Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-02 / 231. szám

I X. évfolyam, 231. szám. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR DDIG A HAZA JAVÁRA, A MAGAD HASZNÁRA, JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT! K PARTJA M­EGY £ I PART BIZO­TTS­Á­GÁNAK SÁPJ­ÁRA 50 FILLÉR BäBBBMdBMPaaBBMaaM—ifc ftS­ uTSm Péntek, 1953 október 2. TERMELŐSZÖVETKEZET A JÓLÉT FORRÁSA A termelőszövetkezeteik és gép­állomások élém járó dolgozóinak harmadik országos tanácskozása újab­­b állomása volt a dolgozó pa­rasztság felemelkedéséhez, a jobb­léthez vezető útnak. Újabb sza­kaszt nyitott meg terme­lőszövet­­kezeteink életé­ben az országos ta­nácskozáson hozott számos­­ hatá­rozat, amelyek a munka megja­vítását és a termelőszövetkezetek jövő évi bő termésének megalapo­zását, s ezekkel egyidejűleg a ter­melőszövetkezetek további szilárdítását ölelik fel. Ebben meg­szellemiben vitatták meg megyénk a termelőszövetkezeteinek és gépál­lomásainak élenjáró dolgozói a meg­ye termelőszövetk­e­zet­ein­e­k eredményeit és további feladatait az elmúlt vasárnap. A megyei ta­nác­s­k­ozáson felszólalók nagy­­ örömmel üdvözölték azokat a ked­vezményeket, amelyeket pártunk javaslatára kormányunk a terme­lőszövetkezeteknek nyújtott, ame­lyek a napinál is világosabban bi­zonyítják, hogy a párt és a mány­a igen nagy gondot fordít bor­termelőszövetkezetekre. A kedvez­­­ményeknek kézzelfogható eredmé­nyeik vannak,, amelyeket tények sora bizonyít és nem cáfolhat meg semmiféle ellenséges érvelés. A­­ kereki Petőfi termelőszövet­kezetnek pl. az idei beadás csök­kentése, a tavalyi hátralék és hi­tel elengedése, az ingyenes állatorvosi szolgáltatás, a gépállom­ási munka­­díj csökkentése stb. mintegy 52.370 forinttal növelte a jövedelmét. En­nek következtében az egy-egy munkaegységre jutó jövedelem 12 forinttal növekedett. Sándor családjának, aki így Takács ez év­ben 800 munkaegységet teljesített, 9600 forinttal lett több a jövedel­me . A szövetkezeti parasztság szor­galmas munkája, államunk sokol­dalú segítségével olyan eredménye­ket ért el, amelyek nemcsak az ingadozó szövetkezeti tagokat, de az egyéni gazdákat is egyre inkább meggyőzik a nagyüzemi gazdálko­dás előnyéről, arról, hogy k­is par­cellán senki sem tud olyan jöve­delmet biztosítani magának, mint a közösben. Ez érthető is, hiszen az egyéni, na­drágszíjp­arc­ellák­on nem lehet úgy kihasználni a kor­szerű mezőgazdasági géneket, mint a közösben, nagy táblákon. Erről beszélt hozzászólásában Kisdeák József, az ádándi Petőfi tsz elnö­ke a megyei tanácskozáson. — A mi szövetkezetünk egysé­gét is igyekezett az ellenség meg­bontani, gyengíteni, de nem sike­rült aljas terve. Terméseredmé­nyeink a gépi munka segítségével és a helyes vetésforgóval,­­valamint az új, élenjáró agrotechnika al­kalmazásával olyan szépek lettek, hogy ezt az ellenség nem tudja be­feketíteni. Gál Antal, akinek még nem­régen eltökélt szándéka volt, hogy ráhagyja, a szövetkezetét, amikor hazavitte a szövetkezetből az előlegként ki­nőtt 20 mázsa sze­mesterményt, 746 kiló szénét és 1425 forintot, azt mondta: „Ne ha­ragudjatok, de engem is félre akar­tak vezetni. Rájöttem, hogy csa­ládomnak és saját magamnak árta­nék, ha itthagynám a tsz-t. Meg­fogadom, hogy becsületes és szi­lárd tagja leszek továbbra is a szö­vetkezetnek­. — Megmagyaráztuk a tagoknak, hogy az állam támogatása milyen nagyiban, segíti életünk szebbé for­málását. A jövő évi termény­beadás mértékének csökkentésével több mint 108 ezer forinttal nő a tsz jövedelme. Érveink világosank érthetőek, amit az egyéni parasz­ts­zok közül is egyre többen maguké­vá tesznek, így már 3 családdal szaporodott tsz-ünk létszáma. (Még számos hasonló hozzászólás hangzott­ el, amelyek egytől-együ­t kifejezték a szövetkezeti paraszt­­­ság előrelátását, a­­ szövetkezeti gazdálkodásba, mint a jólét forrá­sába vetett hitét. Vannak azonban még olyan ter­melőszövetkezeti tagok, akik még most sem döntötték el, hogy kilép­nek-e ,és újra kezdik a régi, bi­zonytalan, egyéni gazdálkodást, vagy továbbra is a közösben ma­radnak, s a jóllét útját járják. Nem kétséges, még jónéhány termelő­­szövetkezetben van is okuk a ta­goknak az elégedetlenségre. De semmi eiset­e sem a szövetkezeti gazdálkodás a hibák forrása. A baj az, hogy egyes termelőszövet­­kezetekb­en a helytelen irányítás és a szervezetlen munka, illetve rossz gazdálkodás következtében alacso­nyak a terméseredmények, s ez­által a tagok munkaegység utáni ré­szesedése sem kielégítő. A megyei értekezleten azonban maguk tsz-ek élenjáró dolgozói mondták a ■el, hogy a tsz-ekben lévő­­ hibák nem olyanok, amiket közös aka­rattal ne lehetne kiküszöbölni. Mai megyénk több szövetkezetében­ ja­vult a munkafegyelem az őszi mun­kák során azáltal, hogy eltávolítot­ták a lógósokat, a haszonlesőiket, a rendbontókat. Bohátk­a Gyula elv­társ, a somogygeszti Új Baráz­­da tsz elnöke felsz­ólalásában azt mondotta: „A mi szövetkezetünk­ben is volta­k hangadók, akik a kö­zös vagyon elherdálására, a mun­kafegyelem lazítására uszítottak. Amióta eltávolíto­tták a hangadó Király Györgyöt, Paksi Józsefet és Buzsáki Ferencet, megjavult a tsz­­ben a munkafegyelem­. Ugyanígy megvan az egyéb hi­bák kijavításának a módja a tsz­­ekben. Minden­esetre érdemes többször is alaposan meggondolni,­­mielőtt valaki kilépne a közösből. Nyilvánvaló, hogy a saját maga és a családja érdeke ellen tesz az a szövetkezeti tag, aki lemond az ál­lam által ,a tsz-eknek nyújtott nagy kedvezményekről, s újra ne­­kikezd a régi, bizonytalan, egyéni gazdálkodásnak. Ha valaki mégis úgy gondolja, hogy kilép a szövet­kezetből, annak pontosan be kell tartania a kilépést szabályozó mi­niszteri rendeletét. Aki ezt — az ellenség hangjának felülve­­— meg­szegi , az szembek­erül ,a törvén­­­nyel,, s megkapja a megérdemelt büntetést. Államunk teljes erejé­vel védi és sérthetetlennek tartja a közös szövetkezeti vagyont. Me­gyénkben is van rá példa, hogy azoknak az ellenséges elemeknek, akik a szövetkezet ellen törnek, beletörik a bicskájuk. A bedegfcéri Új Élet Tsz-ben Szi­­ládi József volt nyilas azzal akar­ta rávenni a becs­ület­es tagokat a közös vagyon szét­hordására, hogy „akasztással“ igyekezett megfélem­líteni őket. Sziládit a tahi járás­bíróság 4 évi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre és 5 évi jogvesz­tésre ítélte. Kovács Mihály kullá­k­­csemeitét, a Ubickozmai tsz volt elnökét, aki szétosztotta a tsz kö­zös­­ állatállományát, közös vető­magját, 5 évi börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság- , példáik figyel­meztetik azokat, akik az tsz ellen uszítanak és a közös vagyont akar­ják elherdálni. Megyéink szövetkezeti paraszt­sága a józan észre hallgatva, har­coljon a szövetkezet ellenségei el­len, jó munkával, az őszi szántás­­vetés időbeni elvégzésével, teremt­se meg a jövő évi bő termés alap­ját. Bátran és biztosan haladjanak a jobblét útján, mert pártunk kormányunk teljes erejével1 min­é­­denkor mögöttük áll. A haza javára, szövetkezetük hasznára jegyeznek békekölcsönt a barcsi Vörös Csillag tsz tagjai A barcsi Vörös Csillag tsz központ­jában, a tsz-ház bejáratánál három tábla is tanúsítja, hogy szorgalmas, becsületes dolgozók a tsz tagjai. Ke­rek zománctábla díszíti a falat: «So­mogy megye legjobb tszcs-je a me­zőgazdasági munkákban». Azóta már tsz lett, de a «legjobb»-ra most is jo­gosult. A kapu fölött piros zászló ■ hirdeti, hogy «Az ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdaságáéba érkezik a látogató. Alatta ez olvas­ható: «A minisztertanács vándorzász­lajával kitüntetett termelőszövetke­zeti gazdaság­. Az udvarban nincs ember, minden­ki a határban dolgozik. Tegnapelőtt, tegnap és ma még az eddiginél is szorgalmasabb munka folyik. A köz­ponttól mintegy 15 kilométer sugarú földterületen gazdálkodnak. Szánta­­nak-vetnek, ez most az égetően sür­gős munka. Sok függ ettől, hogy jö­vőre milyen bőséges lesz a termés, mennyivel nagyobb részesedés jut egy-egy tagnak.­ A vetéssel igyek­szik a tagság egyik része, a másik a burgonyaföldeken van, ott is van do­log bőven. Gyönyörű a burgonyater­mésük. Munka közben a békekölcsön jegy­zésről folyik a szó. Mindenfelé van népnevelő, a brigádokból a legjob­bak vállalkoztak erre a szép feladat­ra. Ismerik a brigádot, _ott dolgoznak nap mint nap közöttük, közvetlenül folyik a beszélgetés. Nem kell «meg­agitálni» a tsz tagjait, mindegyik boldogan jegyez. Mégis .. . mégis, ilyenkor, amikor az ember ad az államnak, jólesik elmondani, mi mindent kapott tőle. A népnevelők beszélnek arról többek között, hogy a tsz-t az állam 230 ezer forint adós­ságtól szabadította meg a kölcsönök egy részének elengedésével. Ez nö­veli a munkaegységre jutó pénzös­­­szeget. Az is szóra érdemes, hoggy most mennyivel többet lehet vásárol­ni az árleszállítás óta. Több gép lesz, nem kell majd ennyi munkát kézzel végezni... Lakást is építenek rövi­desen a tagságnak ... így érvelnek a népnevelők, de a végén már azt sem tudni, ki a népnevelő és ki nem. Nem lehetne eldönteni, ki mond több pél­dát arra, mit köszönhet az államnak, mit várhat a kölcsönbe adott forin­tok után. Egyre nagyobb területen kerül földbe a mag, egyre több zsák telik a meg burgonyával és óráról-órára több dolgozó mondja büszkén: «én már jegyeztem ...» „Megtoldom a jegyzésemet 250 százalékos teljesítményemmel“ Fiatal, alig 26 éves Horváth II. Já­nos, a csokonyavisontai gépállomás egyik traktorosa, mégis, messze falun túl is ismerik jó munkájáról. a Egy esztendeje került a gépállomás­ra, amikor az 1952. évi őszi kam­pányterv időszakának a fele már le­telt. Ő mégis