Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-06 / 233. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP A csurgói Járási Pártbizottság megjavítja begyűjtési munkáját A növekedő feladatok a járási pártbizottságoktól, a járási tanácsoktól fokozott lendületet követelnek. Előrelátónak kell lenni, időben felkészülni a soronlévő feladatok megvalósítására, így tudják biztosítani a soron lévő feladatok jó és időben való elvégzését. A csurgói járásban nem készültek fel időre a gabona begyűjtésére A járási pártbizottság nem segítette kellően az alapszervezeteket munkájukban, népnevelők szervezésében és az oktatásban. Ennek az lett a következménye, hogy a legnagyobb munkában kellett a népnevelőket megszervezni, ami aztán nem a legjobban sikerült, mert nem tudták kioktatni őket, melynek hiányában nem is tudtak komoly munkát végezni. A hiányos népnevelő munkának nyoma maradt. Berzence községben nem szervezték meg kellőképpen a népnevelő munkát és az értekezleten 15—20 népnevelőnél többet nem lehetett látni egyetlen esetben sem. Az oktatás ellaposodott, az előadók több esetben hallgatók nélkül maradtak. A pártszervezet nem vonta be a népnevelő munkába a jól teljesítő dolgozó parasztokat, a munkákban élenjárókat. A dolgozó parasztoktól elszakadt a pártszervezet, nem volt meg a kapcsolat, amelynek eredménye az, hogy a község dolgozó parasztjai nem teljesítették 100 százalékra kenyérgabona beadási tervüket. Ez nemcsak Berzencén, hanem az egész csurgói járás területén megmutatkozik. A csurgói járás mindössze 48 százaléknál tart a kenyérgabona beadási terv teljesítésével. Elhanyagolták az ellenőrzést is és így a községi tanácsok magukra hagyva azt csináltak, amit éppen akartak. A nyilvántartó lapokat nem kezelték rendesen, nem emelték fel azoknak a dolgozó parasztoknak a beadását, akik nem teljesítették beadás tervüket stb. Ezek a hiányosságok mind akadályozták a terménybegyüjtést, Berzencén úgy, mint Somogyudvarhelyen, Iharosberényben és a járás még több községében. A garbonabegyüjtés hiányosságaiból sokat tanult a Járási Pártbizottság és a Járási Tanács Új tapasztalatokat szerzett mindkettő, melynek alapján megváltoztatták munkájukat. Első feladatnak vették a népnevelők megszervezését,oktatását, a járási aktívák nevelését és elosztását, amelyet komoly munkával sikerült is megvalósítani. Segítették a községi alapszervezeteket munkájukban. A népnevelők oktatását a járási aktívák biztosítják. Minden községben két aktívát osztottak be, aki közvetlen segítséget adtak az alapszervezeteknek. Az aktívák munkáját ellenőrzik és minden három községben dolgozó hat aktívának van egy körzeti ellenőre, aki motorkerékpárral járja a községeket, így a felelősségérzet elmélyült, amelynek eredménye már meg is mutatkozik a csurgói járásban. A járási aktíváknak háromnaponkint értekezlet van, ahol egymás tapasztalataiból tanulnak, új szempontokat kapnak és így felkészülve mennek ki újra a községekbe. A kapott szempontokat átadják a népnevelőknek is, akik megfelelő agitációs érvekkel felvértezve mennek ki a dolgozó parasztokhoz. A népnevelők sokoldalú munkát végeznek, nemcsak egy feladatról beszélnek, hanem a soron lévő feladatokat valamennyit átbeszélik. A dolgozó parasztok jobban megértik a feladatok elvégzésének jelentőségét, megkönnyebbül a népnevelők munkája is. Porrogszen királyon a népnevelők azt beszélték meg, hogy a feladatokat hogyan lehet legeredményesebben összekapcsolni. Az elhangzott sok hasznos javaslatot megszívlelve indultak ki a dolgozó parasztokhoz Tóth elvárt népnevelő, Göbölös Imre dolgozó paraszt azzal fogadta, — tudom, hogy mit akartok, de hiába is jöttök, mert nekem nincs pénzem, nem tudok békekölcsönt jegyezni. Én már jegyeztem, de öbb pénzem nincs. — Tóth elvtárs hosszasan elbeszélgetett Göbölös bácsival a szántás vetésről, a