Siklós és Vidéke, 1900 (13. évfolyam, 4-52. szám)

1900-01-21 / 4. szám

Siklós, 1900. január 21. KÖZÉRDEKŰ HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség : Dr. Hiriing Károly ügyvédi irodája. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Kéziratok visz- sza nem küldetnek. Előfl/.etési-dij : Vidékre pűstán, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre 1 fit. Egyes szám 8 ki. A korcsmái iparról. Csaknem minden korlátozás, melylyei az ipar valamelyik ága inegszorittatik, nem egyedül az illető iparágra, de általában egész — ifjú iparunkra káros hatású. Ha azonban a korlátozás célja : tisztességtelén üzését megszüntetni, ez által csak egyesek re háramlik kár, még pedig olyanokra akik sajnálatra nem érdemeseit ; ellenben az il­lető iparág dekóruma hatásosan megóvatik s ezáltal közvetve bár hasznos és az általá­nosság részére üdvös érdekek mozdittatnak elő. A legelterjedtebb ipar nemcsak nálunk de a kulturállamokban mindenütt : a korcs mai. A gyomort szolgálja. A gyomort mely az emberi szervezet legfontosabb, leglénye gesebb alkatrésze s amelynek istápolása nélkül fizikai élet nem képzelhető. S mivel hogy a nemzetet és az egész emberiséget egyének képezik, nemzetgazdasági szempont­ból nem utolsó kérdés hogy az “gyének yomor igényei miképpen elégittetnek ki s aiképpen történik gondoskodás arról, hogy 4 gyomor utján az emberi test vérébe ke rülcv anyagok ne ártsanak,, sőt ellenkezőleg a testi szervezetet egészségessé és erőteljes­sé, tenni képesek legyenek. A korcsmái ipar tehát az iparágak sorában eminens helyet foglal el. S amikor általános az -üzlet pangás, amikoi a keres kedő, az iparos, a gazda s más társadalmi tényezők keservesen megérzik az általánosan rossz gazdasági viszonyokat : a korcsmái Felelős szerkesztő : ­Dr. H I R L I N G KÁROLY. '* Főmunkatárs: RÉDEI KAROLY. ipar legfeljebb aránytalanul kisebb mérték­ben szenved hatásuk alatt. Mindazonáltal a korcsmárosok és ven­déglősök panaszkodnak. S látszólag nem is egészen ok nélkül, A hatósági intézkedések öröme szakadt reájok sa mit a dolgok természetes folyamata elmulasztott náluk, üzletüket csökkentem, azt helyre pó­tolták a hatósági intézkedések. Ebben az esetben is szenved a jó a rosszal együtt A tisztességes korcsmáros, aki panaszra soha okot nem adott, éppen úgy tűrni tartozik a hatóságok szigorú és sokszor kényelmetlen ellenőrzését, mint az, aki arra eddigi sáfárkodásával bőven rá­szolgált. A hatósági intézkedéseket betetőzte a belügy miniszter egy új abban az italmérésnél és italárusitásnál követendő egészségügyi rendszabályok és az ezek áthágására kisza bandó büntetések, valamint a rendőri és orvosrendőri felügyelet gyakorlása iránt ki­ft r 1 rvH rp rlf.lfcílőüÁ* „ Nincs ebben a rendeletben semmi olyan tilalom, amelynek betortása magától ne értetődnék. Ugyan ki akadhatna meg azon, ha a belügyminiszter követeli, hogy megromlott vagy az egészségre és életre közvetlen hasz­nálat által veszélyessé válható italokat ne árusítsanak, a köztisztaság követelményeinek megfeleljenek, az italmérés cégére alatt az üzlet erkölcstelen célokra ne szolgáljon, a hatósági zárórák betartassanak, részegségre senki se csábittassék, a korcsmái hitel túl Kiadó-hivatal: Harangozó József könyvnyomdája. A főtéren. Hirdetések. Egy hasábos petitsoronként 6 kr. AÖ 4 *, Nyiítéri-közlemények. Egy hasábos petitsoronként 15 kr. Bélyegdij (30 kr.) külön fizetendő. ne léptettessék s tiltott szerencsejátékok ne űzessenek ? Mind olyan dolgok ezek, melyeket vol­taképpen megtiltani se kellene, ha egyesek a legszigorúbb tilalmak dacára mindig új­ból nem vétenének ellenök Még mindannyiunk élénk emlékezeté­ben vannak azok a borhamisítások, melyek nehány hónappal az előtt napfényre kerültek Mindannyian tudjuk, hogy az ennek követ­keztében alkalmazott szigorú rendszabályok mennyire ártottak a hazai borkereskede­lemnek. S mégis kinek jutna eszébe — a bor kereskedőkön kívül — hogy e szükséges rendszabályokat kifogásolja ? E rendszabá­lyok párja a belügyminiszter most kiadott rendelete. S valamiut amaz, úgy ez is csak a közjó érdekeit szolgálja- Csak azt akarja véle elérni a belügyminiszter, hogy a korcs1 * * * S mai ioar tisztességének megóvása mellet*: a-*• - ~m^ *-&> Círai,- y v. a legdrágább kincs, melyet a nemzet bír - el ne rontassék­A korcsmárosoknak tehát bele kell illeszkedniük a társadalmi rend feltétlen kö­vetelményeinek keretébe s kénytelenek üzér­kedésük mikéntjét a magasabb cél alá ren­delni. Ha kényelmetlen is a tisztességes korcs- márosnak a sok hatósági ellenőrzés, ne gondolja, hogy kelletlen is az. Annál ke- vésbbé, mert ez által a tisztességes korcs­máros érdekei sem fognak kárt szenvedni. Az udvariasról. T a r e z a. Lányka, rád gondolva . . . Laiyka ! rád gondolva varom Hrsszu, rideg éjszakakon, Mkor jön a csalfa álom Elingatni lelkemet f M:rt ébren egy méla bánat B;nnem sir lolyton utánad £ rád fogá a szörnyű vádat, Hogy szived már nem szeret. \ nap elmúl bánatjával .. S éjjel— szivem tele vagygyal Mely mind, mind csak, feléd szárnyal Ámde hozzád el nem ér, Mert tolvajok, titkolt könyek, \ — Ellentétei a közönynek — Felőled ölébe jönnek, Félutig a kedvemér ! És még velem ébren létben Sejteted csak mi az — éden : Almomba megadtad régen . . . Am vigasznak ez kevés, Mert az álom lenge pára Ellebben egy fordulásra, S ha valósult szivünk vágya, Akkor jő az ébredés. K. László Ferenc. — (Egy kis prédikáció.) Tisztelt hölgyeim és uraim ! Sokszor van módjukban elmélkedni a felett, hogy mit tesz az „udvarolni,“ Vagy tálán önök nem is elmélkednek e szó fölött, hanem csak megelégszenek, a puszta udvarlással ? Az lehetetlen ! logikai nemzet va gyünk, s a logika megköveteli, hogy tisztában legyünk #azzal, a mit cselekszünk Azért is tudó aranyosan fogom fel a dolgot és rendszerben mondom el. 1 Mit tesz voltaképen udvarolni ? Udvarolni annyit tesz (bocsánat a katekiz musi stílusért) mint magasíoku szemtelenséggel inasnak (nóta bene: egy hölgynek) nagyokat és szépeket mondani, a miket pedig az ember maga sem hisz. „Magasfoku szemtelenség mondom, mert kell e annál nagyobb arcátlanság, mint mikor az ember egészen komolyan mond másoknak valami szép és nagy dolgot, a minek az ellenkezőjéről vau megggőződve, a mit mégis esküvel kész erő siteni. Kivételt tesz természetesen azon abnormális, beteges és mondhatnám eszméletlen állapot, mely­re nézve az összes nyelvészek megegyeznek — csodás kivétel — s ezt „szerelem-“ nevezik. Mon dóm, kivételt tesz az állapot, melyben azok, kki benne vannak, hiszik is, a mit mondanak. II Az udvarlással járó tünetek. Természetesen az udvarlás minden kezdőnél különböző tünetekkel jár. Ilyen elsősorban az „udvariláz“ — mert kérem, mérr ne lehetne ezt „udvariláz“.nak nevezni, ha van ; lámpaláz, szín- padiláz stb E tünete minden kezdő udvarló átesik Előzzör hosszasan át meg at gondolja a bókot, amit szép szomszédjának mondani akar, aztán elpirul, végre nagynehezen kisüti, akkor zavarba jön, utere lázasan ver s félve, nyughatatlanul lesi a hatast. Kérem én csupa tapasztalatból beszélek! Velem is megtörtént az még deákkoromban, úgy 14 éves lehettem. Egy ozsonnán az ideálom mel­lett ültem — abnormális állapot — és mélyen hallgattam, Egyszerre a kávémra néztem és annak tetején úszkált »bórc-re szegtem szemeim Hah! megvan ! s a következő szellemes bókot találtam ki; »A nagysád gyönyörű arca éppen olyan, mint a kávéscsészében levő kellemes bivalytej tetején ringatódzó zamatos tejbőr.« Midőn pedig szomszédomhoz fordultam, hogy mondókámat fe'hadarjam, a szép szemek hatása alatt székemmel egy kis rükyvertszkoncentrirung marsot csináltam s a kabátom gombjába akadt asztalterítőt lehúztam kávéstul, mindenestül. A forró kávé az ölembe ömlött, mitől én nagyon megvoltam hatva, s csak annyit tudtam hebegni 1 »Nagysád — bo sánat . . . izé — a bivaly“. Ily zavarokat okoz, az »udvariláz« a kezdő udvarlónak, mert ezek a fősulyt a virágos bókokra helyezik. Az udvarlással járó tüneteken kívül, ter­mészetesen kiemelendő még á kezdőnél, a hebe­gés és a dadogás. Ez megdönthetetlen tény, mit már az ókori bölcselők is ismertek. Egy harmadik tünete az udvarlásnak — különben sem szokatlan tünemény — az adósság csinálás. Minden udvarló még a »haladókat* sem 4. szál í. Tizenharmadik "Övfolyam.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék