Siklós és Vidéke, 1897 (10. évfolyam, 11. szám)
1897-03-14 / 11. szám
feszegessem-e, vagy a múlt hetek társadalmi viszonyainak ferdeségeit ostorozzam e azért, hogy valami bőrébe nem férő egyén provokálásának tegyem ki magam, aki talán arra sem méltó, hogy az életben szóba is álljak vele valamikor. Nem, százszor is nem, mert mindezeknek fejtegetése annak a dolga, hivatása, akinek a hírlapirás többé kevésbbé életfeladata és fel tudja magát áldozni a közjóért, a közönségért. Igen a közönségért. Ezt azért hangsúlyozom, mert épen teli. Szerkesztő úr kelt lapjának múlt számában a siklósi közönség, mégpedig az intelligens közönség védelmére egy gúnyirat — jól nevezte egy »paszkill« ellen, melynek további fejtegetésébe nem bocsájtkozom, mert ez ügyben a becsületbiróság döntött. Tek. Szerkesztő úr ! A siklósi közönség szine javának erkölcsi érzéke Ön mellett nyilatkozott meg. Azt hiszem, aki a közügyért szolgálja a közpályát, annak öntudata nyugodt lehet. A megbántott intelligens közönség fényes elégtételt nyertek. Szerkesztő úr helyes kritikájával és magatartásával. De nem is a fentiek vezettek e sorok megírására, hanem az, amit először is kellett volna említenem t. i. a helyi közoktatásunk, iskoláink ügye. Elhagyom azért a hálátlan tért és a felvetett eszméket. Írjanak arról az avatottak és reátérek tulajdonképpeni tárgyamra a siklósi polgári iskola építkezésének ügyére. E lapok hasábjain olvastam egy cikket Szabó Ferenc polg. iskola igazgatójának tollából. Mondhatom kellemesen lepett meg, mert az a célja, hogy a polg. iskola mint közintézmény, középület a mostani helyéről elvitessék a hosszú utcába, mert szerintem bizony a mostani helyén el van dugva, mintha féltenék a szemveréstől, mint a gyermekét az édesanya. Jó levegőn van most ? Ki tagadná ? Hát hol van Siklóson rossz levegő ? Ez nem argumentum, hogy a mostani helyén maradjon. Apropos! Argumentum ad hominem, azt is hangoztatni hallottam, hogy ha a mostani helyéről elviszik a polgaiskolát, hát rövid főutcánk népforgalmát veszti, illetve a tanulókkal kevesebben járnak, kelnek a főutcán ! Hát a polgári iskolás tanulók az utcán iskolába való járása, kelése emeli városunkat ! Ugyan ne méltóztassanak tréfálni. Szabó Ferencz úr cikkében azt javasolja, hogy a város által óvodának megvett Petrovitsféle telket és a megveendő szomszédos Szávai telket az iskolaszék vegye át a várostól, természetesen a beszerzési áron, s ide építtessék a polgári iskola épülete. Akár ide építik, ami szerintem is célszerű, akár nem, vagyis a város más utcájába, csak azt nem helyeselhetem a cikkíró részéről, hogy a mostani erős és más használatra alkalmas iskolaépületet eladják, vagy akár bérbe is adják. Lebontani pedig egy helyrehozhatatlan hiba volna. Bármiként történjék is az ügy elintézése, de szabad legyen az intéző körök figyelmébe ajánlani e sorok írójának tervét. Feltétlenül szükségesnek tartom azt, hogy új P°lg iskolai épület emeltessék, mégpedig a helyi szűk területek szempontjából csakis emeletes épület, ennek tanügyi nagy előnyei is lehetnek, sőt vannak is, melynek fejtegetésébe a szakférfiak avassák magukat. A mostani polgári iskolát viszont a város vegye meg azon az áron, melyet iskolaalapításkor mgszerezte a polg. iskola részére. És most jön a fő dolog. A város tartja fenn az iparos és kereskedő tanoncok iskoláját, melybe 150—180 tanonc jár és rongálják a polg. iskola felszereléseit az ő szokott módjukon, ezekhez járul még az, hogy a város mint iskolafentartó köteles a gazdasági ismétlő iskolát is felállítani, melybe ismét vagy 100 -200 tanuló fog járni. Ezek szintén a mostani polgári iskola tantermeit és felszereléseit fogják használni. Elképzelhetni, hogy 300—350 inas féle évenként mennyi rongálást visz véghez egy iskolában. A város tehát leghelyesebben cselekszik, ha a mostani polgári iskolát megtartja inas és gazdasági ismétlő iskolának, az iskolaszék pedig gondoskodjék új polg. iskolai épületről a városban. Mert ha az iskolaszék bárhol is új épületet emel s újra felszerelt padokkal stb. és az a 300 inas ismét az uj iskolába jár, elképzelhetni, hogy a felszerelések ismét mihamar romlásnak indulnak, míg a mostani felszerelést ami t. i. az inasok részére szükségesek pl. régi padok átengedhetők volnának a városi inasiskolának, s igy a polg. iskolába csak ezek tanulói járnának, a mostani helyen pedig az inasok és gazdasági ismétlő növendékek taníttatnának. Ezeket bátorkodom ajánlani úgy a község képviseletének, mint a köz. polg. iskola iskolaszékének figyelmébe. Iskolai ügyünket igy képzelem megoldani. Omer. E szerelmes állapot következtében mi sem természetesebb, mint hogy ahogy a jogászok nagy része a múzsa csókját áhítja és a szerkesztőket rémíti »ő hozzá« czimű lehetetlenségekkel. Mindeme ideális törekvések daczára a jogász lépést tart a modern, reális korral és nyakrafőrő affaireket hajhász. Ha az első éves »gólyának« még nem nyílt alkalma a megverekedésre vagyis becsületének lovagias megvédésére, ugyan mit csinál akkor ? Tapasztalt ősjogászok utasítására keresztbe rakott, keskeny angoltapasz-szalagot ragaszt arcza egyik felére és evvel mintegy külsőleg is demonstrálja, hogy érett egyetemi polgár, ki méltó arra, hogy a legjobb társaságok magukba fogadják őt. A jogászság nagy népszerűségnek örvend Budapesten. Nem mondom, hogy a szobaasszonyok körében, kik csak fenyegetések árán jutnak pénzükhöz és leányaikat lakat alatt tartják, nehogy az »ifiúr« szemet vessen rájuk; nem mondom, a pinczérek előtt, kik csak borravalót kapnak a jogásztól, a picolót pedig hitelbe kell adniok, hanem igenis a suszterinasok előtt, kik lelkesülnek az egyetemi hallgatókért, különösen utczai tüntetések idejében, mert ily épületes alkalmakkor az ő szavukra zúzzák be a polgárság ablakait s az ő intésükre ordítják el »éljen« és »abczug« üvöltéseiket, a mely tüdő-gimnasztika végtelen gaudiumára szolgál az utczai suhanczoknak. Az igazi jogász — ha budapesti értelemben vesszük a szót — előbb utóbb diplomához jut és rövid idő alatt rendes, jóravaló polgár válik belőle. Jogászkori élményei emlékek maradnak, melyekre örömest gondol vissza, melyeket azonban — ha újra megszületve — a saját bevallása szerint nem követne el újból. M. J. HÍREK * Megyénk uj főispánja. Báró Fehérváry Imre drt honvédelmi miniszter fiát nevezte ki a király Baranyamegye és Pécs sz. kir. város főispánjává. Az uj főispán már működött volt főispánunk mellett mint titkár, aki még csak most 31 éves. Sok szerencsét, még több körültekintést kívánunk, hogy az elődjét körülvett bizalom reá is átruháztassék a megye közönsége részéről. Jó szívvel üdvözöljük és fogadjuk, mert tőle sokat várunk vármegyénk felvirágoztatására. * Az iparostanoncok téli tanfolyamának záróvizsgálatát március 18-án d. u. 2 órakor tartják meg a polg. iskolában. * Hittanítás a tanonc iskolában.. Az ipariskolát felügyelő bizottság Pandurovits János elnöklete alatt tartott f. hó 5-én ülést. A város képviselőtestületének értesítését, illetve határozatát olvasták fel, mely szerint a hittanitók tiszteletdijját a 200 frtot újra megszavazták. Erre a felügyelő bizottság elhatározta, hogy a hittanítást a lelkészek a polg.iskola helyiségeiben tanítsák, mert a tanoncok amúgy is itt vannak együtt. S ha már a lelkészek fizetést kapnak a várostól, megkívánják, hogy az iskolában tanítsák a hit és erkölcstant. Négy felekezeti lelkész közül kettő — az ev. ref. és gör. kel. — nem hajlandók az iskolában tanítani. Épen ilyen állapotban van a községi iskolaszék is a felekezetekkel. A polgári iskolában is a csütörtöki hittanítás nincs rendben. Ilyen hittanítás mellett szabad legyen kérdeznünk hogy hol van a felsőbb hatóság ? Az iskolaszék és a város fizet a hittanításért, tehát joggal megkövetelheti, hogy saját iskolájában a törvény szerint nyilvánosan tanítsák a hittant, a vallást. A lutheránus tanulókról meg egyáltalában szeptembertől elfeledkeztek. Hát nem tart senki a felekezetnélküliségtől ? Nem elég erről panaszkodni, hanem tenni kell ellene a hivatottaknak. * Tömeges kihívás. A siklósi szr. jótékony nőegylet bálján a »Beszélő Újság« működő tagjai sok sok gúnyt lőttek az intelligens közönség tagjai közé, miért lapunk múlt számában figyelmeztető kritikát írtunk mintegy elégtételül a megbántottakért, miáltal sok kellemetlenségtől óvtuk meg a fiatal urakat, sajtóper, pofozkodás, stbtől, ezt bátran elmondhatjuk. Sorainkra múlt vasárnap a »Beszélőifjság« tagjai sziraplicitel ki hivatták lapunk szerkesztőjét, ki azonnal intézkedett segédekről. Hogy mi lett az eredménye, arról szóljon a következő : Jegyzőkönyv. Felvéve Siklóson 1897. évi március hó 8-án d. e. 11 órakor Feiler Mihály és társainak, Rédei Károly úr elleni becsületbeli ügyben. Jelenlevők az alánottak. Hivatkozással a folyó hó 7-én d. 11. 11 4 órakor felvett jegyzőkönyvben foglalt kihivott fél megbízottjai részéről Schwartz Ottó és Steinbach József együttes képviseltetése ellen tett kifogásra . Schwarz Ottó úr képviseletében jelentkeznek Pick Miksa és Szivér Lajos urak. Steinbach József úr képviseletében pedig Dr. Márkus Miksa és Weisz Miksa urak, akik is az így érdemében tárgyalás előtt kijelentik, hogy a megbízottak által három alkalommal felvett jegyzőkönyvben foglaltakhoz hozzájárulnak és magukat a becsület biróság által 1897. évi március hó - án felvett jegyzőkönyvben foglalt ítélet, mely szerint a becsület biróság egyhangúlag kimondja, hogy e kérdéses cikkben kihívókra vonatkozólag sértés nem foglaltatik s igy kihivottra vonatkozó második kérdésre határozathozatal tárgytalan, tudomásul vétetvén, — alulírott megbízottak közös elhatározással, a maguk részéről az ügyet, határozatilag befejezettnek tekintik. Melyekként felvett jegyzőkönyv kihívók és kihivott felekkel másolatban közéltetvén befejeztetett és aláíratott. Kmf. Horváth István s. k. Grész Károly s. k. Dr. Kregczy Ottó s. k.. Vargha Gyula s. k. Feiler Mihály ur megbízottjai. Szivér Lajos s. k. Pick Miksa s. k. Dinnyés Jenő ur megbízottjai. Dr. Márkus Miksa s. k. Weisz Miksa s. k. Schwartz Ottó ur megbízottjai. Steinbach József ur megbízottjai. Tarnóczy Lajos s. k. Pintér István s. k. Rédei Károly ur megbízottjai. * Március tizenötödike. Szabadság hajnalunk e fényes napját Siklóson mint rendesen fényesen ülik meg. Lesznek bankettek, hazafias szónoklatok szavallatok, és dicsőítő dalokat fognak e napon zengeni. Hazafias közönségünk erős nemzeti érzéséről tanúskodik e nap megünneplése. Ma vasárnap este a helybeli »Polgári olvasókör és dalárda« ünnepel a »Pelikán« nagytermében, mely után táncmulatság is leend. E népszerű ünnepély kedvéért a belépti díjat csak 20 krban állapították meg. Műsorozat, 1. Szózat. Énekli a dalárda 2. Alkalmi beszéd. Tartja Szűcs Dániel egyleti elnök. 3. Népdal. Énekli a polgári dalárda. 4. Nemzeti dal. Irta : Petőfi. Szavalja Denke József. 5. Honfidal. Énekli a polgári dalárda. 6. A szabadság napja március 15. Irta : Lantos Diák. Szavalja Kozma József. 7. Népdal. Énekli a polgári dalárda. 8. Március 15. Irta : Szántó Lajos. Szavalja Petike Sándor. 9. Népdal. Énekli a polgári dalárda. 10. Március 15. a magyar nemzethez. Irta : Kornai István. Szavalja Kozma József. 11. Népdal. Énekli a polgári dalárda. 12. Insurgensek riadója. Énekli a polgári dalárda.— Az iparos olvasókör szintén ma vasárnap este tartja március tizenötödiki ünnepélyét. Akik részt óhajtanak ezen ünnepélyen venni, szíveskedjenek ma vasárnap délig jelentkezni az olvasókör helyiségében, Horváth Antal vendéglőjében. Március 15-én hétfőn este »Társas körünk« rendez nagy bankettet, továbbá ugyanakkor az »Ellenzéki kör« is bankettet rendez a Szünstein-féle vendéglőben, saját helyiségében. * Purim bál, a »központi« szállodában f. hó 20-án lesz a purim mulatság melyre a rendezőség a meghívókat szétküldötte. Belépti dij : 60 kr.