Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-04 / 205. szám
KEDD, 1951 SZEPTEMBER 4. SOMOGYI NAPLAP SOMOGYSZIL KÖZSÉG MEGÁLLJA A HELYÉT A somogyszili tanácsház ,,Békeharc Hírei" tábláján a következőképpen dicsérik meg a terményben adásban élenjáró dolgozó parasztokat: Berta József 3 holdas dolgozó paraszt 1248 százalékra teljesítette előírását, az összes feleslegét beadta, ezzel a teljesítésével a békét, hazáját, családjának boldogabb jövőjét biztosította. A tábla egy másik rovatán, szégyentáblán ez áll: Nudli József a 12 holdas dolgozó paraszt, nem jó hazafi és nem harcol jól a békéért, mert még a beadási kötelezettségének sem tett eleget, holott 9 mázsa felesleget tapogat a padlásán.“ Nem hiába mondják is rá a dolgozó parasztok, mikor a táblán olvassak, hogy ,,ez miatt kell nekünk szégyenkezni, pedig neki sem volt rosszabb termése, mint nekünk“, valóban, nincs mit tagadni ez így van. Lehet, hogy már csak ő nem teljesítette, lehet, hogy még vannak ilyenek egy páran. De mióta 20— 30 népnevelő járja a falut, ezeknek a száma mindig kevesebb. Tegnap 25 népnevelő volt kint a községben a dolgozó parasztok között. Az eredmény nem maradt el, alig fél nap alatt 90 mázsa gabonát gyűjtöttek be. A község „C“ terve 10 vagon teljesítették 12 vagonnal, tehát túlteljesítettek. Kenyérgabonából 56 vagonnal kellett volna leadniok, ezzel szemben leadtak 57 vagon és 60 kiló kenyérgabonát. Egyszóval a termett mennyiségnek 50 százalékát leadták. A dolgozó parasztok a beadott gabona után meg is kapják a „C“ őrlési engedélyt és vásárlási utalványt, mellyel jó minőségű árut vásárolhatnak a család és maguk részére. . • Az idejében megkezdett és jól megszervezett cséplés, eredményt hozott maga után. A cséplést aug 18-ra befejezték, ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy eredményeiket növelni tudták a cséplőgépmunkások, akik mint népnevelők is dolgoztak. A dolgozó parasztok mindjárt a cséplőgéptől vitték be gabonáikat az állam raktárába. Ebben a község vezetői is példát mutattak és elsőnek szállították be terményeiket. A községi tanács végrehajtó bizottságának a tagjai valamennyien száz százalékon felül teljesítették beadásukat. A tanácselnök, Bán Lajos maga is példát mutatott a falu dolgozó parasztjai előtt és 427 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Példát mutattak a helyi pártszervezet tagjai is, mint Pintér Károly elvtárs, aki 402 százalékra teljesítette a beadását. A szövetkezet helyi vezetői is elsőnek adták be terményeiket. A község vezetőinek példamutatása nyomán napról-napra születtek az új eredmények. Kezdetben, meg még most is minden héten tartanak népnevelőértekezletet, ahol közösen a fadkács a paid szervezettel megbeszélik a 'ennivalókat, feltárják a hibákat, hogy azt gyorsan és zökkenőmentesen ki tudják javítani. A tanács állandóan tájékoztatja a népnevelőket a község gabonafeleslegéről. A népnevelők tudják azt, hogy melyik dolgozó parasztnál miennyi felesleg van és annál a dolgozó parasztnál megjelennek és meggyőzik a terményfelesleg beadásának fontosságáról. A dolgozó parasztok maguk gyakran felkeresik a községi tanácsosot, hogy ott kérjenek felvilágosiítást arról, hogy mennyi a feleslegük. A tanács szívesen segít. A dolgozó parasztok így tudják, mennyi felesleggel rendelkeznek és beadják azt, mert tudjják, hogy ezért vásárlási utalványt kapnak a dolgozó nép államától, amit aztán a szövetkezet boltjaiban értékesíthetnek. A község sokkal nagyobb eredményt tudna még elérni, ha egyes dolgozó parasztok nem tartogatnának maguknál nagyobb mennyiségű felesleget. Ilyen dolgozó parasztok Kovács Lajos*, aki 6 mázsát, Matyus Mihály, aki 4 mázsát, vagy Gábor 320 kiló gabonát mint Ferenc, aki felesleget tartogat magánál. Ezek a dolgozó parasztok nagyban hátráltatják a község eredményének emelkedését. A jól teljesítő gazdák egész sora van példának a dolgozó parasztok előtt, mint Rezes Károly 4 holdas 1348 százalékra teljesítette beadása, Tauber Gyuláné MNDSZ asszony 1134 százalékra teljesítettei előírását. .A Kossuth termelőcsoport 22,1 százalékra tett eleget az állammal szembeni kötelezettségének A községben az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárul a vezetők személyes példamutatása. Így érték el az eddigi eredményeiket is. A szénabegyűjtésnek 96 százalékban tettek eleget a dolgozó parasztok, míg a fojásbeadásnak 97 százalékban. A begyűjtés megkezdése óta párosversenyben állnak szomszédos Igái községgel. A versenyben eddig a sziliak az elsők, s ezt a helyet továbbra is megtarthatják, ha még harcosabban, még bátrabban hozzálátni a munkához és ha továbbra is szívügyüknek tartják a begyűjtést. — Gábor helyi — Felesleges terményének beadásával járuljon hozzá minden dolgozó paraszt ötéves tervünk megvalósításához Én, Vass Imre 7 hold földön gazdálkodom Bolháson. Az idén bőségesen termett gabonám, amelyből háztartási és gazdasági szükségletemen felül nemcsak teljesíteni, de túl is tudtam teljesíteni beadási kötelességemet. Tudom azt, hogy minden szem gabonával, amelyet eladok államunknak, a békét, a függetlenséget és a szabadságot védem. Ezért teljesítettem 170 százalékra beadási előirányzatomat. A „C“ jegyre beadott gabonáért nem maradt el a külön jutalmam sem. Azon túl, hogy jó pénzt kaptam érte, a külön iparcikkvásárlásra szóló utalványon szép ruhaanyagot vehetek, s végre teljesíthettem régi vágyamat, kerékpárt vásárolhatok. Felhívom gazdatársaimat, kövessék példámat! Ma már nem az uraságnak dolgozunk, magunknak termelünk. Amit eladunk országunknak, azt bőségesen visszakapjuk. Éppen ezért tartja kötelességének minden gazda, hogy a beadási előirányzat túlteljesítésével erősítse saját országunkat, járuljon hozzá az ötéves terv megvalósításához, mely további munkánk megkönnyítésének alapja. Vass Imre 7 holdas bolhási dolgozó paraszt. . i ■ i. 3 Akikre büszke Somogy megye Üdvözöljük a begyűjtésben élenjáró* dolgozó parasztokat Paizs Sándor 4 holdas (Pogányszentpéter) 2.309 százalék Gyurik Ferenc 9 holdas (Berzence) 590 százalék Szabó Istvánná 6 holdas (Kánya) 293 százalék Hornyák József 2 holdas (Kereki) 2.006 százalék Andor József 5 holdas (Szöllős kislak) 267 százalék Stummer Sándor 6 holdas (Kálmáncsa) 1.128 százalék Csizik István 5 holdas (Drávatamási) 680 százalék Nagy Mihály 4 holdas (Vörs) 388 százalék Kulcsár József 8 holdas (Somogysimon) 249 százalék Fábiáncsics Györgyié 2 holdas (Segesd) 1 566 százalék Újabb 40 családdal gyarapodott a „Béke“ termelőcsoport Rákminim Ez év februárjában alakult meg Ráksiban az I. típus szerint működő „Béke" termelőszövetkezeti csoport. Azóta még csak fél év telt el, s a csoport dolgozói jóformán be sem bizonyíthatták az egyénileg dolgozó parasztoknál: közös gazdálkodás felmérhetetlen előnyét, de mégis már újabb 40 családdal gyarapodott a „Retke" tszcs létszáma. Ezek a dolgozó parasztok sem „véletlenül" léptek be a csoportba. Meggyőződtek már előzőleg a környéken lévő, már régebb ideje működő termelőszövetkezeti csoportok eredményei láttán, hogy a nagyüzemi gazdálkodás egyedüli helyes út a dolgozó parasztság számára, amely biztosíthatja részükre a szebb, boldogabb, gondtalan életet. Paksiban azonban nem állnak meg még ennél az eredménynél sem. A pártszervezet" segítségével a tszcs tagjai nap mint nap kijárnak a dolgozó parasztok közé, s felvilágosító munkájuk nyomán egyre több dolgozó paraszt fejében kezd motoszkálni a gondolat, s mégis csak jobb lenne közéjük állni. Az elmúlt héten, szerdán lépett be a csoportba Csatári József 16 és Német József 18 holdas középparaszt, akik alapos megfontolás után mégis csak rájöttek arra, hogy nekik is ott a helyük a többi becsületes dolgozó paraszt között a termelőcsoportban. “Rájöttek ezek a középparasztok arra, hogy nem igaz az ellenség híresztelése, nem veszik el földjüket, ha belépnek. Megmarad továbbra is az nekik. Sajátjuk lesz, ők saját kezüleg fogják megmunkálni továbbra is. Rájöttek ezek a középparasztok arra is, amit az ellenség igyekszik elhallgatni, hogy így belépve az I. típusú termelőcsoportba, jelentős kedvezményeket biztosít részükre Pártunk, mert 30 százalékkal dolgozik olcsóbban nekik a gépállomás. Amiért eddig 15 mázsa búzát fizettek a gépállomásnak, azt amunkát most megcsinálja nekik 12 mázsáért. Nagy segítséget jelent a ráksi I. típusú termelőcsoport tagjai részére az is, hogy Pártunk lehetővé tette számukra, hogy férjeiket ebben az évben tagosítsák. Nem kell a tszcs tagjainak keskeny, félholdas darabokon kínlódni, hanem megkapják egy helyben földjeiket, a határnak azon a részén, ahol legjobban terem a föld, pártunk, államunk minden segítséget megad termelőcsoportjainknak, a ráksi termelőcsoportnak is. Olcsóbb gépi munkát biztosít részükre, tagosítja földjeiket, hogy nagyobb eredményeket tudjanak elérni, nagyobb legyen a tszcs-tagok jövedelme. — Mégis vannak ráksiban is olyan dolgozó parasztok, akik vonakodnak belépni a csoportba, akik „még várnak“. A ráksi pártonkívüli dolgozó parasztok tisztelik a Pártot, mert a felszabadulás óta számtalan esetben érezték segítő kezét, s a Párt tagjait példaképüknek tekintik, mindenben követik őket. — Most már a magunk gazdái vagyunk és nem béresek — mondja a nyugatukrajnai Ljubitov falu „Lenin“ kolhozának egyik tagja, Naum Vasziljevics Vjitn. — Régen? Ha szegényparaszt voltál, várhattad tavasszal, amíg a földesúr vagy a kut Iák darab földecskét adom neked bérbe, s míg kikönyörögtt’d tőle a vetőmagot, az igát. A földesúr és a kulák természetesen idejében elvégeztette a szánkást, vetést és az aratásit, de a szegény paraszt az mindig késett. Ezért volt olyan nagy a szegénység itt mifelénk, a Volinán. Köszönjük a szovjet hatalomnak, hogy megszabadított bennünket a földesúri és a kulák szolgaságtól, köszönjük, hogy megmutaia nekünk a jobb élethez vezető utat. A szántóföldek, rétek, erdők és legelöl, elsősorban a földesúriak és a kulákok kezén voltak a múltban- Bucsinszkij, Zagyernovszkij és Masuk földbirtokosoknak többezer hektár elsőosztályú szárító földje volt Ljubitov falu határában, ugyanakkor a parasztok túlnyomva többsége nyomsorgott. A 282 paraszt családhoz alig ezer hektár rossz minőségű föld tartozott. A szovjet statu ma ingyenes használatra a dolgozó parasztoknak juttatta a földesúri földet, azonban nem telt bele egy év, amikor a parasztok már rájöttek: egyéni gazdálkodással nem tudnak kijutni a nélkülözésből. — A föld az egy alkalommal a föld — mondotta faluszovjetben Jahin Mikolajcsuk. — De vájjon megtudod-e jól művelni régi ebédrel és lovacskáddal? Megjönnek az első traktorok.Egy szép napon az egyik volt földesúri majorban gép" tmk"űrállomást létesítettek. Csakés hamar megérkeztek a traktorok, az addig soha nem látott ekék, kultivátorok és vetőgépel. S amikor a traktorok a földbe akaszt öttel, az ekeket, csoportosan jöttek li a határba a parasztok. Vizig&lgdták a mélységét és figyelték a barázdált traktor szántás minőségét. Igen meglepte őket, hogy a traktor öt eke után még néhány nehéz boronást is vontat. — És aztán a munka ! — mondogatták. — Hej, lm az én földecskémet is ilyen mélyen felszánthatnám! Jobb termést takarítanák be, mint valamikor Zagyenovszkij — sopánkodott Naum Vasziljevics Vjum [UNK] — Ugyan te balga. Honnan veszel annyi pénzt, hogy ilyen traktort vásárolj magadnak — szóll közbe valaki a csoportból, 4 beszédre felfigyelt a gép- és traktorállomás vezetője. — Minek vásárolnálak ti ilyen gépet? A szovjet hatalom küldött bennünket ide, hogy azért segítsünk nektek — mondotta. Az örömhír gyorsan bejárta a falut. Különösen megörültek a szegény parasztok, akiknek nem volt igájuk. Először Filip Kalpjuk nadrágszíj parcelláját, majd másodiknak Vjun földes»kéjét szántotta fel a traktor. A parasztok azonban gondolkozni kezeitek és rájöttek: a keskeny földsávok között hol ide, hol oda sietnek a traktorok, így nem lehet azokat teljesen kihasználni. Végül is arra a következtetésre jutottak, hogy az egyéni gazdálkodás kevés hisznot nyújt mind nekik, mind pedig az állammal. Lám Kelet- Ukrajnnában már milyen jómódben élnek a parasztot. Könnyű nekik: ők már régen kolhozba tömörültek és a munka is könnyebb lett, mert gépeket alkalmaznak. Megalakul a „Lenin“ holhos. Tanakodni kezdek, s végül is úgy döntöttek, hogy ők is rátérnek a társas gazdálkodás útjára. Alig, hogy megalakult a „Lenin“ kollhoz, kitört a háború, a fasiszták betörtek a szovjet földre, vége volt a szabadságnak. A fasiszta hordák kiűzése után a ljubotovi parasztok is újjászér" néztél a kolhozt. Azonban sokan voltak, akik még mindig haboztak: belépjenek-e ők is, vagy pedig folytassák az egyéni gazdálkodást. Az ingadozók közé tartozod Naum Vjun is. 1946-ban aszály súlytotta a ljubitovi határt. Akik egyénileg gazdálkodtak, alig takarítottak be valami