Sokféle, 1834 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1834-01-14 / 4. szám
Artaxerxest úgy etsetelik a’ Régiek, mint egyet a’ legszelídebb Királyok közül; a’ katonáit töbnyire arra kárhoztatta, hogy ruhájok levonattatván, hellyettek az ostoroztassék ! ha halállal büntetni kellett, azt szokta volt mondani: „a királynak inkább adni kell, mint elvenni, Aristipus ki ama bolti Socrates tanitványa volt, bátor azon erényei nem ditsekedhetik, a’ mellyet Tanítójában tsudálunk. Közte ’s Diogenes Cynicus között szüntelen vetekedés vala, emez Aristipust Király ebének nevezte mert Dionysiust a’ Siciliai Zsarnokot kedvelté. A' tudni kívánó Dionysiusnak, „mivel külömböznek a’ Böltsek a’ pórnéptől? így felele: „azzal hogy ha valamennyi törvény el lenne törűlve, ők nem máskép élnének mint most. A’ község fenyitó törvény által tiltatik a’ résztól, a’ Böltsnek a’ józan ész törvényt szab; a’ jót nem azért tselekszik mivel a’ törvény parantsolja, de mivel tudják hogy a’ jó már magában is jó, a’ rész magában fut.—Midőn kérdeznék: miért látogatják meg a’ Böltsek a’ gazdagokat, ’s nem viszont? „azért, felelő, mert a’Böltsek tudják mire van szükségek, de nem viszont a’ dúsak;“ ha tudakozták, mivel külömböznek a’ tudósok a’ tudatlanoktól? „a’ mivel a’ szelíd lovak, a' szilajoktól, ezek semmire amazok mindenre alkalmatosak.“ — Corintusba hajózván, nagy szélvész támadt, úgy hogy majd nem hajó törést szenvedtek. Aristipus erre elhalaványodott; ezt látván egy hajós legény : „miért, úgymond gúnyolva, ti Böltsek, a kik másokat tanittok a’ halált megvetni, veszedelem idején magatok rettegtek? „mert te ’s én nem egy forma lelket kívánunk a’ veszedelemtől megmenteni? — volt a’ felelet. Aristást midőn kérdeznék, hogy mi kötelessége lenne egy jó Királynak? ,,és egy a’ jelenlévők közül