Siklós és Vidéke, 1900 (13. évfolyam, 4-52. szám)
1900-01-21 / 4. szám
Siklós, 1900. január 21. 4. szál. Tizenharmadik évfolyam. KÖZÉRDEKŰ HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség : Dr. Hirling Károly ügyvédi irodája-Csak bírmentes levelek fogadtatnak el. Kéziratok viszsza nem küldettek. Előfizetési dij : Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egyes szám 8 kr. Felelős szerkesztő :* Dr. HIRLING KÁROLY. Főmunkatárs: RÉDEI KÁROLY. Kiadóhivatal: Harangozó József könyvnyomdája. A főtéren. „ Hirdetések. Egy hasábos petitsoronként 6 kr. Nyiltéri-közlemények. Egy hasábos petitsoronként 15 kr. Bélyegdij (30 kr.) külön fizetendő. A korcsmai iparról. Csaknem minden korlátozás, melylyel az ipar valamelyik ága megszorittatik, nem egyedül az illető iparágra, de általában egész ifjú iparunkra káros hatású. Ha azonban a korlátozás célja : tisztességtelen tüzését megszüntetni, ez által csak egyesekre háramlik kár, még pedig olyanokra akik sajnálatra nem érdemesett ; ellenben az illető iparág dekóruma hatásosan megóvatik s ezáltal közvetve bár hasznos és az általánosság részére üdvös érdekek mozdittatnak elő. A legelterjedtebb ipar nemcsak nálunk de a kulturállamokban mindenütt : a korcsmai. A gyomort szolgálja. A gyomort mely az emberi szervezet legfontosabb, leglényegesebb alkatrésze s amelynek istápolása nélkül fizikai élet nem képzelhető. S mivel hogy a nemzetet és az egész emberiséget egyének képezik, nemzetgazdasági szempontból nem utolsó kérdés horv az tervének gomor igényei miképpen elégíttetnek ki s miképpen történik gondoskodás arról, hogy a gyomor utján az emberi test vérébe kerülő anyagok ne ártsanak,, sőt ellenkezőleg a testi szervezetet egészségessé és erőteljessé, tenni képesek legyenek. A korcsmai ipar tehát az iparágak sorában eminens helyet foglal el. S amikor általános az Üzlet pangás, amikor a kereskedő, az iparos, a gazda s más társadalmi tényezők keservesen megérzik az általánosan rossz gazdasági viszonyokat : a korcsmár ipar legfeljebb aránytalanul kisebb mértékben szenved hatásuk alatt. Mindazonáltal a korcsmárosok és vendéglősök panaszkodnak. S látszólag nem is egészen ok nélkül. A hatósági intézkedések öröme szakadt reájuk s amit a dolgok természetes folyamata elmulasztott náluk, üzletüket csökkentem, azt helyre pótolták a hatósági intézkedések. Ebben az esetben is szenved a jó a rosszal együtt A tisztességes korcsmáros, aki panaszra soha okot nem adott, éppen úgy tűnni tartozik a hatóságok szigorú és sokszor kényelmetlen ellenőrzését, mint az, aki arra eddigi sáfárkodásával bőven rászolgált. A hatósági intézkedéseket betetőzte a belügyminiszter egy újabban az italmérésnél és italárusításnál követendő egészségügyi rendszabályok és az ezek áthágására kiszabandó büntetések, valamint a rendőri és orvosrendőri felügyelet gyakorlása iránt kiprintt mná b ’ .1 .) Nincs ebben a rendeletben semmi olyan tilalom, amelynek betartása magától ne értetődnék. Ugyan ki akadhatna meg azon, ha a belügyminiszter követeli, hogy megromlott vagy az egészségre és életre közvetlen használat által veszélyessé válható italokat ne árusítsanak, a köztisztaság követelményeinek megfeleljenek, az italmérés cégére alatt az üzlet erkölcstelen célokra ne szolgáljon, a hatósági zárórák betartassanak, részegségre senki se csábittassék, a korcsmai hitel túl ne léptettessék s tiltott szerencsejátékok ne űzessenek ? Mind olyan dolgok ezek, melyeket voltaképpen megtiltani se kellene, ha egyesek a legszigorúbb tilalmak dacára mindig újból nem vétenének ellenök Még mindannyiunk élénk emlékezetében vannak azok a borhamisítások, melyek néhány hónappal azelőtt napfényre kerültek Mindannyian tudjuk, hogy az ennek következtében alkalmazott szigorú rendszabályok mennyire ártottak a hazai borkereskedelemnek. S mégis kinek jutna eszébe — a borkereskedőkön kívül — hogy e szükséges rendszabályokat kifogásolja ? E rendszabályok párja a belügyminiszter most kiadott rendelete. S valamint amaz, úgy ez is csak a közjó érdekeit szolgálja- Csak azt akarja vele elérni a belügyminiszter, hogy a korcsi mai ipar tisztességének megóvása mellett a .... i./'......