Siklós és Vidéke, 1900 (13. évfolyam, 4-52. szám)
1900-08-19 / 34. szám
Akkor én a „Pelikán“ dicső és ősi nevét törölném és helyette az új épületre arany betűkkel ezt írnám : „Siklósi községi polgári iskola.“ Én meg vagyok róla győződve, hogy még a hatóság sem venné rész néven, hogy a tizenkettedik órában vendéglő és korcsma helyet iskolát építettünk. Stankovics Pál: A siklósi polgári iskola. Örömmel üdvözlöm mint szülő azt a munkáját a helyi sajtónak, hogy nemcsak polgári fiúiskolánk fejlesztésén, építkezésén, hanem különösen a plgári leányiskola felállításán is fájik, buzdít, lelkesít, felvilágosít, meggyőzőz. Engedjék meg nekem is hozzászólni az iskolaügyhöz. It ehhez minden politikus cizmadia a polgárigint szakértő hozzászólhat, s így én is hivatásom mellett és folytán az életem az iskolához van kötve, a törvény parancsolja is, hozzászóljak. E lapok hasábjairól meggyőződtem, hogy mily könnyen lehetne államkezelés, államtámogatás mellett polgári fiú és leányiskola, csak a vezető férfiakban legyen meg a kultúra iránti érzék, vagyis műveltség, s ez határozottan meg is van, csak a kor intőszavát, a folytonosan rohanó művelődés fontosságát és magas célját is felfogják, megértsék ; továbbá a cél elérésére az utat és módot megtalálják. Az egyesített polgári fiú és leányiskola üdvös voltáról szólni sem akarok, mert erről minden siklósi és vidéki lakos meg van győződve, legfeljebb azok nem, akik nem nevelnek vagy nem neveltek gyermekeket, akik nem is tudják, mi is az, gyermeik jövendő életét hogyan és miként kell előmozdítani, biztosítani, szóval azok ellenezhetik, akiknek gyermekekről nem esik szülői gond az élet nehéz küzdelmei között. A fiúknak Siklóson van a népiskola után továbbképzésre alkalom a polgári fiúiskolával, de a lányoknak nincs, s erről kell gondoskodni, mert kellő iskolai vagyon van hozzá, csak az épület kérdésének megoldása okozhat némi nehézséget. E lapok múlt számában egy cikkíró kifejtette eszméit. Ez oly hatással volt reám, környezetemre, ismerőseimre, barátaimra, mintha már gyermekeinket elhelyeztük, volna a polgári kétnemű iskolában. Szóval örömöt okozott a cikk író, fogadja elismerésünket. Mert mi is a mellett volnánk, hogy Siklós a község ajánlja fel a mostani iskolai törzsvagyonát a kultuszminiszternek azzal, hogy építsen, mint Mohácson kétnemű polgaiskolát. Vagy ha már a város bölcsen gondoskodó atyái ezt nem volnának hajlandók megtenni, úgy megmutatta — igen alaposan — a cikkíró úr azt a másik utat is, amely szintén célra vezető, üdvös is. Tudniillik, hogy a törzsvagyon évi jövedelmét 15—16 ezer koronát ajánlja fel a személyi és dologi kiadások fedezésére, hiszen ma már köztudomású, hogy az iskola vezetését kiveszi a kultuszminiszter a községek keze alól, s csak az anyagiakról való gondoskodást hagyja meg a községeknek, iskolaszékeknek. Ha már ennyire vagyunk, akkor mi a teendőnk polg. fiúiskolánk épületére nézve. Cikkírónk távolról érintette a szükséges iskolaépitkező nyitást, mely már elodázhatatlan a térszüke sttintt, de elfeledte, vagy cikkének keretébe nem lérhetett kifejteni a törvényes intézkedéseket, idelkezéseket és magát a népoktatási törvén az iskola külső fentartására, építkezésére nézve. Felteszem a siklósi elöljáróságról, a városi képviselőkről és különösen az iskolaszéki tagokról, akiket eskü köt az iskolához, hogy ismerik, tudják a rájuk nehezedő, de szép kötelességeket az iskola külső fentartására nézve. Főfigyelemmel kísérjük e téren Siklós érdemes bírójának és jegyzőjének magatartását, hogy lesznek e méltó utódai azon elődeiknek, akik a polg. fiú isk. megalapításakor állottak erős kézzel éssszel az ügyek élére ? Nézzük miféleképen is követeli a népoktatásügyi törvény és ebből folyó rendeletek az iskolaépületek jó karban tartását stb. Az 1868. évi XXXVIII. t..c 27. §-a szerint az újonnan építendő iskolaépületek