Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-01 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Az ember származása Ktsz­elik de csak globálisan, hanem részleteiben is teljesítsék éves tervüket A jó műsor és a kiváló előadók kibékítették a közönséget a »Szív küldi szívnek« esten MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Csütörtök, 1955. december 1. ma >u HLLth XII. évfolyam, 282. szám. Fejezzük be a vetést! Az elmúlt napok kedvező időjárása ellenére a kenyérgabona vetését még mindig nem fejezték be mindenütt. A legkomolyabb lemaradás a kaposvári és a marcali járásban van. A fonói Vörös Hajnal TSZ-nek még mindig 50 hold vetni valója van. A magyar­­atádi Búzakalászban pedig még 16 hold vetette.­ Annak ellenére, hogy a magyaratádiak eddigi kenyérgabona vetése még nem éri el a kívánt területet, nem akarták bevetni ezt a 16 holdat. A Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának kellett közbelépni, hogy ehhez is hozzáfogjanak. De jelentős lemaradás van még más járások­ban is. A mezőgazdasági osztály a még mindig nagy lemaradás felszá­molására a gépállomások között a szükségnek megfelelően erőgép­­átcsoportosításokat hajtott végre. Ez az intézkedés és a jó idő lehe­tővé teszi, hogy a még hátralévő vetést a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 48 óra alatt elvégezzék. Ehhez azonban szük­séges, hogy a helyi tanácsok is szorgalmazzák e munkálatokat, ne várják mindig a felsőbb szervek sürgetését. Az idő jó, erőgé­pek biztosítva vannak, ne engedjék, hogy a vetés befejezése el­húzódjék. 1 A fonyódi járás példát mutat a hízott sertésbegyűjtésben Közeledik az év vége, amikorra hiánytalanul teljesíteni kell min­denből begyűjtési tervünket. Fo­kozni kell megyeszerte a hízott­­sertésbegyűjtés ütemét is. Ebben a fonyódi járás halad az élen. A járásnak már 24 községe teljesí­tette 100 százalékra sertésbegyűj­tési tervét. Több járás és sok köz­ség azonban igen lemaradt ennek a fontos népélelmezési cikknek a begyűjtésében. Ha több hízott ser­tést adunk az állami felvásárlók­nak, több lesz a hús és a zsír, jobban kielégíthetjük a dolgozók ebbeli szükségleteit. Gondoljanak erre lemaradt községeink. Potony, Hedrehely, Hajmás, Babócsa, Se­­gesd községben még sok hízott­sertéssel adósak államunknak. Teljesítsék ezek és a­ többi közsé­gek is hízott sertésbegyűjtési ter­vüket. Ezzel nemcsak az állam, a társadalom jár jól, nagy hasz­nuk lesz ebből saját maguknak is. Körmére koppintottak Nemrég írtunk arról, hogy a men­nyei kulákoknak nagy adótartozá­saik vannak, s hogy a község veze­tői ezt tehetetlenül nézik. A kapos­vári járás pénzügyi dolgozói cik­künk nyomán körmére néztek mennyei kulákoknak. Körtési Sán­­­dor körzeti adóskönyvelő a minap jelentette szerkesztőségünknek, hogy Banka Károly kuláknál, aki 12 786 forint adóval tartozott s ra­vaszul azt hazudozta, hogy miből fizetnie, most több mint nincs 40 mázsa csöveskukoricát és három hordó­­ bort találtak elrejtve. A kuko­rica egyik részét az istálló padlásán a széna alá, másik részét pedig a a mernyei kislakoknak szőlőhegyen s présház padlásán dugta el. A boroshordókat a szénás­pajtában vájt mély gödrökben, őriz­te. Íme a »szegény« kulákok! Hát szabad egy szavukat is elhinni? Van olyan becsületes ember, ak­i el tudja nézni bűnös ténykedésüket anélkül, hogy fel ne forrjon a vére? Nincs. Az­t követelik a törvénytisztelő mer­­nyeiek is, hogy a legszigorúbban sújtson le a törvény az ilyen Bodka­­féle kulákokra, akik népünk rovásá­ra mint a hörcsög, halmozzák fel a terményt földbe vájt lyukakban és különböző rejtekhelyeket. Ebből a példából okuljanak másutt is. Tízezer beteg állatot a kaposvári Hat esztendővel ezelőtt létesült a kaposvári állatkórház, s híre évről évre jobban elterjedt megyénkben. A kórház állatorvosai szorgalmasan és hozzáértéssel gyógyítják a bevitt ál­latokat, s igen sok gazda dicseked­het azzal, hogy az állatkórház egész­ségesen adta vissza a már vágóhídra javasolt lovát vagy tehenét. Az eltelt hat esztendő alatt az ál­latkórház tízezer beteg állatot ke­zelt. Ennek fele sebészeti, fele pedig belgyógyászati kezelés volt. Ebben az évben november 24-ig már majd­nem háromezer beteg állatot kezel­tek, s a beteg állatok többsége há­rom-négy nappal előbb gyógyult meg, mint amennyi gyógyulásukra szánva volt. Az állatkórház dolgozói ez év­ben már egész nap szolgálatot tar­tanak, hogy minél több beteg állatot gyógyíthassanak meg. kezelt fennállása óta állatkórház Az állatkórház jó munkáját sok szép példa igazolja: Kellner Márton igödrekeresztúri­ gazda lova patájá­nak például harmadrészét levágta az eke. Súlyos pataműtéten esett át, de a kórház lelkiismeretes orvosai meg­gyógyították a beteg állatot, és a gazda ma már dolgozhat vele. Ber­­náth István kadarkúti dolgozó pa­raszt lova gazkórikás volt, s az állat­orvos vágóhídra javasolta. Amikor a gazda Kaposvárra, a vágóhídra akar­ta szállítani az állatot, útközben be­tért vele az áVatkórházba, hogy hát­ha lehet még a lovon segíteni. kórházban gyors beavatkozással si­­­került megmenteni a gazda lovát. Friss János visnyeszéplaki gazda lo­vának homloküregtörése volt. Ezt is meggyógyították. De még számtalan hasonló súlyos esetben segítettek és adták vissza az állatok egészségét. 73$ Tanácsaink és begyűjtési hivatalaink gyors ütemben számolják fel a hátralékokat A tanácsok és begyűjtési hivatalok egyik legfontosabb feladata most: a beadási hátralékok felszámolása, a tervek teljesítése, túlteljesítése. A begyűjtést még mindig hátráltatja, hogy a tanácsok többsége a hátra­lékosok elszámoltatására nem fordít kell­ő gondot. Az elmúlt két napban is csak kevés hátralékossal­ teljesít­­tették a beadási kötel­ezetttséget. A siófoki járásban a hátralékosok 1,7, a fonyódi járásban 1,9 százalékát számoltatták el, noha ennél többre futotta volna a begyűjtési apparátus erejéből. Legtöbb elszámoltatás volt az utóbbi két napon a csüngöd já­rásban, ahol a hátralékosok 11,8 szá­zalékát számoltatták el. A fő felada­t tehát: meggyorsítani az elszámolta­tás ütemét. A járások sorrendje az elszámoltatások szerint: Járás: Százalék: Begyűjt. 6. vez.: Tanácselnök: 1. csurgói 11,» Horváth Gyű­gy Vörös Gábor 2. tabi 6,3 Kovács István Tengerdi Imre 3. barcsi 4,2 Siszler István Mátyás József 4. marcali Sifter Jenő Kula József h. 5. nagyatádi 2,4 Borbándi Ambrus Sasvári Ferenc 6. kaposvári 2,2 Balassa Tibor Sári Sándor 7. fonyódi 1,9 Győrei József Király Ferenc 8. siófoki 1,7 Gajdos László Nagy Lajos Ne csak ígérgessék, adják is meg a segítséget a marcali járási szervek a bizei új termelőszövetkezetnek A bizei Uj Barázda Termelőszövet­kezet tagjai, mint megtudták, hogy »megyei elvtársak« érkeztek, pilla­natok alatt összeszaladtak. Nagyon sok a mondanivalójuk. Négy hónapja alakult meg az Új Barázda 17 taggal,­­s az azóta elért eredményeik miatt nem kell szé­gyenkezniük. A körülbelül 100 hold földön kívül más egyedük sem volt az új szövetkezetbelieknek. Ma már jól jövedelmező kis fűrésztelepük és darálójuk van. A négyhónapos kö­zös munka eredménye a négy tinó, — melyeket már le is szerződtettek hizlalás­ra —, a négy ló, az öt anya­koca, a hét hízóinak való süldő és a hat anyajuh is. Mindezt pillanatok alatt eldicsekszik. De hamarosan megtudjuk, hogy panaszuk is van. A felettes szervek, elsősorban a já­rási pártbizottság és a járási tanács segítségét hiányolják. A tsz tagjai­ban bár megvan az akarat, a nagy munkakedv, de még tapasztalatla­nok. Halastavat akarnak létesíteni még a tavasszal, ehhez