Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

Vasárnap, 1953 május 24. SOMOGYI NÉPLAP Végrehajtjuk a minisztertanács határozatát Alig hogy megérkezett gépállo­másunkra a ,,Szabad Nép“ május 22-i száma, a vezetőség máris ös­­­szejölt, hogy értékelje a miniszter­­tanács határozatát, az 1953. év nyári munkáiról. Ismét fényes tanújj­elét láttuk pártunk és kormányzatunk sze­rető gondoskodásának, mert a mi­nisztertanács határozata a legap­róbb részletekig menő útmutatás­sal segít bennünket, hogy a lehető legtöbb, legjobb kenyeret biztosít­suk dolgozó népünk számára­. A határozat megjelenését kö­vetően azonnal megvizsgáltuk, vajjon mi hogyan készültünk fel eddig a nyá­ri munkáikra, mit kell­­ tennünk an­nak érdekében, hogy a miniszterta­­nács határozatában lefektetettek­­nek maradéktalanul eleget te­gyünk. Megfogadtuk, hogy a cséplő­­gépjavítások eddigi lemaradását a­­ dolgozók versenyszellemének fel­­lendítésével behozzuk és a 100 százalékos kijavítást ezáltal május 25 re befejezzük. Elkészítet­tük már az aratógépek ütemtervét is, helyszíni szemle alapján. A további feladataink agronó­musaink­on keresztül termelő­ cso­portjaink, községeink előkészítése a nagy munkára, hogy a miniszter­­tanács határozatában meglévő­­ ha­táridőket egy-k­ét nappal lerövidít­sük. A továbbiakban legkésőbb jú­nius 15-ig elkészítjük az ellenőrzés ütemtervét, megszervezzük az éj­jeli műszakot, hogy az erő- és munkagépeinket a legteljesebb mértékben ki tudjuk használni. A villanyi cséplés közös szerűjé­nek szervezését már megkezdtük, ezenkívül­ egy géppel Bredjuk mód­­sz­er szerint fogunk csépelni. Az aratást, valamint a cséplést úgy fogjuk elvégezni,­­hogy a szemvesz­teség a lehető legminimálisabb le­gyen, mégpedig az ép szem egy, a törött szem 1,5, a szalmában, tö­­rekben maradt szem súlya a fél szá­zalékot ne haladja meg. A tarló­­hántást és a másodvetést szintén az éjjeli műszak megszervezése ál­tal a minisztertanácsi határozatban lefektetett határidőik előtt egy nappal befejezzük. A borsócsép­­lést a nagycséplés megkezdése előtt befejezzük, úgyszintén a szabad szántóföldi traktorainkkal a nagycséplés megkezdéséig 65 nor­­máli hold talajmunkát elvégzünk. A teljesítmények fokozása érde­­kében minden brigádunk körzeté­ben egy-egy cséplőgépünk óragra­fikon szerint fog dolgozni. Ígérjük pártunknak és szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak, hogy a minisztertanácsi határoza­tot maradéktalanul végrehajtjuk. A balatonkilitti gépállomás dol­gozói nevében: Szummer Béla Pőcze Lajos igazgató, vez. agronómus. Az orciak köszörüljék ki a község becsületén esett csorbát ,,Vállaljuk,, hogy csatlakozunk a paksiak választási versenyfelhívá­sához . .. “ —­ hangzott el a fogada­lom a választás előtti­ hetekben Őrei község dolgozó parasztjai ré­széről. Sorra tettek felajánlásokat a vezetők, a dolgozó parasztok.­­Mindenki azt gondolta ezek után, hogy Őrei község becsülettel ele­get tesz adott szavának, félévi beadását május 17-re­ teljesíti Őrei község azonban nem telje­sítette ígéretét, elmaradt a beadás teljesítésével. A község begyűj­té­sének értékelésekor a következő számokat kapjuk: Első félévi tojásbeadási terv tel­jesítése 45 százalék, a vállalás óta alig emelkedett valamit. Vannak­­ akik azt tartják: ,,Sokkal kön­­­nyebb vállalni, mint azt teljesíte­ni.