Siklós és Vidéke, 1899 (12. évfolyam, 2-52. szám)

1899-01-07 / 2. szám

dén az a kartárs más városba helyezteti azután át magát. Az állami és a többi iskolafajok kor­­pótlékainak esetleges módosítási alkalmával a polgári iskolai tanárok korpótléka is egy­­öntetűleg és egyérvényűleg szabályoztassék. A polgáriskolai tanárok nem akarnak semmi újat, csak a törvény rideg parancsát — nem ígérettel — hanem készpénzzel el intéztetni. (Nemzeti Isk.) Györffy: Jó tanácsok a gazdáknak. Ha a magyar gazdákhoz azt a kérdést in­téznék, hogy minő véleményt táplálnák a műtrá­gyák hatása s alkalmazhatósága iránt, a többség bizonyára adós maradna a felelettel, egyszerűen azon okból mert azok alkalmazását még mindig divatos kapkodásnak tartván, a műtrágyákat még csak arra sem érdemesítette, hogy azokkal kísér­letet téve, hatásukról személyesen szerzett volna meggyőződést. Eléggé sajnos, hogy ez az állítás minden kétséget kizáróan való igazság. Cikkíró az elmúlt gazdasági év alatt azon szerencsés helyzetben volt, hogy az ország külön­böző vidékeit beutazgatva, földesurainkkal eszme­cserét folytathatott gazdasági kérdésekben. Egy ily eszmecsere alkalmával szóba került a műtrá­­gyázásnak sokat vitatott kérdése is és szinte szé­gyenletes bevallani, oly tájékozatlanság, annyira ferde felfogás hangzott el földesuraink ajkáról, hogy felette szükségesnek mutatkozik a műtrá­gyázásra vonatkozó egynémely tudnivalót nem annyira a szorosabb értelemben vett szaklapokban, hanem főkép társadalmi irányú lapokban szellőz­tetni azon véleményből kiindulva, hogy a gazda­sági szaklapok közleményei többnyire a pusztában elhangzó szó gyanánt maradnak. íme, álljanak tanácsot a következők : Ne tekintsük a műtrágyát egy oly tápanyag - pótló szernek, mely az istállótrágyát teljesen nél­­­külözhetővé teszi; mert ha valaki az istátállótrá­­gyát teljesen kiküszöböli és mindig c­ak műtrá­gyákat vásárol, az rövid idő alatt becsukhatja kapuját és hátat fordíthat portájának. Soha sem szabad szem elől téveszteni azt, hogy az istálló­­trágya teljes trágya, a értrágya pedig egyoldalú ; de épen ezen egyoldalúságánál fogva alkalmas arra, hogy az istálótrágya hatását kiegészítse, fokozza. A műtrágyáknak tulajdonképeni rendeltetése tehát az, hogy az istállótrágya esteleges hiányait pótolja, s így a két trágya nem együttes alkal­mazása oly eredményt produkáljon. A­ki tisztá­ban van a műtrágyának most vázolt szerepével, s a­ki ilyen értelemben vásárolt műtrágyákat, az bizonyára soh­sem fogja elmulasztani az alkal­mat, hogy időközönként kellő figyelemre ne mél­tatné a műtrágyákat. Nem ritkán hallani azt a kérdést is, hogy földem termőszete megapadt minő műtrágyát vásárolják. Ember legyen a talpán, a­ki erre a kérdésre határozott feleletet ad. A trágya megválasztását illetőleg ne intézzen tehát senki ily kérdéseket szakemberekhez, hanem in­tézze talajához. Igenis kérdezze meg talajától, hogy mire van szüksége, ez adja meg legbizto­sabb választ. A megkérdezés kísérletek végrehajtásában nyilvánuljon, s ennek eredménye lesz a döntő válasz. A­ki kísérletezés nélkül megy bele a műtrágyák vásárlásába, az­­ előre is megjósol­hatjuk — többé nem igen fog műtrágyát hasz­nálni , ellenkezőleg, egy helyesen végrehajtott kísérletek eredménye csak buzdításul fog szolgálni még inkább arra, hogy a műtrágyák beszerzésére is áldozzunk néhány garast. Évek óta szerzett tapasztalataim vezettek azon meggyőződésre, hogy műtrágyák alkalmazása nélkül ma már egy gazda sem existálhat. Fő dolog azonban, hogy az, ki műtrágyát használ, ismerje is azt , ismerje ama szabályokat,­­ melyek az elhintés módjára, idejére, mennyiségére­­ vonatkoznak, a­mely ismeretekről majd egyik­­ legközelebbi számban adunk részletesebb adatokat. Lovakkal paripákkal foglalkozott folyton az el­mém. Ez a hajlandóságom korán kel­tkezett. Em­lékszem, hogy alig egy éves koromban, repeső örömmel néztem a lovat és első szavam is ez volt: Gyi! Mindég aranyszőrű lovakról álmodtam. A ló mondotta : — Ülj fel kis pajtás, légy huszár. Az apám vett egy kis falovat. A faló kere­keken járt, ha az ember hátul belefújt, szinte megrendítő hangon fütyült az egész ló. Művelt ló volt és gyönyörű. Egé­sz nap húzogattam föl alá a szobában, enni adtam neki a kávémból s mi­kor aludtam, magam mellé fektettem a puha me­leg vánkosomra. Azt gondoltam igy alusznak a lovaikkal a huszárok is. Egyszer meg akartam tanítani arra, hogy táncoljon. A huszárok lova is táncol. De az én lovam nem akart. Akkor megharagudtam rá és oda vágtam a falhoz. A feje letörött. Megijedtem. Reszkedve szedtem össze. Jaj nekem, folyik e a vére ? Nem folyt. De már most mit csináljak én egy fejetlen lóval ! Az udvarunkon lakott egy doktor bácsi. Ahhoz vittem be, hogy gyógyítsa meg a lovamat. Azóta sok lovam volt. Hol az apám vásárolt egyet, hol a Jézuska ajándékozott, azok mindig szebb lovak voltak mint azok, miket az apám hozott. Egyszer olyat is kaptam, a melyiknek igazi szö­c volt és a­mire rá is lehetett ülni. Milyen angyali érzés az, ha lovon ül az ember ! Egész nap vágtattam rajta, mígnem annak is letörött a feje s meggyógyítani többé nem le­hetett Akkor az apám azt mondta: — Fiam, az iskola holnap megnyílik. A lovazásnatt vége. Vett könyveket. Iskolának nevezett kény­szerintézetbe járatott, s minden áron ki akarta terelni a lovakat az eszemből. De hiába! Éreztem, hogy nem költőnek születtem, hanem kocsisnak. Mennyivel szebb is kocsisnak lenni, mint költőnek. Láttam egy költőt. Gyalog ment , szür­ke cilinder volt a fején és poropli a kezében. A kocsis kocsin jár , pörge kalap van a fejen és ostorral durrogott. A költő a földre néz. A kocsis a mindenségbe. A költő alázatos meg szomorú, a kocsis villogó szemű önérzetes és vidám. A kocsis hatalom. Parancsol a lovaknak , erre men­jetek, állapodjatok meg. Vigyetek két embert, vigyetek húsz embert. Minden ló örömmel engedelmeskedik neki.­­ Mindég repül , az emberek tisztelettel és csodál­­­kozással néznek rá és azt mondják: íme, ez parancsol a lovaknak. Ha a kocsis nem parancsolná a lovaknak, mi is lenne az emberiségből ? Gyalog kellene járnia még a királynak is. A minap azt mondja az apám : Fiam ma nagy nap van, ma léptél a hete­dik es­ztendőbe. Ma egész nap sza­ad rossznak lenned, mert tudom, hogy ez neked öröm. Ezen felül kivanj a mit akarsz, megveszem neked. A cipőmre pillantottam, hogyan léptema én a 7 ik esztendőbe, a­nélkül, hogy észrevettem volna. No, ez szerencsés lépés volt. Máskor is jó lesz meglepni. Apám mondottam megrebbenő szívvel végy nekem egy lovat. Szívesen felelte apám , menjünk a boltba. De nekem nem olyan fából faragottt cse­­pűvel kitömött ló kell ám, szóltam határozottan nekem igazi ló kell. Jaj, barátom, — mondotta ő nyugtalanul, — az igazi ló nem neked való ám. Magad mondottad apám, hogy már nem vagyok kis gyerek. Az igaz, csakhogy az eleven ló rúg. Jól bánok vele, Harap is. Czukorral etetem. Annak szalma kell. Alája terítem az oroszlános süvegemet. Azonfelül az igazi ló drága is. Van pénzed ! Nincs ! De van. Mondom, hogy. Elálmélkodva néztem rá. Hát lehetséges az, hogy egy apa ilyen konokul tagadjon. A saját szemeimmel láttam­ reggel, hogy tele van az er­szénye hatosokkal. H­ÍREK. * Választás Siklóson. Siklós közönsége elől­járóit választotta meg 1. hó 7 én. Krasznay Mihály főszolgabiró nyitotta meg a választó közgyűlést. Két szavazó bizottság alakult meg. A választás eredménye a következő : id. Tormássy