Siklós és Vidéke, 1904 (17. évfolyam, 1-50. szám)

1904-01-03 / 1. szám

/ / KÖZÉRDEKŰ HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL. Szerkesztőség: Dr. Hirling Károly ügyvédi irodája. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. Előfizetési dij: Vidékre postán, vagy hely­ből házhoz hordva. Egész évre nyolc kor. Féléve 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 16 fillér. Felelős szerkesztő, és laptulajdonos : Dr. HIRLING KÁROLY Főmunkatárs : RÉDEI KÁROLY. Kiadó-Hivatal: Pécsi-utca 6-ik szám Siklóson. A lapmegrendelések és hirdetések idekűldendők. Egyes példányok itt kaphatók. Hirdetések. Egy hasábos petitsoronként 12 fii’ Nyilttéri-közlemények : Egy hasábos petitsoronként 30 fillér. Újév napján. Múlnak az évek, szállnak az é- vek. Tik-tak, tik-tak ! Üt az óra. És egy év múlt. Uj év van. Lenyugodott az elmúlt év napja Nyugtával dicsérd a napot! így szól a közmondás. Di­csérjük hát. Tekintsünk vissza rá, mi történt az elmúlt esztendőben, örömet hozott-e, bánatot szerzett-e, a haza sorsát jóra, rosszra forditotta-e ? Mi­volt a termés, milyen az ország gaz­dasága ? Fejlődött-e ipar, kereskede­lem a hazában ? Bizony most egy éve, újév nap­ján sok szép reménynyel néztünk az uj év napján sok szép remény, men­nyi édes álom élt a magyar szivekben a haza jövőjéről, az ország haladásá­ról. feilődéspiről I HúnVun ímádkofj jainkért. De megviga ztalódtunk. Hát­ha a jó termés lendít a haza # gazda­ságán. nem lesz szegény a nép, hát­ha majd meggazdagodik az ország. És elfelejtettük a nagy veszteségeket E helyei reménykedve néztük a lá­bon álló gabnát, a pirulni kezdő sző­lőt és szorgalmas munkával igyekez­tünk minél inkább kiérdemelni az Is­ten áldását. Hány újabb csalódás, hány szétfoszlott remény, meghiúsult ábránd volt az eredméi Hány he­lyen volt eséplés aratás előtt: hány helyen verte el a jég az egész ter­mést, a magyar gazda egész téli ke­nyerét ! Másutt kevés kamatot nyúj­tott a bevetett meg, mostoha volt az édes anyaföld a Fával a földmivelő j magyar paraszti d szemben. Hány syjilo ipiMll:!-’! '11 4 4 O ű A T».r, r» 1 hogy elárasztották hazánkat a kül­földi ipar termékeivel, mely megöli a magyar ipart : a gyáripart úgy, mint a kis ipart. Elfojtották, megnyo­morították iparunkat, meggátolták ke­reskedelmünk fejlődését, gazdasági haladásunkat. Bizony nem fejlődött sem iparunk, sem kereskedésünk. Ma­gyarország gazdaságilag szegény ma­radt, és pedig csupán a külföldi ipar emelésére. És végig húzódott ezen az esz­tendőn egy óriási kérdőjel gyanánt a politikai hosszú obstéuctió. Éz a po­litikai harcz majd csüggedést keltett bennünk a gazdasági pangás kiáltó rémképei folytán, majd íeményt éb­resztett a hazafias lelkekben a füg­getlen vívmányok iránt. Még ezek a f’nD «nr» monoHfkV 1^11 a Siklós, 1904. január 3. I. szám. Tizenhetedik évfolyam.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék