Siklós és Vidéke, 1901 (14. évfolyam, 2-50. szám)
1901-01-20 / 3. szám
év szerint és ezen összegek után io°/0 a korpótlék. Ezzel szemben hol maradnak a siklósi tanárok ? akiknek törzsfizetése — rangfokozat nincs — csak 700 frt, csak a két legfiatalabb tanárnak van 800 frt törzsfizetése, s itt megállanak. A 16, 18 és 19 éves szolgálati évekkel bíró jelenlegi tanáraink törzsfizetése 700 frt (A korpótlékkal hosszú szolgálatuk mögött csak 800—850 frtra emelkedhettek az iskoszékek nem nagy jóvoltából-Ez a 700 frt talán elég volt 20 év előtt az iskola alapításakor, de már 20 év után egyáltalán nem állhat meg, s ezen az új iskolaszéknek változtatni kell és a kor igényeihez mérten rendezni kell tanáraink fizetéseit, le kell őket kötni jobb javadalmazással az iskola szent célja érdekében. A volt iskolaszékek és a volt tantestületek között folyton ott lebegett az anyagiakért a küzdelem, melynek árát máig is fizeti maga a polgári iskola-E két erkölcsi testület között mindig merültek fel éles differenciák a tanítás, oktatás nem nagy előnyére a törzsfizetés és kárpótlékok miatt. A differenciáknak anyagi okait kell eltávolítani az új iskolaszéknek, s akkor az új szervezet mellett rendes kerékvágásba jön poly iskolánk ügye és a közönség is más szemmel fogja nézni a két erkölcsi testület harmonikus működését, meg a felsőbb hatóság, a kir. tanfeleség is más véleményeket táplál a siklósi iskolai viszonyok iránt. Utána járásunk folytán egy immorális — bocsánat, hogy így fejezzük ki magunkat — dologra akadtunk, amit elhallgatni bűn volna Ugyanis köztudomású, hogy az iskolaszék összes iskolai belügyi hatásköre az igazgatóra háríttattak 1900- szeptember óta szigorú felelősség terhe mellett. Mindenért felelős és megtízszereződött teendője, s ennek közepette kell, hogy idegesség fogja el. A jelenlegi igazgató törzsfizetése mond 700 frt, míg a fiatal tanároké 800 frt. Hát ez nem immorális, abnormis állapot. Hát ez igazság, méltányosság ? Az igazgató 100 frtnyi tiszteletdíja csak nem fizetés, mely nyugdíjába nem számít-Hát ezt az igazgatót így kell honorálni ? Nem felemelő, nem reprezentáló állás-e az igazgatóé ? Mondjuk meg magyarán minden hímezés hámozás nélkül, hogy az igazgató javadalmazása . . . lealacsonyító ! Más polgári iskolánál az igazgató törzs fizetése 18 évi szolgálata után 1200—1300 frt és három io°/0-os korpótlékkal 1500 —1600 forint és magasabb lakbérrel is össze van kötve. Sajnáljuk nyilvánosság előtt feszegetni e hallatlan fizetés külömbségeket, melyekkel mi siklósiak nem vallunk valami nagy tisztességet-Ezen bizony az uj iskolaszéknek hamarosan segíteni kell, melyre egyúttal Siklós nagyközség mint iskolafentartó figyelmét is felhívjuk. A tarthatatlan tanári fizetések ügyét a nagyközönség elé visszük, nehogy az iskolafentartó község, a kir. tanfelügyelőség és a vármegyei közigazgatási bizottság indolentiával vádolja intelligens, életrevaló és virágzó városunkat. Az iskolaszék és a polg. isk. tantestület ismét érintkezésbe lépett a polg. isk. új szervezet alapján, s tudomásunk szerint a tantestület tette meg a differenciákat elhárító és kezdeményező lépést a differenciák eloszlatására egy memorandummal, melyet az új iskolaszék elé terjesztette a közel napokban. E memorandumot, illetve javaslatot a közügy érdekében közölni fogjuk, hogy ne csak a község vegyen tudomást róla, mert ennek nagy érdeke a polg.iskola, hanem minden iskolaszéki tagnak hozzáférhetővé tesszük, nehogy mint a múltban egyszeri felolvasás után nem is mérlegelhették sem az okokat, sem az indokokat, memorandumokat, amiket a tanári kar beterjesztett, elvetették, egyszerűen eldobták, vagy csínján a napirendről levették. Hyacinth. Néhány szó Viszló nagyközséggé leendő átalakulásáról. Viszló község képviselő testülete a napokban benyújtotta kérvényét a vármegye törvényhatósági bizottságához nagyközséggé történő átalakulása ügyében. Érett gyümölcs az, csak leszakításra vár, talán magától is lehullik. Viszlón öt év óta rendszeresített segédjegyzői állás van, anyakönyvi hivatallal egybekötve. A község áldozatkészsége létesítette ezt mindjárt, mihelyt az anyakönyvvezetést az állam átvette a felekezetektől. — Sőt alig egy évre az állás létesítése után igen szép — pleonasmus nélkül mondhatjuk, hogy a kor igényeinek megfelelő — épületet emelt a hivatal és hivatalnok számára körülbelül 14.000 korona költséggel. A község ezt fenntartja, a kettős hivatal költségeit fedezi. A gyűdi körjegyzőségből azért nem vált ki az ottani jegyzőség fenntartásának költségeit a reá eső arány szerint viselte s viseli most is. E szerint 5 éven át két háztartást vezetett, a legcsekélyebb panasz, vagy zúgolódás nélkül. A hét gyermekű apa — Gyűd — akkor örült annak, hogy egy fia Viszló önálló üzletet nyitott s a maga kezére óhajtott dolgozni, de kikötöte, hogy a családi vagyont csorbulni nem engedi. A búcsúzni készülő fiú tehát nemcsak, hogy örökséget nem kapott, de az addig nyújtott anyagi erőt továbbra is az apai ház támogatására kellett fordítania, sőt többet tett: Gyűd egyik gyermekét, Szavát, magához fogadta, annak közigazgatási szükségleteit minden díj nélkül ellátta. Viszló most egymaga többet fizet a két jegyzőség fentartására, mint a többi 6 község (Gyűd, Szava, Csarnota, Turony, Bisse és Mária) együtt véve. Az ilyen község anyagilag igényt tarthat a nagykárusításra , de szellemileg is elég erős. Megmutatta ezt az az öt esztendő, melyet külön háztartásban eltöltött. Ezt a két körülményt felesleges indokolni. Viszló 5 év óta tényleg külön álló jegyzőség, most csak arra van szükség, hogy névleg is azzá legyen. — De erre azután valóban szükség is van : nem azért, mert Viszló képviselő testülete kéri (egy képviselő testület kérhet jogtalan ítéletet is, ha ez neki ínyére van) hanem, mert a méltányosság és igazság követeli. Nem méltánytalanság az, hogy egy község fizet a többi községgel arányosan a jegyzőség fenntartásához, a többi községgel arányosan a jegyzőség fentartásához, de cserébe semmiféle, vagy legalább a többiekhez mérve, elenyésző csekély szolgálatot nyer ? Nem igazságtalanság , az, hogy egy község épen annyi terhet hord vállán, mint 6 más társa együtt véve s neki magának mégis nincs annyi jog kezében, mint amazoknak együtt ; sőt azt mondhatjuk, hogy joga a nagy áldozat dacára semmivel se több, mint azok közül egygyé. — Ha mindezeket fontolóra vesszük, nem csodálhatjuk, ha a méltányosság és igazság felemeli szavát és teret kér magának, ahol érvényesüljön És hisszük, hogy azok a hatóságok, melyeknek értelme, akarata van hivatva az igazság személyazonosságának megállapítására nem fog bennünket azzal vádolni, hogy a hazugság vállára akasztottuk az igazság köpenyét. Lehet, hogy nem találtuk meg gondolatunk kifejezésére a kellő formát, vagy nem vagyunk elég hivatottak azoknak elbírálásában ; de az bizonyos, hogy velünk született logikai ösztönünk érzi, hogy a gyűdi körjegyzőség és Viszló között a közigazgatási kapcsolat hibbant állapotbanvan, valami rendellenes a viszony. Tovább így nem maradhat. Meg kell igazítani a kapcsoló láncszemek állapotát. Nézetünk szerint itt más orvosság azonban nem lehet, mintha az, a nélkül is elvásott kapcsot kettészakítjuk, s Viszló a szakadás zökkenését nem fogja megérezni, talán inkább a gyüdi körjegyzőség. De ha fontolóra vesszük azt a csekély áldozatot, amivel Gyűd a jegyzőség fentartásához járul (talán 160—200 korona) és azt a vagyont, mely rendelkezésére áll, könnyen egyensúlyba hozható az a kis rándulás, mely a szakadást követni fogja. Azonban hagyjuk ennek tárgyalását máskorra és inkább másokra. Mi vessünk még egy pillantást a közigazgatási indokra. Tudvalevő dolog, hogy a viszlói hegyen körülbelül 40 község lakóinak vannak birtokai. A viszlói községházához 46 községből jönnek a birtokosok adót fizetni. Hiszen ha egyéb sürgető körülmény nem volna, ez maga elég ahhoz, hogy Viszló központtá legyen. Nemcsak a szellemi és anyagi képesség, nemcsak a méltányosság és igazság, hanem helység földrajzi fekvése is önállóságra, nagyközséggé léteire determinálja Viszlót. Reméljük, hogy e nemes törekvésnek egyetlen forma sem fog akadályt gördíteni útjába. Fontos dolog ennek keresztülvitele nem csak ránk, de járásunkra, sőt megyénkre is. Melyik megye, melyik járás ne örülne annak, ha minél több erőteljes, önálló nagyközség van névtárába följegyezve; ha mi nem ígérhetünk is egyszerre valami nagy erőmennyiséget , de igyekezetünk meg van hozzá, hogy hű támogatói legyünk járásunknak és megyénknek. A jóakarat már maga erő, s ha cserébe a járás és megye részéről is támogatásban részesülünk némely egyenesen tőlük függő ügyeink rendezésében , úgy ez a csekély erő bizonyosan nagyobbá nagyobbá erősödik az idők folyamán A mit adjon is az Isten ! B.Viszló 1901. jan. 17. Lukácsy Imre: A vókányi plébánia A fővárosi és megyei lapok gyakran foglalkoznak a vókányi plébánia betöltésének kérdésével. Némely lap megyés püspökünket, mint haragvó főpásztort tünteti fel, s nézete szerint a vókonyias mindaddig állandó lelkipásztorra nem számíthatnak mig a főpásztort meg nem követik. Nem tudjuk feltenni főpásztorunkról, kiróságban és szelídségben oly magas fokon áll, s kinek egyedüli feladata híveinek boldogitása, kinek talán legjobban fájna, ha elégedetlenek volnának. — neheztelni tudna akkor, midőn a való tényeket legjobban ismeri. Nem volt szándékunk foglalkozni a vókányi plébániával, mert meg vagyunk győződve, hogy az emberszeretettel párosult igazság ezúttal is érvényre fog jutni, de miután a sajtó felszínre hozta, s sokszor téves informátiók alapján birálta el az ügyet, mi akik legközelebb lakunk hozzájuk s igy legkönnyebben is meggyőződhetünk a való tényekről, kénytelenek vagyunk ezen kérdéssel az igazság érdekében röviden foglalkozni. Nézzük tehát mit csináltak a vókányiak. Köztudomású dolog, hogy Vókány községe, mely teljes egészében rom. kath. egyike a legvallásosabb községeknek járásunkban. Dacara ennek a szerencsétlen véletlen rendszerint úgy hozta magával, hogy plébánosa majd kilépett az egyházból,majd huzamosabb ideig betegeskedett, s igy állandó lelkipásztor nélkül maradt. Ezen állapotokon segítendő azon alázatos kéremmel járult főpásztorához, hogy juttatna részükre oly papot, legyen az bárki, ki ezen hoszszabb idő óta gazdátlan plébániát híveinek köz óhajára és lelki megnyugvására átvenné s azt erélyesen és atyailag vezetné. Ez volt az általános óhaj s ezért akartak főpásztoruk előtt esedezni. Hogy egyesek türelmetlenkednek, vagy illetéktelenül beavatkoznak ezen ügybe arról, a nagy többség nem tehet azzal azt vádolni nem szabad. Különben is egy plébánia, de bárminő hivatal betöltésénél előfordul, hogy akadnak elégedetlenek, melyért senki sem fog neheztelni, annál kevésbé főpásztorunk, kinek fenköltebb gondolkozása van, sem hogy egyesek miatt az összességtől atyai jóságát meg vonná. hírek. * Elismerés a községi jegyzőknek Szives örömest tudomásul vesszük mi is meg a közönség is, ha a tisztviselői lelkiismeretesek, ügybuzgók és a felsőbb hatóságok részéről elismerésben részesülnek, de az elismerésnek azt a fáját mi nem tartjuk valami nagy elismerésnek, amit írásban kapnak közjegyzőink, mert az ilynemű kvalifikáció iskolába való. Különösen akkor és úgy nem elismerés, ha ez adóbeszedésre vonatkozik és a pénzügyigazgatóság tesz osztályozó javaslatot. Pénzről adóról lévén szó, az elismerés tehát csak úgy és akként szép és jutalmazó, ha az az elismerés cseng is. Ennek van értelme, vagy mint az ormánysági adózó polgár mondja : ennek van már fogantattja is. Ugyanis a pénzügyigazgatóság három classisba osztja a körjegyzőket: kitűnő, jó, és kifogásolható jegyzőségek. A siklósi járás 9 jegyzősége közül öt jegyzőség, tehát több mint fele jó jegyzőség, ennek csak örvendeni lehet. Ezek között egy van kitűnő jegyzőség , a kovácshidai. Ez a nagy elismerés Trimmer Lajos kovácshidai körjegyzőt illeti és dicséri. Úgy a vármegyei hatóság, mint maguk a jegyzők és a megyei közönség is tudja és elismeri, hogy a kovácshidai jegyzőség mintajegyzőség, melynek községei a legrendezettebbek és főbiróságunk is évek óta annak ismeri. A siklósi járásban jó jegyzőségek : a vaiszlói, kémesi, siklósi és a viszlói segédjegyző. Ezek kapnak a közigazgatási bizottság határozata folytán csak írásbeli elismerő okmányt. Ehhez is egyébként gratulálunk !