Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-13 / 213. szám

péntek, 1951 szeptember 14. SOMOGYI NÉPLAP Nam ír tábornok jelentése a kensoni semleges övezet ellen szeptember 10-én elkövetett amerikai provokációiból Keízon, (Új-Kína.) Nam ír tábornok, a Koreai Nép­hadsereg és a kínai népi önkénte­sek küldöttségének vezetője jelen­tést tett Kim Ir Szen tábornok, főparancsnoknak és Peng Jeh Huai tábornok, parancsnoknak arról a támadásról, amelyet az ENSZ fegyveres erőinek egy repülőgépe fedélzeti fegyverekkel követett el szeptember 10-én a keszoni sem­leges övezet ellen. Szeptember 10-én 135 órakor — hangzik a jelentés — az ENSZ fegyveres erőinek egy katonai re­pülőgépe ismét beható t­aj­keszoni semleges övezet fölé, géppuskákkal lőtte ezt, és el­találta a konferencia színhe­­­­lye közelében fekvő Msnvok­i lakosainak házait. Eddig negy­ven golyónyomot lehetett megtalálni. A­ golyónyomok kőzelében tübb mint 10 géppuskagolyót és gép­­puskagolyóhüvelyt találtak. Ezen­kívül Keszotól északra, Szung­­junkvan közelében több mint tíz géppuskagolyóhüvelyt fedeztek fel. A jelentés továbbiakban meg­állapítja, hogy a provokáció után mindkét fél összekötő tisztjei együttes helyszíni vizsgálatot foly­tattak le. Megtekintenék a repü­lőgép lövedékeinek becsapódási helyét. Az amerikai fél összekötő tiszt­je, Darrol ezredes ekkor azt az elképesztő állítást kockáztatta meg,­ hogy a „golyónyomok talán annak az eredménye, hogy vala­ki géppuskával lőtt a háztetőről. A másik fél összekötő tisztjei több hasonló kibúvót kerestek, majd amikor a néphadsereg összekötő tisztjei sorra bebizonyították a másik fél állításainak alaptalan­ságát, Darrow ezredes­­ jelentet­te: „Bár lehetséges, hogy minden bizonyíték repülőt­ámadásra mutat, ez mégsem bizonyítja, hogy az ENSZ fegyeveres erői­nek egy repülőgépéről van szó és ezt csak akkor állíthat­ná, ha abban az időben ő ma­ga is ott tartózkodott volna. Csang Csun San ezredes erre eze­ket mondotta: — „így tehát ah­hoz, hogy pontosan megértse helyzetet, abban az időben ennek a magának kellett volna kiugrani a repülőgépből és egyenesen ide jönnie." A két fél összekötő tisztje" ez­után kihallgatták a helybeli lako­sokat. A lakosok határozottan megállapíto­ták a másik fél tagad­hatatlan felelősségét. A kihallgatások után rövid szü­net következett, majd az újabb megbeszélés alkalmával a másik fél képviselői ragaszkodtak ahhoz, hogy szükségtelen folytatni a vizs­gálatokat, s csupán annyit tettek, hogy a térképen hozzávetőlegesen megjelölték a kérdéses területet és egy töltényhüvelyt vettek ma­gukhoz. Darrow ezredes még a kézzel­fogható bizonyítékok után sem akarta levonni a vizsgá­lat következtetéseit. A néphadsereg összekötő tisztjei ekkor kifejtették, hogy a tárgyi bizonyítékok és a tanúk már ele­gendő mértékben bebizonyították azt a tényt, hogy a másik fél egy repülőgépe behatolt a keszoni semleges övezet fölé és fedélzeti fegyvereivel lőtte. A vizsgálat be­fejezéséül erélyesen tiltakoztak a provokáció miatt. Nam­ír tábornok jelentése ezután, így folytatódik: Az ENSZ fegyveres erői egy katonai repülőgépének szeptem­ber 10-én 1.35 órakor a keszoni semleges övezet fölé történt beha­tolása és géppuskázása újabb lánc­szeme azoknak a súlyos provoká­cióknak, amelyekkel az ENSZ fegyveres erői keszoni övezet sem­legeségéről szóló egyezményt meg­sértették. Az ENSZ fegyveres erői­nek parancsnoksága nemcsak, hogy nem volt hajlandó lelkiisme­retesen és felelősségteljesen fog­lalkozni az egyezmény által tör­tént és ismételt megsértésével, ha­nem ehelyett azt a tényt, hogy Ke­­szon a mi állásainkon belül van, jogcímül használta fel arra, hogy kitérjen a súlyos provokációkból ráháruló felelősség alól, míg ugyanakkor folytatja a semlegességi öve­zetről szóló egyezmény meg­sértését és állandóan újabb sú­lyos incidenseket provokál. A másik fél szeptember 10i újabb súlyos provokációja ismét bebizo­nyította, hogy az ENSZ fegyveres erőinek parancsnoksága szándéko­san megsérti a keszoni övezet semlegességéről szóló egyezményt és akadályokat gördít a fegyver­szüneti konferencia elé azzal a céllal, hogy annak folytatását le­hetetlenné tegye. R­idgway beismerésre kényszerült Burchett, a De Soir kestoni tu­dósí­ója kommentálja az ameri­kaiak legutóbbi légitámadását és Ridgway beismerését. Ridgway végül is Burchett — beismerni írja Bubcc kénysze­rült, hogy egyik repülőgépe hétfőn hajnalban fedélzeti fegyverekkel lőtte Keszont. Az az­ állítása azon­ban, hogy a támadás tévedésből történt, képtelenség. Az amerikai sajtó az utolsó percig ugyanolyan meséket ter­jesztett, mint a múltban, a „gyár­tott bizonyítékokról" és tagadta, hogy amer­kai repülőgép követte volna el a­ provokációt.. • A megelőző két támadás bi­zonyítékai éppen olyan világo­sak és a szemtanúk éppen olyan sz vahihetők, mint a hét­fői támadásnál, mégis a hétfői támadás volt az egyelen, amelyet legalább félig kivizsgáltak . Kazsok község dolgozó parasztjai mezőgazdasági in­d­nka verseny­re hívják a foüs§üiekest Növénytermelésünk az ötéves terv első két színvonalú évében jelentősen emelkedett. A termés­­eredmények emelkedése a kedve­ző időjárás mellett­ elsősorban termelési módszerek megjavításá­a nak és az alapvető talajmunkák jobb végrehajtásának, valamint a fokozott gépesítésnek kösznöhető. Az eredmények mellett azon­ban jelentős hiányosságok is van­nak a növénytermelés terén. Eze­ket a hiányosságokat szeptember 9-én tartót gazdagyűlésen kitár­gyaltuk és munkánk eredményes­sé tétele végett az alábbi pontok­­ban megjelöltek elérése érdekében mezőgazdasági munka­versenyre lépünk. 1. A TAL­AJMUNKÁK TERÉN: a) Az őszi növények (őszibúza, árpa, rozs, keveréktakarmányok stb.) vet­ése előtt a földet 22—25 cm. mélyen szántjuk meg. b) A tavasszal vetés alá kerü­lő ipar: növények alá igaerővel 20—22, traktorral 25—27 centimé­ter mélyen a minisztertanácsi ha­tározatban megjelölt október 31 helyett október 25. napjáig, a töb­bi tavaszi vet­és alá kerülő terüle­ten pedig igaerővel 22 cm. mé­lyen, traktorral pedig 23—25 cm. mélyen, legkésőbb a miniszterta­nácsi határozatban előírt novem­ber 30 helyett, november 15-re vé­gezzük el az őszi mélyszántást. 2. A TRÁGYÁZÁS TERÉN: A rendelkezésünkre álló összes istállótrágyát az őszi szántással elsősorban a kapás és pari növé­nyek alá (cukorrépa, burgonya, ku­korica) a talajba bemunkáljuk. 3. A VETÉS TERÉN: Vállaljuk, hogy csak szelektoro­­zott, csávázott vetőmagot vetünk. A kalászosok vetésénél a búza ve­tését ok­óber 25 helyett 22-re vé­­gezzük jel. A rozs vetését szeptem­ber 30 helyett 27-re végezzük el. A ősziárpa vetését szeptember 15 helyett, szeptember 14-re vé­gezzük el. 4. A BETAKARÍTÁSI MUNKÁK TERÉN: A kukorica szedését október 25 helyett 20-ra végezzük el. A bur­gonya szedését október 5 helyett szeptember 20-ra­ végezzük el. A napraforgó szedését szeptember 25 helyett szeptember 15-re vé­gezzük el. A cukorrépa szedését november 10 helyett november 5- re végezzük el. A fenti munkák elvégzésére versenyre hívjuk ki Bü­siü­ községet Minden második nap a­ verseny kiértékelésének szempontjából el­küldjük megbízottu­­nkat a ver­senyre kihívott Büssü község ha­tárának meglátogatására. A ver­senyt­ársunkat kérjük, hogy a kiér­tékelés végett ugyancsak minden második nap küldjék ki megbízot­taikat hat­árlátogatásra. Közsoki Végrehajtó Bizottság. Súlyos­­ büntetést kaptak az üszkös és zsizsik­es gabonát beadó kulákok Ulike János felsőpetényi kulák 11 mázsa és 94 kiló zsizsikes ga­bonát szolgáltatott be, amivel 400 mázsa búzát és 100 mázsa árpát fertőzött meg. A vizsgálat során megállapították, hogy a lakásá­nak udvarán tárolt 30 zsák ve­gyestermény, a padláson tárolt 48 kiló liszt, 40 kiló bükköny szin­tén zsizsikes volt. Kiderült, hogy a raktárát 3 és fél év óta nem fer­tőtlenítette. Mindezek mellett a háztartási alkalmazottját kizsák­mányolta. Három és fél év óta csak havi 60 forintot fzetett ne­ki, emellett az SZTK-ba sem je­lentette be. A balassagyarmati megyei bíróság a kulákot öt évi börtönre és cséplőgépszekrényé­nek elkobzására ítélte. Hoffman József paksi 93 holdas kulák jó színben akarta magát fel­tüntetni. El akarta­ altatni a dol­gozó parasztok éberségét, ezért mindjárt a cséplőgéptől a magtárba szállított kötelezően beadandó ga­bonáját. A földművesszövetkezeti átve­vő azonban gyanút fogott, hogy a kulák ilyen gyorsan akarja beszol­gáltatását teljesíteni. Megnézte a zsákban lévő gabonát. Gyanúja nem volt alaptalan, mert a gabona üszkös volt. A kulák már kint a földön látta, hogy gabonájának ez a része üszkös, ezért vitte mind­járt a cséplőgéptől a raktárba. Tudatosan meg akarta­ fertőzni magtárban lévő terményeket, így a akart ártani a dolgozó népnek. A tolna megyei bíróság egyévi bör­tönre, valamint részleges vagyon­elkobzásra ítélte. Pintér István decsi 28 holdas kulák beadási kötelezettségét 116 kiló zsizsikes árpával akarta tel­jesíteni, hogy a raktárba behordott gabonát megfertőzze. A szekszár­di járásbíróság bünntető tanácsa a beadást szabotáló kulákot 10 hó­napi börtönre, 1000 forint pénz­­büntetésre és 2000 forint vagyon­elkobzásra ítélte. Szófiában kitüntették Pongrácz Kálmánt, a budapesti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökét Szófia (MTI). A Szófiai Városi­­ Népi Tanács vacsorát adott po­ng­­rá­cz Kálmán, a Budapesti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának Elnöke és­­ Walter Landauer drez­dai főpolgármester tiszteletére. Dr. Iván Pasov, Szófia Népi Ta­nácsának elnöke ez alkalommal kitüntetéseket nyújtott át a buda­pesti és drezdai vendégeknek. I .i Fasiszta banditák orvul meggyilkolták a lengyel rádió bemondóját Varsó. (MTI.) Szeptember 9-én fasiszta banditák orvul meggyilkolták Stefan Martyka, ismert lengyel színművészt és rendezőt. Stefan Martyka a lengyel rádió „49. hullámhosszá“ nak volt a bemondója. A „49. hullámhossz“ egész Lengyelországban nagy népszerűségre tett szert, a lengyel nép százezrei ismerték Stefan Marty­kát, aki kíméletlenül ostorozta Lengyelország és a dolgozó nép ellenségeit. A „49. hullámhosszon“ sugárzott igazság felkeltette a lengyel nép külső és belső ellenségeinek gyűlöletét. Nem tudták elviselni, hogy Martyka az igazságot ismerteti a dolgozó tömegekkel. Gyilko­sai a nép igazi ellenségei közül kerültek ki és ugyanaz a kéz pén­­zelte és irányította őket, amely újjáéleszti a fasizmust Nyugat-Né­­metországban, amely szabadon bocsátja a háborús bűnösöket, mely gyilkolja a koreai népet és amely újabb lángtengerbe akarja borítani az egész világot. A­ jugoszláv munkások megakadályozzák a Tito-fasiszták kiskonai építkezéseit Szófia (MTI): A Robotnicseszko Delo, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának lapja „A jugoszláv munkások megakadá­lyozzák Tito hadiépítkezéést“ címmel szeptember 12-i szántóban cikket közöl a jugoszláv értekezési dolgozók harcáról a Tito-bükk el­­len. Az Északatlanti egyezmény ka­tonai szakértőinek 1950 december 22-én Londonban­ megtartott értekezletén kidolgozták, hogy­­ mi­lyen katonai építkezéseket kell Ju­goszláviában 1951-ben végrehajtani — írja többi között a lap­. Esze­rint ezer kilométer stratégiai utat, 400 kilométer vasút­vonalat, r­epüle­­tereket, tengni kikit­őket, új kar­szárnyaka­t, hadi­anyagraktáraikat és egyéb katonai építkezéseket elvégezni ebben az esztendőben.kell A háborús gyújtogató Ti­tó-­ban­­da, amely Jugoszláviát katonai fel­vonulási területté változtatta Szovjetunió és a népi demokráciák­­ ellen, természetesen vállalkozott ennek a tervnek a végrehajtására. A Tito­ fasiszták 1951 január 30-án Dedinjében tárgyalták meg, milyen intézkedéseket kell foganatosítani, hogy ezek az építkezések elkészül­jenek. Ez a banda, hogy megvalósítsa a háborús gyújtogatók terveit, sok tízezer kiéhezett, kimerült dolgozót mozgósítóit és küldött kényszer­munkára ezekhez az építkezések­hez. A Tito­ banda drákói intézke­déseket foganatosított a stratégiai utak építése mielőbbi befejezé­sének érdekében, így például Banjaluka—Doboj vonal vasútépí­­­tésnél a tanulóifjúságok is kénysze­rít­ették, hogy a nyár folyamán részt vegyen az építkezésben. En­­nek a vasútvonalnak nagy straté­giai jelentősége van, mert nyugat­ról keletre haladó vasútvonalakat köti össze, s a háborús gyújtoga­tók terve szerint alkalmas arra, hogy Triesztb­ől amerikai csapato­­kat szállítson. Világos tehát, miért olyan szorgalma­s ennél az építke­zésnél a Titó-banda Ezenkívül Banjaluka—Doboj vasútvonal meg­a könnyíti a stratégiailag nyersanyagok kiszállítását az fontos or­­szágból. Bűnös tervük végrehajtása érde­kében a titóisták az egész ország­ban valóságos hajtóvadászatot ren­deztek. .A fiumei járásban a Titó~ banda csendőrei éjjel a falvakat, elfogják és körülveszik kényserm­­­unkára viszik a parasztokat. A jugoszláv dolgozók azonban el­vannak szánva arra, hogy k­­ mé­­n­­y ellenálljanak az amerikai­­ gyarmatosítók és belgrádi lakájai­nak- A Ranko­vics-lakáj Baiba és fíjemilc című lapban, d­e a löbbi lapban is, szintje állandó r­ovat­munkások szökéséről szóló tudósí­a­tás. A Bljesnik így ír az építkezések­ről: Nagy a hátramaradás. A sajtó már többször hangsúlyozta a mun­kaerőhiányt. 1951 január 1-től a sziszaki vasöntödében naponta 1500 munkás hiányzik. Hasonló a helyzet a vinodoli építkezéseknél, ahol szintén állandó a munkás­­h­iá­n­y­zás, de a többi építkezésnél is ilyen a helyzet. Boszniában és Hercegovinában, a Borb­a néhány héttel ezelőtt meg­jelent cikke szerint, a munkások száma csupán 10 százaléka annak, amit a titóisták terveztek. A fasisz­ta Borba azt is elismeri, hogy a létszámban szereplő munkások nagy része állandóan hiányzik a munkából. A jugoszláv dolgozók harca ál­landóan erősödik. Ez a harc a fa­siszta Tito katonai építkezéseinek teljes csődjéhez és a Tito-ban­da megsemmisítéséhez vezet. RINYAÚJLAK DOLGOZÓ PARASZTJAI MEGÁLLJÁK HELYÜKET K Íny­a­újlak község dolgozó parasztsága 141 százalékra •telje­­sí'ette begyűjtési tervét.", ezzel be­bizony­íto­tt­a, hogy szereti hazáját, gyűlöli az ellenséget ás­ jól harcol békénkért a fasiszta Ti­to szomszédságában. Eredményein­k a mi községünkben sem maguk­­tól születtek, a pártszervezetnek, a tanácsnak és a tömegszervezeteknek keményen kellett megküzdeni az eredményért. De mi nem sajnáltuk a munkát, mert tudatában vagyunk annak, hogy községünkben, amelyben még nincs villany, mozi, kávésát — min­­ a többi községek­ben — rövidesen kapunk majd Pártunktól, államunktól, de ezt ki kell érdemelni, hozzá kell járulni a munkához. Az elért eredménynél éppen ezért n­em állunk meg és a gabona­­be­gyűjtéssel együtt tovább visszük az ipari növények szerződéses ter­melé­sét is, mint égtük fontos láncszemét mezőgazdaságunk, iparunk tervének teljesítésében. Bíborból eddig 30, szöszösbük­könyböl­lő holdra kötöttünk szer­ződést falunkban, a tavaszi növényekre is leszerződtünk, most folyik az agitáció, azon vagyunk és leszünk a jövőben is, hogy tervünket túlteljesítsük, hiszen mi részesei vagyunk a hatalmas országos terv­nek és ha mi saját posztunkon n­em élunk helyt, akkor egy lánc­szem meglazul, gyengébb lesz. Mi pedig azt nem akarjuk, mer­t ezzel az ellenséget segítenénk, azt, amelyet megvetünk, gyűlölün­k, amely ellen harcolunk, mert bé~ Izénkre tör, boldogságunkat akarja újból vérbefolytani. De ahhoz, hogy, eredményesen harcoljunk, állandóan képeznünk kell magunkat, tanulnunk kell, mert munkánk csal, így lesz eredmé­nyesebb, íg­y tudunk többet nyújtani és ez a­ parasztságunk is egyre jobban felismeri. .4 könyvnapnak volt is kerete nálunk [UNK] Tóth Kázmér dolgozó pa­raszti egyetlen napon 190 forintért vásárolt könyvet, volt köztük szépirodalmi, szakmai, ideológiai könyv és kevés ember van a fa­luban, aki valamilyet ne vett volna, a végén már egész verseny alakult ki. Rinyaújlak község dolgozó parasztjai így veszik ki részüket az ország építéséből, tanul, hogy jobban dolgozhasson, többet termel, hogy többet adhasson államunknak és jobban harcolhasson az ellen­­sí­g ellen, ötéves tervünkért, békénkért. így akarunk méltókká válni egyre jobban munkásvesztályunk­­hoz, segíteni a munkás­-paraszt s­zövetség megerősítését. Anner Ferenc DISZ-tag Ringaujlák. j

Next