egészséges helyen épültek (ez meg van), szárazak, elegendő számú, tágas, világos és könnyen szellőztethető termekkel legyenek ellátva (tudtom szerint nincsenek ezek a kellékek meg.) A 28. §. szerint pedig a népiskolai hatóságok, községi, megyei és kormányközegek (a kir. tanfelügyelőség) egyaránt kötelesek minden hatáskörükhöz tartozó eszközökkel oda hatni, hogy a már fenálló iskolai épületek is, amennyiben az előbbi szakaszban említett kellékeknek nem felelnek meg, a község által, mihelyt lehetséges, mindenütt az érintett kellékeknek megfelelőleg alakíttassanak át. Ez csak elég világos intézkedése a törvénynek, melynek alapján a mostani polgári iskola épületen alapos vátoztatásra van szükség, s igy előtérbe jön a 28. §. szerint a megyei és kormány közeg intézkedése Az 1876. évi (20311. sz. rendelet) a törvényhatóságoknak gondjaiba ajánlja a népoktatási intézetek külső ügyeire vonatkozó rendszabályokat, mely szerint, fő figyelmet érdemel az iskolai épületek felállítása, kibővítése, jó karban tartása. Az utasításítás a polgári községek számára mondja : (13. §, 9. pont) »Ahol van iskolaépület és az nem felel meg a törvény (fen idézet 27 és 28. ) kívánalmainak, a törvény 28. §-nak rendelete szerint, azt azonnal át kell alakitani.« Az 1868. és 1876. törvények végrehatásáról szóló utasítások szeritz iskolaszék segédkezet nyújt a községnek és szorgalmazza a községi elöljáróságnál az épületnek az iskolai törvény (idézett 27. §.) által rendelt átalakítást. A kir. tanfelügyelőség számára az utasítás (II. Rész. 21 §. d. pont) szól: »Ahol elháríthatlan akadályokból az iskolaépületet nem lehetne gyorsan felépíttetni, ott béreltessen e célra alkalmas házat és a tanítást abban kezdesse meg«. Továbbá gondoskodik »a meglevő iskola épületek ha nem felelnének meg a törvény 27. §-ban foglalt feltételeknek és a célszerűségnek intézkedik az iskola átalakításáról, megkeresi az iskolaszéket (ez intézkedés meg is történt) és az 1868. XXXVIII. t. c. 142. §. szerint a községet kötelezi. Polg. iskolánk épületének ügye most már az iskolaszéktől a községhez tétetett át, mint a a helyi lakokból olvastam, mely kötelezve van intézkedni, cselekedni. A kir tanfelügyelőség teendői közé sorolja az iskolaszékre nézve (29. §.) »A holt még rendes iskolai épület nincsen (polg. iskolánk csak nem rendes iskolai épület), hívja fel fölépítéséhez, esetleg átalakításához avagy bérletbevételéhez és a szükséges teendőket mind a községi hatóságnál haladéktalanul tegye meg s kövessen el mindent, hogy az iskolaépület, minél előbb rendbe hozassák. Szóval az iskola külső alakja kellemes benyomást tegyen a szemlélőre, különösen a gyermekekre, miáltal édesgettetik az iskolába menésre. Előfák és kerttel fogják körül. A tantermek mesterséges vagy térmeszelés után szellőztessenek A tantermekbe óra és térmérő álljon. Torna tér legyen jól felszerelve. stb. stb. De elég legyenek e kalászok a törvényből, melyeket fentebb elősoroltam. Ezek igazolják azt, hogy a mostani polgári iskolai épületen vagy nagy átalakítást kell tenni Siklós nagyközségnek, vagy újonnan emelni épületet, mégpedig előre láthatóan, ha ezt teszi, cselekszi meg a község, az iskolai 5 százalékos adótól meg nem menekszik amúgyis a közs. iparostanonciskolája 30—40 ezer írt tőkének felel meg, s itt is a törvényszabta 2 százalékos pótadó fog bevágni. Ezek ellen pedig talpra áll Siklós egész polgársága. Tegye szivére kezét mindenki, s ha nem igaz ez állításom, akkor vigyen el a . . . ! Végül abban egyetértek cikkíróval — mint már említem,—hogy Siklós képviselete kérje a polg. isk. államosítását vagy kérjen államsegélyt és Siklós városa állítsa fel a polgári leányiskolát is, Lássuk ! . . . Egy lelkész. H I 10T1l * Eljegyzés. Markus Gizella k. a.-t Siklósról Frankenthaler Bernát eljegyezte Mislenyből. * A mária gyüdi zarándoklat. A következő fölhívást bocsájtották ki Pécsett : Elhatározta Megyés Püspök Urunk ő Méltósága, hogy folyó évi szeptember 8-ra, Nagy asszonyunk születése ünnepére jubileumi zarándoklatot vezet megyénk régi kegyelem helyére, Mária Gyűdre A zarándoklat rendje ez lesz : 1. Szept. 7. (péntek) reggel 1/16 órakor a vártemplomban szentmise. Gyülekezés a vártemplom előtti téren ; a magyarok fönn a templom előtt, a német ajkúak a püspöki palota, a horvát ajkúak a vár plébánia felöli oldalon. 2.7 kor a Megyés Püspök Ur Ő Méltóságának vezetése alatt megindul a processio. A menetben elül mennek a magyar, utánuk a német a végül a horvát ajkúak. 3 A körmenet 1x óra tájban ér Szalántára, ahol egész délután 1 óráig fogunk pihenni. Haragszóra ismét megindul a menet s (l/s órai pihenés után Turonyban) körülbelül 4 órakor érkezik Gyűdre. Megérkezés után áldás, esti 8 óráig szt.gyórás. 4. Szept. 8-án reggelig6-tól 1119 ig szent gyónás és szent áldozás. 5. D. e. 9 órakor a Megyés Püspök Ur Ő Méltósága ünnepélyes tábori misét mond, mely alatt a „Pécsi Dalárda" fog énekelni. A magyar ajkúak az oltár előtt, a német ajkúak az evangelium, a horvát ajkúak az epistola-oldalon foglalnak helyett. 6. Szent mise után szent beszéd, magyar, német és horvát nyelven. Majd vonulás az uj kereszthez, melyet Ő Méltósága fog beszentelni. 7. Rövid pihenés után 12 órakor indulás haza. 1 órai pihenés Szalántán s megérkezés Pécsié 8 óra tájban. A siklósi vámnál leendő ünnepélyes fogadtatás után a körmenet visszamegy a székesegyházba, ahol »Te Deum« lesz. Akik a pécsiek közül a zarándoklaton való ellátás, lakás, étkezés stb. tekintetében felvilágosítást óhajtanak, szíveskedjenek Errelh János elnökhöz fordulni. Tisztelettel kérjük kath. polgártársainkat, vegyenek részt minél többen a zarándoklatban, hogy minél meggyőzőbb alakban jusson kifejezésre szivünk halála, melylyel Magyarország Nagy asszonyának adózunk, ki annyi hajság között 900 éven keresztül szivén tartotta oly sokszor elhagyott nemzetünket. Hazafias üdvözlettel : Pécsett, 1900. évi aug. hó 5. Spies János, Erreth János, Bitter Illés elnök, elnök, jegyző. * Polgári iskolánk érdekében irt cikkeink széles körben keltett érdeklődést és felvetett eszméink hódítanak úgy Siklóson mint a vidéken, mert cikkek mindan oldalról érkeznek. Szóval nemcsak az érdekelt közegek, hatóságok foglalnak állást, hanem a nagyközönség is, mellyel a közvéleményt is sikerült megnyernünk a polg. fiú és leányiskola eszméjének. Ez ügyben úgy a helybeli, mint a vidéki szellemir,gárda síkra lép és hozza felszínre a célszerűbbnél célszerűbb eszméket a kérdés megoldására. Valóban örvendetes jelenség. Olvasóinkat is kérjük, hogy az ügy megérlelését segítsék előre és eszméik közlésére lapunk hasábjait a legszívesebben pro és contra rendelkezésükre bocsátjuk. Már egy évtizedénél több, hogy hangoztatjuk e kérdés megoldását s végre is annak adunk kifejezést most s : államosítás jöjjön el a te országod ! Mert az úgy teljesen megérett a mai viszonyok között. * Ha a pénzügyigazgató panaszkodik, akkor már baj van, mert nagy az adóhátralék, még pedig 153,223 koronával kevesebb adó folyt be a megyében az elmúlt félév alatt Dragonescu Döme , kir. pénzügyigazgató a közig. bizottsági ülésen rámutatott keményen a hanyag adózókra : »A kis adózók fizetnek, hanem az urak nem akarnak fizetni, t.i a közvetlen nagy adózók. No hát most az »urakra« kerül a sor. Különösen a siklósi és szentlőrinci fóbkai-, kapnak »felelősség terhe mellett« szigorú uk azt, hogy szeptember végéig licitáljam el az utolsó vánkosát is az uraknak vagy a polgároknak, azt még nem tudjuk. De tanácsos lesz minél előbb a kincstár iránti kötelezettségünket leróni. * Az izr. lelkészek aug. hó 28-án Szegzárdon tartják évi értekezleteket. * Elveszett vizsla. Egy fekete jegy nélküli angol vizsla eltévedt. Megtalálóra jelentkeztek a kiadóhivatalban.