Siklós és Ormánság, 1904 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1904-01-02 / 1. szám
4-ik oldal. „SIKLÓS ÉS ORMÁNSÁG“ (1-ső szám) hözott, véres orral győződött meg arról, hogy a fal erősebb mint az ő homloka. Zajos derültség hangzott fel e szavakra, mert Péter bátyánk, ki különben vitatkozástól nem igen szokott megriadni, úgy elhallgatott, hogy többé a szavát a gyűlésen nem lehetett hallani. Egyébiránt ez az ügy is többek hozzászólása után minden nagyobb szenvedelmek nélkül úgy intéztetett el, hogy a kérvény napirendre tűzetett ki. Erre a közgyűlés feloszlott. (Y) at hét története. A helyzet. A képviselőház pihenni tért s az esztendő befejeződik anélkül, hogy a helyzet javult, a nehézségek könnyűűtek volna. Ugyanazzal a nyomasztó érzéssel hagyták el az urak a fényes palotát, mint 1902-ben karácsony előtt. Akkor sem tudták, mi lesz. A mostani szituáczió abban hasonlít az akkorihoz, hogy most is teljes a bizonytalanság gazdasági kiegyezés dolgában itt is, Ausztriában is. A kiegyezés körül fog kiújulni minden harcz mindkét államban, még akkor is, ha a Balkánon tűzijátékot rendeznek Szaratov úrék. Az álláspontok tisztázását az újévi beszédektől várják. Királyunk látogatása Angliában. Egy londoni lap következőkben számol be királyunk tervbe vett londoni látogatásáról . Amikor Methuen lord angol tábornok pár héttel ezelőtt Bécsben járt és átadta a királynak az angol tábornagyi méltóság jelvényeit, a király egy negyedóra hosszáig társalgott vele és eközben a következőket mondta. Én ugyan már öreg ember vagyok és ily hosszú utakat tenni már nehezemre esik, mindazonáltal hő vágyam, hogy Edvárd királyt hazájában szintén felkeressem, amiért is szilárdan feltettem magamban, hogy jövő tavaszszal elmegyek Angliába.“ A király valószínűleg csak május végén vagy június elején fog Angliába utazni. Zanardelli halála. Az olasz államférfiak egyik legkiválóbbika, Zanardelli József modernói villájában, hetvennégy éves korában meghalt. Politikai pályafutása sikereknek gazdag sorozata. Volt kamaraelnök, a közmunkák minisztere, belügyminiszter, igazságügyminiszter és legutóbb miniszterelnök. Csak nem régen, a czár római látogatásának elmaradása miatt — mert őt támadták és okolták ezért — adta be lemondását, hogy helyet készítsen Giolittinek. A Dreyfus-per revíziója. Nyugodtan és közömbösen fogadták azt a hírt, hogy a revíziós bizottság a Dreyfus-pör revíziója mellett döntött. Mindenki természetesnek hiszi, hogy ettől a tisztán jogi akciótól távol kell tartani minden politikai beavatkozást. Még a naczionalista újságok is nyugodtan nézik a revíziót, csak a Libre Parole mutat némi izgatottságot és azt kezdi híresztelni, hogy a hadügyminisztérium mostani hatalmasai követték el a hamisításokat, csakhogy a revíziót lehetségessé tegyék. Franczia rendjelek. Érdekes indítványt adott be Mirmán franczia képviselő a senátusba. Arról szól ugyanis az indítvány, hogy az összes franczia rendjeleket töröljék el. Az indítványt azonban valószínűleg egyhangúan elvetik, mert akinek van, az nem adja oda, kinek pedig nincs az inkább a megszerzésén buzgólkodik. A Vatikán pénzügyei. A Vatikán pénzügyi helyzete olyan nyomasztó, hogy az új pápának valóban nem a legkellemesebb a helyzete. XIII. Leó pápa úgy reparálta ki a financziális viszonyokat, hogy spekulácziókba bocsátkozott, melyek félig-meddig beváltak. Aztán vele is rendre megvetettek mindenféle dolgokat, úgy, hogy most az új pápa örülne, ha nem negyven, de négy millió líra volna a birtokában. A német tisztikar, Bilse hadnagy esete egész forrongást idézett elő a német hadseregben. Egy kapitány most kilépett a katonaság kötelékéből csak azért, hogy a sajtó terén küzdhessen a hadsereg reformjáért. A német tisztek helyzete nem is hasonlítható össze a mieinkkel. Először is csak vagyontalan ember lehet tiszt. Nemes embernek kell lennie. Vagy pedig óriási vagyon fölött kell rendelkeznie, ha polgári családból származik. És még sok más ilyen föltételek kötik a német tisztikart, amelyre ráférne egy kis reformálás. Az orosz-japáni konfliktus. Mint a „B. É.“ tudósító jelenti: a japáni kormány a Tokióból akkreditált követekkel tudatta, hogy a dolgok mostani állása tarthatatlan és, hogy Japán kénytelen a háborúba belemenni, ha Oroszország nem fogadja el haladéktalanul a neki tett feltételeket. Sztrájkoló gyászpompa. Sok mindenféle sztrájk volt már, de olyan különös, mint Csikágóban most van még sehol sem volt. A halál sötét diszti szolgái sztrájkolnak, akik a gyászpompát képviselik a temetéseken. Három nap óta a munkások vállaikon hordozzák a holtakat, kik között akadt olyan is, aki életében automobilon is járt. Ezek után még csak a halálnak kellene sztrájkolnia. Tűzkatasztrófa egy színházban. A letűnő esztendő utolsóelőtti napján rettenetes tűzkatasztrófa történt Csikágóban, olyan szerencsétlenség, amely iszonyatosságával örökké emlékezetes marad. Decz. 30-án d. u. előadás közben kigyuladt a csikágói Iroquoys-szinház s a fejevesztett közönség menekülése közben hatszáznál több emberélet pusztult el. Messze tőlünk a tengeren túl történt a szörnyű katasztrófa, áldozatai idegenek, mégis megrendítő hatást tesz mindenkire a pusztulás. 1904. január 2. Az elpusztult színházban körülbelül 1300 ember volt együtt, többnyire asszonyok és gyermekek. A tűz láttára rémület fogta el a közönséget s mindenki eszeveszetten igyekezett menekülni. A tűzoltóknak nagy erőfeszítésbe került az öszszeverődött őrjöngő néptömegen keresztül az égő épülethez jutni. Oda érve halált megvető bátorsággal feljutottak az első emeleti erkélyre, itt rémületes látvány tárult eléjük, a megszenesedett halottak tömegesen állottak egymásnak nekitámaszkodva. Az előcsarnokban, ahová természetesen legtöbben igyekeztek, hogy a szabadba jussanak, iszonyú harcz folyhatott; százával feküdtek az emberek egymás mellett és egymás fölött. A küzdők az előttük levőket leteperni és holttestükön át menekülni igyekeztek, borzasztó sok ilyen formátlan tömeggé agyontaposott holttest hevert mindenfelé. Ezek az emberek elpusztultak anélkül, hogy még csak láttak is volna lángot vagy füstöt. A gyermekek közül, akik a színházban maradtak, egyetlen egy sem élt egy-két percnél tovább a tűz kiütése után. A folyosókon tizenkét láb magasan hevertek a holttestek, valamennyi borzasztóan meg volt csonkítva. Esti 8 óráig 236 holttestet szállítottak ki a tűzoltók az égő színházból. A tűz keletkezésének okát többen a villamos vezeték hibásságának, a színházi személyzet pedig a kalciumtartó megrepedésének tulajdonítja. -8B HÍREK, m? — A király balesete. Mint a „B. H.“-nak Bécsből jelentik: Decz. 30-án az a hír volt elterjedve, hogy a királyt komoly baleset érte és hogy hosszabb ideig szobájában kell maradnia. A N. W. Tagbr. értesülése szerint a király balesete következőképpen történt: Az uralkodó a karácsonyi ünnepnapokat Wallseeban töltötte; a második ünnepnap estéjén a király a kastélynak szőnyeggel borított lépcsőjén lesieted, de eközben sarkantyújával megakadt a szőnyegben,, elcsúszott és több lépcsőfokról leesett. Ő felsége nem vesztette el lélekjelenlétét, gyorsan fölugrott és a segítségére siető szolgáknak azt mondta, hogy semmi baja sem lett. A király ezután fölhaladt a lépcsőn és szobájába ment, ahová elhivatták Kerzl udvari orvost, aki megállapította, hogy a király megrándította hátizmát és megsebesítette homlokát az altal, hogy fejével nekiesett a lépcső élének. A király néhány napig nem hagyhatja el a szobát, de orvosi kezelésben nem részesül. — Más forrásból a következőket jentik. A király néhány nap óta zsábában szenved s ezenfelül karácsony második napján Wallseeban baleset is érte; ő felsége lezuhant a lépcsőről és megsebesítette a homlokát. A király balesete következtében nem lehet jelen Latour altábornagy temetésén. — Esküvő. Szép s lélekemelő esküvő volt múlt hó 27-én városunkban. Dr. Székely Géza budapesti gyakorló orvos e napon vezette oltárhoz Spitzer Ilonkát, Spitzer Ede helybeli gabonakereskedő leányát. A polgári esketést főispáni engedély alapján Krasznay Mihály főszolgabíró végezte, ki magyar díszben jelent meg az anyakönyvi hivatalban. Az esketési szertartás befejezése után Krasznay Mihály rövid, de szívélyes hangú beszédet intézett az új párhoz, melyet a jelenvolt vendégek lelkesen megéljeneztek. Az egyházi szer