“ Így van valahogy Őrei község tanácselnöke, Sutyor elvtárs is. Állandóan azt bizonygatja, hogy Orciban valamilyen „különös" ba­romfifajta van, ugyanis azért nem tudják a beadást teljesíteni, „mert nem tojnak a tyúkok.'' Ha azonban jobban szemügyre vesszük a nyil­vántartást, kiderül, hogy nem mindenkinél van Orciban ilyen baromfi, mert a dolgozó pa­rasztok 45 százaléka teljesítette beadását. Baracsi Lajos már egész évi beadását teljesítette,­ úgyszin­tén Baranyai János is, aki csak 4­­ kilóval van vissza egész évi be­adásából­. Az ő tyúkjai tojtak, — akkor pedig mégsem a tyúkokkal van baj. — A tanácsnál és a főulá­­kok­nál van a hiba. Négy kulák van a községben, egy sem teljesítette tojásbealdását. A tanácselnök állí­tása szerint a kulákok tyúkjai ,,sza­botálnak", azokkal pedig ,,nem tud semmit sem tenni." Itt van tehát a hiba. A tanácselnök elvtárs tűri, hogy a kulákok szabotáljanak, s azt a hírt terjesszék a községben, hogy „nem tojnak a tyúkok, a nincs­­ből pedig senki sem vehet“. A dol­gozó parasztok közül akadtak olyanok, akik elhitté­k­­ a kulákme­­sét és elmulasztották beadásuk teljesítését. Most Sutyor Vendel tanácselnök elvtársam van a sor, hogy véget vessen ,a kulákok szab­otálásának, elvegye a törvényszegő, meset­er­­j­esz­tő kulákok jókedvét és ér­vényt szerezzen a nép törvényei­nek. De követelje meg Sebők István, Páll István kötelességmu­­lasztóktól is, hogy tartsák be a törvényt, teljesítsék beadási köte­lezettségüket. A tanács harcoljon, hogy Őrei­ község teljesítse be­­c­süle­tibeli köt­eles­ségé­t. Értekezletet tartottak az élenjáró termelőszövetkezetek vezetői A Földművelésügyi Minisztérium és a Termelőiszövet­kezeti Tanács pénteken délelőtt értekezletre hív­ta össze a minisztériumba az or­szág 17 élenjáró termelőszövetke­zet­ének elnökeit és agronómusait, hogy­­ megbeszéljék a szervezeti, gazdasági és egyéb problémákat és meghatározzák az előttük álló leg­fontosabb feladatokat. Részt vett az értekezleten Dobi István, az Elnö­ki Tanács elnöke, a Termelőszövet­kezeti Tanács elnöke és Erdei Fe­renc földművelésügyi miniszter is. Márczis Antal földművelésügyi­­ miniszterhelyettes megnyitóbeszé­dében hangsúlyozta, az élenjáró termelőszövetkezetek az elmúlt évben általában példamutatóan dolgoztak. Gabonából nagyobb terméseredményeket értek el, mint a többi termelőszövetkezet. Kapás­ növényeknél, különösen ku­koricánál azonban a mihályi Tán­­­csics tsz kivételével már nem volt ilyen jó­­ az eredmény. Szám szerint kielégítően fejlő­­­­dött az­­ élenjáró termelőszövetke­zeteik állatállománya is, de a ter­melési mutatók még mindig igen­­ alacsonya­k, elsősorban azért, mert nem alkalmazzák eléggé a fejlett módszereiket, azonkívül nem min­den élenjáró szövetkezet készült fel­ megfelelően az állatok áttelet­­tetés­ére. A gabonabeadást minden élenjáró tsz teljesítette, sőt túl­teljesítette, többbb szövetkezetben azonban az idén komoly­­ hátralék van még baromfi, tojás és sertésbe­­­adásban. Ah­h­oz, hogy az értekezleten részvevő termelőszövetkezetek továbbra is élenjárók maradjanak,­­sürgősen fel kell­­ számolniu­k a hiányosságokat. Mindenekelőtt­­ mintaszerűen kell megszervezniük a növényápolás munkáját, bevon­va a nőket és családtagokat is a munkába. Mind a növénytermelés­ben,, am­i­­t az ál­lat­tenyé­szt­ésben alkalmazni­uk kell ,a fejlett módsze­reket és nagy súlyt kell helyezniük a munkafegyelem megszilárdításá­ra. A megnyitó u­tán a termelőszö­vetkezeti elnökök számoltak be a szövetkezetük helyzetéről. Losonczi Pál, a barcsi „Vörös Csillag“ tsz elnöke elmondta, hogy a meglazult munkafegyelmet meg­szilárdították