teljesítette az egész őszi kampánytervet, sőt 100 százalé­kon felül. És nem is akárhogyan dol­gozik. Szeretik a tsz-ekben. Többek­­ között a rinyaújnépi tsz-ben így nyi­latkoznak munkájáról: «Jobban szánt, mint a saját traktorosunk». Vidáman dolgozik Horváth elv­társ. A traktor zúgása közben fülé­be csendül néha kicsiny gyermeke gondtalan kacagása, s ilyenkor még keményebben fogja a traktor kormá­nyát. Szereti a családját, szereti munkáját és mindezért szereti a bé­­­két. Tudja ő, hogy jó munkájával küzdhet a békéért, gyermeke kacagá­sáért. Most a békekölcsön jegyzéskor is­mét a béke jutott eszébe. Elsők kö­zött jegyzett, amikor elmondta, hogy «szívesen adom békekölcsönbe a 700 forintot, csak ennyit fogadnak el tő­lem, de én nem­ elégszem meg ezzel. Jegyzésemet megtoldom azzal, hogy éves tervemet 250 százalékra teljesí­tem». 62 HARCBAN AZ ŐSZI MUNKÁK SIKERÉÉRT Gyorsítsák meg a vetést Magyar­egresen M­agyaregresen ezen a nyáron gazdagon fizetett a kenyérigabona. Búzásbóli a 490 holdon 14 mázsás volt az átlagtermés, de nem volt ritkaság a 18—20 mázsás hoM&n­­­ Iránti Átlagtermés sem. Varga Ist­vánnak, Kispál Jánosnak 18 zsát termett egy hold földjei, ma­de számosan vannak még a községben, akik rekordtermést, értek el búzá­ból­. A jó termés azonban nem csu­pán a kedvező időjárnák következ­ménye, hanem a­ becsületes, szor­galmas munkáé is. Legífőkép annak, köszönhető, hogy a magyar.­igreai dolgozó parasztjaik is megfogadták a­­­korai vetésről szóló tanácsot. E­z év tapasztalatai tehát mindennél jobban bebizonyították a korai ve­tés itermóst is okozó hatását. Ennek el­len­ére M­agyar eigreaien még min­dig akadnak egyesek, akik ragaszkodnak a régi szoká­ So"­ hoz. A tanács nem tesz meg mindent annak érdekében,­ hogy a tavalyi tapasztaltokat­ t­e> hiiöanálva, mozgósítsa a dolgozó pa­rasztokat ecz ős­zi s­zán­tá­s-vetési munkáikra. Az őszi­ árpa­ vetésének határideje a tegnapi nappal lejárt, a 110 holy őszi árpából­ azonban csak 70 holdat vetettek el. A 620 hold búzából pedig semmit. Egye­dül a 17 hold rozs vetéstei­vüket tel­jesítették eddig. Vontatottan, hal­ad a vetőszántás is, eddig­­ mindössze 229 holdon fog­­szították elő a talajt a vetések alá. A magyar egressiekne­k az elkövetke­ző napokban igen sok mulaszt­á­st kell behoznunk. N­e­ halllg­assanak a maradiakra, a tétlenk­edőkre, ha­nem úgy, mint a múlt évben, a párt, az államm tanácsát kövessék, mer­t csak így tesz biztosítva a­­ jövő évi bő termés. Hács és Szöllőskislak párosversenyében a szöllöskislakiak kerültek az élre Hács és Szöllőeskis­laik község dol­gozó parasztja­i már régóta ver­senytársak. A két iközségi közt min­dig nemes vetélkedés folyt a győ­zelemért. Az aratásban, a begyűj­tésben szinte fej-fej mellett feliaű­­tak, nehéz volt eldönten­i melyik nyerte meg a versenyt. A 111 ács­iak csak kis különbséggel győztek a versenyben. Szölőskáisl&k község dolgozó 'parasztjai' ekkor megszolg­aű­­ták, hogy az elkövetkező őszi' mező­­gazdasági munkában és begyűjtés­ben megszerzik az első helyet.. Fogadalmuk nem maradt üres szólam, a községi tanács irányítá­sával azóta­ jelentős eredményei­­­et értek el. A község határában már zöldes az ősziánpagetés, a