Siklós és Vidéke, 1899 (12. évfolyam, 2-52. szám)

1899-01-08 / 2. szám

Siklós, 1899. január 8. 2. szám. Tizenkettedik évfolyam. 'zer* Ha r ugató JiSisef könyvnyomdája. Ciak bérmentes levelek fogadtatnak el. Kéalratok vissza nem kill detnek. Előfizetési díj-. Vidékre postán, vagy hely ben háiho» hordva: Egén évre . . 8 korona. Félévre ... 4 korona. Negyedévre . * korona. Egyes uim iS fillér. KÖZÉRDEKŰ HETILAP MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Kiadó-hivatal: Harang eaéjéisei kön yvnyomdája. A főtéren. Hirdetések r hasábos petitsoronként i a fillér. Nyílttéri kéziem ányek i hasábos petitsoronként 30 fillér. Bélyegdij (do fillér), külön fiit ti 1 é i Felhivás előfizetésre. Ismét egy év telt el, mellyel lapunk tizenegyedik évét töltötte be. S most az újév alkalmából, amidőn lapunk tizenkette­dik évfolyamába lép, ujabbi előfizetésre kér­jük fel lapunk mindazon olvasóit, barátait, kik még ez ideig nincsenek tisztelt törzs­előfizetőink díszes koszorújában. A „Siklós és Vidéke“ ezentúl is hí­ven szolgálja nemcsak Siklós városának, ha nem e vidék és megyénk közérdekeit, nem tévesztvén szem elől az országos érdekeket sem. Itt a Dráva partján lakta magyar nép nemzeti szellemét és kultúráját nemcsak tér jeszti lapunk, hanam nemzeti erősséget is képezünk. Munkatársaink e vidék szellemi erői, kiken kívül fővárosi neves irók is dolgoz­nak lapunkba. Sem szellemi munkát, sem anyagi költ­séget nem kímélünk, csakhogy olvasó kö­zönségünk igényeit kielégíthessük. Az előfizetési dij oly csekély, hogy bárki is előfizethet reá. A „Siklós és Vidéke“ előfizetési ára : Egész évre ... 4 frt. Fél évre ... 2 frt. Negyed évre . . 1 írt. A „Siklós és Vidéke“ szerkesztősége és kiadóhivatala. A „SIKLÓS ÉS VIDÉKE“ TÁRCZÁJA. Szerelem, szerelem ! Szerelem, szerelem , üdvösség forrása Fiatal sziveknek hő boldogulása ; Szerel *m, szerelem! Ifjak csábítója 5_ű~ driat'~r,'"í'Tnak komoly megrontója Szemem, szc.^.^m ! Botorok csalétke Es parázna latiok legkedvesebb vétke ; Szerelem, szerelem, fajdalom szülője Hit remény, becsület gyilkos megölöje ! Szerelem, szerelem ! Röpke tündér alom, Te voltál életem, te léssz a halalom, Szerelem, szerelem ! Szivem most se retten ; Apostolod voltam, vértanúvá lettem ; Szerelem, szerelem ! A tudat vigasztal, Hogy úgy halok érted, mint virág tavasszal; Hogy nem vagyok első s nem leszek utolsó, A kire miattad zárul a koporsó. Szomory Károly. A Lt Ó. Egy bét éves ur Lírása. Irta: Gárdonyi Géza. Az emberek között legjobban szeretem a lovakat. A ló csodálatos állat; négy lábon jár. Tanárok gyűlése. Országosan ismerik a polgáriskolát és tanárainak helyzetét. Nap nap után olvassuk, hogy most ez a testület, majd meg amaz foglalkozott a polg. iskolák sorsával. Jól tud­juk, hogy nem rég az orsz. közoktatási Tanács s foglalkozott a polg. iskolák szer­vezetével és olyan eredményre jutott, hogy legjobb lesz onnét a polg. tanítókat kiakol- bóiitani. Természetes, a tanács azt hitte, hogy a polg. iskolai tanárok már annyira megtörtek, hogy még azt is eltűrik, ha a saját otthonukból kiutasítják. Nagyon rósz- szül számítottak, mit mutai az, hogy e ha tározat után az országnak majdnem összes testületéi felszólaltak és követelték az el­nökségtől a rendkívüli üics megtartását, melyre oly impozáns számban jelentek meg, a milyen számban még eddig soha sem vettek részt a közgyűléseken : ezzel is ki­fejezést akarva adni, hogy élnek és hogy a harcot elleneikkel készek felvenni. Soknak kellett történnie, hogy azok a sokszor mellőzött, sokat tűrt, sokat bántott tanárok most megmozdultak. Eltérték e ta­nárok, hogy a felsőob leányiskolából, a felső kereskedelmi iskolából kinullázták ; eltűrték, hogy fizetésűket a legmostohábban rendezték, de még azt is eltűrtek, hogy e mostoha ren­dezést nem hajtották végre, de azt már nem tudták eltűrni, hogy saját iskolájékbol is ki­dobják, melyet 30 év óta dédelgetnek, táp­lálnak és fejlesztenek. Miért jár négy lábon ? Senkisem tudja. Az embernek a hídnak, a tótnak, a kakas­nak csak kettő a