és vállalták, burgonyából az elsőirányzott hogy ter­mésátlagot húsz százalékkal túl­szárnyalják. Oláh Márton, a baracskai „Vö­rös Csillag" tsz elnöke őszintén elmondta, múlt éviben nem gon­doskodtak elegendő takarmányról, aminek következményeit­­ még most is érzik. Igen súlyos következményekkel járt a takarmánykérdés elhanyago­lása a­­ szadobi „Táncsics“ terme­lőszövetkezetben, mint azt Szoj­ka Antal elmondotta. A növényápolásban elért jó ered­ményekről számolt be Szégner Já­nos, az újpesti „Bán Tibor" tsz el­nöke. Igyekeznek minden téren al­kalmazni­­ a fejlett módszereket és csütörtökön már elvégezték 37 holdon a rozs pótbeporzását. A ter­melőszövetkezetek meg­erősödésének fontos tényezője az állattenyésztés fejlesztése, ez egy­úttal alapja a beadás jó teljesítésé­nek is. A turkevei „Vörös Csillag” tsz például törzsállattenyésztésre rendezkedik be és bikanevelőtele­­pet is létesít. Jó eredményt ért­­ el az állatte­nyészté­sbe­n a kertai „Vörös Csil­lag“ tsz is, amint erről­ Koppány Dániel elnök beszámolt. Különösen a fejőnők közt indult élénk ver­­­seny. A választások tiszteletére tett vállalásukat túlteljesítve, 7,9 lite­res fejtési átlagnál tartanak. Eddig már négyszáz köbméter zöldtak­ar­­mányt besíróztaik, úgyhogy az idén nem lesznek téli takarmányozási gondjaik. A f­eimeneisszentmártoni „Úttö­rő" termelőszövetkezetben —mint Tőke János elnök elmondta — nemcsak a közös állat­állomány, ha­nem a tagok háztáji állatainak ta­karmányszükségletéről is gondos­kodta­k a m­últ évben. Az állattenyésztés fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges az építkezés. Hosnyánszki János, a temgel­ici „Petőfi“ tsz. Kossut­h­díjas elnöke elmondotta, hogy ők már nemsokára befejezik éves építési tervüket. Állandó építő­bri­gádjuk van, nagy súly­t helyeznek a tégla­égetés­re s a nádpalló felhasz­nálására az építésben. A beadási kötelezettségüket, a tojás és baromfi kivételével min­denből teljesítették az élenjáró ter­­melőszö­ve­t­keze­t­ek. Nagy István, a hajdúb­ö­szörrm­ényi „Vörös Csillag“ tsz elnöke még a tojás- és baromfibeadás teljesíté­séről is beszámolhatott. A felszólalásokra válaszolva, Márczis Antal miniszterhelyettes hangsúlyozta, a termelőszövetke­zeteknek nemcsak a növényápo­lás munkáját kell jól megszervez­­niö­k, de idejében fel kell készülni a nyári munkákra, a termés s­zem­­ve­szteség nélküli betakarítására is. „A szovjet mezőgazdasági tudomány vívmányainak alkalmazásával a magas hozamért“ címmel brosúra jelent meg A Szikra kiadásában megjelent Sándi Ottónak „A szovjet mező­gazdasági tudomány vívmányainak alkalmazásával a­ magas hozamért" című brosúrája. A mű rámutat a szovjet mező­gazdasági tudomány hatalmas vív­mányaira, s ezek alkalmazására hazánkban, a növénytermelés és a­z állattenyésztés területén,, azokra a feladatokra, amelyek az­­ élenjáró mezőgazdasági tudomány vívmányainak allkal­m­azása­, széles­körű elterjesztése terén vala­men­­­nyi funkcionáriusra hárulnak. A brosúra népszerű formában, egyszerű, könnyen érthető stílus­ban világítja meg a tudományos kérdéseket is. A PÁRTOKTATÁS HÍREI Megyénkben is a­­ választási harc győzelemre vi­tele után ismét tovább folynak a politikai oktatá­sok. Az első politikai foglalkozá­sokat már pénteken este­ megtar­tották. Kiskorpád községben a második évfolyamú politikai iskola hallga­tóinak mintegy 80 százaléka je­lent meg az első politikai foglalko­záson. Bók elvtárs tartotta meg az előadást és­ értékelte a választási