesebb szigorra legyen szükség a kölcsönös fegyelmezésben. Híveink néznek minket, hogy ugyanazon indulattal vagyunk-e egymás iránt, mint nekik hirdetjük, hogy legyenek. Eimondbatják-e : „Néz­zétek, hogy szeretik ezek egymást?“ És n min­ket a mi Urunk, akinek szolgái vagyunk, aki azt kívánja tőlünk, hogy egymás hitető; „épüljünk, hogy a mi hitünkkel segítsük diadalra Őt. * A fehér liliom hirtelen felnövésének a titka »bulin áll, hogy gyökereivel állandóan ossz. k i tevésben van az anyaföld termő talajával sy a melységből felszívott titkos erőknek a nyári ej- s/ika harmatos levegőjével való találkozása szüli az elbűvölő, csodás illatot. — Testvéreim! A jó Isten minket ebbe a világba helyezett, ennek a levegőjét kell szívnunk, Bírnék a l&ftTÍÁ i,V.V.\mk. ennek az emberei közt élnünk, ennek a bűnén látnunk; de azzal a szent megbízatással vagyunk felruházva, hogy állandóan tartsuk fenn az ösz- szeköttetést Krisztus és a mai világ közt. ő az a titkos hatalom, kitől nyerjük az erőt, kinek lelke rajtunk át találkozik a mai világgal és ebből a találkozásból gyúl fel, mint villanyfény a hit, az ártatlanság, a szeretet. Mi rajiunk á1 kell a vi­lágba áradni a Krisztus szellemének, hogy áthassa az egész földet. Ez legyen mindnyájunk programmja. Amen. A főiskolai tankönyvkiadás kérdése. Az egyházkerület közönsége egyáltalán nincs tájékoztatva annak a fontos kérdésnek részleteiről, mely a tankönyvkiadás ügyében felmerült. A hi­vatalos egyh.-ker. közgyűlés e kérdés felvetődésé­ről ugyan tud, de a kerületi jegyzőkönyvek ki- nyomatásának elmaradása folytán a beavatottak száma kevésre szűkül. A kérdés pedig, szerény felfogásunk szerint, úgy egyetemes jellegénéi, mint fontosságánál fogva az egész egyházkerület különös érdeklődésére tarthat számot. Es alig tud­juk elképzelni, hogy ilyen nagy jelentőségű ügy elintézését s vele a felelősséget merné bárki is vállalni az egyházkerület közönségének tudta és várható hozzászólása nélkül. I * A tankönyvek kiadását kerületünkben több,

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék