Siklós és Vidéke, 1898 (11. évfolyam, 4-52. szám)

1898-01-23 / 4. szám

* A siklósi Ellenzéki kör közgyűlését folyó hó 17 én tartotta meg. A tisztikar a következőké­pen alakult meg : elnök Köröm Mihály, alelnök id. Mittler Ferencz, igazgató és könyvtárnok Weich Lajos, pénztárnok ifj. Tormássy Sándor, jegyző ígért Ödön. Választmányi tagok : Novák Péter, Alexits János Jancsics Sándor, Szűcs Dániel, dr. Schlesinger Ernő, Békássy Dániel, Gombos György, Skribanek Károly, Spitzer Szigfrid, Hamburger Sándor (Kádár), Vőneky István és Várvizy Lajos. Új tagokul beléptek : dr. Vágó Lajos, Pick Miksa, Schwarcz Lipót és Régert József. * Októberek. A helybeli kir. járásbíróságnál egy miatt elitéltek 11 vidéki atyafit két napra. Az ítélet ellen zúgolódtak, zsörtölődtek, de a biró hajthatatlan maradt. Méltatlankodva hagyták el az igazság lakóházát és restelkedtek, hogy mit szól otthon a falu népe. Az egyik felkiált : ne hagy­juk magunkat, mert máskép otthon az asszonyok még októbereknek csúfolnak. Visszamen­tek a bíróhoz az ítélet megmásítása végett. A bí­ró tapintatosan elbánt a mérges »októberekkel«, s így nagyobb baj nem történt. Most csakugyan mindenki nevet . . .az októbereken. * A gabona­piac. Mozgalom indult meg az iránt, hogy a gabonapiac régi helyére visszahe­lyeztessék. Tudjuk nagyon jól, méltányoljuk és kereskedőink és iparosaink jogos panaszát az iránt, hogy a főszolgabíróság a szűk gabonapiacot kihelyezte a vásártérre. Hát bizony ezt megérzik kereskedőink és iparosaink, ne vendéglőseink is. De nem egyedül a tér szűk volta miatt történt a gabonás kocsik kirendelése, hanem közegészségi szempontból. Ezt a járásorvos is igazolta, tehát ki kellett helyezni a gabonapiacot a hatóságnak. A dolog ily állapotában aligha fogjuk elérni a gabonapiac visszahelyezését. Majd megtetszik, mondja az ormánysági. •­­ Március tizenöt. Emberi megváltásunk órájának 50 ik évfordulója lesz a f. évi március 15 ike. Egyleteink és köreink, tehát társadalmunk minden rétege, közgyűléseiken azt hangoztatták és, meg is egyeztek abban, hogy közös lelkese­déssel ünnepük a f. évi március tizenötödikét. De hire ment annak is, hogy a folyó évben a város képviselete vegye kezébe, mint 1848. márciusban, mikor március 15 ének eredményeiről Siklóson értesültek. Jelenlegi biránk id. Tormássy Sándor, aki 1848. márciusban is részt vett a siklósi ünnep­ségekben, reméljük elöljáróságával most is lelke­sedni tud és javaslatot tesz a Képviselőtestületnek, hogy a város vegye a kezébe március 15 ikét megünnepelni. Szentes és más városok képvise­lőtestületi közgyűlése is a város ünnepévé emel­ték a szabadság hajnalának megünneplését. * A hideg. A múlt héten beállott erős fagy örömet hozott a korcsolyázóknak de, nem igen­ a gazdáknak. Óhajtva óhajtják a havat. Az egész héten sűrű sötét köd borította az eget. Igazi an­golos telünk van. * A posta­díjak fölemelése. A kormány, mint tudva, elhatározta, a postai díjtarifa több té­telének a fölemelését s a rendszabályt életbe is fogja léptetni, mihelyt a koronaértékben való kötelező számítást szabályozó törvény meg lesz alkotva. A díjemelések jobbára a külfölddel való postai viszonylatokban történnek , a belföldi for­galomban legjelentékenyebb lesz a díjemelés az ajánlott leveleknél. Az ajánlott díj, mint értesülünk, ugyanis az eddigi tíz fillér helyett huszonöt­ fillérben van megállapítva. Azok a szempontok, melyek a kereskedelmi kormányt erre az igen tetemes díjemelésre indították, értesülésünk szerint a kö­vetkezők . Az ajánlott levelek száma fokmérője annak a bizalomnak, melylyel a közönség a posta iránt viseltetik. Minél nagyobb valamely országban a lakosság számarányához képest az ajánlott le­velek száma, annál csekélyebb az a bizalom s megfordítva az ajánlott levelek csekély száma a bizalom nagyságának a kifejezője. Magyaror­szág az ajánlott levelek száma tekintetében mindjárt Törökország és Görögország után kö­vetkezik, vagyis a harmadik helyen áll. Ezt a nagyfokú bizalmatlanságát a közönségnek nem érdemli meg a magyar postaintézmény. Nem is megokolt bizalmatlanság ez, hanem puszta szeszély, a­melynek magasabb díj alá vetése már