agitációs munkát. Bók elvtárs a választási agitá­ciós munkát jónak értékelte. A köz­ség valamennyi­ becsületes dolgozó­ja időben leszavazott. A községben már 12 óra 10 perckor befejezték a szavazást. Név szerint megdicsér­te azokat a népnevelőket, akik be­csülettel kivették részüket a nép­­nevelő munkából és eredményes felvilágosító munkát végeztek, mint például Csöbör Lajos elvtárs, vagy a DISZ-fiatalok közül Matán Júlia, az MNDSZ-asszonyok közül Csö­bör Lajosné és Puskás Józseffé. Megbírálták azokat, akik elha­nyagolták a népnevelői munkát, nem foglalkoztak megfelelően­ a dolgo­zókkal, mint például a löki rész népnevelői. A választási agitáció értékelése után Bók elvtárs rövid előadás ke­retében ismertette begyűjtési rendszerünket. " Bőven foglalkozott azzal, hogy miért van szükség terv­szerű begyűjtésre. Nem tudnánk tervszerűen biztosítani a népünk élelmezéséhez, növekvő iparunk­­ el­látásához szükséges mező­gazdasági termékeket, ha nem lenne tervsze­rű­­ begyűjtésünk. De a tervsz­erűt­­len­ség zavarokat okozna közvetle­nül a mezőgazdasági termelésben is, így viszont valóban azt terme­lünk, amire szükségünk van. Ha nem lenne állami begyűjtés, a ku­lákok és a spekulánsok uralkodná­nak­ a piacon, összevásárolnák falu terményeit olcsón és eladnák a az ellátatlan falusi és városi kosságnak a lehető legdrágábban.M­­Majd arról beszélt a következők­ben Bók elvtárs, hogy mihez já­rulnak hozzá­­ dolgozó parasztjaink beadási kötelezettségük teljesíté­sével, valamint röviden ismertette az új begyűjtési rendszerünket és azt, hogy ezután pártunk és álla­munk úgy is segíti a dolgozó pa­­­rasztok munkáját, hogy több évre előre tudatják, hogy miből men­­nyit kell teljesíteniök. A politikai iskola hallgatói­ mindvégig figyel­mesen hallgatták az előadást, vala­­mennyiüket érdekelte begyűjtési rendszerünk és szorgalmasan jegy­zeteltek az előadásból. *­­ * * * Juta községben is megtartották pénteken este az eM politikai­­ fog­lalkozást. A 23 hallgató köz­ül 118 an jelentek meg. Gyura Antal elvtárs propagandista jól felkészült az elő­adásra. Az előadás­ előtt ők is érté­kelték a választási agitációs mun­kát, megvitatták a népnevelő mun­ka eredményeit és hiányosságait. A párttitkár elvtársnak és a Pro­pagandistának most legfontosabb feladata, hogy foglalkozzanak azok­kal az elvtársakkal is, akik nem­­ jelentek meg a politikai iskolán, hogy járjanak el ők is rendszeresen -mert a­ tanulás valamennyiök mun­kájához sok segítséget nyújt. * * -X­Az alsóbogáti állami gazdaság párttitkárát és propagandistáját komoly felelősség terheli a politi­kai iskola foglalkozásának elhanya­golása miatt. Kovács elv­társ, a gazdaság igazgatója sem tartja fontosnak az­ oktatás to­­­vábbfolytatását.­­Semmi segítséget nem ad sem a­­ párttitkár elvtárs­nak, sem pedig a propagandistá­nak. Nem értették meg még ezek az elvtársak az oktatási év sikeres befejezésének jelentőségét. Azt tartják a gazdaság vezetői: „a városiban meg lel­et azt csinál­ni",­­hogy rendszeresen megtartsák a politikai iskolákat, d­e falun nem, mert itt­ sok a munka és dolgozni kell. Hogyan akarják munkájukat jól végezni és megoldani a feladatokat ezek az elvtársak, ha nem­­ képezik magukat? Ahogyan a városban és még sok községben meg lehet oldani a tanulás problémáját, éppúgy az alsóbogáti állami gaz­daságban is meg lehet oldani, hogy hetenkint egyszer, munka után a dolgozók részt vehessenek a politi­kai oktatásban. Változtasson a gaz­daság vezetője, a