•' . 1 „ ../ . ........ ■ w* -ö—^ « a legdrágább kincs, melyet a nemzet bír ei ne rontassék-A korcsmárosoknak tehát bele kell illeszkedniük a társadalmi rend feltétlen követelményeinek keretébe s kénytelenek üzérkedésük mikéntjét a magasabb cél alá rendelni. Ha kényelmetlen is a tisztességes korcsmárosnak a sok hatósági ellenőrzés, ne gondolja, hogy kelletlen is az. Annál kevésbbé, mert ez által a tisztességes korcsmáros érdekei sem fognak kárt szenvedni. X a réz a* Lányka, rád gondolva . . . Latyka ! rád gondolva várom Hosszu, rideg éjszakákon, Mkor jön a csalfa álom Elfogatni lelkemet ? Mert ébren egy méla bánat Ihn nem sir folyton utánad ír rád fogá a szörnyű vádat, Hogy szived már nem szeret, nap elmúl bánatjával .. . éjjel— szivem tele vágygyal Mely mind, mind csak, feléd szárnyal Ámde hozzád el nem ér, Mert tolvajok, titkolt könyek, — Ellentétei a közönynek — Felőled elébe jönnek, Félútig a kedvemér ! És még velem ébrenlétben Sejteted csak mi az — éden : Álmomba megadtad régen . . . Am vigasznak ez kevés, Mert az alom lenge pára Ellebben egy fordulásra, S ha valósult szivünk vágya, Akkor jó az ébredés. K. László Ferenc: Az udvariásról. (Egy kis prédikáció.) Tisztelt hölgyeim és uraim ! Sokszor van módjukban elmélkedni a felett, hogy mit tesz az „udvarolni.“ Vagy talán önök nem is elmélkednek e szó fölött, hanem csak megelégszenek, a puszta udvarlással ? Az lehetetlen ! logikai nemzet vagyunk, s a logika megköveteli, hogy tisztában legyünkazzal, amit cselekszünk Azért is tudó aranyosan fogom fel a dolgot és rendszerben mondom el. Mit tesz voltaképen udvarolni ? Udvarolni annyit tesz (bocsánat a katekizmusi stílusért) mint magasfokú szemtelenséggel másnak (nota bene: egy hölgynek) nagyokat és szépeket mondani, amiket pedig az ember maga sem hisz. „Magasfokú szemtelenség mondom, mert kell e annál nagyobb arcátlanság, mint mikor az ember egészen komolyan mond másoknak valami szép és nagy dolgot, aminek az ellenkezőjéről van meggyőződve, amit mégis esküvel kész erősíteni. Kivételt tesz természetesen azon abnormális, beteges és mondhatnám eszméletlen állapot, melyre nézve az összes nyelvészek megegyeznek — csodás kivétel — s ezt „szerelem“ nevezik. Mondom, kivételt tesz az állapot, melyben azok, aki benne vannak, hiszik is, amit mondanak. II Az udvarlással járó tünetek. Természetesen az udvarlás minden kezdőnél különböző tünetekkel jár. Ilyen elsősorban az „udvarház“ — mert kérem, mert ne lehetne ezt „udvari láz“nak nevezni, ha van , lámpaláz, szinpadi láz stb . tünete minden kezdő udvarló átesik Először hosszasan át meg átgondolja a bókot, amit szép szomszédjának mondani akar, aztán elpirul, végre nagynehezen kisüti, akkor zavarba jön, ütere lázasan ver s félve, nyughatatlanul lesi a hatást. Kérem én csupa tapasztalatból beszélek! Velem is megtörtént az még deákkoromban, úgy 14 éves lehettem. Egy ozsonnán az ideálom mellett ültem — abnormális állapot — és mélyen hallgattam. Egyszerre a kávémra néztem és annak tetején úszkált »bór*-re szegtem szemeim Hah! megvan !s a következő szellemes bókot találtam ki: »A nagyság gyönyörű arca éppen olyan, mint a kávéscsészében levő kellemes bivalytej tetején ringatódzó zamatos tejbőr. Midőn pedig szomszédomhoz fordultam, hogy mondókámat felhadarjam, a szép szemek hatása alatt székemmel egy kis rükvertszkoncentrirung marsot csináltam s a kabátom gombjába akadt asztalterítőt lehúztam kávéstul, mindenestül. A forró kávé az ölembe ömlött, mitől én nagyon megvoltam hatva, s csak annyit tudtam hebegni : »Nagysád — bocsánat . . . izé — a bivaly“. Ily zavarokat okoz, az »udvarház” a kezdő udvarlónak, mert ezek a fősúlyt a virágos bókokra helyezik. Az udvarlással járó tüneteken kívül, természetesen kiemelendő még a kezdőnél, a hebegés és a dadogás. Ez megdönthetetlen tény, mit már az ókori bölcselők is ismertek. Egy harmadik tünete az udvarlásnak — különben sem szokatlan tünemény — az adósságcsinálás. Minden udvarló még a »haladókat« sem