Siklós és Vidéke, 1906 (19. évfolyam, 5-25. szám)

1906-01-28 / 5. szám

3. oldal. Siklós és Vidéke. HÍREK. — Kereskedő ifjaink mulatsága. Tegnap volt a „Pelikánéban a farsangi verniszázs s örömmel számolunk be akként róla, hogy mindenképen kitünően sikerült. A buzgó kereskedő ifjak mindent elkövettek, hogy báljuk tradíciójukhoz hiven kedélyes legyen. Máskor nem is igen tudunk róla, hogy oly sok szép lány van városunkban, de ilyenkor büszkélkedünk velük, bár a vendég leányok is kellő nívót kölcsönöztek a mulatságnak. Szombaton este 9 órakor kezdődött a tánc s úgy tudjuk hogy most reggel, amikor e sorok a papiokra szántódnak a kecses táncok lejtése még javában folynak Jelen voltak : a.) Leányok : Haffreich Matild, Dimitrovits Milenka, Singer Zsófi és Elza, Löwenbein Ilonka, Schwarz Margitka, Brukker Zsella (Torony), Mandel Teréz, (Slatina, Szlavónia), Ortinhut Paula és Riza, Komáromi Lenke, Stern Szerén, Horváth Mariska, Kellner Irma, Köröm Irén, Kozma Juliska, Hoffmann Esztike (Beremend), Fischl Lea (Budapest), Rozenfeld Berta (Steierlak), Vincy Jolánka (Laskó), Baditz Ilona (Szerdahely), Schweigert Rozika, Fridmann, Jolánka (Szaporca), Skribanek Emma, Békási Ida, Sándor Erzsike, Sonnenfeld Berta (Mohács), Körmendi Ilonka, Layer Paula (Németbóly), Wertheimer Rózsi (Mars), Kecskeméti Esztike. Asszonyok : Dimitrovits Euthimné, Löwenbein Lipótné, Mautner Róbertné, Schwarz Jakabné, Stern Lajosné, Singer Jakabné, Heisler Simonná, Horváth Péterné, Köröm Károlyné, Kohn Gyuláné, Löwenstein Sándorné, Ladiszlausz Vilmosné, Mautner Gyuláné, Goldberger Rezsőné, Békási Nándorné, Sándor Mátyásné, Markovits Lajosné, Paunz Gézáné, Breuer Adolfné, Neuwaldné, özv. Márkusz Szidónia, Lichtenberg Ignácné, Fridmann Lipótné (Szaporca), Komáromi Ferencné, Kürschner Róza, Schveigert Lőrincné. Az első négyest 50 pár táncolta. — Halálozások. Ismét rettenetes barázdákat vág a halál kaszája köztünk emberek, napról napra elhunytakat emlegetünk s mi itt maradottak csak folytatják a nagy robotot, meg a farsangolást. Jllenberger Gizella harkányi lakos hunyt el kedden, 23 éves korában, atyja Jlienberger Vilnos és sok mások legnagyobb bánatára. Kiss Irma 15 éves korában halt meg a napokban Villányon. A fiatal leányt Siklóson is jól ismerték, mert itt járt iskolába. — Házasság. Ninits Szvetozár 1 hó 24-én tartotta esküvőjét Eszéken Petrovits Mariska kisasszonnyal. — Tánckoszorucska. Az 1906. évi január hó 28-án ma vasárnap az „Iharos Olvasókör“ tánctermében a zártkörű tánckoszorucska lesz, melyre a közönséget ezúttal is meghívja Kümelberg M., aki tánctanító. Belépődíj személyenként 1 korona. Egy gardes dames nem fizet. Kezdete este pont 8 órakor. Azon hölgy, ki a legtöbb képes lapot kapja, meg lesz jutalmazva. Csakis azon képes lapok érvényesek a melyek a táncteremben vétettek. Nemzetközi világposta. — Mulatságok. A „A Siklósi Arany Ifjúság“ által a „Központi Szállódban február 10-én rendezendő teaestélyekre a héten küldi széjjel a meghívókat. A rendezőség több úri leányt kért fel a teák felszolgálására, akik legnagyobb örömmel ajánlották közreműködésüket az estély még izgalmasabbá tételére. Mint már múlt heti számunkban jeleztük a „Siklósi Pedagógusok“ is nagyban készülnek a február hó 17-én megtartandó hangversennyel egybekötött táncmulatságra. A zongora-, hegedű-, fuvola-, cimbalom- s énekpróbák napról-napra sokat ígérő buzgalommal és sikerrel folynak s igy előre megjósolhatjuk, hogy lesz bőven műélvezete Siklós művelt közönségének. A teljes műsor még nincs véglegesen megállapítva, azért csak a főbb vonásokban adjuk a következőket : 1. Erkel Ferenc, a magyar zeneköltők királyának örök szépségű „Hunyady László“ című opera nyitányát zongorán, Kellner Irma urhölgy és Szohner Sándor úr fogják előadni. 2. Hoppé Rezső sikerült, kedves dallamú „Népdal egyveleg“-ét, Gróf Margit és Emma, Parcsetich Aranka, Probost Idus és Böske urhölgyek , továbbá Kinder István, Kárpáti Sámuel, Schmidt Vilmos, Kamrits Sabbas és Szolmer Sándor urak éneklik. Karvezető: Toók Gyula. 3. Kun László, „Petőfi a Hortobágyon“ költemény Várady Antaltól. E költemény Petőfi álmát tartalmazza a mintegy angyal megjósolja neki nagy küldetését vagyis a hires „Talpra magyarjának nagy sikerét. Szavalja Kálmán Elek ur. Zongorán kiséri Kellner Irma urhölgy. 4. Szohner Sándor urnak több hangversenyen nagy sikert aratott „Oh válni, válni“ cimü behízelgő szentimentális műdalát és „Egy csókba“ cimü fülbemászó dalkeringőjét Toók Gyula úr énekli a szerző zongorakíséretével. 5. Otto Walden : „A toronyban“ című szalondarabot fuvolán Schmidt Vilmos hegedűn Toók Gyula és Kinder István urak adják elő, Schunk Emilia urhölgy zongra kísérete mellett. 6. Oellen való közreműködését Antal Gyula úr megígérte. Néhány helyi aktuális kuplé strófát zongora kísérettel Szohner Sándor úr ad elő. 8. A hangversenyt Schmidt Vilmos : „Siklósi Induló“-ja fejezi be, melyet Parcsetich Aranka urhölgy a szerző és a cigányzenekar. A végleges műsort a rende-zőség még a napokban közzé teszi, egyszerssmind a meghívókat is kibocsájtja. A hangversenyen számozott helyek lesznek, amelyekre a jegyek Feiler Mariska papírüzletében válthatják meg a meghívottak. Esetleg a jegyek kibocsátásáig,a helyek előjegyezhetők. Egy jegy ára két korona. — A siklósi polgári dal- és olvasókör 1906 év február hó 4-én a „Pelikán“ vendéglő tánctermében a dalárda közreműködésével zártkörű táncmulatságot rendez. Beléptidíj: Személyjegy 1 kor. Családjegy 2 kor. 40 fillér. A tiszta jövedelem a dalárda díszzászló alapjához csatoltatik. Kezdete este 8 órakor. A zenét Kóródi zenekara szolgáltatja . A gyüdi önkéntes tűzoltó egylet folyó évi február hó 3-án az „Erzsébet“ szálló nagytermében zártkörű táncvigalmat rendez. Beléptidíj: Személyenként 60 fillér. Kezdete este 8 órakor. A zenét Kóródi jól szervezett zenekara szolgáltatja. — A Diósviszlói ref. Olvasókör 1. évi február hó 3-án (szombaton), a nagyvendéglő helyiségben műsorral, egybekötött táncmulatságot rendez. Műsor: 1. Karének. Énekli az Olvasókör énekkara. 2. „A nemzethez” Petőfitől. Szavalja: Gaál Ferencz. 3. „Az orr.“ Peterditől. Előadja : Dürr József. 4. Karének. Énekli az Olvasókör énekkara. 5. Szavalat. Előadja Hire Gyula. 6. „A szerencsétlen“ Győzőtől. Előadja: Ifj. Ollós Ferencz. 7. Karének. Énekli az Olvasókör énekkara. Kezdete este 7 órakor. Belépő-díj 50 fillér. — Országos szinészeti szépségverseny. A színészet, különösen a színésznő sehol oly érdeklődést nem kelt, mint nálunk, magyaroknál. Nem elégszik meg a közönség azzal, ha a színpadon gyönyörködik a színésznő alakításában, énekében vagy játékában, hanem annak magánélete is kiválóképen érdekli és sehol annyi babér és virág nem jutalmazza a színésznőt, mint nálunk. Hevesen dobog a szív, ha primadonnát érez a közelben és minden színházi , barátnak életszükséglete, hogy valamilyen alakosban bemutathassa hódolatát az előtt, aki neki a színpadon gyönyörűséget szerez. Ezért régi dolog, hogy a vidéki városokban kisebb színházi és más alkalmi lapok szépségversenyeiket rendeznek, melyeknél könnyű dolog volt eddig az első díjat elnyerni. Sokszor jutottak igy első díjakhoz azok, akiknek arra semmiféle jussuk nem volt, mit hogy a jó barát annyi példányt vásárolt össze a helyi lapból, vagy más után környékezte meg a szerkesztőt, amíg a választott lett a „legszebb és legnagyobb“ művésznő. Más elbírálás alá esik az az országos verseny, amelyet a fővárosban megjelenő Színház és Élet, az egyetlen magyar képesművészeti hetilap rendez mostanában. Ez az egyedüli komoly és a hasonló külföldi művészeti hetilapok színvonalán álló színházi hetilap, mely szépségversenyével országos érdeklődést kelt és amelyből győztesként kikerülni már valósághű ambícióját képezheti minden színésznőnek. Csakis az elsőrendű társulatok tagjaira történt a szavazás és bár csak pár hét múlt el a verseny kiírása óta, tömegesen érkeznek be vidékről is a szavazatok és a legutolsó számnak olyan nagy volt a keletje, hogy a kiadó alig győzte az utánnyomást. A nagyközönség s a szinészkörökben érthető érdeklődéssel várják országszerte a verseny eredményét és bár a lap mindig megérdemelte, 1906. január 28. hogy a