Siklós és Vidéke, 1905 (18. évfolyam, 9-52. szám)

1905-02-26 / 9. szám

2. oldal. Siklós és Vidéke. 1905. február 26. elnök nyitotta meg, konstatálván előbb, hogy a törvényes utón és módon hi­vatott össze a közgyűlés, s a részvé­nyesek nagy száma miatt is a köz­gyűlés határozat Iképes. A tárgysoron lévő ügyeket sor­rendben tárgyalták le. P a in m e r Péter vezérigazgató olvasta fel az igazgatóság szakjelen­tését annak múlt évi működéséről, majd Dr. Sági Ernő ügyész a felü­gyelőbizottság jelentését olvasta fel. Úgy az igazgatóságnak mint a felügyelőbizottságnak a közgyűlés a felmenivényt megadta. A kilépő 1900-ik évtársulat va­gyonát felosztva, minden egyes törzs­betétre 301 koronát állapítottak meg, melynek kifizetését, illetve a leszámo­lásokai már a közgyűlés utáni napon meg is kezdették. B u d i m a o z Antal részvényes indítványára, az elnök pártoló véle­ményével a közgyűlés a helybeli ma­gán polg. leányiskolában egy szegény, de jó magaviseletű leány után 1Ó0 korona segélyt egyhangúlag megsza­vazott. A közgyűlés tagjai, a részvénye­sek tisztviselőik irányában igen mél­tányos és elismerő volt amenyiben négy tisztviselőnek egyenként 200 200 koronával emelte fel törzsfizeté­seiket. Meg is érdemelték mert valóban szorgalmuknak köszönhető, hogy ily szépen virágzik e pénzintézet. Ezután következett a választás. Egyhangú lelkesedéssel ismét Pa- kuszy Gyula ügyvédet választották meg elnökül, kinek érdemét Pammer Péter igazgató méltatta. Igazgatósági tagokat szavazás ut­ján választották meg úgy a felügye­lőbizottsági tagokat is. Igazgatósági tagok lettek : Biricsics Alajos, Blum Sándor, Gombos György, Istokovics Gyula, Kremzir Mór, Köröm Mihály, Kürsch­ner Mór, Krausz Muki, Lövenbein Li- pót, Pál lián Ferenoz, Reif Miksa, Tacli- ier Viktor, Dr. Vágó Lajos és Weisz Lázár. Igazgatósági póttag: Maátner Mór, Roncsics Nauru, Spitzer Miksa, Csernahorszky Mór és Gottlieb Mór. Felügyel őb izottsági tag: Dr. Darázsy Ödön, Dr. Mar­örökítve, amint azt Vencel király meglesi és egy másik, amint Nepomuki a hullámokban megdicsőül. Egy oszloppal följebb van Nepo­muki bronz szobra. A Károly-hidtól széttekintve két emel­kedést látunk. Egyiken van a Hradscliin (ki­rályi palota), míg a másik hegyre fogaskerekű vasúton jutnak fel a kirándulók s gyönyörköd­nek a szép kilátásban. A Hradschin-hoz 190 lépcső vezet fel. Fekvése sokban hasonlít a budapesti khályi palotához, de sem nagyságban sem szépségben azzal nem versenyezhet. Sír­nak a csehek, hogy hát hiába a szép palota, nincs lakója, pedig évekkel ezelőtt gyakran megfordult benne trónörökösünk, akibe helyezi a cseh nép minden reménységét. A vár egyik ablaka nagy fontosságú történelmi események kezdőpontja s mint ilyen egyik fő érdekessége Prágának. A vár egyik ablakából való kidobás­sal vette kezdetét a 30 — éves háború. Thurn Mátyás gróf vezetése alatt felelőségre vonták a várban időző négyfcsászári főembert a sérel­mes császári leiratért. Mivel ezek a választ megtagadták a fölkelők között e kiáltás hangzott : ..Dobjátok ki őket régi cseh szokás szerint az ablakon !