Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-01 / 177. szám
SOMOGYI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPLAP Mai számban: A Szovjetunió mezőgazdasági miniszterének fogadása a magyar parasztküldöttség tiszteletére, — A nagyberki tszcs dolgozói 10 tag beszervezésével ünnepelik meg alkotmányunk napját, — „Üdülés“ Jugoszláviában.J MDP SOMOGY MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM. Ára 50 fiLLér. SZERDA, 1951 AUGUSZTUS 1. A terménybegyűjtés győzelméért Megyénk az aratás csatáját országos viszonylatban harmadiknak vívta meg, most pedig tizedik helyre kerültünk a megyék közötti begyűjtési versenyben. Mi ennek az oka? Elsősorban az, hogy a járási, s így a községi pártbizottságok és tanácsok nem tudatosítják a parasztsággal eléggé, hogy törvény a begyűjtési terv teljesítése. Törvény a dolgozó parasztságra is, mint ahogy törvény a terv végrehajtása a munkásosztály számára, amely nemcsak teljesíti a reá bízott feladatokat, hanem túl is teljesíti. Mindent latba vet, hogy az Inotai Erőmű mielőbb elkészüljön, s ezáltal mielőbb új villanyt kapjon a falu, hogy a Dunai Vasmű mielőbb ontsa az új gépeket a mezőgazdaságnak. Harcol munkásosztályunk a faluért is, ez tette lehetővé, hogy minden mázsa „C“ jegyre eladott gabonáért a rendes áron felüli mázsánkénti 4 forintos gyorsbeadási jutalmon túl, mázsánként 75 forintért a legkedveltebb iparcikkeket vásárolhatja mindaz, aki túlteljesíti beadási kötelezettségét. De hogy akar részesülni ebből Bolhás vagy Gálosfa község, melyekben a kötelező kenyérgabonabegy lejtési előirányzatot még csak 1 százalékig teljesítették? Ezekben, s az ezekhez hasonlóan elmaradó községekben, mint Nagycsepely, Som, Pannik és a többiben vajjon ismertették-e kellőképpen a begyűjtési törvényt? Tudja-e ezekben a falvakban minden paraszt, hogy a begyűjtési törvény kimondja, hogy az 1> holdon aluli dolgozó parasztok a fejadagjukon felül ugyanannyi kenyérgabonát őröltethetnek és értékesíthetnek, mint amennyit „C“ jegyre beadtak? Az 5 holdon felüliek pedig a beadott ,C“ gabona 50 százalékának megfelelő mennyiségre kapnak őrlési engedélyt. Tudják-e az elmaradó községekben is a dolgozó parasztok, hogy 3 millió forint jutalmat osztanak ki a begyűjtésben élenjárók között? Tudatosította-e ezekben a községekben a tanács, hogy a község eddig mekkora értékű külön iparcikket kapott, s hogy a túlteljesítéssel még többet kaphatnak? Nem valószínű, hogy mindezt tudják ezekben a falvakban, mert ellenkező esetben nem maradtak volna ennyire le. De vannak egész járások, melyekben nem tulajdonítanak kellő fontosságot a begyűjtésnek. A csurgói járás országos viszonylatban az három között van. Pedig az utolsó idő sürget. Már augusztus 1. van, s 20- ig a kenyérgabonát biztosítani kellene az iparnak. Mindehhez azonban szükséges, hogy a jutalmakon kívül ismertessik a hátrányát is annak, ha valaki nem tesz eleget kötelességének. Akik a törvényben megszabott határidőre, tehát a csépléstől számított 8 napon belül nem teljesítik beadási kötelességüket, azoknak 5 százalékkal emelik az előirányzatát, aki pedig 15 napnál hosszabb ideig nem adja be a kötelező mennyiséget, annak 10 százalékkal emelik beadási előirányzatát. Ez is mutatja, hogy a késlekedők, a törvény megszegői a nép törvényének szigorával találják szemben magukat. Mennyivel jobb az előnyöket élvezni, mint szembehelyezkedni törvénnyel. Üdülés, külön iparcikk- ellátás, pénzjutalom, takarékbetétkönyv, többszörös őrlési kedvezmény várja a beadásban kitűnteket azonkívül, hogy ezzel erősítik országunkat, erősítik a béke táborát, elősegítik ötéves tervünk mielőbbi megvalósulását, tehát saját életüket teszik szebbé, boldogabbá. Ezt teszik Balatonszárszón, ahol a kenyérgabonának már 46 százalékát begyűjtötték, vagy Barcson, ahol még fokozottabban érzik, milyen jelentőséggel bír a beadási terv teljesítése, hisz határ mentén vannak, naponta értesülnek a határon túli szenvedésekről, melyekben a dolgozó parasztságnak ott része van. Ők harcolnak a békés fejlődésért, ezért adtak már eddig be 1.406 málzsa kenyérgabonát, amivel kötelességük 28 százalékát teljesítették és az árpa előirányzatának is begyűjtötték már 78 százalékát. Jól haladnak a begyűjtési előirányzat teljesítésével Nagyberényben, ahol 1.685 málzsa kenyérgabonát gyűjtöttek eddig be, vagyis tervük 27 százalékát teljesítették, vagy