közönség érdeklődését fölkeltse, most szinészkörökben és a színházi halottűeknél legkeresettebb olvasmány és hihetőleg az marad a verseny lezajlása után is, mert ezt a lapot se színészember, se a közönség, mely érdeklődik az ország és külföldi színházi eseményei iránt, (írásban és képben) nem nélkülözheti. — Kisiparosok a fegyencmunka ellen. Nagy a kisiparosok panasza az ellen a veszedelmes verseny ellen, amelyet a fegyencek munkájával támaszt velünk szemben az állam. Míg a kisiparosok megélhetését mindenképen megnehezítik, törvénynyel, szabályrendelettel, adókkal és terhekkel sújtják, a fegyházakban zárt emberek munkaerejét olcsó áron bérbe adják vállalkozóknak, akik azután néhány fillér karikabért fizetnek csak a fegyencnek és természetes olcsóbban dobhatják a vásárra az iparoscikkeket, mint a kisiparos, akinek tiszteséges munkabért kell fizetnie és nem csinálhat fegyházat a műhelyéből. Most erős mozgalom indult meg a kisiparosok körében aziránt, hogy a kormány törölje el a fegyházakban az ipari munka végzését. Foglalkoztassák a fegyenceket talajjavítással és olyan munkákkal, amelyekben senkinek se csinálnak illetéktelen versenyt. — Szerkesztőnk gyásza. Nagy csapás érte szerkesztőnket, sógora Szentek Lajos bajai lakos Boszniában magát halántékon lőve öngyilkossá lett. Boszniából, Derventből megkeresés érkezett a bajai rendőrséghez. Egyik ottani szállodában egy idősebb úriember agyon lőtte magát. Iratok nem lévén nála, a ruháját kutatták át. Ruhái között egy kézelőt találtak, amelybe Fischrer Béla Baja cégjelzés van belenyomva. Fehérneműjébe W. L. van hímezve. A halott fényképét is beküldötték. A fényképben a rendőrség Wzentek Lajos bajai lakosra vélt ráismerni. Wzentek Lajost családja már hosszabb idő óta kétségbeesve kerestette, pár hét előtt tűnt el s azóta nem hallottak felőle semmit. Most aztán megjött a halálhíre messze idegenből. — Korcsolya egylet és a jégpálya. Ezen egyesület azt a célt szolgálja, hogy a befizetett díjak ellenében fia az idő megfelelő — egy kis téli sportot nyújtson. Mint értesülünk ma azaz vasárnap 2—4-ig zenés korcsolyázás lesz. — Egy község tanügyi mizériái. A közoktatásügyi miniszter figyelmébe ajánljuk a Pécsi Napló következő közleményét: A szerencséds hat osztályú iskolának egy terme van, ez hat méter hosszú és öt méter széles. Tehát akkora mint egy közepes úri szalon. Ebben az egy teremben naponta százötven gyermek szorong, hogy esetleg a tüdeje árán is megtanulja az írást-olvasást és az egyszeregyet. Százötven nem épen tisztán tartott gyermek lehelete mérgezi meg ezt az egy szobát és egy tanult, inteligens, ambiciózus embernek, a tanítónak itt kell eltölteni élete javát. Egészségtant kell magyaráznia ott, hol a gyermekek hering módjára vannak összepréselve és eredményt kell felmutatnia akkor, mikor egy szobában másfélszáz gyermek az elemi iskola hat különböző osztályát képviseli. Ennek az állapotnak okvetlenül kell, hogy áldozata legyen. Van is. Az egyik a tanulók testi és lelki fejlődése, a másik maga a tanító, akin már a tüdőbaj előjelei mutatkoznak. Ilyen a szerencséci községi iskola Krisztus születése után ezerkilencszázhatodik évben. Nem különb azonban a tanító háza sem: kidőlt-bedőlt, rozoga épület, melyben kopogtatás nélkül szabad bejárása van esőnek, hónak, szólnék. A falusi bíró lakása bizonyára több komfforttal van ellátva. Ennek a lakásnak is van már áldozata. Egy viharos éj után a tanító felesége reggel víztócsában találta gyermeküket. Az eső, mely a rozzant tetőzeten át beszivárgott, a kisgyermek ágyában gyűlt meg. És a család egyetlen öröme pár hét múlva tüdőgyuladásban meghalt. Pedig ha valaki, de ez a tanító nem ilyen sorsot érdemel. Lelkes munkás embernek mondják, akit már felettes hatósága már háromszor megjutalmazott. Hanem abban a jutalomban még nem részesítették, hogy emberi megélhetést biztosítottak volna neki. Ma nyomorog és ebben az évben még nem kapott fizetést. A VJM Szerkesztő postája: Az irodalom. Érdekes tárcáját örömmel vettük, nagyon közönjük. A már lefoglalt hely matt, az önét csak a jövő számban hozzzuk.