Sárospataki Református Lapok, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-01 / 1. szám
1. szám Sárospataki Református Lapok 4. oldal fásaival sorainak, ezek mögött hátsó rejtett gondolatok után kutatnék. Ezért vonultattam fel oly nagy számban az ő gondolatait. Előttem azonban kinek nemcsak az ő írásműveiből, de személyesen is volt szerencsém németországi tanulmányutamon megismerni nagyhitű, őszinte és lelkes vezéregyéniségét, tapasztalni jóságát; nem kétséges, hogy ő boldog ha segítségére lehet a külföldet járó magyar ifjúságnak is, kik közül ma is nem kevés azoknak száma, kik ugyanerről tehetnek bizonyságot. Előttem úgy áll mindig, mint mikor ama kérdésemre, hogy miért viseli annyira szivén a magyar ifjak ügyét is, nem felelve semmit, csak elővevén nagy Luther-féle bibliáját ezekre az igékre mutatott .Annak okáért mig időnk van, cselekedjünk jót mindenekkel, kivált képen pedig a mi hitünknek cselédeivel." (Gál. 6:10.) Bódy Dénes: IRODALOM Lázár Károly: A gyermektanulmány vázlata. 81. 1920. Sárospatak 1933. ״ Ahonnan minden magyar nevelői gondolat kiindul és ahová visszatér, a magyar gyermekért írtam ezt a kis könyvet és ajánlom mindazoknak, akik az ifjú nemzedék nevelésével munkálják a magyar jövendőt.“ Ez az ajánlás, amellyel a szerző ezt a pompás könyvét útjára bocsátja, a kalauz a könyv rendeltetésének és sajátságos értékének meglátása felé. Az új pedagógia érdeklődésének központjában a gyermek áll, ami azt jelenti, hogy nemcsak vele és általa, hanem érte történik a nevelésben minden. Lázár Károly kifejezetten emellett a modern pedagógiai szemlélet mellett tesz hitet, amikor könyvét hangsúlyozottan a gyermekért írja. Ezt a végső célt könyvének kettős karakterével éri el a szerző. Olyan írást ad, ami egyfelől tájékoztatja a nevelőket és érdeklődőket a gyermekkel foglalkozó tudomány, a gyermektanulmány egész területéről, másfelől segédkönyv a jövendő nevelők, a tanítóképzőintézeti növendékek ilyen irányú tanulmányai számára. A modern pedagógiának a gyermekre irányozottsága hatalmas irodalmat támasztott nálunk Magyarországon is. Csak szegénységünk és a szakirodalommal szemben táplált közöny az oka annak, hogy a magyar gyermektanulmány-irodalom, eltekintve néhány, inkább a gyermektanulmány egy-egy ágával foglalkozó kiváló munkától, a szaklapok területére szorult és ezzel az érdeklődők számára alig megközelíthetővé vált. Lázár Károly tehát csakugyan a gyermeket szolgálja, amikor ezt a hatalmas anyagot összegyűjti, megrostálja és egy áttekinthető szerves egészben adja az érdeklődők elé. A modern pedagógiának a gyermekre irányozottsága az elé a feladat elé állítja a tanítóképzést, hogy már a tanítónövendékekben felébressze a gyermektanulmányi problémák iránti tudományos és gyakorlati érdeklődést. Amikor Lázár Károly úgy írja meg könyvét, hogy a tanítóképzőintézetek tantervébe beillesztett pedagógiai gyakorlatok, méginkább a növendékek pedagógiai szemináriumi munkája benne segédkönyvet találjon, akkor ezzel megint mindenestől a gyermeket szolgálja, amellett hogy a legtermészetesebb alapját rakja le a magyar pedagógiai szakirodalom új írógárdája kialakulásának. A könyv rendeltetésének megfelelő teljességét mutatja tartalma. Hat részben foglalkozik a gyermektanulmány egész területével: a gyermek testi vizsgálatával, a gyermeklélektannal, a gyermek fejlődési korának jellemzésével, a típustannal, egyéniségtannal és tehetségtannal. Függelékben adja könyve gyakorlati szempontból talán legértékesebb részét a tanítónövendékek pedagógiai gyakorlatainak munkatervét, továbbá az érdeklődők számára nélkülözhetetlen teljes magyar és fontosabb külföldi szakirodalmat. Tömörség, élesen fejlődött anyagkiválasztási készség és szisztematizáló erő formálják ezt az anyagot, tudományos értékű, ízig-vérig hasznos és ami egyik legsajátosabb értéke, a magyar faji szempontokat erősen kidomborító könyv. A Gyakorlati Pedagógiai Kézikönyvtára VIII. köteteként megjelent munkát melegen ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. — Egy jellemző részét a könyvnek legközelebb bemutatjuk. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS! Az a nagy átalakulás, újjászervezkedés, amely református sajtónk körében, különösen a budapestiben az új év megindulásával végbemegy, minket hivatásunk hűségesebb szolgálatára, örökségünk lelkiismeretesebb őrzésére, kötelességünk még pontosabb és kitartóbb teljesítésére ösztönöz; a szolgálat és misszió lelkét erősíti bennünk. Az a legtöbb kívánságunk, hogy lapunk növelje ezt egész egyházkerületünkben, annnak minden tagjában. Mi a múlt év elején szerveztük újjá szerkesztőségünket, építettük ki lapunk rovatait. Most azt a vallomást kell tennünk, hogy a legfőbb hiányunk az, hogy nincs elegendő terünk az írásra. Anyagunkat hétről-hétre a legnagyobb erőfeszítéssel és sok feltűnő újságtechnikai hibával tudjuk beszorítani rovatainkba, amelyeket nem tudunk bővíteni kedvünk és a szükség szerint. Csüggedetlenül és bajt jósolva kérjük ismét nem lelkészi gyülekezeti tagjainkat lapunk megrendelésére. Egyházi gyülekezeti munkát nem lehet végezni egyházi lap olvasása nélkül. Elsorvad missziós tudatuk, bizonytalan lesz egész gondolkozásmódjuk és ingadozó egyházi munkájuk, ha a legelemibb tájékoztató írást is távol tartják maguktól. Az előfizetési díj annyi lesz, mint a múlt évben. Gyülekezeteknek egész évre 10 P, félévre 5 P. Lelkészek, tanítók és Kálvin-Szövetségi tagok kedvezményes előfizetési dija egész évre 5 P. Sárospatak, 1934 január 1. A Szerkesztőség és nevében Dr. Marton János felelős szerkesztő.