kukoricatörésről és Göbölös bácsi elmondta, hogy bizony az idén jó termés volt. Tóth elvtárs így szól: Göbölös bácsihoz: — Mit szólna ahhoz, ha ebből a termésből adna el valamit, mindjárt volna pénze és a béke megvédését is tudná segíteni. Göbölös bácsi szállítási szerződést kötött és megduplázta az előbbi jegyzést- Azzal köszönt el Tóth elvtárstól, hogy jöjjön el máskor is beszélgetni. Az ilyen munkának az lett az eredménye, hogy a csurgói járás a kukoricabegyűjtésben megyénkben a járások között az első helyen van, , B"-tervét 31.9 százalékra, ,,B‘‘ és „C“ tervét pedig 24.3 százalékra teljesítette. A járási pártbizottság és járási tanács a kukorica begyűjtése és egyéb munkák mellett számolja fel a kenyérgabona beadásban mutatkozó lazaságot, hogy olyan eredményes munkát tudjanak végezni, mint a kukorica begyűjtésénél. A termelési értékesset után sokat javult a Tatarosó Vállalat munkája rék lenni. Azelőtt a 20—30 cm-es faanyagot eltüzelték, megt kiválogatják őket méret szerint és pultlásoaknak és javításokhoz használják fel. Ezzel a szabásnál megengedett 12 százalékos hulladékot 3 százalékra csökkentették. Havonta 8 tized köbméter anyagot takarítanak meg, melynek 760 forint, egy év alatt 0.120 értéke forintért takarítanak meg,2 ezer tégla árát-A vállalat fűrészüzemi dolgozói forint értékű tüzelőt takarítanak vajon szokták hagyni, ahol elro l hadt, tönkrement, most felhasználják a kazán fűtésére, amellyel havonta 800 forint, évente pedig 0600 fornt értékű tüzelőt takarítanak meg. Ezért az összegért 3300 cserepet lehet venni. A fűrészüzemnél leeső darabokat nem tüzelik el, hanem a TÜZÉP részére tárolják, ezzel is havonta 900 forint megtakarítást érnek el. A Kaposvári Tatarozó Vállalat lakosságra, csak nem szabad rest*) szüntették a régebbi 5—6 százalészeptember 8-i termelési értekezletén Kiss elvtárs, a vállalat ÜB titkára rámutatott azokra a hibákra, amelyek a munkahelyeken fennállnak. Különösen kiemelte beszédében a nagymértékű anyagpocsék kopást, amely az üzem területén hosszabb idő óta fennáll- Kiss elvtárs szavait a dolgozók megszívlelték. Meggyőződtek arról, hogy amit ők semmibe sem vettek, nagy károkkal jár. Az értekezleten megfogadták, hog’y ezeket a hibákat kijavítják, az anyagtakarékosság kiszélesítéséért harcolnak. Az értekezlet utáni napokban a dolgozók arról beszélgettek hogy az anyagtakarékossági harchoz szükséges Gazda Géza elvtárs kezdeményezéséhez való csatlakozás. Egy hét múlva megszervezték az üzemrészenkénti termelési értekezletet, ahol részletesen megtárgyalták a tennivalókat. A Dani-féle építkezésen mutatkozott a legnagyobb anyagpazarlás. Az értekezlet után a munkahelyen dolgozók a műszaki vezetőkkel karöltve hozzáláttak a szétszórt anyagok összeszedéséhez. A darabtéglákat összeszedték, ami 2000 téglának felelt meg, pénzértéke átszámítva 2620 forintot tesz ki. Csak most látták tisztán az anyagtakarékosság fontosságát. Rájöttek arra, hogy egy év alatt ezzel a mozgalommal 31 440 forintot tudnak megtakarítani, amiből 1 családi házat lehet elkészíteni. Azóta a termelés fokozásával együtt viszik a Gazda-mozgalmat is. A balatonfenyvesi vasutasszáló építkezésén is hozzáláttak a bírálat után a hibák kiküszöböléséhez Az értekezlet előtt az asztalosára kint hagyták az udvaron, ahol eső mosta, nap szárogatta össze, ami az áru rovására ment. Ma már tető alá teszik a kész árut és vigyáznak, nehogy kárba menjen, értékét veszítse. Bór István, és Frenka Lajos is bekapcsolódott a Gazda-mozgalomba. Arra gondoltak, hogy az asztalos szakmában van mód a taka A lakatosműhely 1 százalék alá csökkentette a hulladékot. A fazonvas készítésénél a méretezést úgy állítják össze, hogy a hulladékot elkerüljék. Méretek szerint összegyűjtik és azokat később a megfelelő helyre felhasználják. A mírkőüzemben, a cementlap présnél