rozs és a búza is © gyr.,s nagyobb területen került a földbe. A betakarítás nagy munkát jelent ezen az őszön. A szaEoskisilai fák ép­pen ezért mind­en perest kihasznál­nak a jó időből. A község apraja­­nagyja kora reggeltől késő estiig kint szorgoskodik a mezőn, hogy mielőbb <a padlásra;,, a verembe és nem utolsó sorban a begyüjtőhelyre kerüljön a gazdag termés gyümöl­cse. A szök­lősi kisslajoinre nem feledkez­nek meg beadási­ kötelezettségük­­ről sem. Az ősziek mellett a­ tojás-, baromfi-­, tejbeadásban is alaposan megelőzték versenytársukat. Egész évi tojásbeadásukat 78, baromfit 62, tejet 93 száz­alélkb­a teljesítet­ték. Hács községben e­zen a téren fokoz­ni kell a munkát, tovább kill szé­lesíteni a versenymozgal­mat, hogy továbbra is méltó versenytársat le­gyen Szeffifeki Slak községnek. Időben, jó agrotechnikával végeztük az őszi szántás-­vetést ■ Mi, a indigó ősi Szabadság terme­­lőszövetkezet vezetősége­­ és tag­sága az idén különösen meggyő­ződtünk arr­ól, hogy csakis az idő­ben és az új agrotechnikai mód­szereikkel végzett munka gyümöl­csözhet gazdagon. A múlt ősszel időben és jól előkészített ta­lajba­n keresztsorosan vetettük az őszi gabonaféléket. Tavasszal holdanként 50 kg péti­­sót szórtunk ki a vetésekre és hen­­gereztün­k. A vetések­­ gyomtalaní­tását többször is elvégeztük. 17 bold­­búza alá az őszi szántás előtt sertéstrágyát hord­tu­nk, egy-egy holdra 150 mázsát. Ezen a terüle­ten 24,23 mázsa volt a­ holdank­én­­ti átlagtermésünk. A másik terület, amelyet nem szervestrágyáztunk, 18 mázsát adott holdanként búzá­ból. Nágolcs legöregebb lakói sem emlékeznek olyan gazdag termés­re, mint amilyen­ az idén volt a Szabadság tsz földjein. Az egyéni gazdák, jó volt, ha 9—10 mázsás búzatermést takarítottak ide ezek­ről' a földeikről". Itt is meglátszik, hogy mit jelent a gépi munka, az új agrotechnika alkalmazása. Eddig már 22 holdról betaka­rítottuk a burgonyát, amely 90 mázsát adott holdanként és 37 holdról a napraforgót. A kukorica törését is megkezdtük, átlago­san 18—20 mázsás holldan­­­ként­i átlagtermésre számítunk. Van 65 hold kukoricánk, amit négyzetesen és fészektrágyázva vetettünk, ez legalább 35—40 má­zsát ad holdanként. Most megfogadtuk, hogy a jövő­ben még sokkal nagyobb terüle­ten alkalmazzuk az új agrotechni­kai eljárásokat. Ezért­­ igyekszünk­­ most az őszieket időiben és több­ségéiben keresztsoros­an vetni. Úgy­­ szerveztük meg a szántás­vetést, hogy a traktor éjjel-nappal és a fogatok e­gy része nappal a talajt készíti elő a vetés alá. Egy trak­tor és egy pár fogat pedig a vetést végzi. De a traktorral éj­szak­át is vetünk, így időben földbe került a terve­zett 110 holdon az őszi árpa, amelyből 60 holdat keresztsorosan vetettünk. Földbe került még 25 hold bíbor, val­­amint 10 hold Spe­nót is. Már megkezdtük a 90 hol­das táblán a rozs vetését, amit öt nap alatt elvégzün­k. Ahogy szá­moltuk, ilyen ütemű munkával­ ok­tóber 30-ra a búza vetésével is vég­zünk. Pártunk és­­ kormányunk sok­oldalú segítség­ére, amely jövedel­münk­­­yarapodását célozza, jó munkánkkal válaszolunk. nercet kihasználunk, h­ ■ Minden meg­alapozzuk a jövő évi idő termést. Bozóki Sándor, nágocsi Szabadság tsz.

Next