Sárospataki Református Lapok, 1930 (25. évfolyam, 1-50. szám)
1930-01-05 / 1. szám
4. oldal. SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK 1. szám. akadályokon erőszakkal próbáljon áttörni, mert ha az akadály erősebb volna, megtörné a folyam erejét s az kicsapna a mederből; ha pedig erőszakkal törné át az akadályt, a rohanó ár partokat szaggathatna: mindkét esetben drága értékeket pusztítana el s nagy kálvinista, de egyben nagy nemzeti célok megvalósításáért folytatandó küzdelmek sikerét tenné kétségessé. A Magyar Kálvin Szövetség azon nagyszabású — a magyar kálvinizmus életében, szerény nézetem szerint — fordulópontot képező és korszakot alkotó terve és célja érdekében, hogy egyetemes ref. egyházunk szolgálatára megteremtse a magyar reformátusság egységes egyháztársadalmi szervezetét, nem is alkalmazhat semmiféle más eszközt, mint a lelkeknek felébresztését, meggyőzését és megnyerését, építő és alkotó munkára való kialakítását. Ez pedig a mai kaotikus időben midőn a felzaklatott lélek igen nehezen tudja megtalálni a biztos iránycsillagot, igen lassú és nehéz munka, mely mindenekfelett a cél elérésének szükségességébe vetett terhetlen hitet, csüggedést nem ismerő kitartást és minden akadályt legyőző, igazi kálvinista akaratot tételez fel. A Magyar Kálvin Szövetség vezetőségében ezen feltételek megvannak s ezek birtokában olyan munkát végez, mely a Kálvin Szövetség feltétlen szükségességét, tekintélyét, súlyát minden fórum előtt elismerésre készteti. Mindinkább kibontakozik a kálvinista közvéleményben a Magyar Kálvin Szövetség lelkeket egyesítő, hitépítő, ellentéteket ellensúlyozó és kiegyenlítő ereje s mindinkább áthatja a kálvinista öntudatot az az érzés, az a vágy, hogy a magyar reformátusságnak egyetlen országos egyháztársadalmi szervezete lehetséges, mely egy mindent átfogó és mindent magábanfoglaló kálvini nagy gondolatot, egy krisztusi szent örökséget, egyetemes ref. egyházunk nagy gondolatát képviseli: a Magyar Kálvin Szövetség, melyben minden kálvinista testvér megtalálja a maga helyét, munka- és szolgálatkörét. Ezért a nagy gondolatért, ezért a nagy célért meg kell szüntetni minden kicsinyes akadékoskodást, mely a Kálvin Szövetség kifejlődésének útjába állhat s a nagy cél érdekében ne legyen nagy áldozat lemondani anyagi vagy személyi tekintetekről sem. Meggyőződésem, hogy egyetemes egyházunk s egyháztársadalmunk sorsa, jövője igen szorosan össze van kapcsolva a Magyar Kálvin Szövetség sorsával, jövőjével s ezért szentelem erőm javát a Kálvin Szövetség országos megszervezésére törhetlen hittel, kitartással és akarattal, de bizakodó reménységgel is. De meg vagyok győződve arról is, hogy eljön az idő — talán nem is oly sokára — midőn azok, kik bármilyen oknál fogva nem vesznek részt a Kálvin Szövetség kiépítésének nagy munkájában, szégyenleni fogják távolmaradásukat s az egyetemes egyházunkkal szemben elkövetett bűneik terhe fogja nyomni lelküket. Az új év küszöbén azért szeretettel kérem kálvinista testvéreimet: kövessék a Krisztus zászlóját s támogassanak hittel, kitartással, kálvinista akarattal a Magyar Kálvin Szövetség megszervezésében. A siker biztos reményével küldöm újévi üdvözletemet. vitéz Sáfrán Géza ny. altábornagy, a Kálvin Szövetség orsz. szerv. b. elnöke. IRODALOM. * Temetési beszédek. Harminc lelkipásztor közreműködésével szerkesztette és kiadta: Incze Gábor. Budapest, 1929 63 1. A szerkesztő kétségtelenül hasznos ideát vált mindinkább valóra, midőn rendkívüli istentiszteleti alkalmakra, — a keresztelési beszédek után most temetésieket — egy egy sikerült beszédsorozatot ad lelkipásztoraink kezébe. Amint egyfelől meggyőződésünk az, hogy káros törekvés lenne pusztán csak tehermentesítés, kényelemiegyezgetés céljából beszédköteteket adni az egyéni, mindig alkalomszerű, önálló, prófétai igehirdetéstől meglehetősen elszokott, illetve erre eléggé rá nem szokott lelkészeinknek, másfelől azt is valljuk, hogy nagy szükség van tartalmi és formai tekintetben mintákul szolgáló gyűjteményekre. Ez utóbbi szempontból tekintjük nyereségnek ezt az ízlésesen kiállított, 30 temetési beszédet tartalmazó kis kötetet. Ám ép e szempontból nem hallgathatjuk el, hogy tartalmi tekintetben e beszédek egyikénélmásikánál színvonal tekintetében elég nagy „közbevettetések“ is vannak, s nem fedi mindenik az „Előszóban“ oly helyesen és találóan lefektetett elveket. Újból kifejezésre juttatjuk azt az óhajtásunkat is, hogy jó lett volna, ha mindenik beszédhez járult volna egy egy imádság is. Hasznosnak tartanók, ha szerkesztő a jövőben esetleg még kiadandó gyűjteményeiben méltányolná ezt a kívánságot, amit a terjedelem arányosításával nem volna nehéz megvalósítani. Kerületünk igehirdetői Felméry Albert, Forgács Gyula, Nádházy Bertalan, Gyülvészi István egy-egy sikerült beszédével vannak képviselve. Csak helyeselhetjük, hogy a megszállt területek lelkipásztorai is helyet kaptak a szerzők között. A kötetet szívesen ajánljuk minden lelkésztestvérünk figyelmébe. Ára 3 P. Megrendelhető a szerkesztőnél Budapest, Margit-körút 54. sz. GYÜLEKEZETI ÉLET. A cigándi gyülekezetből tudósítónk azokról az ünnepélyességekről számol be, amelyek jótékonyan illeszkedtek bele az adventi zárónapok és a karácsonyi ünnepi hangulatok keretébe. Nagy Dezső kántortanító gondos rendezése mellett szép sikerrel ment végbe az énekkar második műsoros estélye. Janka Károly lelkész prológja, a férfikar és vegyeskar hatalmas énekszámai, Bagócsy Lajos s.lelkész szíveket lágyító felolvasása, a jól készült ifjak és leányok szavalatai, egy alkalmi egyfelvonásos darab pompás összjátéka, ifj. Janka Károly orvostanhallgató megrázó