Sárospataki Református Lapok, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-03 / 1. szám

4. oldal. SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK 1. szám. jának tisztességes fizetést és az ilyeneket nagy tiszteletben tartsák. 42 Ha meggondoljuk, hogy Comenius az eddig ismertetett műveket, tankönyveit, iskolai beszédeit, előterjesztéseit, a két rendbeli Fortiust, kedvezőt­len körülmények s a jóslatokkal járó izgalmak közt, aránylag rövid idő alatt, az 1650/1 és 1651/2-ik években írta és adta ki : meg kell hajolnunk az ő fáradhatatlan szorgalma, buzgó lelkesedése, erélye és munkabíró képessége előtt. Azonban az ő reformátori munkássága ezzel még nem ért véget Sárospatakon. Minden irányban használni akarván, a tanügyi javítások mellett az erkölcsök nemesítésére is kiterjesztette figyelmét. Paedagogiai felfogásából folyt, hogy a tanítást ne válassza el a neveléstől, a tudományos képzett­séget az erkölcsi műveltségtől. Szükségessé tette ez irányú fellépését az a tapasztalat is, hogy akkori tanuló ifjúságunk szokásaiban nyers, durva és faragatlan volt s a féktelen csinek és rakon­cátlan kihágások napirenden valának, melyekről több helyen szemrehányólag és az előjáróságot elővigyázat­ra intve emlékezik meg műveiben. 45 így írta 1653-ban „Praecepta morum“ c. művét, 44 melyben 16. e. alatt rövid mondatokban adja elő azokat a magaviseleti és illemszabályokat, me­lyekhez a tanulóknak a mívelt társaság igényei szerint alkalmazkodniok kell, ha isten és emberek előtt kedvesek akarnak lenni. A legapróbb rész­letekig menő utasításokat ad arra nézve, hogy miként kell állni, járni, ülni , milyen legyen az arc, homlok, szem, orr, száj, ajak, nyak, váll és kéz tartása, a nevetés, köpés, orrfúvás, ásítás, prüszkölés, köhögés lat. módja. Körülményesen kiszabja, hogy kell viselkedni az iskolában a ta­nulótársak és a tanítók irányában, reggel, estve, evés és játék közben, a templomban. Ide minden­kinek sorban, énekeskönyvvel és bibliával kell menni. Buzgó éneklés, imádság s isten beszédé­nek áhitatos hallgatása mellett, azt is megkívánja, hogy a II-ik osztálytól kezdve minden tanuló je­gyezze az egyházi beszédet és templom után a hallottakról és tanultakról adjon számot tanítójának. Az 1653-ik évben még egy más művet is írt a sárospataki iskola számára „Leges scholae bene ordinatae“­­‘ címen, de az elöljáróság nem fogadta el, részint azért, mert az iskolának meg voltak régi törvényei, részint azért, mert a hét osztályra tervezett iskolás nem létesülhetett. 4* E mű nem annyira mai értelemben vett iskolai törvény, mint inkább a hat osztályú iskolai szervezethez alkalmazott rendtartás, mely a cél és eszközök szempontjából minden dolog intézésének módját, helyét és idejét pontosan meghatározza s a közreműködő személyek teendőit szabatosan kö­rülírja, hogy a szorosan összefüggő szervezet za­vartalanul folytathassa életműködését. Az I—XXV szakaszból álló szabályzat a „scholae pansophi­­cae delineatio“ elveire van alapítva, ami ebben bő indokolással tárgyaltatik, amabban rövid utasítá­sokba van foglalva. Abból indul ki, hogy valamint az állami, úgy az iskolai életnek is a rend az alapja, melyet törvény által kell szabályozni. Az egész rövid kivonatban itt következik. 1. 1. Az is­kolai rendről. E §-ban a rend fogalmának megha­tározása után általában kijelenti, hogy azt fenn kell tartani 1) a végzendő dolgokra nézve, milye­nek a cél és az annak megvalósítására szolgáló eszközök, 2) a cselekvő személyekre nézve, milye­nek a tanulók, tanítók és felügyelők, 3) a fegye­lemre nézve, mely a törvény végrehajtásában áll. II. t. Az iskola céljáról. Az iskola céljának azt tartja, hogy az emberből valódi embert, a ke­resztyénből valódi keresztyént formáljunk, azait azáltal érünk el, ha a növendéket dologhoz ér­tővé, beszédben és cselekedetben ügyessé tesszük s a mellett erkölcsi miveltségre s kegyességre ne­veljük. III. t. A helyiségről. Megkívánja, hogy ahány osztály van, annyi tanterem, minden tanteremben egy-egy tanszék és megfelelő ülőhely legyen. A tanszék úgy állítandó, hogy arra a világosság há­tulról jöjjön. A tanteremben minden tiszta és csi­nos legyen, hogy a csínt megszokván, azt a maga lakásába is átvigye a tanuló. A tanterem fala az osztály tantárgyaira vonatkozó rajzokkal, ké­pekkel sat. legyen ellátva. Nyilvános cselekvé­­nyek, iskolai ünnepélyek és szinielőadások szá­mára egy nagyobb terem rendezendő be, mely ké­pekkel nem díszíthető. IV. t. Az idő beosztásáról. Az idő bölcs beosztására nézve rendeli, hogy a munka és pihenés ideje, óránként, naponként, he­tenként, hónaponként, évenként pontosan megtar­tassák. Minden órára ki legyen szabva a munka, melyet múlhatatlanul el kell végezni s azután egy félórai pihenő legyen. Naponként csak négy órát kell fordítani komoly tanulmányokra. Ezen kívűl egy órát szánni reggel a buzgósági gyakorlatra, ebéd után zenére és mennyiségtanra és iskola után ismétlésre. Hetenként szerdán és szombaton d. u. szünetet kell tartani, a vasárnap pedig istennek szentelendő. Negyedévenként egy-egy hét szini­­előadásokra tartandó­ fel. Az iskolai év ősszel kezdődik és végződik. Ezen időn túl senkit sem lehet felvenni. Nagy szünidőül szolgál 8—8 nap a sátoros ünnepek előtt és után és aratáskor egy hónap. V.t.A példányképekről. Azt, amit az iskolá­ban tanítunk, azt előbb szemléltető példában kell bemutatni, melynek élőnek vagy élethű másolat­nak kell lenni. Ez lehet minta vagy kép vagy szó­val való leírás. Olyan dolgokban, melyeket nem lehet lemásolni vagy leírni, a tanító maga legyen élő példa. VI. 1. A könyvekről: A könyvek két­félék : isteni és emberi könyvek. Isteni könyvek: a természet, szentírás, lelkiismeret. Inkább isten, mint a világ szerint akarván nevelni, óhajtja, hogy az ő célja szerinti iskolában kiválólag az isteni könyvek legyenek érvényben, az emberi könyvek csak arra szolgáljanak, hogy azok ér­ke­zésére és olvasására egyengessék az utat. VII. t. A módszerről. A módszer örök törvényének mondja. « L. u. o. 233—34. 1. 43 L. Fortius redivivus. Paedag. Bibliothek XI. B. 221. 225. 1. és Primitiae laborum 115. 216. 1. 44 Kijött ez Sárospatakon 1653-ban. L. Primitiae laborum 115. 1. De ebből a kiadásból ma már egyet sem ismerünk. Újra kiadta Enyedi Sámuel Váradon 1658. L. Szabó Károly R. M. K. 919. sz. Ennek 1709-iki kiadása nálunk egyetlen példány. Magyar rímes versekbe szedte Menyet Tolvaj Ferenc. L Sz K. R. M. K. 1404. sz. 45 Ez nem jelent meg akkor nyomtatásban, de ki van adva az­­Opera omnia X­III. kötetében és németül a Paedagog Biblio­thek XI. B. 248-80. 1. 48 L. Paeolog Bibliothec. XI. B. 280­­.

Next