Sárospataki Református Lapok, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-01 / 1. szám
Sárospatak, 1934 január 1.1. szám, XXIX. évfolyam. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: DR. MARTON JÁNOS. FŐMUNKATÁRSAK: DR. ENYEDY ANDOR, DR. MÁTYÁS ERNŐ, DR. SZABÓ ZOLTÁN, DR. UJSZÁSZY KÁLMÁN és DR. ZSÍROS JÓZSEF. A Kálvin-szövetség részéről: DR. H. KISS GÉZA. SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK A TISZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET, A SÁROSPATAKI FŐISKOLA ÉS A TISZÁNINNENI EGYHÁZKERÜLETI KÁLVIN-SZÖVETSÉG HETI KÖZLÖNYE TARTALOM: Farkas István, Zsóry György, Pósa Péter, Szentmártony Dániel, Téglássy Andor: Mit várnak... Janka Károly: Jöjj Nagy Király! — Bódy Dénes: Németek és magyarok. (Folyt, és vége.) — Dr. Ujszászy Kálmán: Lázár Károly: A gyermektanulmány vázlata. — Előfizetési felhívás. — Hírek. — Hivatalos rész. — Szerkesztői üzenetek. MIT VÁRNAK az újévtől református egyházunk számára; mit várnak az új egyházi törvények életbe léptetésétől és mit tartanak ref. egyházunk legsürgősebb tennivalójának ? ... kérdeztük egyházkerületünk több illusztris vezető egyéniségétől. — Ezeket a feleleteket kaptuk: II. 1. Alaptermészetem a bizakodás. Három keserves aratás után az Isten kegyelme ellátott bennünket a mindennapi kenyérrel. Miután ennek kétségbeejtő gondjai az új évben az eddigiekhez haít érték ke! !let!! 1־ y1.gt2!3nifták nagy többségében földmivelő hittestvéreimet, én úgy vélem, hogy az új esztendő nyugodalmasabb atmoszférában fog eltelni, mint aminőben az utolsó hármat átnyomorogtuk. 2. Az új egyházi törvények életbeléptetésével sok minden bajunk nem lesz egészen elhárítva. Arra, hogy a bennük lefektetett újabb eszmék, gondolatok, gyakorlatiasság megteremjék a maguk édes gyümölcseit, hosszabb időre lesz szükség. Mindenesetre javított a régieken, melyeknek több félremagyarázható részét, világosabb, megérthetőbb formába öntötte. Végrehajtásuknak mikéntjétől függ, hogy áldásait már mindjárt éreztesse. Különösen az egyháztagokra vonatkozó fegyelmi részeknek szigorú végrehajtását meg kell előznie a közönség legteljesebb felvilágosításának, kitanításának, hogy azok szükséges volta beleidegződjék az emberek lelkébe, gondolatvilágába, hitébe, meggyőződésébe. 3. Legsürgősebb tennivalóknak tartom: a) az egyházi terhek lehető csökkentését; b) az egyházi funkcionáriusok teljes harmóniájának az egész vonalon való megteremtését. c) a missziós munkánk legintenzívebb gyakorlását. d) az adófizetési készségre való legkiterjedtebb buzdítást. e) az egyházi tisztviselők fokozottabb kötelességteljesítését. f) az egyházközségek belső békéjének önzetlen, becsületes, megfeszített munkálása mellett a I. Küldetésünk igaz értelmére ráeszmélt, jobb, hívőbb, áldozni és szolgálni szív szerint vágyódó, új gyülekezeti munkásokat várok az új évtől. Az új egyházi törvénykönyv alkalmazása ezt lehetővé teszi A megismétlődött pusztai bujdosás kereszthordozásában s csalódásaiban boldogtalan, testében és lelkében megfáradt édesapák s anyák mellé, munkába álló, veszélytől nem félő, hitében öntudatosabb, szenvedései fűzében acélossá izzott, alázatosabb és mégis gerincesebb, imádkozó, újra bibliás, az evangélium örömét élő mindkét rendbeli ifjúsági munkásoktól várom az új esztendőben egyházunk számára a legnagyobb áldásokat. Szükségét látom annak, hogy a Szabályrendeletek minél gyorsabban elkészüljenek és az új törvénykönyv esetleges hiányosságai így pótoltassanak. A törvénykönyvet is emberek alkották s az ezerváltozatú élet minden problémájára nem figyelhettek. Meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a kerület minden gyülekezetében annak idején, a Szabályrendelet által meghatározott időben, új presbitériumok választassanak. Az új presbiterek nem a vagyon, nem a hivatali méltóság, hanem a lelki arravalóság alapján álljanak be őrtálló helyeikre. Legszükségesebb tennivalóink egyike : a régi dijlevelek helyett új dijlevelek készítése, a progresszív teherviselés alapján. A papiroson szereplő belmiszsziói munkák helyett aktív, munkás missziós munkák elkezdendők. Legelső tennivalónk pedig az, hogy az ifjúságot az evangéliumi keresztyénség új holnapjára bevezessük és megmentsük. Az elindulás nehéz lesz, de a Krisztussal mindenek lehetségesek lesznek minekünk. Jó reménységgel várom az új törvénykönyv nyomában az új és szebb életet! Farkas István püspök.