laba. Mennyivel kuiömb a ló. Es milyen jó, milyen barátságos állat. A ki kocsikazni akar, azt nuzza. Ha reggeltől eetig akar valaki kocsikazni, hat reggeltől estig huzza. A ki ineg lovagolni akar, azt föl engedi a határa és vágtát vele, repül vele akár egy esztendeig is. Megfigyeltem, hogy a jo emberek, meg a jó kutyák, vidámak, különös, hogy a ló nem vidám. A minap megadottam a lövölde téren és néztem, hol az egyik, hol a másik lovat, a mint szomo ruan állóit a kocsi előtt. Szép okos tekintete gon- golkozva tévelygett a messzeségben. Olykor olykor nagyot bólintott a fejevei, minttia mondottá volna. — így igaz. lovak valószinüieg azért búsulnak, mert valami gonosz ember föltalálta az ostort. Bizony, ha ló volnék, megrugnam azt, a ki az ostort föltalálta. Szerencsére nem minden kocsis haragos. A lóvonatu kocsisok például nemes gondolkozasu jő emberek; azok ökör szarvaival muzsikainak az embereknek és a lovaiknak. A lovak ezt szeretik hallani. Vidáman lengetik utána a sörényeiket és a patkójuk táncosán csattog a kövezeten. Bezzeg az omnibusz kocsisokat más anyag ból gyúrta az Isten. Ezek hangos emberek. Száz, embert is beengednek abba a kerekeken jaró kis hazba, a melynek omnibusz a neve. A szegény ló könnyezve csovalgatja a fejét, mintha mondana ; Jól esett tapasztalnunk, hogy téli időben — az ország minden részéből összesereglett tanárok — teljesen higgadtan, szakférfiak­hoz illő tárgyilagossággal és megdönthetet­len érvekkel mutatták ki igazukat a köz­gyűlésen. A közgyűlés utolsó pontja volt a fize­tésügy rendezése. Ebből folyó panaszaik égbekiáltók, hisz a jelenlegi miniszter maga beismerte, hogy ezek már nem panaszok többé, hanem valóságos sérelmek. így egyik igazgató kap 200 frt tiszteletdijat, mig más nem, van olyan is, hogy kapott 200 frt di­jat elvonták, továbbá a magasabb fizetési osz­tályba alig osztottak be tanárt, oklevélnél­küli elemi tanítókat is kinevez a miniszter rendes tanítókká, mig okleveles polg. isko< laiakat soofrtos segéddé nevez csak ki. Kor­pótlékul a fizetés 10 százalékát rendeli a törvény, de ezt csak az ezer forinton alul levő fizetéseknél veszik figyelembe, mig a IX. fiz. osztályban levőknek csak 100 frtot adnak. A rajztanárokat egyszerre rendessé- nevezi ki a miniszter és igy eltekintve attól, h°gy „rangban" sokat megelőznek, még a nyugdíjalapra való befizetésnél is a mellő- zöttek szenvednek. Kétféle mértékkel mérik nálunk az igazságot. A kétféle mértéket tapasztalju c még a drága városokban működő kartár- sainkuál is, ugyanis e kartársak a helyett, hogy drágasági, vagy helyi pótlékot kapná­nak, elejök teszik az idős karfásaknak és előttük marad természetesen akkor is, mi* —- Emberek, emberek, mi lovak ezt nem cselekednék meg veletek. Persze az omnibuszokhoz csak olyen embe rek állanak be kocsisoknak, a kik a termész.. különös játékából szív nélkül kerültek a világ elé. Hiszen, hogy minden ostor vágásaink felhal- latszik a jó Istenhez és hogy az őket majdan omnibuszos lóvakká változtatja. Mennyivel jobb a sorsa a rangos urak lovai­nak. Ezek köpönyeget és kamáslit viselnek, ked­vesen hencegő méltóságos teremtések ; hallom, hogy ősökkel is dicsekesznek és hogy pályatár­sakért versenyeznek a lóakademián. Cilra szerszá­maikat gyakran megcsodálom az Andrássy utón Micsoda remek alkotásai ezek a jó Istennek. Mi­csoda alantosabb rangot foglal el a teremtés osz­tályában a kövér, kukoricaszakállu adőtiszt, aki a harmadik emeleten lakik és apammal nyomtatott lehelekkel iévelez, Ilyen lovakkal álmodom éjje­lenként, a íöntemlitetteket értem — ilyen fürge, büszke, csintalan, prusszögő szép lovakkal. Es hallom a beszélgetésöket: — En grófi paripa vagyok. — En hercegi. — En tükrös istállóban lakom. — Engom maga a herceg kefél, — Az én patkóm ezüst. — Az én szablyám arany. — Fussunk ! Apáin egyszer a költőkről beszélt. Azt I mondta, hogy erre a pályára születni kell. Gondoljozóba estem. Mar hét éves vagyok. és sohasem jutott f‘s ,”mbe1 hogv verset clnalnk,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék