Sokféle, 1834 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1834-02-25 / 16. szám
formáltatású fiszvetett hangokat nem tudván kimondani, azokat, a' természet vezérlése után, éppen a’ bennek lappangó fő egyszerű hangokkal tserélik fel a’ kimondásban. Minden öszvetett hang t. i. két egyszerű hangoknak a’ szájban egy új hangra való öszveolvasztásából, vagy azoknak kimondása módjának egyesítéséből származik; de a’ két alkotó hangok közzel az egyik mindenkor fő hang, mellynek nagyobb befolyása van az új öszvetett hang formálására, a’másik pedig tsak mellék hang, melly kevesebb befolyással bír. A’ selypek immár az öszvetett hangok helyett rendesen tsak azoknak fő alkotó hangját tudják és szokták kimondani. Ekképen felelnek pedig meg egymásnak a’ fő egyszerű hangok, és az azoktól származott öszvetett hangok, mellyek meglágyított hangoknak (soni emolliti) is szoktak neveztetni. Fő egyszerű hangok: l, n, t, d, s, zs, sz, z. Öszvetett hangok: ly, ny, ty, gy, ts, dzs, tz , dz. Sok kis gyermekeknek erőtelen és gyakorlatlan nyelve önként amaz egyszeri hangokra megyen, mikor ők ezen öszvetett hangokat akarják kimondani. Az illyenek ezen mondást: Mihály bátyám a’ tanyára megyen , így ejtik : Mihál bátám a’ tanára meden. E’ mondást : a’ nagy anyám kutyája eltévelyedett, így hangoztatják: a' nad anám hutája eltéveledett. E’ mondás pedig: e’ magyar gulyás gatyája szennyes, így hallik szájokból: a’ madar gulás gatája szennes. Továbbá sok selyp gyermekek ha ezt akarják kimondani: megeddzett atzelból tsinálnak dzsidát a’ kovátsok, így ejtik a’ beszédet, meg ezzel asze'lból sinálnak zsidát a kovátok. E’ helyett: cD portzellán findzsában van cd boddzathea, tsak ízűkor nintsen még benne, így szóljanak: ad porszellán finzsában van c’ bozzathea, sok szokor ninsen még benne. Hogy tehát a’ selyp