Siklós és Vidéke, 1900 (13. évfolyam, 4-52. szám)

1900-08-19 / 34. szám

Akkor én a „Pelikán“ dicső és ősi ne­vét törölném és helyette az új épületre arany betűkkel ezt írnám : „Siklósi községi polgári iskola.“ Én meg vagyok róla győződve, hogy még a hatóság sem venné rész néven, hogy a tizenkettedik órában vendéglő és korcsma helyet iskolát építettünk. Stankovics Pál: A siklósi polgári iskola. Örömmel üdvözlöm mint szülő azt a mun­káját a helyi sajtónak, hogy nemcsak polgári fiúiskolánk fejlesztésén, építkezésén, hanem kü­lönösen a p­lgári leányiskola felállí­tásán is fáj­ik, buzdít, lelkesít, felvilágosít, meggyőz­őz. Engedjé­k meg nekem is hozzászólni az iskolaügyhöz. It ehhez minden politikus cizma­­dia a polgárig­­int szakértő hozzászólhat, s így én is hivatásom mellett és folytán az életem az iskolához van kötve, a törvény parancsolja is, hozzászóljak. E lapok hasábjairól meggyőződtem, hogy mily könnyen lehetne államkezelés, államtámoga­tás mellett polgári fiú és leányiskola, csak a vezető férfiakban legyen meg a kultúra iránti érzék, vagyis műveltség, s ez határozottan meg is van, csak a kor intőszavát, a folytonosan ro­hanó művelődés fontosságát és magas célját is felfogják, megértsék ; továbbá a cél elérésére az utat és módot megtalálják. Az egyesített polgári fiú és leányiskola üd­vös voltáról szólni sem akarok, mert erről minden siklósi és vidéki lakos meg van győződve, legfel­jebb azok nem, akik nem nevelnek vagy nem neveltek gyermekeket, akik nem is tudják, mi is az, gyermeik jövendő életét hogyan és miként kell előmozdítani, biztosítani, szóval azok ellenez­hetik, akiknek gyermekekről nem­ esik szülői gond az élet nehéz küzdelmei között. A fiúknak Siklóson van a népiskola után tovább­képzésre alkalom a polgári fiúiskolával, de a lányoknak nincs, s erről kell gondoskodni, mert kellő iskolai vagyon van hozzá, csak az épület kérdésének megoldása okozhat némi ne­hézséget. E lapok múlt számában egy cikkíró kifej­tette eszméit. Ez oly hatással volt reám, környe­zetemre, ismerőseimre, barátaimra, mintha már gyermekeinket elhelyeztük, volna a polgári két­nemű iskolában. Szóval örömöt okozott a cikk író, fogadja elismerésünket. Mert mi is a mellett volnánk, hogy Siklós a község ajánlja fel a mostani iskolai törzsvagyo­nát a kultuszminiszternek azzal, hogy építsen, mint Mohácson kétnemű polga­iskolát. Vagy ha már a város bölcsen gondoskodó atyái ezt nem volnának hajlandók megtenni, úgy megmutatta — igen alaposan — a cikkíró úr azt a másik utat is, a­mely szintén célra vezető, üd­vös is. Tudniillik, hogy a törzsvagyon évi jövedel­mét 15—16 ezer koronát ajánlja fel a személyi és dologi kiadások fedezésére, hiszen ma már köz­tudomású, hogy az iskola vezetését kiveszi a kul­tuszminiszter a községek keze alól, s csak az anyagiakról való gondoskodást hagyja meg a községeknek, iskolaszékeknek. Ha már ennyire vagyunk, akkor mi a teen­dőnk polg. fiúiskolánk épületére nézve. Cikkíró­nk távolról érintette a szükséges iskolaépitkező nyitást, mely már elodázhatatlan a térszüke stt­intt, de elfeledte, vagy cikkének keretébe nem lérhetett kifejteni a törvényes intézkedéseket, idelkezéseket és magát a nép­oktatási törvén az iskola külső fentartásár­a, épít­kezésére nézve. Felteszem a siklósi elöljáróságról, a városi képviselőkről és különösen az iskolaszéki tagok­ról, akiket eskü köt az iskolához, hogy ismerik, tudják a rájuk nehezedő, de szép kötelességeket az iskola külső fentartására nézve. Főfigyelemmel kísérjük e téren Siklós érde­mes bírójának és jegyzőjének magatartását, hogy lesznek e méltó utódai azon elődeiknek, akik a polg. fiú isk. megalapításakor állottak erős kézzel éssszel az ügyek élére ? Nézzük miféleképen is követeli a népokta­tásügyi törvény és ebből folyó rendeletek az is­kolaépületek jó karban tartását stb. Az 1868. évi XXXVIII. t..c 27. §-a szerint az újonnan építendő iskolaépületek egészséges helyen épültek (ez meg van), szárazak, elegendő számú, tágas, világos és könnyen szellőztethető termekkel legyenek ellátva (tudtom szerint nin­csenek ezek a kellékek meg.) A 28. §. szerint pedig a népiskolai hatósá­gok, községi, megyei és kormányközegek (a kir. tanfelügyelőség) egyaránt kötelesek minden hatás­körükhöz tartozó eszközökkel oda hatni, hogy a már fenálló iskolai épületek is, amennyiben az előbbi szakaszban említett kellékeknek nem felel­nek meg, a község által, mihelyt lehetséges, min­denütt az érintett kellékeknek megfelelőleg ala­kíttassanak át. Ez csak elég világos intézkedése a törvény­nek, melynek alapján a mostani polgári iskola épületen alapos vá­toztatásra van szükség, s igy előtérbe jön a 28. §. szerint a megyei és kormány közeg intézkedése Az 1876. évi (20311. sz. rendelet) a törvény­hatóságoknak gondjaiba ajánlja a népoktatási intézetek külső ügyeire vonatkozó rendszabályokat, mely szerint, fő figyelmet érdemel az iskolai épü­letek felállítása, kibővítése, jó karban tartása. Az utasításítás a polgári községek számára mondja : (13. §, 9. pont) »Ahol van iskolaépület és az nem felel meg a törvény (fen idézet 27 és 28. ) kívánalmainak, a törvény 28. §-nak rende­lete szerint, azt azonnal át kell alakitani.« Az 1868. és 1876. törvények végrehatásáról szóló utasítások szerit­­­z iskolaszék segédkezet nyújt a községnek és szorgalmazza a községi elöljáróságnál az épületnek az iskolai törvény (idézett 27. §.) által rendelt átalakítást. A kir. tanfelügyelőség számára az utasítás (II. Rész. 21 §. d. pont) szól: »A­hol elháríthatlan akadályokból az isko­laépületet nem lehetne gyorsan felépíttetni, ott béreltessen e célra alkalmas házat és a tanítást abban kezdesse meg«. Továbbá gondoskodik »a meglevő iskola épületek ha nem felelnének meg a törvény 27. §-ban foglalt feltételeknek és a célszerűségnek intézkedik az iskola átalakításáról, megkeresi az iskolaszéket (ez intézkedés meg is történt) és az 1868. XXXVIII. t. c. 142. §. szerint a községet kötelezi. Polg. iskolánk épületének ügye most már az iskolaszéktől a községhez tétetett át, mint a a helyi lakokból olvastam,­ mely kötelezve van intézkedni, cselekedni. A kir tanfelügyelőség teendői közé sorolja az iskolaszékre nézve (29. §.) »A hol­t még rendes iskolai épület nincsen (polg. iskolánk csak nem rendes iskolai épület), hívja fel fölépítéséhez, esetleg átalakításához avagy bér­letbevételéhez és a szükséges teendőket mind a községi hatóságnál haladéktalanul tegye meg s kövessen el mindent, hogy az iskolaépület, mi­nél előbb rendbe hozassák. Szóval az iskola külső alakja kellemes be­nyomást tegyen a szemlélőre, különösen a gyer­mekekre, mi­által édesgettetik az iskolába menés­re. Előfák és kerttel fogják körül. A tantermek mesterséges vagy tér­meszelés után szellőztessenek A tantermekb­e óra és térmérő álljon. Torna tér legyen jól felszerelve. stb. stb. De elég legyenek e kalászok a törvényből, melyeket fentebb elősoroltam. Ezek igazolják azt, hogy a mostani polgári iskolai épületen vagy nagy átalakítást kell tenni Siklós nagyközségnek, vagy újonnan emelni épü­letet, még­pedig előre láthatóan, ha ezt teszi, cselekszi meg a község, az iskolai 5 százalékos adótól meg nem menekszik amúgyis a közs. ipa­rostanonciskolája 30—40 ezer írt tőkének felel meg, s itt is a törvényszabta 2 százalékos pótadó fog bevágni. Ezek ellen pedig talpra áll Siklós egész pol­gársága. Tegye szivére kezét mindenki, s ha nem igaz ez állításom, akkor vigyen el a­ . . . ! Végül abban egyetértek cikkíróval — mint már említem,—hogy Siklós képviselete kérje a polg. isk. államosítását vagy kérjen államsegélyt és Sik­lós városa állítsa fel a polgári leányiskolát is, Lássuk ! . . . Egy lelkész. H I 10T1l * Eljegyzés. Markus Gizella k. a.