Sándor bíró, Mittler Ferenc helyettes, bíró pénztáros Solty Gyula, közgyám Kossa Gábor, esküdtek : Roger Ferenc, Mesztenyi József, Schvarc Lipót, Stokker Albert, Tachler Viktor, Békasy Dániel, J­apardi János, Szügyi István, Gyenis Péter, Biricsics Ala­jos, ifj. Csányi József, Petrovits György. * Nincs korona számítás. A pénzügyminisz­ter elrendelte, hogy a hivatalokban az újévtől ismét csak titokban számoljanak el, pedig a ko­rona számításnak volna már helye. * A jég. Volt is egy kicsi jég, van is, de hogy lesz e, azt nem lehet tudni. Csak azt az egyet tudjuk, hogy nagyon engedékeny a jég is meg a korcsolya egylet is. Elfelejtkeztünk jeget aszalni. * Az időjárás. Az elmúlt héten két napig oly szél vihar volt, hogy a kerítéseket kidöntötte, háztetőket pusztított. Szerencsénkre a téli északi vihartól megvéd a hegy, mely megtöri a szelet, s igy rombolást nem tehet. * Vadasztarsasag f. hó 6-án tartott évi köz­gyűlést Krasznay Mihály elnöklete alatt A pénz­tár állapota nem valami fényes, mert deficitttel záródott. Ugyanis a bevétel 1143 frt, a kiadás 1315 frt 70 kr. A hiányt az egyes tagok fedezték s így helyre állt a mérleg. A folyó évre a tagdíj 60 frt, pártoló tagdíj 6 frt A rendes tagok sorá­ból kilépett Henfner Lajos, a pártoló tagokból Kovács István. Egyhangúlag elnökké megválasz­tották Krasznay Mihályt, intézővé Lingg Edét és pénztárossá Dr. Kregd­y Ottót. * Az önkéntes tűzoltó egyesület Tarnócy Lajos főparancsnok elnöklete alatt f. hó­b an köz­gyűlést látott. A főparancsnok felolvasta évi je­lentését,­melyet jövő számunkban közleni fogunk Ré­­dei Károly alapító tag a közönség nevében kö­szönetet mondott a működő tagoknak önfeláldozó emberszeretetükért. * A társaskör f. hó - án tartotta évi rendes közgyűlését dr. Kregey Ottó elnöklete alatt. A jelentésből kitűnt, hogy a körnek 86 tagja van. Beszerzés semmi sem volt. Pesztori állapot : be­vétel 680 frt, kiadás: 580 frt, maradvány 179 frt 23 kt. Tagdíj hátralék csak 2 frt volt. Másod könyvtárnokul megválasztották Rosenstein Somát. Végül Pakuszy Gyula elismerést szavaz az elnök­nek és a tisztviselőknek. * A „Mohácsi torna egylet’“ 1899. évi január hó 21 én a „mohácsi iparosok olvasóköre“ he­lyiségében zártkörű tréfás álarcos táncestélyt rendez, melyre a meghívókat szétküldötték. * Az anyakönyv. A vén matrikusat kiszori­totta az uj magyar „anyakönyv“. Hát bizony a régi szebbet jobbat mutatott mint a jelenlegi anyakönyv. Ugyanis az elmult esztendőben Kovács Sándor anyakönyvvezetőnk­,ameny nélkül öt há­­zasság­kötést jegyzett fel, 1897 ben 52. Siklóson született 130, elhalt 125. A szaporodás csak az A Siklóshoz tartozó községekkel együtt az anya­könyv szerint 1898. évben született összesen 170 és 1897. évben 207. E számokból kitűnik, hogy a községekben valami sereg vagy boszorkány pusztítja a magzatokat. * Közigazgatási bizottsági ülés lesz Pécsett a vármegye székházában­­. hó 10 én. * Képviselőtestületünk alakuló közgyűlésén múlt kedden Krasznay Mihály jobb­ank elnökölt s megnyitotta a közgyűlést, melyet egyúttal még alakóknak jelentett ki. Ezután felolvasta a viru­la és választott képviselők névsorát. Az elnök ezután felhívta a jelenlevőket, hogy hat egyént jelöljenek a bírói állásra, akik közül törvényadta jogánál fogva ő hármat jelöl. Bírójelöltek lettek : id. Tor­­másy Sándor, Novák Sándor, Csányi Józ­sef, Korom Mihály, id. Mittler Ferenc és Petrovics György. Helyette birójelö­tek a fentiek. Közgyámi allasra jelölték Kossa Gábort, panztárnoki atlasra Solty Gyulat. Esküdtnek 2- ot jelöltek. Ezen hivatalos aktus után szóért könyargott Szűcs Dániel (uj) képviselő és monda : Régi magyar szokás jot kívánni, en újev első napján hivatalosan el vol

Next