Balatonlellén, ahol az 39, Balatonbogláron 36 előirányzat és Nyim községben, ahol 41 százalékos eredményt értek el eddig a kenyérgabona begyűjtésben. Csak így tovább, el ne bízzák magukat, hogy példájukkal előbbre lendítsék megyénk versenyét, hogy behozzuk a lemaradást az alkotmány ünnepéig és megyénk az elsők között legyen országos viszonylatban a terménybegyűjtés terén. A Szovjetunióban tartózkodó magyar parasztküldöttség első csoportjának távirata Rákosi Mátyásnak Moszkva: Szeretetű drága Rákosi elvtársi A magyar parasztdelegáció első csoportja a dagesztáni és grúziai kolhozok tanulmányozássa után visszatért Moszkvába. A delegáció tagjai számos kolhozt látogattak meg. Tanulmányozták a kolhozok munkáját, felkeresték házaikban a kolhozparasztokat. A magas terméseredmények, kolhozparasztok jómódú, kulturált a élete meggyőzte a delegáció tagjait arról, hogy a parasztság felemelkedéséhez csak a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság útja vezet. Ennek tulajdonítható, hogy a csoportnak eddig még egyénileg dolgozó parasztjai sorra bejelentették belépési szándékukat a termelőszövetkezetbe. Ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy az itt szerzett bő tapasztalatokat otthon megfelelően hasznosítani fogjuk mind saját munkánkban, mind pedig egyénileg dolgozó paraszttársaink felvilágosításában és teljes erőnkkel harcolunk a magyar termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséért. Ez a tanulmányút még jobban elmélyítette a szeretetet a szovjet nép és vezére, Sztálin elvtárs iránt, és még soában eggyé forrasztotta a békéért küzdő szovjet és magyar népet. A delegáció első csoportja nevében: Dögei Imre. A fonyódi járás dolgossá parasztjai az élen a behordásban, 98 százalékos eredménnyel Lemaradt a csurgói és a nagyatádi járás A fonyódi járás dolgozó parasztjai a gabona összehordásának befejezése felé közelednek, mert gabonájuk 98 százalékát már összehordták. A fonyódi járás dolgozó parasztjai nemcsak az aratási munkák gyors elvégzésével harcoltak a szemveszteség ellen, hanem a gabona időben való összehordásával is harcolnak minden szem gabonáért. A gabona összehordását a tabi és a siófoki járások dolgozó parasztjai is nagy lendülettel végzik, mert mindkét járásban 93 százalékban összehordják a gabonát. Ezekben a járásokban most már nagy részben biztosítva van dolgozó parasztjainknak, hogy gabonájuk nem fog a mezőn szétszóródni és Őzt haszontalanul kicsírázni, ugyanakkor gyors összehordásukkal biztosították azt is, hogy a cséplőgépek is zavartalanul dolgozzanak, ami nagyban hozzásegíti dolgozó parasztjainkat, hogy az állammal szembeni hazafias kötelességüket minél előbb és eredményesebben tudják teljesíteni. A gyors felhordás elősegíti a terménybegyűjtés sikerét Ezekben a járásokban már most megírni,átkozik a gabona gyors összehordásának a jelentősége, mert a begyűjtésben is az elsők között vannak. Nyim községben is megláthatjuk a gabona időben való összehordásának előnyét. Ebben a községben már az utolsó kérésztekést viszik a kazalra és ennek eredményeképpen a beadással 41 százalékban állnak, ami szintén a község dolgozóinak életszínvonal emelkedését biztosítja, mert a község dolgozó parasztjai beadásukért ipari árut kapnak prémiumképpen. Megyénkben az eddiginél sokkal jobban kell foglalkozni a gabona összehordásával úgy pártszervezetinknek, mint tanácsainknak, mert ahogy az eddigi eredményekből látjuk, ahol jól megy a gabona összehordása, ott jól megy cséplés és a gabonabegyűjtés is. Hogy mennyire akadályozza begyűjtést a gabona összehordása, a bűn a lazaság, azt a nagyatádi és a csurgói járásban tapasztalhatjuk. Ezekben a járásokban a gabonának csak a felét hordták még be, ugyanakkor a begyűjtésben is megláthatjuk a lazaságot, mert alig 5—6 százalékban állnak a gabona begyűjtésével. Kíméletlen harcot a kislakok ellen! A gabona összehordásában és begyűjtésében mutatkozó lazaságoknak az egyik döntő oka az is, hogy a kulákokat nem ellenőrzik kellőképpen és azokat népneveléssel akarják meggyőzni a munkák elvégzéséről, ugyanakkor dolgozó parasztoknál meg a nép nevelést elhanyagolják és így történhet meg az, hogy a kulákok a gabonájukat a mezőn hagyják, hogy majd feketén elcsépelik, elfeketézik, vagy állataikkal etetik meg, mint ahogyan Petrovics gyékényesi kulák is tette, közvetlen a fasiszta Tito szomszédságában. Petrovics így akarta elősegíteni álomképének, a fasiszta Titónak háborús terveit. Ha pártszervezeteink és tanácsaink leleplezik az ilyen és ehhez hasonló háborúra spekuláló kulákokat, akkor győzelemre tudják vinni a terménybegyűjtést. Pártszervezeteinktől ez még nagyobb éberséget kíván és ha éberen figyelik ezeket és leleplezik őket, ugyanakkor dolgozó parasztjainkat felvilágosítják a soronlévő feladatoknak mielőbbi elvégzéséről, akkor munkájuk eredményes lesz és a békeharcban meg tudják állni helyüket. Mi, ádándi dolgozó parasztok is helyeseljük a három községgel szemben hozott ítéletet Mi, Ádánd község dolgozó parasztjai helyeseljük kormányzatunk azon rendelkezését, amellyel megyénkben öt baromfi-, tojás-, tej- és szénabeadásban súlyosan lemaradt ■ Balátomkiliti, Kadarkút és Mesztegnyő községektől megvonta a szabad piaci forgalmat. Mi, Ádánd község dolgozó parasztjai a tej- szénabeadás terén járás területein élenjárunk. A tojás beadásunkat 80 százalékra teljesítettük, bár a misi beadásunkat 11 százalékra. Kormányzatunk ezért 10.000 forint értékű külön iparcikk juttatásban részesített, melyet ezúton is hálásan megköszönünk. Éppen ezért csak helyeselni tudjuk a 3 községgel szemben hozott intézkedést, mert ha mi tudtuk teljesíteni a kötelezettségünket, akkor ők is tudták volna teljesíteni) beadási kötelezettségüket. Mi Ságvár község dolgozó parasztságával párosi versenyben állunk. Ezenkívül kihívtuk a járás összes községét 150 százalékos begyűjtési verseny teljesítésére. Felhívjuk a megyénkben elmaradd 3 község dolgozó parasztságát, hogy vegyenek példát tőlünk, mert a beadási kötelezettségünk teljesítése mindnyájunkra nézve kötelező. Segítsék elő ezek az elmaradt községek is az ötéves tervünk mielőbbi sikeres befejezését, hogy ezen keresztül biztosítsuk népgazdaságunk megerősítését, a dolgozó parasztságunk és ipari munkásságunk jólétét. Dolgozó parasztok több terménybeadással sorakozzanak fel az ipari munkásság mellé, hogy még több iparcikket juttathassanak nekik. Kiss József MDP-titkár, Kocsis János VB-elnök. Somogyjád község sertéspásztora és tenyészkangondozója páros versenyre hívta ki a hetesi sertéspásztort és tenyészkangondozót Mi, alulírott Somogyjád község tenyészkangondozója és sertéspásztora minőségi és mennyiségi fejlesztése érdekében versenyre hívjuk Hetes község tenyészkan gondozóját és sertéspásztorát, az 1951 augusztus 1-től 1951 december 31-ig terjedő időre vonatkozólag az alábbi versenyfeltételek figyelembevétele mellett: Tenyészkangondozók versenyfeltételei, illetve nyertes lesz az: 1. aki az év végére tervezett kocalétszámhoz viszonyítva a legmagasabb eredményes megtermékenyítési százalékot éri el. 2. Aki a szaporaság fokozása érdekében a kanok szakszerű, egyenletes kihasználását biztosítja a köztenyésztésben (naponta egyszer, vagy legfeljebb kétszer bugát, minden egyes kocát az ivarzás külső jeleinek megmutatkozásától számított 12—18 óra között először is a leugalástól számított 12 óra eltelte után másodszor is bedeugat. 3. Aki a fedeztetési naplókat legpontosabban vezti. Községi sertéspásztoroknál: 1. Aki az év végére tervezett kocalétszámhoz viszonyítva a versenyidőszak alatt az ivarzás idejében a legtöbb eredményes pároztatásra alkalmas tenyészkocát krétával megjelöli, ezt belugatás végett a tulajdonosnak, a tenyészkangondozónak, valamint a községi állandó mezőgazdasági bizottságoknak bejelenti. 2. Aki a községi köztenyésztésben az év végére tervezett kocalétszámhoz viszonyítva a gondozására bízott kocalétszámban a legmagasabb vemhességi százalékot eléri. Az eredmény kiértékelését a megyei mezőgazdasági osztály állattenyésztési csoportja és a községi állandó mezőgazdasági bizottság megbízottai a határidő lejárta után közösen végzik, melynek eredményét a Földművelésügyi Minisztériumnak azonnal jelentik. Kiss András Bogdán György tenyészkangond. sertéspásztor. Alulírott Hetes község sertéspásztora és tenyészkangondozója, Somogyjád község versenykihívását elfogadjuk és a versenyfeltételeket magunkra nézve is teljesítendőnek ismerjük el. Ifj. Szőke János Id. Szőke János tenyészkangond, sertéspásztor. Reméljük, hogy ezen verseny a megye többi községeiben is számos követőre talál és el tudjuk érni azon hiányosságok kijavítását a sertéstenyésztés terén, melyeket Rákosi elvárt kongresszusi beszédében az állattenyésztés eredményeinek megjavítása érdekében hangsúlyozott-