azért is helyénvaló, mert az ajánlott levelek adják a postának a legtöbb dolgot s teszik szükségessé a személyszaporításokat. Egészen jogos tehát, hogy ezek költségeihez nagyobb mértékben járul­jon a közönségnek ama része, mely az ajánlott levelekkel a személyi kiadásoknak emelkedését és a munkatöbbletet okozza. * Állami pénzintézetek. Két nagyszabású állami jellegű pénzintézet felállításának előkészí­téséről adnak hírt. Egyike ezeknek a postataka­rékpénztár volna, mely Országos takarékpénztár cimet kapna s a többek közt — amint azt már Ausztriában­ kisértetkép bevezették — állami adók befizetésére is szolgálna. A másik állami pénz­intézetek, melyek a kereskedelemügyi miniszter 1896. évről szóló jelentésében felemlíti, az iparo­sok szövetkezeteinek hitellel segélyezése céljából létesítendő szövetkezeti bank lenne, mely államilag kinevezett igazgatók által kezeltetnék, azonban a bank működé­sre iparosokból állandó tanácsadó testület gyakorolna befolyást. A­míg a terveket nem ismerj­ük, az eszme bírálatába nem bocsát­kozhatunk Azonban a postatakarékpénztárnak hi­telnyújtással is foglalkozó állami takarékpénztárrá átalakítását, az üdvös verseny és a takarékpénz­tári uzsora elnyomása céljából a priort helyeseljük. * A pénzügyigazgatóságok munkahalmaza. A pénzügyminiszter, arra való tekintettel, hogy a pénzügyigazgatóságok ügyforgalma évről évre nö­vekszik és az adózó közönség beadványait és panaszait a pénzügyigazgatóság közegei a legna­gyobb igyekezet mellett se leh­esek kellő időben elintézni, elhatározta, hogy már ebben az­ évben, a munka arányához mérten, felemeli a pénzügy­­igazgatóságok tisztviselőinek a létszámát. Az ed­digi számtanácsosok létszámát négy állással, a pénzügyi titkárok létszámát hárommal, a pénzügyi segédtitkárokat négygyel, a pénzügyi fogalma­zókét hárommal, az irodatisztekét tizenöttel emeli fel a miniszter. * A siklósi társas­kör 1898. évi február he­gén Siklóson a »Pelikán« hoz címzett vendéglő nagytermében táneestélyt rendez. Kezdete este 8 órakor Beléptidij : Személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt 50 kr. Jegyek előre válthatók­­. Feiler Maris­ka papírkereskedésében. A táncmulatsághoz édes kevés köze lehet egy lapnak, de ahhoz bizonyára van, hogy ha m­ár van nyomda Siklóson és tisz­tességes munkát tud adni, akkor a bálrendező ifiurak láthatnának legalább Siklóson. Higgyék el a közönség sem nyújt elismerést a rendezőknek. * Az uj vásárbérlő, Tóth András helybeli polgártársunk vette ki térbe , hó 18 án a vásár­bérletet 1886 frt 70 krért. * A ,,Beremendi polgári olvasókör“ saját pénztára javára 1898. évi január hó 29 én a beremendi nagyvendéglő helyiségében Oláh Miska siklósi zenekara közreműködése mellett zártkörű táncestélyt rendez, melyre a meghívókat szétkül­­dötték Beléptidij személyenkint 80 kr. Családjegy t­art 50 kr. Kezdete este 8 órakor. * Siklós község ügyforgalma. Beérkezett a városhoz 3332 közigazgatási ügy darab, elintézte­­tett mind. Kézbesítés jött a közigazgatási igtatóba 2173 ügy. A bagatel bíróság előtt 795 panasz és 24 mezőrendőri ügy fordult elő. Elintéztetett az ös­zes panasz Ennyi sok községi ügy elintézésé­hez valóban erőmegfeszítés nagy ügybuzgalom és kötelesség tudás kell. Mindezekért pedig a fizetési arány nem elegendő. Reméljük a régi fizetéseket újra fogják rendezni, habár egyszerre nem is. Különösen a községi orvos, aljegyző, írnok stb. fizetései megérdemlik a fizetés­emelést. * Előkészületek a párisi kiállításra. Lukács Béla felkérte a törvényhatóságokat, hogy az­ ezer­éves történelmünkből merített egyes történeti jelentőségű eredményeknek hazai művészek által történt megörökítését, vagy a kiállítás megnyitá­sáig megfestendő műalkotásaikat a párisi kiállí­táson mutassák be. A törvényhatóságok hazafias készséggel engednek Lukács Béla fölhívásának és Csongrádmegye A pusztaszeri országgyűlést ábrá­zoló festményét küldi ki a párisi kiállításra. Torontál megye Vágó Pál Megyei hódolóbandérium és Kimnach Lászlónak Szent László küzdelme a leányrabló kunnal cimű­ képeivel vesz részt a kiállításon Ma ismét Kom­árommegye jelentette be részvételét és Fesz­ty Árpádnak egy nagyter­jedelmű­ képét küldi ki, melynek cime­­ Árpád győzelme Szvatoplukon Bánhidánál. Várjon Bara­nya mit küld Pak­sba ? * Igazgatói pótlék. Brand Edének, a mohá­csi állami polgári iskola igazgatójának a vallás és közoktatásü­gyi miniszter évi 200 frt külön igaz­gatói tiszteletdíjat engedélyezett. Az igazgatónak ez már a második fizetésemelése ez idén, írja a „Baranya“ mohácsi újság. * Zavargások Frigyes főherceg birtokán­ Nemegyey Ákos jószágigazgató telefonon értesí­tette a mohácsi főbírót, Szinkovich Károlyt, hogy a töltés munkálatoknál alkalmazot munkások a munkát abban hagyták. Erre a kevés fizetés szol­gáltatott okot. Természetes tehát, hogy szocialis­­táknak kürtötték.A tapintatos főbíró, a­ki a helyszí­nére rögtön elutazott Bezdánba, nem volt képes a munkásokat reábitni, hogy dolgozzanak- A téli olcsó munkát fizessék csak jobban a jószágkor­m­ányzók, akkor nem kell a socializmust elő­rángatni. * Szerencsés zágrábiak. A januári osztály­sorsjáték főnyeremény — 80 ezer koronát — 12 zágrábi horvát testvér zsebébe vándorolt. Ve­hetnek rajta új magyar zászlót, amit elégedhetnek Jellasits szobra előtt. Ezeknek is jobb testvérük a magyar „korona“, mint mi. * A nagy fejszámoló Siklóson. Frankl Móric pécsi születésű világhírű fejszámoló nagy körút­jához az apró­pénzt kisebb városokban szedi újra össze. Múlt szerdán a központi Szállóban ragadta el művészetével a hallgatóságot. Egyik bámulója a következő szavakra fakadt: csakúgy pökdösi az eredményeket. * Elszabadult lovak. Vidéki atyafiaink hol a boltokban, hol a korcsmákban végzik dolgaikat, addig pedig lovaik megfáznak és a gazdátlan kocsit elragadják. A múlt héten három ilyen eset fordult elő. Ajánljuk ezentúl a rendőrség figyelmébe. * A gólya ellensége Minden család örül, ha a gólya­néni meglátogatja a házat. Az ily látoga­tó gólya­néniknek is akadt ellenségük. Két forintjá­val pusztítja gólyanéni babáit. Az elmúlt héten egy vidéki kuruzsló asszony több családnál kopog­tatott, nem válogatva urikáz-e vagy nem, két ízért árult olyan porokat, a­mik elűzik a gólya hozta babákat. Egy úri háznál ugyancsak meg­járt az emberirtó boszorkány. Azt a választ kapták egy fiatal menyecskétől, hogy olyan szert adjon a mitől kettőt hoz a gólya ... A tilosban járó kuruzsló asszonyt adnák át a rendőrségnek, a­hol majd megtanítják, hogy a jó gólya nénit nem szabad ám bántani. CSARNOK. Farsangi alakok. Megkezdődtek, sőt javában folynak a mula­tozások. Néhány farsangi alakot akarunk bemu­tatni, a kiket ismer mindenki s a kiknek jellem­­rajzát hosszas tanulmányok alapján készítette el egy megfigyelésekben utazó munkatársunk. A l­o­v­a­g. Még a XII. század alakja. Éppen azért anachronismus. Megveti a mai világnak szellemét, hanem azért végig táncolja a mulatságot és pe­dig unatkozó mamákkal s elhagyatott vén kisasz­szonyokkal, mert lovagiasságnak tartja, hogy azo­kat mulattassa, kik valóságos figurák, mikor tánc­ra perdülnek. A rendezők szembe istenítik, háta­­megett szánalmas baleknek mondják. A r o b o t o s. A huszonnegyedik tour táncos­nőjével még mindég velőtrázó elszántsággal rohan végig a ter­men. Valóságos pokolgép a két lába. O/.sonna alakjairól névsort vezet, ha bár a 31 ik tornnál már vért izz­ad, mégsem engedi, hogy az első tánc végén hátraléka maradjon. A szerelmes. Nagyon ritka alak. Valóságos tünemény. Arról lehet megismerni, hogy soha n­em mozdul imádottja mellől s szó nélkül, kéjesen szenved. Csak a második négyest lejti ihlettel, de szörnyű szórakozottsággal. Egész reggelig őrzi az imádott legyezőjét s a helyett, hogy szerelmet merne val­lani s szépen megbeszélné az esküdő dátumát, elkeseredetten issza a cukrásznál a jegestenger keservét, mikor az imádott másra mosolyog. A veterán. Minden veterán táncos az­t hiszi, hogy meg­hódúja a világot túlgyakorolt lábaival, pedig leg­többször csak azért táncol, hogy megnevettesse a szánakozás idegeit. Mikor a Carneval hadsere­gébe kerülnek, akkor rosszul ütött ki az idei állítás. A zulukaffer. Megjelenik a szünóra után következő első jelenetben, nem keleti, hanem a legnyugatibb öl­tözetben, frakkban. A legsötétebb Afrika szenve

Next