Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-02 / 231. szám
I X. évfolyam, 231. szám. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR DDIG A HAZA JAVÁRA, A MAGAD HASZNÁRA, JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT! K PARTJA MEGY £ I PART BIZOTTSÁGÁNAK SÁPJÁRA 50 FILLÉR BäBBBMdBMPaaBBMaaM—ifc ftS uTSm Péntek, 1953 október 2. TERMELŐSZÖVETKEZET A JÓLÉT FORRÁSA A termelőszövetkezeteik és gépállomások élém járó dolgozóinak harmadik országos tanácskozása újabb állomása volt a dolgozó parasztság felemelkedéséhez, a jobbléthez vezető útnak. Újabb szakaszt nyitott meg termelőszövetkezeteink életében az országos tanácskozáson hozott számos határozat, amelyek a munka megjavítását és a termelőszövetkezetek jövő évi bő termésének megalapozását, s ezekkel egyidejűleg a termelőszövetkezetek további szilárdítását ölelik fel. Ebben megszellemiben vitatták meg megyénk a termelőszövetkezeteinek és gépállomásainak élenjáró dolgozói a megye termelőszövetkezeteinek eredményeit és további feladatait az elmúlt vasárnap. A megyei tanácskozáson felszólalók nagy örömmel üdvözölték azokat a kedvezményeket, amelyeket pártunk javaslatára kormányunk a termelőszövetkezeteknek nyújtott, amelyek a napinál is világosabban bizonyítják, hogy a párt és a mánya igen nagy gondot fordít bortermelőszövetkezetekre. A kedvezményeknek kézzelfogható eredményeik vannak,, amelyeket tények sora bizonyít és nem cáfolhat meg semmiféle ellenséges érvelés. A kereki Petőfi termelőszövetkezetnek pl. az idei beadás csökkentése, a tavalyi hátralék és hitel elengedése, az ingyenes állatorvosi szolgáltatás, a gépállomási munkadíj csökkentése stb. mintegy 52.370 forinttal növelte a jövedelmét. Ennek következtében az egy-egy munkaegységre jutó jövedelem 12 forinttal növekedett. Sándor családjának, aki így Takács ez évben 800 munkaegységet teljesített, 9600 forinttal lett több a jövedelme . A szövetkezeti parasztság szorgalmas munkája, államunk sokoldalú segítségével olyan eredményeket ért el, amelyek nemcsak az ingadozó szövetkezeti tagokat, de az egyéni gazdákat is egyre inkább meggyőzik a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről, arról, hogy kis parcellán senki sem tud olyan jövedelmet biztosítani magának, mint a közösben. Ez érthető is, hiszen az egyéni, nadrágszíjparcellákon nem lehet úgy kihasználni a korszerű mezőgazdasági géneket, mint a közösben, nagy táblákon. Erről beszélt hozzászólásában Kisdeák József, az ádándi Petőfi tsz elnöke a megyei tanácskozáson. — A mi szövetkezetünk egységét is igyekezett az ellenség megbontani, gyengíteni, de nem sikerült aljas terve. Terméseredményeink a gépi munka segítségével és a helyes vetésforgóval,valamint az új, élenjáró agrotechnika alkalmazásával olyan szépek lettek, hogy ezt az ellenség nem tudja befeketíteni. Gál Antal, akinek még nemrégen eltökélt szándéka volt, hogy ráhagyja, a szövetkezetét, amikor hazavitte a szövetkezetből az előlegként kinőtt 20 mázsa szemesterményt, 746 kiló szénét és 1425 forintot, azt mondta: „Ne haragudjatok, de engem is félre akartak vezetni. Rájöttem, hogy családomnak és saját magamnak ártanék, ha itthagynám a tsz-t. Megfogadom, hogy becsületes és szilárd tagja leszek továbbra is a szövetkezetnek. — Megmagyaráztuk a tagoknak, hogy az állam támogatása milyen nagyiban, segíti életünk szebbé formálását. A jövő évi terménybeadás mértékének csökkentésével több mint 108 ezer forinttal nő a tsz jövedelme. Érveink világosank érthetőek, amit az egyéni parasztszok közül is egyre többen magukévá tesznek, így már 3 családdal szaporodott tsz-ünk létszáma. (Még számos hasonló hozzászólás hangzott el, amelyek egytől-együt kifejezték a szövetkezeti parasztság előrelátását, a szövetkezeti gazdálkodásba, mint a jólét forrásába vetett hitét. Vannak azonban még olyan termelőszövetkezeti tagok, akik még most sem döntötték el, hogy kilépnek-e ,és újra kezdik a régi, bizonytalan, egyéni gazdálkodást, vagy továbbra is a közösben maradnak, s a jóllét útját járják. Nem kétséges, még jónéhány termelőszövetkezetben van is okuk a tagoknak az elégedetlenségre. De semmi eisete sem a szövetkezeti gazdálkodás a hibák forrása. A baj az, hogy egyes termelőszövetkezetekben a helytelen irányítás és a szervezetlen munka, illetve rossz gazdálkodás következtében alacsonyak a terméseredmények, s ezáltal a tagok munkaegység utáni részesedése sem kielégítő. A megyei értekezleten azonban maguk tsz-ek élenjáró dolgozói mondták a ■el, hogy a tsz-ekben lévő hibák nem olyanok, amiket közös akarattal ne lehetne kiküszöbölni. Mai megyénk több szövetkezetében javult a munkafegyelem az őszi munkák során azáltal, hogy eltávolították a lógósokat, a haszonlesőiket, a rendbontókat. Bohátka Gyula elvtárs, a somogygeszti Új Barázda tsz elnöke felszólalásában azt mondotta: „A mi szövetkezetünkben is voltak hangadók, akik a közös vagyon elherdálására, a munkafegyelem lazítására uszítottak. Amióta eltávolították a hangadó Király Györgyöt, Paksi Józsefet és Buzsáki Ferencet, megjavult a tszben a munkafegyelem. Ugyanígy megvan az egyéb hibák kijavításának a módja a tszekben. Mindenesetre érdemes többször is alaposan meggondolni,mielőtt valaki kilépne a közösből. Nyilvánvaló, hogy a saját maga és a családja érdeke ellen tesz az a szövetkezeti tag, aki lemond az állam által ,a tsz-eknek nyújtott nagy kedvezményekről, s újra nekikezd a régi, bizonytalan, egyéni gazdálkodásnak. Ha valaki mégis úgy gondolja, hogy kilép a szövetkezetből, annak pontosan be kell tartania a kilépést szabályozó miniszteri rendeletét. Aki ezt — az ellenség hangjának felülve— megszegi , az szembekerül ,a törvénnyel,, s megkapja a megérdemelt büntetést. Államunk teljes erejével védi és sérthetetlennek tartja a közös szövetkezeti vagyont. Megyénkben is van rá példa, hogy azoknak az ellenséges elemeknek, akik a szövetkezet ellen törnek, beletörik a bicskájuk. A bedegfcéri Új Élet Tsz-ben Sziládi József volt nyilas azzal akarta rávenni a becsületes tagokat a közös vagyon széthordására, hogy „akasztással“ igyekezett megfélemlíteni őket. Sziládit a tahi járásbíróság 4 évi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre és 5 évi jogvesztésre ítélte. Kovács Mihály kullákcsemeitét, a Ubickozmai tsz volt elnökét, aki szétosztotta a tsz közös állatállományát, közös vetőmagját, 5 évi börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság- , példáik figyelmeztetik azokat, akik az tsz ellen uszítanak és a közös vagyont akarják elherdálni. Megyéink szövetkezeti parasztsága a józan észre hallgatva, harcoljon a szövetkezet ellenségei ellen, jó munkával, az őszi szántásvetés időbeni elvégzésével, teremtse meg a jövő évi bő termés alapját. Bátran és biztosan haladjanak a jobblét útján, mert pártunk kormányunk teljes erejével1 minédenkor mögöttük áll. A haza javára, szövetkezetük hasznára jegyeznek békekölcsönt a barcsi Vörös Csillag tsz tagjai A barcsi Vörös Csillag tsz központjában, a tsz-ház bejáratánál három tábla is tanúsítja, hogy szorgalmas, becsületes dolgozók a tsz tagjai. Kerek zománctábla díszíti a falat: «Somogy megye legjobb tszcs-je a mezőgazdasági munkákban». Azóta már tsz lett, de a «legjobb»-ra most is jogosult. A kapu fölött piros zászló ■ hirdeti, hogy «Az ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdaságáéba érkezik a látogató. Alatta ez olvasható: «A minisztertanács vándorzászlajával kitüntetett termelőszövetkezeti gazdaság. Az udvarban nincs ember, mindenki a határban dolgozik. Tegnapelőtt, tegnap és ma még az eddiginél is szorgalmasabb munka folyik. A központtól mintegy 15 kilométer sugarú földterületen gazdálkodnak. Szántanak-vetnek, ez most az égetően sürgős munka. Sok függ ettől, hogy jövőre milyen bőséges lesz a termés, mennyivel nagyobb részesedés jut egy-egy tagnak. A vetéssel igyekszik a tagság egyik része, a másik a burgonyaföldeken van, ott is van dolog bőven. Gyönyörű a burgonyatermésük. Munka közben a békekölcsön jegyzésről folyik a szó. Mindenfelé van népnevelő, a brigádokból a legjobbak vállalkoztak erre a szép feladatra. Ismerik a brigádot, _ott dolgoznak nap mint nap közöttük, közvetlenül folyik a beszélgetés. Nem kell «megagitálni» a tsz tagjait, mindegyik boldogan jegyez. Mégis .. . mégis, ilyenkor, amikor az ember ad az államnak, jólesik elmondani, mi mindent kapott tőle. A népnevelők beszélnek arról többek között, hogy a tsz-t az állam 230 ezer forint adósságtól szabadította meg a kölcsönök egy részének elengedésével. Ez növeli a munkaegységre jutó pénzösszeget. Az is szóra érdemes, hoggy most mennyivel többet lehet vásárolni az árleszállítás óta. Több gép lesz, nem kell majd ennyi munkát kézzel végezni... Lakást is építenek rövidesen a tagságnak ... így érvelnek a népnevelők, de a végén már azt sem tudni, ki a népnevelő és ki nem. Nem lehetne eldönteni, ki mond több példát arra, mit köszönhet az államnak, mit várhat a kölcsönbe adott forintok után. Egyre nagyobb területen kerül földbe a mag, egyre több zsák telik a meg burgonyával és óráról-órára több dolgozó mondja büszkén: «én már jegyeztem ...» „Megtoldom a jegyzésemet 250 százalékos teljesítményemmel“ Fiatal, alig 26 éves Horváth II. János, a csokonyavisontai gépállomás egyik traktorosa, mégis, messze falun túl is ismerik jó munkájáról. a Egy esztendeje került a gépállomásra, amikor az 1952. évi őszi kampányterv időszakának a fele már letelt. Ő mégis teljesítette az egész őszi kampánytervet, sőt 100 százalékon felül. És nem is akárhogyan dolgozik. Szeretik a tsz-ekben. Többek között a rinyaújnépi tsz-ben így nyilatkoznak munkájáról: «Jobban szánt, mint a saját traktorosunk». Vidáman dolgozik Horváth elvtárs. A traktor zúgása közben fülébe csendül néha kicsiny gyermeke gondtalan kacagása, s ilyenkor még keményebben fogja a traktor kormányát. Szereti a családját, szereti munkáját és mindezért szereti a békét. Tudja ő, hogy jó munkájával küzdhet a békéért, gyermeke kacagásáért. Most a békekölcsön jegyzéskor ismét a béke jutott eszébe. Elsők között jegyzett, amikor elmondta, hogy «szívesen adom békekölcsönbe a 700 forintot, csak ennyit fogadnak el tőlem, de én nem elégszem meg ezzel. Jegyzésemet megtoldom azzal, hogy éves tervemet 250 százalékra teljesítem». 62 HARCBAN AZ ŐSZI MUNKÁK SIKERÉÉRT Gyorsítsák meg a vetést Magyaregresen Magyaregresen ezen a nyáron gazdagon fizetett a kenyérigabona. Búzásbóli a 490 holdon 14 mázsás volt az átlagtermés, de nem volt ritkaság a 18—20 mázsás hoM&n Iránti Átlagtermés sem. Varga Istvánnak, Kispál Jánosnak 18 zsát termett egy hold földjei, made számosan vannak még a községben, akik rekordtermést, értek el búzából. A jó termés azonban nem csupán a kedvező időjárnák következménye, hanem a becsületes, szorgalmas munkáé is. Legífőkép annak, köszönhető, hogy a magyar.igreai dolgozó parasztjaik is megfogadták akorai vetésről szóló tanácsot. Ez év tapasztalatai tehát mindennél jobban bebizonyították a korai vetés itermóst is okozó hatását. Ennek ellenére Magyar eigreaien még mindig akadnak egyesek, akik ragaszkodnak a régi szoká So" hoz. A tanács nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a tavalyi tapasztaltokat te> hiiöanálva, mozgósítsa a dolgozó parasztokat ecz őszi szántás-vetési munkáikra. Az őszi árpa vetésének határideje a tegnapi nappal lejárt, a 110 holy őszi árpából azonban csak 70 holdat vetettek el. A 620 hold búzából pedig semmit. Egyedül a 17 hold rozs vetésteivüket teljesítették eddig. Vontatottan, halad a vetőszántás is, eddig mindössze 229 holdon fogszították elő a talajt a vetések alá. A magyar egressieknek az elkövetkező napokban igen sok mulasztást kell behoznunk. Ne halllgassanak a maradiakra, a tétlenkedőkre, hanem úgy, mint a