-t Siklósról Frankenthaler Bernát eljegyezte Mislenyből. * A mária gyüdi zarándoklat. A következő fölhívást bocsájtották ki Pécsett : Elhatározta Megyés Püspök Urunk ő Mél­tósága, hogy folyó évi szeptember 8-ra, Nagy asszonyunk születése ünnepére jubileumi zarán­doklatot vezet megyénk régi kegyelem helyére, Mária Gyűdre A zarándoklat rendje ez lesz : 1. Szept. 7. (péntek) reggel 1/16 órakor a vártemplomban szent­mise. Gyülekezés a vártemp­lom előtti téren ; a magyarok fönn a templom előtt, a német ajkúak a püspöki palota, a horvát ajkúak a vár plébánia felöli oldalon. 2.­­­7 kor a Megyés Püspök Ur Ő Méltó­ságának vezetése alatt megindul a processio. A menetben elül mennek a magyar, utánuk a né­met a végül a horvát ajkúak. 3 A körmenet 1x óra tájban ér Szalántára, ahol egész délután 1 óráig fogunk pihenni. Ha­ragszóra ismét megindul a menet s (l/s órai pi­henés után Turonyban) körülbelül 4 órakor érke­zik Gyűdre. Megérkezés után áldás, esti 8 óráig szt.­gyór­ás. 4. Szept. 8-án reggel­ig6-tól 1119 ig szent gyónás és szent áldozás. 5. D. e. 9 órakor a Megyés Püspök Ur Ő Méltósága ünnepélyes tábori misét mond, mely alatt a „Pécsi Dalárda" fog énekelni. A magyar ajkúak az oltár előtt, a német ajkúak az evange­lium, a horvát ajkúak az epistola-oldalon foglal­nak helyett. 6. Szent mise után szent beszéd, magyar, német és horvát nyelven. Majd vonulás az uj kereszthez, melyet Ő Méltósága fog beszentelni. 7. Rövid pihenés után 12 órakor indulás haza. 1 órai pihenés Szalántán s megérkezés Pécsié 8 óra tájban. A siklósi vámnál leendő ün­nepélyes fogadtatás után a körmenet visszamegy a székesegyházba, a­hol »Te Deum« lesz. A­kik a pécsiek közül a zarándoklaton való ellátás, lakás, étkezés stb. tekintetében felvilágo­sítást óhajtanak, szíveskedjenek Errelh János el­nökhöz fordulni. Tisztelettel kérjük kath. polgártársainkat, vegyenek részt minél többen a zarándoklatban, hogy minél meggyőzőbb alakban jusson kifeje­zésre szivünk halála, melylyel Magyarország Nagy asszonyának adózunk, ki annyi hajság között 900 éven keresztül szivén tartotta oly sokszor elha­gyott nemzetünket. Hazafias üdvözlettel : Pécsett, 1900. évi aug. hó 5. Spies János, Erreth János, Bitter Illés elnök, elnök, jegyző. * Polgári iskolánk érdekében irt cikkeink széles körben keltett érdeklődést és felvetett esz­méink hódítanak úgy Siklóson mint a vidéken, mert cikkek mindan oldalról érkeznek. Szóval nemcsak az érdekelt közegek, hatóságok foglal­nak állást, hanem a nagyközönség is, mellyel a közvéleményt is sikerült megnyernünk a polg. fiú és leá­nyiskola eszméjének. Ez ügy­ben úgy a helybeli, mint a vidéki szellemir,gárda síkra lép és hozza felszínre a célszerűbbnél cél­szerűbb eszméket a kérdés megoldására. Valóban örvendetes jelenség. Olvasóinkat is kérjük, hogy az ügy megérlelését segítsék előre és eszméik közlésére lapunk hasábjait a legszívesebben pro és contra rendelkezésükre bocsátjuk. Már egy év­tizedénél több, hogy hangoztatjuk e kérdés meg­oldását s végre is annak adunk kifejezést most s : államosítás jöjjön el a te országod ! Mert az úgy teljesen megérett a mai viszonyok között. * Ha a pénzügyigazgató panaszkodik, akkor már baj van, mert nagy az adóhátralék, még pedig 153,223 koronával kevesebb adó folyt be a megyében az elmúlt félév alatt Dragonescu Dö­me , kir. pénzügyigazgató a közig. bizottsági ülésen rámutatott keményen a hanyag adózókra : »A kis adózók fizetnek, hanem az urak nem akarnak fizetni, t.­i a közvetlen nagy adózók. No hát most az »urakra« kerül a sor. Különösen a siklósi és szentlőrinci fóbk­ai-, kapnak »fele­lősség terhe mellett« szigorú uk azt, hogy szep­tember végéig licitáljam el az utolsó vánkosát is az uraknak vagy a polgároknak, azt még nem tudjuk. De tanácsos lesz minél előbb a kincstár iránti kötelezettségünket leróni. * Az izr. lelkészek aug. hó 28-án Szegzárdon tartják évi értekezleteket. * Elveszett vizsla. Egy fekete jegy nélküli angol vizsla eltévedt. Meg­találóra jelentkeztek a kiadóhivatalban.

Next