Siklós és Vidéke, 1904 (17. évfolyam, 1-50. szám)
1904-01-03 / 1. szám
3 oldal, a jegyzőt a belügyminiszter — állásától mozdította el. A miniszter döntést tartalmazó rendelet a vármegye alispánjához ma érkezett le. A súlyos büntetést családos köztisztviselőt érvén, az állásától elmozdított jegyző iránt részvétet kelt. — Uj szerkesztő. A Siklós és Ormánság 26-iki számában „Új szerkesztő“ című közleményben azt mondja, hogy „részakaratú koholmányt“ közöltünk akkor midőn megírtuk, hogy Lukácsy Imre „Siklós és Ormánság“ címü hetilap főszerkesztésétől visszavonul azért mert Siklóson két lap teljesen felesleges, sőt egy is csak áldozatok árán tarthatja fenn magát. Nem ismerjük a közlemény íróját, de annyit mondhatunk neki, hogy mielőtt a tollat kezébe vesszi először értse meg azt a dolgot amire esetleg válaszolni akar, másodszor informálja őmagát helyesebben és jobb forrásokból, mert mi amit megirtunk nem rosszakaratú koholmány, hanem Lukácsy Imre ev. ref. lelkésznek saját szavai. A rosszakarat tehát nem a mi részünkön van, hanem a bujkáló közlemény szerzőjében ki a való dolgokat is ,elég lelkiismeretlenül koholmánynak igyekszik feltüntetni. A „Siklós és Ormánság“ meg nem szűnésére vonatkozó szemforgató sajnálkozására pedig csak annyit jegyzünk meg hogy mi az embereknek nem csak a szemébe szoktunk nézni, hanem azt is látjuk, hogy mi van a füle mögött. Ne sajnálkozzék tehát rajtunk a közlemény szerzője, mert sajnálkozása úgysem őszinte. Megnyugvására azonban ezúttal is kijelentjük, hogy legkevésbbé sem érint bennünket, ha a Siklós és Ormánság akár megszűnik akár továbbra is fennmarad. — Gyümölcsfák gyökérnyirása. Sok gazdának vannak igen jól megtermett fái, melyek azonban gyümölcsös ágat nem hajtanak. Bár az ilyen fa nevelése tanácsos, mert igen dús lombozatú koronát kap, mégis a gazdaság okából szükséges a gyümölcsnek minél nagyobb mennyiségben való termelése. Az eddigi módszerek, mint kötés, vágás, gyüműzés vagy oltás némelykor sikerültek. De van egy mód, mely minden körülmények között eredményt mutat fel, anélkül, hogy a fa alakja szenvedne. A fa körül gödröt ásunk oly mélyre, mig rábuk kanunk a fa gyökerére. A gyökérszállókat most ollóval levágjuk és igy megakadályozzunk a fa eledelfelvételét. Ily módon biztosan érjük el célunkat. — A rózsák telelése. A rózsák legalkalmasabb talaja az agyagos kerti föld. Ha ez nincs meg, akkor a talajba agyagot és némi tehéntrágyát helyezünk. Mielőtt a rózsatőt elhelyeznék, annak gyökerét agyagból és trágyákból készült pépbe mártjuk. Mikor ez megtörtént TaMawMMgMMMaaw----Tamm * — - - A budapesti levegő, a színházak, az orfeumok, a pojtások, a kávéházak megtanították kontorit, hogy a piától szerelem szelíd holdja elhomályosul a reális szerelem perzselő napja mellett. Aztán maga is csak kopottas ruhában volt, akinek nagyon jól esett az árva kislány szerelme, míg most a Leszámító és Hitelbank tekintélyes hivatalnoka, akit Budapest asszonyai becezgettek, csak mosolyogni tudott diákköri szerelmén. Tegnap találkozott Margittal. Alig válthattak azonban pár szót, a hivatalszolga rémült képpel szaladt le. — Tessék hamar az irodába menni, a főnök úr már ott van, s nagyon dühös, hogy senki sincs fent Csak annyi ideje volt hogy Margitnak gyorsan odaadhatta a címét. Margit megígérte, hogy megír mindent. . . . Hogy megváltozott ez a Margit, mikor utoljára látta sovány volt, talán kissé nagyon is sovány, úgy csak egy idealistának, a plátói szerelem rajongó hívének lehetett szép , amíg most ennivaló mellett, amilyenre Kontorinak régen fájt a foga. Szinte csettentett a nyelvével, midőn Margit telt idomait maga elé képzelte. Persze most nem fog költeményeket írni hozzá, a nevét sehova se fogja bevésni, hanem elkezdi vele a játékot, amelyben rendesen győzni szokott. Szépen kigondolta a hadi tervet egész addig, míg, Margit a karjaiba nem. Úgy érezte magát, mint aki a vendéglői koszttal torkig van, s egyszerre, meghívást kap valami kitűnő jó magyar konyhából kikerült ebédre! (Folyt, küv.) akkor a tő körül egy ujnyi vastagságú lótrágyát helyezünk. Itt a trágya úgy a tőt, mint a körülötte fekvő földet nedvesen tartja, de másrészt a hó és eső dacára táplálékot nyújt a rózsának. Télen a rózsatövet földdel takarjuk be és igy erősítjük meg. Ily módon mindenképpen védve van az időjárás viszontagságai elől. — Az osztrák büntető törvénykönyv reformja. Az osztrák büntető törvénykönyv nagyszabású reformját a modern büntetőjog elvei alapján tervezik. Az uj büntető törvény sokkal enyhébb megtorló intézkedéseket fog tartalmazni, mint a német büntető törvény, különösen a politikai és a vallás elleni demiktumokra vonatkozó büntetések alkalmazkodnak a jelen idők szociális követelményeihez. A fiatalkorú bűnösök, a feltételesen elítéltek vagy a büntető megtorlás alól megszabadult lelkibeteg bűnösök feletti felügyelet az emberszeretet követeléseihez lesz szabva. Az új osztrák büntető törvény is fentartja hatályában a halálbüntetést. — Mit lehet csinálni az emberi testből ? Erre e kérdésre egy neves vegyész érdekesen válaszol a Jó Egészség czímű népszerű orvosi újságban. Az említett vegyész fejtegetéseinek alapját nagy számú kísérlet szolgáltatta, amelyek által a megállapítását mindamaz elemek tömegének, amelyek az emberi testnek részei. Mindenekelőtt azt állapította meg, hogy mindazok a vegyi anyagok, amelyek, egy 68 kilónyi középsúlyú emberi testben foglaltatnak, anyagban, ha nem is súlyban, feltalálhatók 1200 tyúktojás fehérjében és sárgájában. Ha az emberi testet folyékony és azután az elpárolgás állapotába honók, akkor az előbbi normál súly felvétele mellett 08 cm* gázt adna; benne elég vízanyaggal almoz, hogy felé egy 70 klgrmnyi emelő erejű léggömböt megtöltsünk. Az emberi test rendes állapotában anno vasat tartalmaz, hogy hét gramm tűt leszne belőle készíteni; továbbá annyi zsiradékot, amennyi 602 kgr. gyertya, annyi szenet, hogy 65 trén és annyi foszfort, amennyi 820,000 gyújtószál előállítására elégséges volna. Ezekhezülönböző alkatrészekhez hozzá kell még venni. 20 kávéskanálnyi sót, öt darab koczkaczukrot és 42 liter vizet. — A méhések fűtése. A méhész tanuljon a műkertésztől és váljék műméhésszé ! Ha a méhek megfagyását meg akarjuk gátolni, arra kell törekednünk, hogy rendszeresen szellőzött és fűtött méhesünk legyen. Húsz kassal ellátott méhes fűtésre elégséges e g carton-natra kályha. A tél ennyire napjaiban nem kell fűtés, de nagy hidegben 5— 10 15 30 fokre kell emelnünk a levegőt, mindig figyelembe véve az időjárás hőfokát. Márczius vagy április közepétől, mikor a méhek kihatják, állandóan tüzelni kell és ezt májusig folytatjuk, sőt júniusban is, ha hűvös napok, főleg éjjelek vannak. Az elért eredmény meglepő lesz, a kasokban nyomát sem leljük a penésznek és a fa keveset fagyasztott meg. Kora tavasszal már élénk tevékenységben lesz az egész raj. — A gyümölcsfák mésszel való kezelése. Ujabb élénk vita tárgyát képezi a fatörzsek mészszel való bekenésének helyessége vagy helytelen volta. Mi itt néhány szóval fel akarjuk tolni sorolni az előnyöket amelyeket a fáknak mésszel való védelme nyújt. Tudtunk helyeket, ahol a gyümölcsfák kilencz tized részét így védik meg a fagykár ellen, továbbá az ártalmas fagykéreg ellen, amely nem fedett részeket könnyen tönkre teszi a fiatal, még nem erős kérgű törzset. A mész védelmet nyújt ezenkívül az élősdiek százezrei ellen, amelyek a meszes kérgen nem boríthatják el a fát, ezenkívül meggátolja a mész a nedvesebb helyeken oly gyakran támadó moha- és zuzmóképződést is. Az itt felsorolt okok már magukban elégségesek lehetnek, hogy mindenki előtt feltárják a fák törzseinek mésszel való bekenésének helyességét. Ez eljárás ellen felhozott érvelésekben legnagyobb fontosságot tulajdonítanak azok a körülmények, hogy a mésszel megkent fák törzsei nem oly érdesek és vastagok, mint e mész nélküli törzsek. Végre is, ez csak természetes, mert a mésszel védett törzs kérge védve van az időjárás és elősdiek támadásaitól és igy megtartja simaságát, de határozottan álltjuk, hogy ez koránt sincs a fa rovására, és, rá az igy érvelő urak, mésszel kezelt fáikat tavasszal kissé felhasították volna, bizonyára ők is belátnák az eljárás helyes voltát. Épp úgy megdől az az állítás is, hogy a mészkéreg gátolja a fa szabad fejlődését és elzárja a levegőt. A mész nagyon is könnyen oldódik le a fáról és éppen ezért ajánlatos tehéntrágya, anyag vagy korom hozzátételével tartósabbá tenni. Hogy az élősdiek távolítására mily hasznos a mészkéreg alkalmazása, arról mindenki meg fog győződhetni, aki csak egyszer is próbát tesz a mésszel. Azért is nem győzték eléggé tanácsolni a fák mésszel való kezelését, mert télen át a hidegtől, tavasszal a vadak és legelésző csordák megingásától menti meg a törzset és távol tartja tőlük a legnagyobb ellenséget, a különböző élősdiek apró, de pusztító faját. — Az ipartörvény revíziója. Mint értesülünk, a kereskedelmi minisztériumban nagyszabású előkészületek folynak az ipartörvény revíziójára nézve. Úgy a hazai, mint a külföldi anyagot már összegyűjtötték és ezek alapján kidolgozzák az alapelveket. Az ipartörvény revíziójára vonatkozó javaslat kidolgozása végett január hóban szaktanácskozmányt fognak összehívni a hazai szakkörök delegáltjaiból. — A bor teljes kifejlődése. Minden borkezelő jól tudja, hogy az a bor ize, zamatja s illata különbözik az új borétól; ezen változás okát könnyen megértjük, ha meggondoljuk, hogy a fiatal borból a fejtések alatt a szénsav elillan, a bor üledéket rak le, tehát anyagok válnak ki belőle s ez által a bor ize szelidebb, simább lesz. Vannak a bornak oly része is, melyek a levegővel való érintkezés folytán kellemes izű, zamatos anyaggá változnak. Ezen változás egyik bornál 2—3, másiknál 4—5 év múlva áll be. A bor tehát akkor lesz legtökéletesebb és legjobb, ha az már a levegővel érintkezve többé meg nem homályosul, kristálytiszta, tükröző marad és zamatos íze a legnagyobb mértékben kifejlődött. Viszont azonban, ha a bort évek hosszú során át hordóban tartjuk, bizonyos időn túl az többé már nem javul, hanem elvénül, zamatjából veszít és illatos, nemes alkatrésze eltűnik. Amint tehát a bor teljes érettségi fokát, elérte, vagy el kell azt adni, vagy ha magunk számára akarjuk azt eltartani, palackokba kell fejteni, jól bedugaszolni, esetleg az üveg száját és nyakát megolvasztott fehér szurokba mártani s a pinezében fektetve eltenni. — A király Londonban. Londonból jelentik hogy az angol udvar a jövő nyárra várja Ferencz József király látogatását, amelylyel Edvard király látogatását fogja visszanozni. A láogatás pontos ideje hivatalosan még nincs ugyan megállapítva, de annyi már most is bizonyos, hogy június előtt ez a látogatás nem fog megtörténni. — A pihenő kúra. Egy londoni orvos szaklap nagyon bölcs tanácsokkal áll elő, ám bízvást el lehet fogadni. Új gyógymód idege emberek számára, az amit ajánl. Ez a gyógymód pedig nem abban áll, amit legtöbben tesznek, hogy pihenésképpen tengerpartra, vagy hegyek közé mennek, ahol aztán, méregdrága pénzen mindent megtalálnak : társaságot, szórakozást, kényelmet — csak éppen békés nyugalmat nem. Az igazi pihenő kúra az orvosi lap szerint az volna, ha otthon maradunk. De otthon ám a legteljesebb mértékben, vagyis bezárkóznánk a szobánkba és mintegy száműznénk magunkat a világtól két hétre. Ez alatt a két hét alatt pedig nem fogadnánk senki látogatását, nem olvasnánk sem újságot, sem levelet és egyáltalán nem törődnénk semmivel. Minden mulatságunk csak néhány könyv, ártatlan olvasmány volna. Szeszes italt természetesen nem volna szabad innunk, mert az izgató. Ha aztán a két hét elmúlt, kipihenve, lecsillapodott idegekkel térünk vissza rendes foglalkozásunkhoz. Siklós és Vidéke, 1904. január 3.