Siklós és Ormánság, 1903 (1. évfolyam, 1-26. szám)
1903-07-04 / 1. szám
2-ik oldal, mely azt ápolja és neveli. Ha korán elsorvad s elköltözik a múlandóság éjjelébe, úgy szégyenünk közös: a közönségé, mivel az eszmét cserben hagyta s a mienk, mivel ezt előre nem láttuk. De bízunk városunk és vidékünk szellemi vezetőibe, hogy a föltámadott leányzót nem engedik ismét elaludni, hanem teljes anyagi és szellemi erővel táplálják életét. Városunk olvasóközönségén kívül különösen kérjük vidékünk lelkészi, jegyzői, tanítói karát és minden honpolgárt, ki az általunk czélul tűzött eszmét helyesli, ne kíméljen egy kis áldozatot, fáradságot a lap pártolása, terjesztése és szellemi támogatása érdekében. Ha ez megtörténik, úgy rövid idő alatt olyan szellemi egységet alkothatunk, mely számot tesz az ország nagy működő erői közt. A nehéz munkát megkezdjük; hisszük, hogy a közvélemény támogatása s Isten segedelme erősíteni fog bennünket a rögös úton! Vidéki sajtó hivatása. Eltérők a vélemények arra nézve, váljon a megyei székhelyeken s kiváló forgalmú központokon kívül, s vidéki helyeken lehet-e a sajtónak czélja és hivatása. Hogy erre a kérdésre alapos választ adhassunk, mindenekelőtt az illető város vagy községes vidékének helyzetét és viszonyait kell vizsgálat tárgyává tenni. Ha az illető község nem egyéb, mint csupán egy közigazgatási vagy igazságszolgáltatási járás székhelye, ahol a kulturális élet a természetesen csekély számú művelt elemek casinói társalgásában s egynéhány társas összejövetelében kimerül, — ott azt hiszem számosan egyetértenek velem abban, hogy a sajtó szereplése nagyzási hóbortnál egyébnek nem tekinthető. Más elbírálás alá esik azonban a helzet ott, ahol a kulturális élet az intelligens közönség eszmecseréinél már tovább terjed, ahol oly kulturális, esetleg közgazdasági intézmények állanak fenn, melyek okvetlenül ápolandók s fejlesztendők, vagy ahol ilyenek létesítésére a közönségben érzék, hajlamot kellő erő is nyilvánulnak. Új helyzet mellett két esetet kell megkülömböztetni. Az egyik eset az, hogy magában a közönségben megvan a szellemi összhang, vagy a közönség maga is eléggé agilis, továbbá életre való szellemi vezérekkel is dicsekedhetik, a társadalmi élet széttagolva nincsen, a társadalmi életnek széthúzó elemei nincsenek, s mind e körülmények a közönséget a kultúrta- intézmények létesítésére s a meglevők fejlesztésére képessé teszik. Ahogy ilyen a helyzet, ott nincs is feltétlen szükség a sajtóra, mert a társadalmi élet a sajtó segítsége nélkül is egészséges szervezetet nyer. A második eset az, midőn a társadalomban nincs elég erő, vagy a kebelében dúló egyenetlenségek gyengévé tették ahhoz, hogy kulturális vagy közgadasági intézményeit egészséges alapon bírja fejleszteni, vagy a szükséges anyagi erő megléte mellett ily intézményeket teremthessen. Ahol a viszonyok a második esetnek felelnek meg, ott már a sajtó szerepe nemcsak hézagpótló, hanem hasznos, sőt nélkülözhetetlen is. Egészséges közszellemet teremteni, — a közügyek iránti érdeklődést az erre alkalmas egyénekben felkelteni, — a közügyek terén a haladást előmozdítani, a viszonyok teén a közönségnek hű és a magán czélzatosságoktól mentes képet nyújtani, — képezheti a vidéki sajtónak nem kötelességét és egyedüli hivatását. Csakis e hivatásnak szolgálata ad neki szilárd alapot, csakis e hivatás szolgálata ad neki létjogot, csakis ezzel fog, a közügyek iránt fogékony közönséget teremteni. Ha a sajtó a közérdek ápolásán kívül magánérdekek szolgálatába is szegődik, úgy hivatását hamisan fogja fel, úgy a sajtó az egészséges testet is megrontó kóranyaghoz lesz iha fenn»-az ily sajtó tehát a társadalmat még beteggé is teheti. Nem mondjuk azonban azt, hogy a sajtó a magánérdekeket ne tartsa tiszteletben, sőt azt sem, hogy bizonyos fontos esetekben is zárkózzék el az egyének valódi érdemeinek méltatása elől. Ámde az egyéni érdemeket a sajtó tárgyalásaiba bevinni csak akkor helyes, ha az illető egyén érdeke oly természetű, hogy annak istápolásával részben a közérdeknek teszünk szolgálatot. Ily eset forog fenn, midőn az egyén a közügyek terén teljes odaadással működik s ezáltal oly hasznos szolgálatokat tesz, hogy érdemei méltán elvárhatják a jutalmazást. Ily esetben az érdem jutalmazása közérdekű is, mert az igazi érdem jutalmazása hasonló tettekre buzdítja a polgárokat, míg a megérdemelt jutalom elmaradása az elkeseredést s a társadalmi életet megölő közönyösséget vonja maga után. A sajtónak tehát a közérdek ápolása mellett csak az ily hasznos munkásság által nemesített egyéni érdeket szabad pártfogásába venni s el kell tőle várni azt, hogy a közönséges, merőben önző magánérdekek túlkapásai ellen teljes erejéből szálljon síkra. Sajnos azonban, hogy a vidéki sajtó sok helyen kizárólagosan magánérdekek szolgálatába is elszegődik s ezzel az egészséges közszellem fejlődése elé még gátat is vet. Igaz, hogy sok helyen az ily magánérdekek vehemens erővel lépnek fel s ez a körümény a sajtó helyzetét megnehezíti. „SIKLÓS ÉS ORMÁNSÁG“ (1-ső szám) Ámde a sajtó szóig hét, neki elgyengülnie nem, befolyásoknak nem engedhet azzá, aminek lennie kell t. i. tányerővé, csak így emelkedhetik magaslatára. Kupa. Különfélék. — Harkányi fürdő. A fürdővendégek száma Harkányban e héten elérte a 1000-et. Látogatottsága nemcsak kielégíti de nagyon jónak mondható. — Vilmos császár Baranyában. Min a napi lapokból olvassuk, Vilmos néme császár ismét ellátogat az ősz folyamán Baranyába. Frigyes kir. herczeg hívta meg bellyei uradalmába vadászatra. A készületei már is nagyban folynak a császár fogadására, pedig az érkezés csak október elején történik. — Üzleti záróra rendezése. A pécsi fűszerkereskedők és szatócsok mozgalmat indítottak a rendes záróóra behozatala érdekében. Azt óhajtják, hogy a záróóra nyáron este 8, télen fél 8 legyen. Hogy ezt az újítást általánossá tegyék, e czélból vasárnap a kereskedők értekezletre gyűltek össze, s itt azt a határozatot hozták, hogy a kereskedelmi kamara írja össze azoknak a neveit, kik a 8 órai zárásra magukat rdstelezni akarják s ezt az ívet átteszi a pénzügyigazgatósághoz azzal a^kéretemmel, hogy azoknak adóját emeljem fel, kik nem kötelezik magukat a záró-óra betartására, minthogy azoknak jövedelme is több. A hangulat azt mutatja, hogy a záró-óra általánossá válik. — Dobó Katicza Siklóson. A siklósi iparos olvasókör mulatságot rendező állandó bizottsága a múlt vasárnap értekezletet tartott, mely értekezleten egyhangú lelkesedéssel elhatározták „Dobó Katicza vagy az egri szép napok“ czímű 3 felvonásos történelmi népszínmű előadását korhű jelmezekkel, ami nagy pénzáldozatot igényel. Belépti díj csak egy korona lesz, hogy mindenki részt vehessen az előadáson, az ülőhelyek számozva lesznek. Mindenki jó, előre gondoskodhatik jegyéről. Az előadás, az olvasókör kerthelyiségében építendő óriási színpadon fog megtartatni. Megtartva az előadás, hogy mikor lesz, még nincsen pontosan megállapítva, jövő számunkban valószínűleg már tudathatjuk. — Nyári mulatság. A beremendi polgári olvasó kör saját könyvtára javára, folyó évi julius hód ik napján a beremendi uradalmi erdőben zártkörű juliálist rendez. Belépő dij: személyenként 80 fillér, családjegy 2 korona. — Kezdete délután 3 órakor. Felülfizetések köszönettel vétetnek és hirlapilag nyugtáztatnak. Kedvezőtlen idő esetén a kör helyiségében lesz megtartva.