múlt évben, a párt, az államm tanácsát kövessék, mert csak így tesz biztosítva a jövő évi bő termés. Hács és Szöllőskislak párosversenyében a szöllöskislakiak kerültek az élre Hács és Szöllőeskislaik község dolgozó parasztjai már régóta versenytársak. A két iközségi közt mindig nemes vetélkedés folyt a győzelemért. Az aratásban, a begyűjtésben szinte fej-fej mellett feliaűtak, nehéz volt eldönteni melyik nyerte meg a versenyt. A 111 ácsiak csak kis különbséggel győztek a versenyben. Szölőskáisl&k község dolgozó 'parasztjai' ekkor megszolgaűták, hogy az elkövetkező őszi' mezőgazdasági munkában és begyűjtésben megszerzik az első helyet.. Fogadalmuk nem maradt üres szólam, a községi tanács irányításával azóta jelentős eredményeiet értek el. A község határában már zöldes az ősziánpagetés, a rozs és a búza is © gyr.,s nagyobb területen került a földbe. A betakarítás nagy munkát jelent ezen az őszön. A szaEoskisilai fák éppen ezért minden perest kihasználnak a jó időből. A község aprajanagyja kora reggeltől késő estiig kint szorgoskodik a mezőn, hogy mielőbb <a padlásra;,, a verembe és nem utolsó sorban a begyüjtőhelyre kerüljön a gazdag termés gyümölcse. A szöklősi kisslajoinre nem feledkeznek meg beadási kötelezettségükről sem. Az ősziek mellett a tojás-, baromfi-, tejbeadásban is alaposan megelőzték versenytársukat. Egész évi tojásbeadásukat 78, baromfit 62, tejet 93 százalélkba teljesítették. Hács községben ezen a téren fokozni kell a munkát, tovább kill szélesíteni a versenymozgalmat, hogy továbbra is méltó versenytársat legyen Szeffifeki Slak községnek. Időben, jó agrotechnikával végeztük az őszi szántás-vetést ■ Mi, a indigó ősi Szabadság termelőszövetkezet vezetősége és tagsága az idén különösen meggyőződtünk arról, hogy csakis az időben és az új agrotechnikai módszereikkel végzett munka gyümölcsözhet gazdagon. A múlt ősszel időben és jól előkészített talajban keresztsorosan vetettük az őszi gabonaféléket. Tavasszal holdanként 50 kg pétisót szórtunk ki a vetésekre és hengereztünk. A vetések gyomtalanítását többször is elvégeztük. 17 boldbúza alá az őszi szántás előtt sertéstrágyát hordtunk, egy-egy holdra 150 mázsát. Ezen a területen 24,23 mázsa volt a holdankénti átlagtermésünk. A másik terület, amelyet nem szervestrágyáztunk, 18 mázsát adott holdanként búzából. Nágolcs legöregebb lakói sem emlékeznek olyan gazdag termésre, mint amilyen az idén volt a Szabadság tsz földjein. Az egyéni gazdák, jó volt, ha 9—10 mázsás búzatermést takarítottak ide ezekről' a földeikről". Itt is meglátszik, hogy mit jelent a gépi munka, az új agrotechnika alkalmazása. Eddig már 22 holdról betakarítottuk a burgonyát, amely 90 mázsát adott holdanként és 37 holdról a napraforgót. A kukorica törését is megkezdtük, átlagosan 18—20 mázsás holldankénti átlagtermésre számítunk. Van 65 hold kukoricánk, amit négyzetesen és fészektrágyázva vetettünk, ez legalább 35—40 mázsát ad holdanként. Most megfogadtuk, hogy a jövőben még sokkal nagyobb területen alkalmazzuk az új agrotechnikai eljárásokat. Ezért igyekszünk most az őszieket időiben és többségéiben keresztsorosan vetni. Úgy szerveztük meg a szántásvetést, hogy a traktor éjjel-nappal és a fogatok egy része nappal a talajt készíti elő a vetés alá. Egy traktor és egy pár fogat pedig a vetést végzi. De a traktorral éjszakát is vetünk, így időben földbe került a tervezett 110 holdon az őszi árpa, amelyből 60 holdat keresztsorosan vetettünk. Földbe került még 25 hold bíbor, valamint 10 hold Spenót is. Már megkezdtük a 90 holdas táblán a rozs vetését, amit öt nap alatt elvégzünk. Ahogy számoltuk, ilyen ütemű munkával október 30-ra a búza vetésével is végzünk. Pártunk és kormányunk sokoldalú segítségére, amely jövedelmünkyarapodását célozza, jó munkánkkal válaszolunk. nercet kihasználunk, h ■ Minden megalapozzuk a jövő évi idő termést. Bozóki Sándor, nágocsi Szabadság tsz.