Sárospataki Református Lapok, 1924 (19. évfolyam, 1-51. szám)
1924-01-13 / 1-2. szám
mint 50 év óta, szellemi részében a Főiskolai Irodalmi Kör, anyagi vonatkozásában a gazdasági ügyeket intéző főiskolai szervek intézték. Kimondhatatlan erkölcsi és szellemi nyereség volt az, hogy ref. elemi, sőt középiskoláink nemcsak vallástani, hanem más irányú ismereteiket is olyan könyvekből meríthették, melyek az ismeretek korszerű mértékén túl úgy vallási és erkölcsi, mint nemzeti szempontból teljesen megbízhatók voltak. Ezen könyvek kulturális jelentősége mellett tiszteletadás nélkül ma sem lehet elnézni. A vezetés patriarchális liberalitása lehetővé tette, hogy némelyek ürügyek felsorakoztatásával, vagy anélkül is, egyszerűen mellőzzék ezeket a könyveket, s a nagy reklámnak hódoló készséggel olyan könyveket vezessenek be, melyek az egyházi érdekekkel sokszor merőben ellentétesek voltak, Így aztán nem egy könyvnél előfordul, hogy egy-egy kiadás a kelleténél hosszabb ideig várt vevőkre s a korszerű tartalmi és tantervi módosítások késtek, bár a belőlük kiáradó egészséges szellem ezekért bőven kárpótolt, így találta a tankönyvkiadást a háború. A tanítók hadbavonulása, az iskolaügy másodrendűsége, a nehezedő életviszonyok stb. még fokozták a helyzet romlását. De azért a főiskola, a haszonról való lemondás mellett, ez idő alatt is nyomtatott könyveket, hogy szakadás ne legyen- A forradalmak, majd a kerület megcsonkítása,, a megbénult és veszélyes szállítási viszonyok , a tanügyi anarchia még súlyosabbá tette a tankönyvkiadást. A tankönyvek árának korlátozása aztán oly mértékben koronázta be ezt a szomorí amatot, hogy a könyvkiadás csődjéről kel szólnunk. Ez volt a helyzet 1921 tavaszán. Egy két könyvnek él ibb kiadását még xuígkisérkni a 13- fősMarchia könyvraktár és nyomdaügy ci. körül régebb időktől né .külözött s végre-valahára viszszaállitott kívánatos rend lehetővé tette az alaposabb számvetést. És ekkor kitűnt, hogy az eladásra kerülő könyvek ára nemcsak nem térül meg, hanem a könyvek kiadásával járó óriási kiadások a főiskola egész költségvetésének megrendítését vonnák maguk után. Az egész évi könyvárusítás, mintegy 37 könyvnek és csomó nyomtatványnak ára, a megkötött árak mellett, nem elég arra, hogy egyetlen könyv újabb kiadásának költségét fedezze. Eközben pedig kezdtek a könyvek kifogyni. Hol egyik, hol másik könyvről kellett jelenteni, hogy a szeptemberi piacra már nem elég a szükséglet fedezetére. Az Irodalmi Kör vérszegénysége mellett is próbálta erőszakolni az újabb kiadásokat. Az ez ellen fellépő és tagadhatatlan gazdasági okok mellé új argumentumok kerültek: egyes könyvek tartalmi értékének kérdésessé tétele, a csonka kerület könyvfogyasztó képességének apadása, újabb tankönyvírók bevonásának szüksége s a fogyasztás körül újabb érdekkapcsolatok létesítése. Csaknem mind helytálló, komoly megfontolásra igényt tartó szempontok. A kérdés csak az, hogy váljon épen most időszerűek és megvalósíthatók-e ? A fegyverek mineműsége csatákat dönthet el. De azok jóságának kétségbevonása s ezért szét nem osztása, s igy a katonáknak fegyvernélkülisége már eleve lemondás nemcsak a győzelemről, hanem még a küzdelemről is, így került az ügy hosszabb belső emésztődés után a főiskolai fórumok elé. Előbb a gazdasági választmány s illetőleg annak nyomdabizottsága foglalkozott e kérdéssel, keresve a megoldást. Miután kitűnt, hogy a fenti okokból, elsősorban a könyvek árának korlátozásán megtörő gazdasági viszonyok folytán ez a kérdés belső ügyként alig oldható meg, két indítvány merült fel. Ezek közül az első az volt, hogy a könyvkiadásban a főiskola hívja segítségül az egyházkerületet, miután a könyvkiadás nem elsőrendűen főiskolai érdek, hiszen a kiadásában megjelent könyvek 80°/6-a az egyházkerület elemi iskoláinak igényeit van hivatva szolgálni. így tehát jogos a felhívás, hogy egyházkerületünk a kezelésében levő tőkéket nem magánosoknál gyümmölcsözteti, hanem megfelelő kamatoztatás mellett könyvkiadásba fekteti. (Folyt. köv.) IRODALOM. * A Bethlen Gábor irod. és nyomdai r.-t. újabb kiadványai: 1. Nagyasszonyok a magyar reformációban, irta H. Kiss Géza. 70 1. Ref. egyházunk sok küzdelmek közt élő, de sok nagy jellemet termelő múltjából a jó tollú ifjú író öt nagy nőalakot mutat be a Bethlen Könyvtár e legújabb füzetében, akik nemüknek díszei, egyházunknak örök dicsekedései voltak, akik közül a két első (Károlyi Zsuzsánna s Lórántfi Zsuzsánna) egyenrangú munkatársa volt nagynevű férjének, az utolsó meg a férje hírét és érdemét túlhaladó jelentőségre tett szert, (Bornemisza Anna, II. Apafi Mihály ura, Árva Bethlen Kata), akik mindannyian mely belátás, buzgó vallásosság, az egyházért, iskoláért és a tartmányért nagy áldozatokra kész nemes szivük által tétinek ki. Minden ref. nő meghatottsággal és épüléssel fogja e szépen, odaadással, nagy tárgyszeretettel irt füzetet olvashatni. — 2. Porból az Égig. Versek ; irta V. Sipos Ida. A 118 lapra terjedő, csinos kiállítású kötet 43 verset foglal magában, vegyesen elbeszélő és lírai verseket. Az első csoportban csupa meleg vallásos hangulatú, emelkedett szellemű költemény lép elénk kedves, lágyan omló előadásban; talán nem ráznak meg viharzó erővel, de mint az ibolya, üde színekkel és illatokkal gyönyörködtetnek. Asszonyok, lányok a magok gyöngéd, nemes érzéseinek kifejezését fogják bennök találni. — 3. Gyermek-Imák, írta Csűrös István. Mintegy 21 különféle alkalomra szóló, rövid, világos, benső érzésből fakadó imát találunk a kis, ügyesen összeállított, csinosan bekötött könyvecskében; befejezésül az Úri Ima, Tízparancsolat, Hiszekegy s 22 szép bibliai ige következik.* Az út. Szerkesztik dr. Imre Lajos, dr. Makkai Sándor, dr. Tavaszy Sándor. Nov.—decemb. szám. Tartalma: Ünneptelenség ; Beszédvázlatok ; Vasárnapi iskolai vezérfonal; A vasárnapi iskola célja, anyaga és módszere; A konfirmációs előkészítés kimélyítése; A kér. hit és történelem (Cramer holland tanár kolozsvári székfogl. beszéde); Mi a pietizmus és mi nem pietizmus? irodalmi 1—2. szám, 2. oldal. SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK