Sárospataki Református Lapok, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-01-02 / 1. szám

4. oldal. SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK 1. szám, emlékbeszéd, melyet a történetíró objektivitása tesz igazzá, a lélek nemessége, mely minden sorát áthatja, meleggé és vonzóvá“ (közgyűlési határozat), méltan megérdemelte a közgyűlés elismerését és azt a rendelkezést, hogy kinyomatva minden gyü­lekezetnek megküldessék. Bevezetésül a Baltazar D. püspök rövid megnyitó beszéde, befejezésül R. I. műveinek és a róla szóló irodalomnak jegyzéke olvasható. * Komáromi János: Az idegen leány. Egy ma­gános ember följegyzései. Stadium kiadása, 207­1. — Rövid időköz alatt második új kötete jelent meg a mi kedves pataki diákunknak és elbeszé­lőnknek. E regényével, mely először a Magyarság­ban látott napvi­ágot, Komáromi új irányba tesz kísérletet, nevezetesen a psychologiai regény terére lép vele. Regényének hősei: a magános ember és az idegen leány, a mai időkben élő és szereplő alakok, akik mind a ketten átestek már egy-egy szerelmi válságon s épen azért — bár szívök csak­hamar felgyűl egymás iránt — nem merik magukat a szerelmi érzésnek újra átengedni. A háborús idők mindkettőjük idegzetét elernyesztette, kiölte belőlük az energiát, a tetterőt, így aztán neki-neki induló szerelmi jeleneteik mindig ellanyhulnak, lehűlnek s a végén is csak homályosan sejtjük, hogy talán mégis összekerültek egymással. Ha a két főhős alakja inkább a tanulmányozót elégíti ki, mint az olyan olvasót, aki érdekes és fiiss°n folyó cselekményt szeret a regényben látni,a mellékalakok, kivált Csuhánszky pompásan rajzolt alakja annál több derűt, változatosságot és elevenséget visznek a regénybe. Várjuk a regény folytatását, mely az idegen leány rejtélyes alakjára több fényt fog derí­teni. * A magyar tanyakérdés írta dr. G. Nagy László, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója. Kecskemét, 149. 1. — Ma az Alföld lakosságából 1*5 millió lélek lakik külterületen (Ha­lason és Kecskeméten a lakosságnak több mint 50°/0 fe) s e tanyák nagy részén kulturális és köz­egészségügyi nyomor uralkodik. E nyomorúság megszüntetésére G. Nagy László évek óta erős harcot folytat s e cél szolgálatában áll e mű is, melyben a tanyakérdést minden oldalról megvilá­gítja és az orvoslásra szolgáló eszközöket felso­rolja. Vallási tekintetben is nagy probléma a tanya­kérdés, mert a tanyákon lakó ref. gyermekek isko­lázása, konfirmálása sok nehézséggel jár s ezért kívánatos, hogy a kormány és társadalom kellő gondot fordítson tanyai utak, tanyai iskolák léte­sítésére. Mindazok, akiknek működési köre a ta­nyákra is kiterjed, haszonnal olvashatják e komoly tanulmány, a helyszíni viszonyok alapos ismerete alapján összeállított dolgozatot. — Előfizetési felhívás. Az újév küszöbén tisz­telettel kértük olvasóinkat, hogy úgy a hátrálékos, mint a 1­ 1927. évre szóló előfizetési díj­akat mi­nél előbb beküldeni szíveskedjenek (előfizetési díj a 1. évre: 14 pengő.) Ha a hátralékos előfizetési díjakat mind megkapnánk, havonként kétszer is lehetne lapunknak bővebb terjedelemben megje­lennie. Saját érdekében kérjük tehát minden ol­vasónkat a pontos előfizetésre! A szerkesztőség. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Lapunk t. előfizetőinek és olvasóinak boldog újévet kiván a szerkesztőség. — Adomány. Dr. Szoboszlay Gyula sanfran­­ciskói orvos, főiskolánk volt tanítványa s a nyug­díjas tanárok és tanárözvegyek nemeskeblű párt­fogója, a karácsony alkalmából 1000 dollárt (71 millió koronát) küldött a Prot. Árvaház igazgató­jának kezéhez 4 hadiárva tartásdíjának fedezésére és 5 szükséget szenvedő középosztályú család részére.­­ Egy világi papnak, Hegedűs Lóránt volt pénzügyminiszter, aki évekkel ezelőtt súlyos beteg­ségen és nagy lelki megrázkódtatáson ment keresz­tül, további munkásságát első­sorban a lelki nyo­morúság szenvedőinek, a mai nehéz idők áldoza­tainak akarja szentelni. Eregből, — mint első vi­lági ember Magyarországon — bibliamagyarázó előadásokat tart, amelyekkel erőt, bizakodást, új hitet akar a hallgatóság lelkébe önteni. Három ilyen nagyjelentőségű előadásáról kell megemlé­keznünk. A budapesti presbiteri konferencián tartott előadásában azt a kérdést fejtegette, hogy milyen lelkészeket kiván a ref. egyháznak ? s erre nézve három kritériumot állított fel: angolul tudjon, bib­liát olvasson, szociális érzéke legyen! A magyar ref. egyház 300 esztendő óta nagyrészt német orientáció alatt állt s csak kisebb részben foga­dott be svájci, holland és skót hatásokat; nekünk ma elsősorban az angol és holland kálvinisták felé kell orientálódnunk! Ami a 3 ik pontot illeti, meg kell találnunk a módját, hogy a munkásság bizal­mát megnyerjük, meg az aranykulcsot, mellyel lelkének zárát megnyithatjuk ; minnél előbb meg kell kezdeni a magyar munkásság pásztorálását! — December 9-én Szegeden tartott bibliamagyará­zatában a szenvedőket hívta a bibliához; ő pénz­ügyminiszterből lett író, íróból prédikátor s úgy hiszi, most érte el a legnagyobbat. A bibliát min­denkinek végig kell olvasnia; olyan ez a munka, mintha alaguton mennénk keresztül, nehéz és fáradságos, de drágaköveket találunk útközben, amelyek a legcsodásabb színben ragyognak. Izrael és Juda története Erdély és Magyarország küzdel­meire emlékeztet. Mózes Julius Caesarra és Bis­­markra emlékeztető nagyság, hatalmas jellem, rettentő szervező erő, törvényhozó, népvezér, ország­szerző és orvos egyúttal. A babyloni fogság után lépnek fel a nagy próféták, ugyanolyan egyének, mint Széchenyi, ugyanazzal a bátorsággal, önma­gukat tépő lelkiisme­rtfuraldással és lángésszel. Ha a próféták után nem jönne Jézus, nem érthet­nék meg a bibliát; a bibliának ez a babyloni fog­ság után következő második része iszonyú vajúdás azért, hogy jöhessen Jézus. Jézus létét kétségte­lenül bizonyítja a Jelenések Könyve, mert ezt csak olyan ember írhatta, aki szörnyű dolgokon esett keresztül, aki Jézus rettentő kínszenvedéseit saját szemeivel látta. Jézus minden idők legna­gyobb szónoka; ő nem kereste, hanem magával hozta az igazságot. Egyetlen rádium van a világon, ez Jézus, akinek sugárzása el nem fogy és 2000

Next