visszateszik a selejt lapokat és újból bekeverik, ezzel megkés selejtet. Ennek a tásnak összege a múlt megtakarthónapban 900 forint volt. A papa-zsákokat is jobban megőrzik, mint a múltban, amikor üzletekben vásárolták meg a hiányzókat- Az értekezlet óta 1000 zsákba gyűjtőit;cikik összesze, amelynek darabjáért 20 fillért kap az a dolgozó, aki megtakarította. A mesztegnyői tanácsház építkezéséhez 8 méteres gerenda volt kijelölve, melyet külföldről kellett volna beszerezni. Az építkezés dolgozói ezt úgy oldották meg, hogy beépítettek egy függesztőanyt, melynek használatával háromméteres gerenda is megfelelő lett. A vállalat múlt havi megtakarítása darabtéglák felhasználásával 10.442 forint volt, amelyből a Dani telepen egy 4x5-ös rakárat és egy üzemi konyhát tudnak felépíteni. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy a vállalat termelési értekezlete tanulságos volt minden dolgozó számára, amikor feltárták a hibákat és a vezetőség mindjárt rámutatott a hibák kijavításának módjára. Megyénk üzemei és építkezései vegyenek példát a kaposvári Tatarozó Vállalatról és hasonlóan javítsák ki a meglévő hibáikat és harcoljanak a termelés fokozásáért, a Gazda-mozgalom kiszélesítéséért,amellyel elősegítik ötéves tervünk sikerét. Készüljünk fel a pártvezetőségek újraválasztására Tanulmányozzuk nagy tanítóink műveit! SZTÁLIN: A kritikáról és önkritikáról. (Szemelvények Sztálin elvtárs műveiből.) 64 oldal. Fűzve: 2.— Ft. LENIN—SZTÁLIN: Párt és pártépítés. (Gyűjtemény Lenin és Sztálin elvtárs műveiből.) 780 oldal. Fűzve 18.—, kötve: 28.— Ft RÁKOSI MÁTYÁS: A pártról és pártépítésről. (Szemelvények Rákosi elvtárs műveiből.) 160 oldal. Fűzve: 3— Ft. SZIKRA-KIADÁS Kaphatók az állami könyvesboltokban, az üzemi könyvpropagandistáknál és földművesszövetkezeti boltokban. SZOMBAT, 1951 OKTÓBER 6. „Szívesen jegyzek, mert a béke nem 1200 forintot ér" mondotta Kelemen József és újabb 300 forinttal toldotta még az 1200-att .Teleki József, a Tatarozó Vállalat kőművese 700 forintos fizetéséből 1600 forintot jegyzett. Amikor jegyzett, a következőket mondotta: — Szívesen jegyzek, mert látom az előbbi jegyzés eredményét, amit már százszorosan visszafizetett államunk, nekünk dolgozóknak. Asztalosműhelyünk új gépeket kapott, vállalatunk dolgozói között az idén 4400 forintot kifizetett szociális juttatásként, egy teher és egy személygépkocsit, 11 darab motort kaptunk. Kelemen József munkavezető 960 forint fizetéséből a jegyzés elején mindjárt 1200 forintot jegyzett, másnap újból jelentkezett, hogy még 300 forinttal megtoldja jegyzését és azt mondta — szívesen jegyzek, mert a béke nekem nem 1200 forintot ér, a békéért áldozatot akarok hozni, mert a békét nemcsak kívánni kell, ez pedig nem is áldozat.O Kiss Sándor ÜB titkár 900 forintos fizetéséből 1200 forintot jegyzett, Kovács László ipari tanuló fizetésének dupláját jegyezte. 300 forintot. Amikor jegyzett, ezt mondotta: —• örömmel , adtam, mert csak békében építhetjük szocializmust, ahol a jövő a dolgozó népé, az ifjúságé, a jegyzés pedig békénket erősíti. Eredményt csak akkor tud elérni a népnevelő, fia »sitációja konkrét, --------.... ----nem szorul védekezésre A fonói népnevelők szerdán este értekezleten beszélték meg, hogy milyen hiányosságok mutatkoznak a II. békekölcsön jegyzésben és mi a tennivaló azok felszámolásában. A népnevelők beszámolóiból csak hiányosság került felszínre, így többek között a példamutatás hiánya, agitációs érvek hiánya, amelyek visszatükrözik a sikertelenséget. A népnevelők beszámolóiból kitűnt, hogy egyes vezetők népszerűtlennek tartják a jegyzést. Igali Gyula, Turcsik tanácstagok vonakodtak a jegyzéstől, amikor a népnevelők felkeresték őket. Elfeledkeztek arról, hogy mint tanácstagoknak, mindenben, még a jegyzésiben is példát kell mutatni. Ehhez hasonló volt az eset a szövetkezeti igazgatósági tagoknál is, akik szintén kifogásokkal igyekeznek a jegyzés alól kibújni. Tehát várható-e akkor az, ha a falu vezetői elmulasztják a példamutatást, hogy a dolgozó parasztok, akik a vezetőiknek minden mozzanatát figyelemmel kísérik, és csak akkor követik, ha a vezetők mindenben áldozatkészen kiveszik részüket, hogy azok önzetlenül jegyezzenek. Nem! Nem várható. Kandikán György 10 holdas dolgozó paraszt nem jegyzett békekölcsönt, úgy érzi, hogy elég az, hogy a fia, aki katonatiszt, fegyverrel a kezében őrködik békénk felett, őneki már nem fontos a békét erősíteni. Fonó eddig még csak 25 százalékra áll a békekölcsönjegyzéssel. A lemaradás a népnevelőktől függ, akik nem tudtak saját jegyzésükkel agitálni. Helyesen mondotta Balogh elvtárs az értekezleten, hogy eredményt csak akkor tud elérni a népnevelő, ha agitáció közben nem szorul védekezésre, hanem mindig megtalálja a helyes érveket. A pártszervezet az eddiginél jobban készüljön fel a feladatok végrehajtására, több agitációs érvvel lássa el a népnevelőket,hogy mindenkor vissza tudják verni az ellenség hangját. Gondoskodjon a jegyzésben élenjáró dolgozók népszerűsítéséről, erre a célra használják fel a Békeharc Hírei táblát. A pártszervezet vonja be a tanácstagokat is a népnevelő munkába, hogy lemaradást behozzák, úgy dolgozazon a pártszervezet, hogy ne legyen egyetlen egy dolgozó paraszt sem a faluban, aki jegyzésével ne támogatná a szocializmus építését, békénk védelmét. MNDSZ-asszonyok a békéért A II. békekölcsön jegyzés sikerének érdekében az MNDSZ asszonyok a tszcs-ken belül is igyekeznek elősegíteni, hogy a termelőszövetkezetek példát mutassanak a békekölcsön jegyzésükkel is. Utat mutatnak a többi asszonyainknak, hogy ők élnek az alkotmány adta jogokkal, ezért önállóan jegyeznek a családban, férjeiktől függetlenül békekölcsönt. Megmutatják, hogyan lehet az asszony saját háztartásán belül takarékos és önálló, és hogy nem hiába dolgoztak a nagyüzemi gazdaságban, jut a békevédelemre, az ötéves terv sikeres befejezésére megtakarított pénzükből. Ezért tudott egy barcsi MNDSZ a&sizorty, aki tszcs-tag, Bogyóné 200 fog,intőt jegyezni, vagy a somi MNDSZ asszony, Nagy Józsefné, szintén tszcs-tag 300 forintot jegyezni. A potonyi tszcs-ben lévő Kertai Jánosné MNDSZ asszony is úgy osztotta el megtakarított pénzét, hogy a család minden tagja jegyezhesse a magára eső részt, és így férje 200 forintot, fia 100 és ő is 100 forintot jegyzett a béke megszilárdítására. Ezért jegyzett a tolvaji MNDSZ ügyvezetője, aki szintén tszcs-tag, 200 forintot, akit követett a hat többi nőnevelő is, és mindannyian 200-—200 forintot jegyeztek le, mint tszcs asszonyok. Vízváron Dombóvári Margit tszcsben dolgozó apjától függetlenül 100 forintot jegyzett. A gyékényesi MNDSZ ügyvezetője, özv. Józsefné, aki családját és Varga öreg szüleit tartja, seihtén > tsacsKben dolgozik, de hozzá akar járulni ő is a béke megerősítéséhez, mert naponta látja Titóék ellenségeskedését ott a határszélen és érzi, milyen szükség van arra, hogy néphadseregünk és népgazdaságunk erős legyen, hogy elvegyük a kedvüket a leselkedő bitangoknak mindet a támadástól. A páksi MNDSZ ügyvezetője, Koszi Rozália azért jegyzett 300 forintot, mert tudja értékelni a demokráciát. ő érzi, hogy soha nem tudott volna 3 hold földje mellé egy kis házat építeni, ha nem kapja meg mindazt a lehetőséget, amiben eddig részesült, földet kapott, melyen állandó, eredményes munkát végezhet, és látja, hogy ezentúl a tszcs-ben még több eredményt fog elérni. Ő igyekszik is mindezt meghálálni államunknak, ezért kötött 20 mázsa kukoricára is szállítási szerződést. Ezek az MNDSZ asszonyok példát mutatnak a többi tszcs asszonyoknak is, hogy saját jegyzésükkel takarékosságukkal bebizonyítsák hazájuk, gyermekeik iránti őszinte szeretetüket-