pártszervezet és propagandista ezen a nemtörődöm magatartáson és­­ szervezzék meg úgy az oktatást, hogy valamennyi dolgozó részt vehessen rajta. Tart­sák szem előtt pártunk szerve­zeti szabályzatát­, .mely kimondja. ..A párttag kötelessége, hogy sza­kadatlanul fejlessze politikai tudá­sát és emelje műveltségi színvo­nalát, igyekezzék , elsajátítani marxizmu­s-l­eninizmus tanításait”..a * * * Edde községben a párttitkár elv­­taps nem adott segítséget a pro­pagandistának a politikai iskola továbbfolytatásához, ugyan a hallgatókat. Értesítették d­e külön egyénenként nem foglalkoztak sen­kivel, nem beszélgettek velük arról, milyen fontos, hogy a pártok­­tatás hátralévő idejét komoly ta­nulással töltsék el, pontosan meg­jelenjenek a foglalkozásokon. Ezért mindössze heten jelentek meg a hallgatók közül, akik fegyelmezet­­ten hallgatták­­ végig a propagan­dista előadását és szorgalmasan­­jegyzeteltek. A részvevő elvtársak megfogad­ták, hogy azokkal a hallgatókkal, akik nem jelentek meg, személyesen beszélgetnek, felkeresik őket és a következő politikai foglalkozásokon valamennyien megjelennek, s még hátralévő időben szorgalmasan a tanulnak, hogy sikeresen fejezzék be a vizsgákat. Bizakodással nézünk a gazdag termés elé Termelőcsoportunk tagsága a jó idő beálltával­­ soha nem­­ látott­­ len­dülettel dolgozik ,a növényápolás­ban. Minden csoport tag túlteljesí­ti napi normálját. Jó munk­aszerve­­zéssel dolgozunk, hogy a jó nö­vényápolással, fokozzuk termés­­eredménye­in­ket. Valter Imre, tszcs­ilinóiké is jó munkát végez, a egész nap a határt járja, ellenőrzi a munkát. Most­­ a­­ bő esőzés után nagyon szépem fejlődnek növé­nyeink, de a gyomok is nőnek, ezért sietnünk kell a­­ kapálással, gyomtalanítással. Min­den­­ család­tagot bevontunk a­­ munkába, úgy igyekezünk dolgozni, hogy ver­senytársunkat, a somogygesz­ti Új Barázda tsz-t mindig megelőzzük a munkáiban, hogy dús termést ér­jünk el, növekedjék tagságunk jóléte. Mi tudjuk, hogy sok függ a jó és helyes gazdálkodástól. A tavalyi fagy- és aszálykár­­ nálunk nem okozott akkora kárt, min­t ott, ahol nem jól dolgoztak. A növény­ápolás­­ végzése mellett nem áll­tunk meg az építkezéssel sem. Most készítjük a 300 férőhelyes­­ sertésszállást, amit június 15-re be is fejezünk. Új erővel, bizakodás­sal nézünk a gazdag termés elé. Kovács Györgyné Ráksi Uj Élet tszcs. * 7 A komlósdi Új élet tsz tagja 15 hold cukorrépát, nyolc hold négyzetes vetésű­­ kukoricát már egyszer megkapálta­k és még 50 hold kuk­o­r­i­c­a­­ve­té­süket most ka­pálják. 14 hold bu­rg­o­n­y­av­e­té­sből három holdat­­ kétszer betöltötték, 11 holdat pedig egyszer me­gkapál­tak. A ts­z-ben kijelölték a tagok rész­ére a földterül­e­teket, ezt cö­­vekkel is megjelölték, így minden tag igyekszik saját parcelláját gon­dosam megművelni, n­eho­gy emiatt kelljen valakinek szégyenkezni. Ez pedig elősegíti, ho­gy magasabb ter­mésátlagot tudnak elérni a tagok. A komlósdi termelőszövetkezet közösen szervez napköziotthont, hogy a szülők nyugodtam, gond nél­­­lkül végezzék munkájukat­. A tsz tagjai elhatározták, hogy a kukori­cát és cukorrépát négyszer mag­kapálják, a burgonyát pedig há­romszor töltögetik, e­zzel jel­entik,­ hogy a gumók gyorsabban fej­lődnek és nagyobb lesz­­ a termés­hozam. A vezetőség a növényápo­lás zavartalan, gyors végzésére tíznapos ütemtervet készített a tagság bevonásával. A termelőszö­vetkezet tagsága tartsa be adott szavát, érjen eredményeket.el­ :gazdag termés-

Next