“ A kút kevésbbé gyűlölt helytartót cgy mellék szobába vezeték, m;g - Martinitz grófot és Slawata Vilmost az ablakhoz hurcol­ok s nem hallgattak esdő kérelmükre, hanem bnyi magasságból a vár árkába ledobták. htzszerencsésen megmenekült, mígSlawata kusz Miksa, Weisz Miksa és Stein- baeh Samu. Felügyelő bizott­sági póttag: Weisz Ignácz és Weich Lajos. HÍREK. — Erőszakos megyebizottsági tagválasztás. Kovácshidán pótválesztás volt f. hó 23-án és egy megyebizottsági tagot kellett választani. A választók Aracs Gyula csehi lelkészt és Ródei Károlyt lapunk belmunkatársát léptették fel. A főbiróság örökös hivatalos jelöltje dr Radó Adolf járásorvos volt. Kilátás szerint Rédei Károly egyhangúlag lett volna megválasztva, hanem mi történt ? Ródei Károly függetlenségi párti, a hivatalos örökös jelölt kormánypárti. Krasznay Mihály járásunk főszolgabirája mikor megtudta Kémesen, hová elöljáróság meg- válásztása ügyében szállott ki, hogy Rédei Károly kiment Kovácsliidára, ott hagyott csa­pat, papot, falut Kovácshidára ment, hol a községházán találta Rédeít a megalakult bizott- zottságuál. Szemére hányta, hogy miért nem jelentette be nála, hogy megyebízottsági tag akar lenni, az ő járásában nem engedi meg, hogy tudta nőikül valaki fellépjen, miért is megmutatja Rédeinek, hogy ő elbuktatja. Nyom­ban intézkedett a birákkal, miszerint fussanak haza és küldjék be az elöljárókat, szavazókat, stb. s megfenyegette azokat akik Rédeire sza­vazni akartak. Az ipacsfaiak — 33-an voltak — utolsó szálig leszavaztak Rédeire dacára a nagy presszionált. Rédei Károly kijelentette a főbíró­nak, hogy csak már nem teszi meg mint már Gyűdön megválasztott megyebizottsági tag és mint főbíró ellene fellépjen. Ha azonban meg­teszi is, ő a küzdelmet felveszi. A választók közt oly zavar volt — főbíró fellépése miatt — hpgy hnkább nem szavaztak. Megjelent Kovács­hidán’ e nap az egész főbiróságí személyzet, sőt Radót is kiparancsolták. Radó és Aracs nem kapott egy szavazatét sem. Krasznay Mihály főbiró néhány szóval győzött Rédei Károly ellenében. Főbiránk eljárárását azért nem tartjuk helyesnek, mert az az indokolása, hogy Ródei Károly vagy bárki is nála jelent­kezzék a megyei képviselőségre nem jogos. Az i’lik és nem illik kérdése nincsen a köz- igazgatási, de választási törvényekben sem. Hogy mint fogják fel ezt az erőszakos válasz­tást a vármegyeházán nem tudjuk, de tenni kell. Maga a nép zúg, szavazni nem igen jött be, s mikor meghallották, hogy mint akar a főbiró a nép szeretett emberét Rédeit elbuktatui, felzúdulva tért haza, inkább nem szavazott. Leszavaztak a községek elöljárói, akiket a köz­fejét a kiálló kőpárkányba ütve veszélyesen megsérült. A Hradschinnal kapcsolatban van az ős­régi hatalmas székesegyház, amelyet külön­böző korokban kisebb nagyobb bővítésekkel látták el. Most is ilyszerü nagyobbitáson fára­doznak. A templom egyúttal sírhelyül is szol­gál a régi cseh nemzet uralkodóinak. Pompás dísz környezi Szt. Vencel sírját akinek kápol­nája összeköttetésben' áll a templommal. A kápolna falát gyönyörű drága kövek ékesítik, amelyek mindegyike cseh termény. Legszebb az ametiszt csoport, amelynek érdekessége, hogy a természet benne egy könnyen felismer­hető emberfőt formált. A 257 méter magas Hradschinból szépen áttekinthető Prága uj és régi részei. Ez utób­biak közül legnagyobb különlegessége Prágá­nak a getthó (zsido-városrósze). Itt látható az őrségi jellegű gót stílben épült, ma már a földbe mélyedt 1300 éves régi zsinagóga, ame­lyet még ma is használnak. A templomban látható egy 300 éves zászló, amelyet a Király ajándékozott a zsidóknak vitézségükért. Köze­lében van a régi keleti jellegű zsidó temető és városház. A getthó környékét újabban rendezik, úgy hogy a nagy kiterjedésű temetővel is kénytelenek voltak szűkebb hellyel is megr elégedni. Régi, érdekes sírkövek balomba rak­va, őrzik meg a nagy zsidó tudósok emlékét. Nem egy világhírű tudós fekszik a tarka sir­ségek bírói.megvendégeltek, bizonyára a „s z o- kott módon“ való számlára, mint ezt megbeszélték fülünk hallatára. Nagy feltűnést keltettek az ipacsfai szavazók, akik szivök, lelkök szerint dacára minden hivatalos nyomás­nak Rédeire leszavaztak. Az országban alig van ily erős független érzelmű község. Mikor megtudták, hogy a főbiró győzött, némelyik szeme könybe lábadt, másik meg szitokra fakadt. Most Krasznay Mihály főbiró lemond vagy a gyűdi vagy a kovácshidai tagságról és lesz újra második pótválasztás. Előre láthatóan a gyűdi tagságról mond le, ahol Ródei Károly megválasztása biztos, mert oda való szőllőbir- tokos is. — Újságírók egyesületébe belépés. Kálmán Elek lapunk belmunkatársát felvették a Vidéki Hírlapírók Orsz. Szövetségének kötelékébe rendes tagul. Régi rendes tag Rédei Károly. Lapunk részéről szövetségünknek most két rendes tagja van. — Vidéki újságírók gyűlése. A vidéki hír­lapírók országos szövetségének igazgatósága február 19-én ülést tartott Szegeden Szávay Gyula elnöklete alatt. Jelenvoltak : Palöcz László titkár, Tömörkény István pénztáros, Békefi Antal, Bibó Lajos, Kisteleki Ede, Lenkei Lajos, Dr. Setét Sándor, Szt. Szigethy Vilmos és Újlaki Antal igazgatósági tagok. Szávay Gyula a Szövetség elnöke megnyitván az ülést, meleghangú szép beszédben emléke­zett meg a Szövetség népszerű és páratlan buzgalmas elnökéről : Kulinyi Zsigmondról, ki betegsége miatt San-Remobun üdül. Indítvá­nyára az igazgatóság lelkes hangú táviratot menesztett az elnökhöz biztosítván őt változat­lan szereteiéről és nagyrabecsüléséről. A napi­rendre áttérvén, az igazgatóság a Szövetség rendes tagjai közé a következő hírlapírókat vette föl : Dr. Papp József és Lengyel Béla Kolozsvár, Gerő Dániel H. Szoboszló, Dr. Kő­rös Endre Pápa, Kertész László Debreczen, Kovács Géza Módos, Perjéssy László Szeged, Dr. Kaál Elek Erzsébet.falva, Pusztai Béla és Vajda József Szabadka, Kálmán Elek Siklós. 4 szabályialanul felszerelt kérvényt visszautasított az igazgatóság és sajnálattal vette tudomásul 3 rendes tag megokolt kilépését. Intézkedett az igazgatóság a hátralékos tagok kizárásával és bemutatta a felügyelő bizottság által felül­vizsgált 1904. évt zárszámadásokat, melynek szerint a Szövetség összes vagyona 108,178 kor. 27 fillér. Az 1904. évben a vagyon szapo­rulat 4084 kor. 56 fillér volt. Segélyt nyújtott a Szövetség 1904-ben 17 hírlapírónak s e cí­men 1220 koronát utalványozott. Az elmúlt kövek alattVAz egyes sírkövekre bevésett raj­zok mintegy megmagyarázzák a zsidók veze­ték neveinek keletkezését. Az állatok alakjai a leggyakrabban láthatók, mint ahogyan a család nevek jórésze ilyen, de vannak gyümölcs jel­vények és más használati tárgyaké is. —- Azt a híres agyag-embert, akinek hajdan a főrabbi szájába szent szavakat tett és vele csodákat művelt sehol sem találtam. A prágai zsidók maguk sem hisznek e mondában s mégis sok helyen beszélik, hogy ez agyagember még ma is meg van. x\hol Hús János a cseh nép előtt igéit hirdette ma szép kápolna van, amelyet nagy kegyeletben tartanak a csehek. Hús János lakó­házát is nagy tiszteletben tartják ; rajta a ükö- vetkező felírás olvasható : „Zde hydlel Mistr Jan Hús.“ Dél van özönlik a nép a városház elé, melynek mesteri órájának működését bámulják. Látták már ezt a prágaiak igen sokszor mégis nagy tömeg kiséri figyelemmel az egész óramű minden mutatványait. A világ három ily csoda órájáról beszélnek, amelyek keletkezéséhez sok monda fűződik. Legeredetibb a strassburgi, második a prágai s a harmadik világcsoda a kölni. Beszélik, hogy a prágai órát egy vak ember csinálta, ami lehetetlen már azért is mert erre látó ember is alig képes. E mese onnan ered, hogy a strassburgi óraművészt, órája elkészülésével megvakították, hogy an-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék