Sokféle, 1834 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1834-02-21 / 15. szám

Astyages a’ Módusok Királya hasonlókép parókát vi­selt; Hannibal, midőn hadával az Alpeseken át húzód­nék , nem külömben vendéghajjal fedte be kopasz fe­jét. A'régi Római aszszonyok ráunván a'magok örök­ké fekete hajokra , a’ szomszéd Németektől vettek ha­jat, ’s abból tsináltak magoknak fejékességet, ’s arany színű álhajjal jelentek meg a’ Circusban. Commodus Tsászár parókája arany porral volt meghintve, ’s jó szagú illatokkal megkenve. Mind ezek, úgymond a’ névtelen író, azon időben történtek, midőn még a’ la Cocomonade senkinek eszébe sem ötlött.“ Azonban valóságos, a’ fejet egészen beborító parókát először egy Frantzia­országi Apát-úr viselt, Rivier nevű. Ri­­vier példáját kezdék a’ papok lassan lassan követni; ámbár abban sokan megbotránkoztak; sőt egy Alsó- Német­országi pap könyvet is írt ellenek ezen tzím alatt: ,,Clericus deperrucatus,“ hogy ezt a’vétkes szo­kást az egyháziak közűl kiirtsa, de mind ezek ellenére is nagy hasznát látván , mind az egyháziak, mind a’ világiak hordottak ’s hordják is, a’ vendég hajat; sőt a' 18-ik század első felében egy elmaradhatatlan neme volt a’ luxusnak minden főbb rangúaknál; még az asz­szonyok sőt a’ hajadon szüzek sem átallották páva fe­jeiket szajkó tollakkal ékesitni. — A’ múlt században kiadván Dupaty úr útazási észrevételeit, Luccaról azt jegyzi meg, hogy ott minden aszszony parókát visel; de legnevetségesebb volt az, hogy külömbféle színűt viseltek, kivált a' felsőbb rangúak, úgy hogy nem rit­kán lehetett látni, hogy az a’ ki tegnap holló színű hajjal volt a’ játékszínben, ma a’ társaságban szőke, vagy veres hajjal felékesítve jelent meg! — Nihil novi sub sole, omnia mutantur et----------------.

Next