Siklós és Vidéke, 1905 (18. évfolyam, 9-52. szám)
1905-02-26 / 9. szám
2. oldal, elnök nyitotta meg, konstatálván előbb, hogy a törvényes uton és módon hivatott össze a közgyűlés, s a részvényesek nagy száma miatt is a közgyűlés határozatképes. A tárgysoron lévő ügyeket sorrendben tárgyalták le. Painter Péter vezérigazgató olvasta fel az igazgatóság szakjelentését annak múlt évi működéséről, majd Dr. Sági Ernő ügyész a felügyelőbizottság jelentését olvasta fel. úgy az igazgatóságnak mint a felügyelőbizottságnak a közgyűlés a felmentvényt megadta. A kilépő 1900-ik évtársulat vagyonát felosztva, minden egyes törzsbetétre 301 koronát állapítottak meg, melynek kifizetését, illetve a leszámolásokat már a közgyűlés utáni napon meg is kezdették. Bucimacz Antal részvényes indítványára, az elnök pártoló véleményével a közgyűlés a helybeli magán polg. leányiskolában egy szegény, de jó magaviseletű leány után 100 korona segélyt egyhangúlag megszavazott. A közgyűlés tagjai, a részvényesek tisztviselőik irányában igen méltányos és elismerő volt amenyiben négy tisztviselőnek egyenként 200 200 koronával emelte fel törzsfizetéseiket. Meg is érdemelték mert valóban szorgalmuknak köszönhető, hogy ily szépen virágzik e pénzintézet. Ezután következett a választás. Egyhangú lelkesedéssel ismét Pakuszy Gyula ügyvvédet választották meg elnökül, kinek érdemét Pammer Péter igazgató méltatta. Igazgatósági tagokat szavazás útján választották meg úgy a felügyelőbizottsági tagokat is. Igazgatósági tagok lettek: Biricsics Alajos, Blum Sándor, Gombos György, Istokovics Gyula, Kremzli Mór, Köröm Mihály, Kürschner Mór, Krausz Muki, Lövenbein Lipót, Pál Kán Ferencz, Reif Miksa, Tackler Viktor, Dr. Vágó Lajos és Weisz Lázár. Igazgatósági póttag: Mautner Mór, Roncsics Naum, Spitzer Miksa, Csernahovszky Mór és Gottlieb Mór. Felügyelő bizottsági tag: Dr. Darázsy Ödön, Dr. Mórörökítve, amint azt Vencel király meglesi és egy másik, amint Nepomuki a hullámokban megdicsőül. Egy oszloppal följebb van Nepomuki bronz szobra. A Károly-hídtól széttekintve két emelkedést látunk. Egyiken van a Hradschin (királyi palota), míg a másik hegyre fogaskerekű vasúton jutnak fel a kirándulók s gyönyörködnek a szép kilátásban. A Hradschin-hoz 190 lépcső vezet fel. Fekvése sokban hasonlít a budapesti királyi palotához, de sem nagyságban sem szépségben azzal nem versenyezhet. Sírnak a csehek, hogy hát hiába a szép palota, nincs lakója, pedig évekkel ezelőtt gyakran megfordult benne trónörökösünk, akibe helyezi a cseh nép minden reménységét. A vár egyik ablaka nagy fontosságú történelmi események kezdőpontja s mint ilyen egyik fő érdekessége Prágának. A vár egyik ablakából való kidobással vette kezdetét a 30 éves háború. Thurn Mátyás gróf vezetése alatt felelőségre vonták a várban időző négyfesászári főembert a sérelmes császári leiratért. Mivel ezek a választ megtagadták a fölkelők között e kiáltás hangzott : ..Dobjátok ki őket régi cseh szokás szerint az ablakon !“ A két kevésbbé gyűlölt helytartót egy mellékszobába vezették, míg Martinitz utóbbi és Slawata Vilmost az ablakhoz hurcoltk s nem hallgattak erdő kérelmükre, hanem myi magasságból a vár árkába ledobták. Tíz szerencsésen megmenekült, míg Slawata HÍREK. — Erőszakos megyebizottsági tagválasztás. Kovácshidán pótválasztás volt f. hó 23-án és egy megyebizottsági tagot kellett választani. A választók Aracs Gyula csehi lelkészt és Rédei Károlyt lapunk belmunkatársát léptették fel. A főbíróság örökös hivatalos jelöltje dr Radó Adolf járásorvos volt. Kilátás szerint Rédei Károly egyhangúlag lett volna megválasztva, ha nem mi történt ? Rédei Károly függetlenségi párti, a hivatalos örökös jelölt kormánypárti. Krasznay Mihály járásunk főszolgabirája mikor megtudta Kémesen, hová elöljáróság megválasztása ügyében szállott ki, hogy Rédei Károly kiment Kovácshidára, ott hagyott csapat, papot, falut Kovácshidára ment, hol a községházán találta Rédeit a megalakult bizottzottságnál. Szemére hányta, hogy miért nem jelentette be nála, hogy megyebizottsági tag akar lenni, az ő járásában nem engedi meg, hogy tudta nélkül valaki fellépjen, miért is megmutatja Rédeinek, hogy ő elbuktatja. Nyomban intézkedett a birákkal, miszerint fussanak haza és küldjék be az elöljárókat, szavazókat, stb. s megfenyegette azokat akik Rédeire szavazni akartak. Az ipacsfaiak — 33-an voltak — utolsó szálig leszavaztak Rédeire dacára a nagy pressziónak. Rédei Károly kijelentette a főbírónak, hogy csak már nem teszi meg mint már Gyűdön megválasztott megyebizottsági tag és mint főbiró ellene fellépjen. Ha azonban megteszi is, ő a küzdelmet felveszi. A választók közt oly zavar volt — főbiró fellépése miatt — hogybikáid nen szavaztak. Megjelent Kovácshidán e nap az egész főbirósági személyzet, sőt Radót is kiparancsolták. Radó és Aracs nem kapott egy szavazatot sem. Krasznay Mihály főbiró néhány szóval győzött Rédei Károly ellenében. Főbiránk eljárárását azért nem tartjuk helyesnek, mert az az indokolása, hogy Rédei Károly vagy bárki is nála jelentkezzék a megyei képviselőségre nem jogos. Az illik és nem illik kérdése nincsen a közigazgatási, de választási törvényekben sem. Hogy mint fogják fel ezt az erőszakos választást a vármegyeházán nem tudjuk, de tenni kell. Maga a nép zúg, szavazni nem igen jött be, s mikor meghallották, hogy mint akar a főbiró a nép szeretett emberét Rédeit elbuktatni, felzúdulva tért haza, inkább nem szavazott. Leszavaztak a községek elöljárói, akiket a közfejét a kiálló kőpárkányba ütve veszélyesen megsérült. A Hradschinnal kapcsolatban van az ősrégi hatalmas székesegyház, amelyet különböző korokban kisebb nagyobb bővítésekkel látták el. Most is ilyszerű nagyobbításon fáradoznak. A templom egyúttal sírhelyül is szolgál a régi cseh nemzet uralkodóinak. Pompás dísz környezi Szt. Vencel sírját akinek kápolnája összeköttetésben áll a templommal. A kápolna falát gyönyörű drágakövek ékesítik, amelyek mindegyike cseh termény. Legszebb az ametiszt csoport, amelynek érdekessége, hogy a természet benne egy könnyen felismerhető emberfőt formált. A 257 méter magas Hradschinból szépen áttekinthető Prága új és régi részei. Ez utóbbiak közül legnagyobb különlegessége Prágának a getthó (zsidó városrésze). Itt látható az őrségi jellegű gót stílben épült, ma már a földbe mélyedt 1300 éves régi zsinagóga, amelyet még ma is használnak. A templomban látható egy 300 éves zászló, amelyet a sirály ajándékozott a zsidóknak vitézségükért. Közelében van a régi keleti jellegű zsidó temető és városház. A gettkó környékét újabban rendezik, úgy hogy a nagy kiterjedésű temetővel is kénytelenek voltak szűkebb hellyel is megelégedni. Régi, érdekes sírkövek halomba rakva, őrzik meg a nagy zsidó tudósok emlékét. Nem egy világhírű tudós fekszik a tarka sírségek birói,megvendégeltek, bizonyára a „szokott módon“ való számlára, mint ezt megbeszélték fülünk hallatára. Nagy feltűnést keltettek az ipacsfai szavazók, akik szivek, lelkek szerint dacára minden hivatalos nyomásnak Rédeire leszavaztak. Az országban alig van ily erős független érzelmű község. Mikor