Siklós és Vidéke, 1904 (17. évfolyam, 1-50. szám)

1904-01-03 / 1. szám

3 oldal, a jegyzőt­ a belügyminiszter — állásától moz­dította el. A miniszter döntést tartalmazó ren­delet a vármegye alispánjához ma érkezett le. A súlyos büntetést családos köztisztviselőt érvén, az állásától elmozdított jegyző iránt részvétet kelt. — Uj szerkesztő. A Siklós és Ormánság 26-iki számában „Új szerkesztő“ című közle­ményben azt mondja, hogy „részakaratú kohol­mányt“ közöltünk akkor midőn megírtuk, hogy Lukácsy Imre „Siklós és Ormánság“ címü hetilap főszerkesztésétől visszavonul azért mert Siklóson két lap teljesen felesleges, sőt egy is csak áldozatok árán tarthatja fenn magát. Nem ismerjük a közlemény íróját, de an­nyit mondhatunk neki, hogy mielőtt a tollat kezébe vesszi először értse meg azt a dolgot a­mire esetleg válaszolni akar, másodszor infor­­málja őm­agát helyesebben és jobb forrásokból, mert mi amit megirtunk nem rosszakaratú ko­holmány, hanem Lukácsy Imre ev. ref. lelkésznek saját szavai. A rosszakarat tehát nem a mi részünkön van, hanem a bujkáló közlemény szerzőjében ki a való dolgokat is ,elég lelkiismeretlenül koholmánynak igyekszik feltüntetni. A „Siklós és Ormánság“ meg nem szű­­nésére vonatkozó szemforgató sajnálkozására pedig csak annyit jegyzünk meg hogy mi az embereknek nem csak a szemébe szoktunk nézni,­­ hanem azt is látjuk, hogy mi van a füle mö­­­­gött.­­ Ne sajnálkozzék tehát rajtunk a közlemény szerzője, mert sajnálkozása úgysem őszinte. Megnyugvására azonban ezúttal is kije­lentjük, hogy legkevésbbé sem érint bennünket,­­ ha a Siklós és Ormánság akár megszűnik akár továbbra is fennmarad. — Gyümölcsfák gyökérnyirása. Sok gazdá­nak vannak igen jól megtermett fái, melyek azonban gyümölcsös ágat nem hajtanak. Bár az ilyen fa nevelése tanácsos, mert igen dús lombozatú koronát kap, mégis a gazdaság oká­ból szükséges a gyümölcsnek minél nagyobb mennyiségben való termelése. Az eddigi m­ód­­szerek, mint kötés, vágás, gyümű­zés vagy oltás némelykor sikerültek. De van egy mód, mely minden körülmények között eredményt mutat fel, anélkül, hogy a fa alakja szenvedne. A fa körül gödröt ásunk oly mélyre, mig rábuk ka­nunk a fa gyökerére. A gyökérszállókat most ollóval levágjuk és igy megakadályozzunk a fa eledelfelvételét. Ily módon biztosan érjük el célunkat. — A rózsák telelése. A rózsák legalkal­masabb talaja az agyagos kerti föld. Ha ez nincs meg, akkor a talajba agyagot és némi tehéntrágyát helyezünk. Mielőtt a rózsatőt el­helyeznék, annak gyökerét agyagból és trágyák­ból készült pépbe mártjuk. Mikor ez megtörtént TaMawMMgMMMaaw----Tamm * — - - A budapesti levegő, a színházak, az orfeumok, a pojtások, a kávéházak megtanították konto­­rit, hogy a piától szerelem szelíd holdja elho­mályosul a reális szerelem perzselő napja mellett. Aztán maga is csak kopottas ruhában volt, a­kinek nagyon jól esett az árva kis­lány sze­relme, míg most a Leszámító és Hitelbank te­kintélyes hivatalnoka, a­kit Budapest asszonyai becezgettek, csak mosolyogni tudott diákköri szerelmén. Tegnap találkozott Margittal. Alig vált­hattak azonban pár szót, a hivatalszolga ré­mült képpel szaladt le. — Tessék hamar az irodába menni, a főnök úr már ott van, s na­gyon dühös, hogy senki sincs fent Csak annyi ideje volt hogy Margitnak gyorsan odaadhatta a címét. Margit megígérte, hogy megír min­dent. . . . Hogy megváltozott ez a Margit, mi­kor utoljára látta sovány volt, talán kissé na­gyon is sovány, úgy csak egy idealistának, a plátói szerelem rajongó hívének lehetett szép , a­míg most ennivaló mellett, a­milyenre Kon­­torinak régen fájt a foga. Szinte csettentett a nyelvével, midőn Margit telt idomait maga elé képzelte. Persze most nem fog költeményeket írni hozzá, a nevét sehova se fogja bevésni, hanem elkezdi vele a játékot, a­melyben rendesen győzni szokott. Szépen kigondolta a hadi tervet egész addig, míg, Margit a karjaiba nem. Úgy érezte magát, mint a­ki a vendéglői koszttal torkig van, s egyszerre, meghívást kap valami kitűnő jó magyar konyhából kikerült ebédre! (Folyt, küv.) akkor a tő körül egy ujnyi vastagságú lótrágyát helyezünk. Itt a trágya úgy a tőt, mint a kö­rülötte fekvő földet nedvesen tartja, de más­részt a hó és eső dacára táplálékot nyújt a rózsának. Télen a rózsatövet földdel takarjuk be és igy erősítjük meg. Ily módon mindenképpen védve van az időjárás viszontagságai elől. — Az osztrák büntető törvénykönyv reformja. Az osztrák büntető törvénykönyv nagyszabású reformját a modern büntetőjog elvei alapján tervezik. Az uj büntető törvény sokkal enyhébb megtorló intézkedéseket fog tartalmazni, mint a német büntető törvény, különösen a politikai és a vallás elleni demiktumokra vonatkozó bün­tetések alkalmazkodnak a jelen idők szociális követelményeihez. A fiatalkorú bűnösök, a fel­tételesen elítéltek vagy a büntető megtorlás alól megszabadult lelkibeteg bűnösök feletti felügyelet az em­berszeretet­ követeléseihez lesz szabva. Az új osztrák büntető törvény is fen­­tartja hatályában a halálbüntetést. — Mit lehet csinálni az emberi testből ? Er­re e kérdésre egy neves vegyész érdekesen vá­laszol a Jó Egészség czím­ű népszerű orvosi új­ságban. Az említett vegyész fejtegetéseinek a­­lapját nagy számú kísérlet szolgáltatta, amelyek által a megállapítását mindamaz elemek töme­gének, amelyek az emberi testnek részei. Min­denekelőtt azt állapította meg, hogy mindazok a vegyi anyagok, amelyek, egy 68 kilónyi kö­zépsúlyú emberi testben foglaltatnak, anyagban, ha nem is súlyban, feltalálhatók 1200 tyúkto­jás fehérjében és sárgájában. Ha az emberi tes­tet folyékony és azután az elpárolgás állapotá­ba honók, akkor az előbbi normál­ súly felvé­tele mellett 08 cm* gázt adna; benne elég víz­­anyaggal almoz, hogy felé egy 70 klgrmnyi emelő erejű léggömböt megtöltsünk. Az emberi test rendes állapotában anno vasat tartalmaz, hogy hét gramm tűt les­z­ne belőle készíteni; továbbá annyi zsiradékot, amennyi 602 kgr. gyertya, annyi szenet, hogy 65 trén és annyi foszfort, amennyi 820,000 gyújtószál előállítá­sára elégséges volna. Ezekhez­ülönböző al­katrészekhez hozzá kell még venni. 20 kávés­kanálnyi sót, öt­ darab koczkaczukrot és 42 li­ter vizet. — A méhések fűtése. A méhész tanuljon a műkertésztől és váljék műméhésszé ! Ha a mé­­hek megfagyását meg akarjuk gátolni, arra kell törekednünk, hogy rendszeresen szellőzött és fűtött méhesünk legyen. Húsz kassal ellátott méhes fűtésre elégséges e g carton-natra kály­ha. A tél ennyire napjaiban nem kell fűtés, de nagy hidegben 5— 10 15 30 fok­r­­e kell e­­melnünk a levegőt, mindig figyelembe véve az időjárás hőfokát. Márczius vagy április közepé­től, mikor a méhek kihatják, állandóan tüzelni kell és ezt májusig folytatjuk, sőt júniusban is, ha hűvös napok, főleg éjjelek vannak. Az elért eredmény meglepő lesz, a kasokban nyomát sem leljük a penésznek és a fa keveset fa­gyasztott meg. Kora tavasszal már élénk tevé­kenységben lesz az egész raj. — A gyümölcsfák mésszel való kezelése. U­jabb élénk vita tárgyát képezi a fatörzsek mész­szel való bekenésének helyessége vagy helyte­len volta. Mi itt néhány szóval fel akarjuk tolni sorolni az előnyöket amelyeket a fáknak mésszel való védelme nyújt. Tudtunk helyeket, ahol a gyümölcsfák kilencz tized részét így vé­dik meg a fagykár ellen, továbbá az ártalmas fagykéreg ellen, amely nem fedett részeket könnyen tönkre teszi a fiatal, még nem erős kérgű­ törzset. A mész védelmet nyújt ezenkí­vül az élősdiek százezrei ellen, amelyek a me­szes kérgen nem boríthatják el a fát, ezenkívül meggátolja a mész a nedvesebb helyeken oly gyakran támadó moha- és zuzmóképződést is. Az itt felsorolt okok már magukban elég­ségesek lehetnek, hogy mindenki előtt feltárják a fák törzseinek mésszel való bekenésének he­lyességét. Ez eljárás ellen felhozott érvelések­ben legnagyobb fontosságot tulajdonítanak a­­zok a körülmények, hogy a mésszel megkent fák törzsei nem oly érdesek és vastagok, mint e mész nélküli törzsek. Végre is, ez csak ter­mészetes, mert a mésszel védett törzs kérge védve van az időjárás és elősdiek támadásaitól és igy megtartja simaságát, de határozottan ál­ltjuk, hogy ez koránt sincs a fa rovására, és, rá az igy érvelő urak, mésszel kezelt fáikat ta­vasszal kissé felhasították volna, bizonyára ők is belátnák az eljárás helyes voltát. Épp úgy megdől az az állítás is, hogy a mészkéreg gá­tolja a fa szabad fejlődését és elzárja a levegőt. A mész nagyon is könnyen oldódik le a fáról és éppen ezért ajánlatos tehéntrágya, anyag vagy korom hozzátételével tartósabbá tenni. Hogy az élősdiek távolítására mily hasz­nos a mészkéreg alkalmazása, arról mindenki meg fog győződhetni, aki csak egyszer is pró­bát tesz a mésszel. Azért is nem győzték eléggé tanácsolni a fák mésszel való kezelését, mert télen át a hidegtől, tavasszal a vadak és legelésző csor­dák megingásától menti meg a törzset és távol tartja tőlük a legnagyobb ellenséget, a külön­böző élősdiek apró, de pusztító faját. — Az ipartörvény revíziója. Mint értesü­lünk, a kereskedelmi minisztériumban nagysza­bású előkészületek folynak az ipartörvény reví­ziójára nézve. Úgy a hazai, mint a külföldi anyagot már összegyűjtötték és ezek alapján kidolgozzák az alapelveket. Az ipartörvény re­víziójára vonatkozó javaslat kidolgozása végett január hóban szaktanácskozm­ányt fognak össze­hívni a hazai szakkörök delegáltjaiból. — A bor teljes kifejlődése. Minden borke­zelő jól tudja, hogy az a bor ize, zamatja s il­lata különbözik az új borétól; ezen változás o­­kát könnyen megértjük, ha meggondoljuk, hogy a fiatal borból a fejtések alatt a szénsav elillan, a bor üledéket rak le, tehát anyagok válnak ki belőle s ez által a bor ize szelidebb, simább lesz. Vannak a bornak oly része is, melyek a levegővel való érintkezés folytán kellemes izű, zamatos anyaggá változnak. Ezen változás e­­gyik bornál 2—3, másiknál 4—5 év múlva áll be. A bor tehát akkor lesz legtökéletesebb és legjobb, ha az már a levegővel érintkezve töb­bé meg nem homályosul, kristály­tiszta, tük­röző marad és zamatos íze a legnagyobb mér­tékben kifejlődött. Viszont azonban, ha a bort évek hosszú során át hordóban tartjuk, bizonyos időn túl az többé már nem javul, hanem elvénül, za­matjából veszít és illatos, nemes alkatrésze el­tűnik. A­mint tehát a bor teljes érettségi fokát, elérte, vagy el kell azt adni, vagy ha magunk számára akarjuk azt eltartani, palac­kokba kell fejteni, jól bedugaszolni, esetleg az üveg száját és nyakát megolvasztott fehér szurokba márta­ni s a pinezében fektetve eltenni. — A király Londonban. Londonból jelentik hogy az angol udvar a jövő nyárra várja Fe­­rencz József király látogatását, amelylyel Ed­vard király látogatását fogja visszanozni. A lá­­­ogatás pontos ideje hivatalosan még nincs u­­gyan megállapítva, de annyi már most is bizo­nyos, hogy június előtt ez a látogatás nem fog megtörténni. — A pihenő kúra. Egy londoni orvos szaklap nagyon b­ölcs tanácsokkal áll elő, ám bízvást el lehet fogadni. Új gyógymód idege emberek számára, az amit ajánl. Ez a gyógy­mód pedig nem abban áll, amit legtöbben tesz­nek, hogy pihenésképpen tengerpartra, vagy hegyek közé mennek, ahol aztán, méregdrága pénzen mindent megtalálnak : társaságot, szó­rakozást, kényelmet — csak éppen békés nyu­galmat nem. Az igazi pihenő kúra az orvosi lap szerint az volna, ha otthon maradunk. De otthon ám a legteljesebb mértékben, vagyis be­zárkóznánk a szobánkba és mintegy száműz­nénk magunkat a világtól két hétre. Ez alatt a két hét alatt pedig nem fogadnánk senki láto­gatását, nem olvasnánk sem újságot, sem leve­let és egyáltalán nem törődnénk semmivel. Minden mulatságunk csak néhány könyv, ár­tatlan olvasmány volna. Szeszes italt természe­tesen nem volna szabad innunk, mert az iz­gató. Ha aztán a két hét elmúlt, kipihenve, le­csillapodott idegekkel térünk vissza rendes fog­lalkozásunkhoz. Siklós és Vidéke, 1904. január 3.

Next