termést, a jól megművelt kolhozföldek azonban sokkal gasabb termést hoztak, mint maazelőtt, a legbőségesebb években: 13- 14 mázsás átlagtermést értek el gabonából egy egy hektáron, ami nagyon jó eredménynek számított a Volinán. A kolhoztagok egy-egy munkaegység után 3 és fél kiló gabonát kaptak. Akkoriban a kolhoz még csak é5 gazdaságot foglalt magában, 28 ló, 1 pár ökör dolgozott a földeken, egy év múlva azonban 67 lova, 13 csikója, 15 tehene már és 38 üszője volt a kolhoznak. Az állam vagy a kolhoz segítségével minden kolhoz paraszt tejelőtehenet vásárolhatott magának- A földeséri szórakozás céljára épített tóból halastó lett, de nagy jövedelmet hajtott a kolhoz kertészete és méhészete is. — Hej TinxOfej, de megtzovasodtál, de megfiatalodtál —• mondotta egy nap Naum Vjun szomszédjának, Timofej Kainak, aki vele együtt cselédeskedett régen, majd a kertészéli brigád vezetője lett. Naum Ejun is új életet kezd. 4 kolhoz kezdeményezésére 300 személyes klubot építettek a faluban, 40 személyes kórházait rendeztek be, új iskolást építettek, gyer mákotthon nyitottak, s hamarosan kigyulladtak ,,ljics lámpái“l kolhozparafelok otthonodban.— Ez már bennem is megtörtem a jeget — mondja Naum Vjun. — Elhatároztam: bevetem a kérvényt, de ahogy a lovamra gondoltam, valahogy nehéz lett a szívem. Sajnáltam odaadni a lovat, a kocsit, az ekét. Hej, de sokat gyötrődtem, amíg megértettem: sem az eke, sem a kocsi, sem ló, sem a föld nem nyújt boldogaságot, amíg egyedül vagyok. Azért olyan erősek munkájukban a kolhoztagok, mert közösen dolgoznak. — Feleségemmel alaposan mérlegeltük a dolgokat, végül is beadtam a kéményt- És most nagyon boldog vagyok, hiszen nemcsak egy lovam van: a kolhoz összes lova — a mi lovaunk. Vannak gépeink — gazdagok, nagyon gazdagok vagyunk már. — Három éve, hogy beléptem én is a kóohoszba, s megváltoztunk nemcsak mi, de megváltozott a fahl képe is. Nem akarok magamról beszélni: hogy milyen nálam is a bőség, azt elárulja az én otthonom. De itt van például Anasztázia Martinjuk, a kolhoz kondásnője: munkaegységei után közel 14 mázsa gabonát kap majd. — A kolhozrendszer, a szlovjet hatalom — folytatja Naum Vjun —, nemcsak jómódú életet hoizott a parasztoknak, de széles utat nyitott előttünk képességeink kifejlesztésére is. Ljubitov faluból olyan neves emberek kerültek ki, mint Marko likacsuk, egy szegény paraszt fia, akit a Szovjetunió Legfelső Tanácsába küldöttnek választottunk. Most, mint a Tammjioli Kerületi Végrehajtó Bizottság elnöke dolgozik. Egy másik kolhoszjaraszt fia, Matvej Komiszaruk nvaslt a Kovelszki Körzet Végrehajtó Bizottságának képviselője, Iván Vjum a Kovelszki Végrehajtó Bizottság titkára- Naum Kalinjuk a kovelszki körzet kulturális — népművelési osztályának munkáját vezeti- Hét paraszt fia, mint tanító működik Szergeljgelj Bugyik, fia a Lvovi Képzőművészeti Iskolában, Nyikolaj Karaszijuk a Moszkvai Elektrotechnikai Intézetben, Vaszilij Taraszjuk pedig a Vasúti Technikumban tanul. Tizen traktorvezetők lettek. ■— Új emberek támadtak közülünk, az lettem én is, mert megtaláltam a helyesi utat — fejezi be a beszélgetést Naum Vjun kolhoz-panaszt. NAUM VJUN IS MEGTALÁLTA A HELYES UTAT