megtudták, hogy a főbiró győzött, némelyik szeme könybe lábadt, másik meg szitokra fakadt. Most Krasznay Mihály főbiró lemond vagy a gyűdi vagy a kovácshidai tagságról és lesz újra második pótválasztás. Előre láthatóan a gyűdi tagságról mond le, ahol Rédei Károly megválasztása biztos, mert oda való szőllőbirtokos is. — Újságírók egyesületébe belépés. Kálmán Elek lapunk belmunkatársát felvették a Vidéki Hirlapirók Orsz. Szövetségének kötelékébe rendes tagul. Régi rendes tag Rédei Károly. Lapunk részéről szövetségünknek most két rendes tagja van. — Vidéki újságírók gyűlése. A vidéki hirlapirók országos szövetségének igazgatósága február 19-én ülést tartott Szegeden Szávay Gyula elnöklete alatt. Jelen voltak : Palócz László titkár, Tömörkény István pénztáros, Békefi Antal, Bibó Lajos, Kisteleki Ede, Lenkei Lajos, Dr. Setét Sándor, Szt. Szigethy Vilmos és Újlaki Antal igazgatósági tagok. Szávay Gyula a Szövetség elnöke megnyitván az ülést, meleghangú szép beszédben emlékezett meg a Szövetség népszerű és páratlan buzgalmas elnökéről , Kulinyi Zsigmondról, ki betegsége miatt San Remoban üdül. Indítványára az igazgatóság lelkes hangú táviratot menesztett az elnökhöz biztosítván őt változatlan szeretetéről és nagyrabecsüléséről. A napirendre áttérvén, az igazgatóság a Szövetség rendes tagjai közé a következő hírlapírókat vette föl : Dr. Papp József és Lengyel Béla Kolozsvár, Gerő Dániel H. Szoboszló, Dr. Kőrös Endre Pápa, Kertész László Debreczen, Kovács Géza Módos, Perjéssy László Szeged, Dr. Kaál Elek Erzsébetfalva, Pusztai Béla és Vajda József Szabadka, Kálmán Elek Siklós. 4 szabálytalanul felszerelt kérvényt visszautasított az igazgatóság és sajnálattal vette tudomásul 3 rendes tag megokolt kilépését. Intézkedett az igazgatóság a hátralékos tagok kizárásával és bemutatta a felügyelő bizottság által felülvizsgált 1904. évi zárszámadásokat, melynek szerint a Szövetség összes vagyona 108,178 kor. 27 fillér. Az 1904. évben a vagyon szaporulat 4084 kor. 56 fillér volt. Segélyt nyújtott a Szövetség 1904-ben 17 hírlapírónak s e cimen 1220 koronát utalványozott. Az elmúlt kövek alatt. Az egyes sírkövekre bevésett rajzok mintegy megmagyarázzák a zsidók vezeték neveinek keletkezését. Az állatok alakjai a leggyakrabban láthatók, mint ahogyan a családnevek jórésze ilyen, de vannak gyümölcs jelvények és más "használati tárgyaké is. — Azt a híres agyagembert, akinek hajdan a főrabbi szájába szent szavakat tett és vele csodákat művelt sehol sem találtam. A prágai zsidók maguk sem hisznek e mondában s mégis sok helyen beszélik, hogy ez agyagember még ma is meg van. Ahol Hús János a cseh nép előtt igéit hirdette ma szép kápolna van, amelyet nagy kegyeletben tartanak a csehek. Hús János lakóházát is nagy tiszteletben tartják , rajta akövetkező felírás olvasható : „Zde hydlel Mistr Jan Hús.“ Dél van özönlik a nép a városház elé, melynek mesteri órájának működését bámulják. Látták már ezt a prágaiak igen sokszor mégis nagy tömeg kiséri figyelemmel az egész óramű minden mutatványait. A világ három ily csoda órájáról beszélnek, amelyek keletkezéséhez sok monda fűződik. Legeredetibb a strassburgi, második a prágai s a harmadik világcsoda a kölni. Beszélik, hogy a prágai órát egy vak ember csinálta, ami lehetetlen már azért is mert erre látó ember is alig képes. E mese onnan ered, hogy a strassburgi óraművészt, órája elkészülésével megvakították, hogyan Siklós és Vidéke. Kusz Miksa, Weisz Miksa és Steinbach Samu. Felügyelő bizottsági póttag: Weisz Ignácz és Weich Lajos. 1905. február 26.