a megfelelő terület is megvan, csak ki kellene tisztí­tani, felszerelést és hal ivadékot beszerezni. Az illetékes szervek ígér­tek is 130 000 forint kölcsönt. Az ígéretnél többet azonban még nem kapott a tsz. Hiába hívják a járás vezetőit, azok messze elkerülik őket. Ha pedig ők mennek a járási hiva­talokba, azonnali ügyintézés helyett órákig várakoztatják őket. Hegedűs elvtárs a járási mezőgazdasági osz­tályról megígérte, hogy kimegy hoz­zájuk gyakorlati segítséget adni, de még a mai napig is hiába várják. A falu népe érdeklődéssel figyeli a tsz munkáját. Sikerüktől függ nagyrészt, hogy jövőre az egész fa­lu áttér-e a közös gazdálkodásra. A járási szervek ahelyett, hogy se­gítséget adnának, elhanyagolják kö­telességüket. A tagok­­ ennek ellenére lelkesen dolgoznak, a vetést már elvégezték, s most hozzákezdenek a halastó ki­tisztításához. Öntözéses ko­nyhakerté­­szetet is létesítenek saját erejük­ből. Meg akarják mutatni, hogy kö­zös erővel milyen nagy munkára ké­pesek. Ők ehhez csak okos tanácso­kat és gyors ügyintézést kérnek a járás vezetőitől. A járás vezetői ne hagyják magára a fiatal termelőszö­vetkezetet. Segítsék mindent erővel, mert ez kötelességük. lói vizsgáztak a nagykorpádi új tsz-ek vezetői és tagjai A nagykorpádi termelőszövetkeze­tek teljesítették vetéstervüket, idő­ben földbe tették a kenyérgabona magját. A betakarítási munkálatok­kal is végeztek. A burgonyát, a ta­karmányrépát prizmákba földelték A tagok most a kukoricaszárvágás­­sal igyekeznek. Ezt folyamatosan, ahogyan a szekerek behordják, azon­nal silózzák. Az őszi vetések, az őszi árpa és a rozs szépen megerő­södtek. A kései­­ búzavetések még gyengék, de minden remény megvan arra, hogy a hótakaró alatt majd megerősödnek. Az új termelőszövet­kezeti tagok örömmel és büszkén né­zegetik vetéseiket, amelyek olyan szépek, hogy még a régi termelőszö­vetkezet tagjai is elismeréssel be­szélnek róla. Az új termelőszövetkezetek vezetői ezen az őszön, az első közös munka megszervezésénél, a vetésnél bebi­zonyították, ho­gy képesek jól irá­nyítani termelőszövetkezetüket és a tagok szorgalmas, egyetértő munká­jával közösen erőteljesen hal­adnak előre a szebb, boldogabb paraszti élet felé vezető úton. Bajor Lajos levelező, Nagykorpád. Zárszámadó közgyűlésre készül a bolhói Ságvári TSZ tagsága A bo­lhói Ságvári TSZ a megye élenjáró termelőszövetkezetei közé tartozik. Tagjai időben földbe tették a kenyérgabonát, vetéstervüket túl­teljesítették. Most a takarmányrépa szedésével és a­­ kukoricaszár vágá­sával igyekeznek, hogy még a hava­zás beállta előtt betakaríthas­sák ezeket az értékes takarmányokat. Nagy izgalommal készül a tagság a zárszámadásra. Szombaton tart­ják meg a zárszámadó közgyűlést, és amint az előjelek mutatják, idén is megelégedetten mennek haza a ta­gok a közgyűlésről. 15—20—25 ezer forint készpénzre számít egy-egy tsz-tag a munkaegységek után, s a természetbeni részesedés is kitesz ugyanannyit. Szorgalmasan dolgoznak tehát, jól élnek a Ságvári TSZ tagj­ai. Kész Imre brigádvezető idén vett házat magának múlt évi jövedelméből Jandrák István még csak ebben az évben lépett a közösbe, de máris hozzáfogott egy családi ház építésé­hez. A termelőszövetkezet 5000 fo­rint előleget adott az építkezéshez. Az­ öreg Jandrók bácsi igen meg­elégedetten beszél új életéről, s azt mondogatja, hogy bárcsak előbb hallgatott volna Balatinc sógorra, aki már régóta tagja a Ságvárnak. A tsz eredményei iránti nagy érdek­lődés azt mutatja, hogy a zárszám­adás után sokan fogják követni Jandrók bácsi példáját. Sági József levelező. Nézzenek el hozzánk zárszámadás után A somogytarnócai termelőszövetkezet joggal viseli a Szorgalom ne­vet, mert a tagság apraja-nagyja valóban a legnagyobb szorgalommal dolgozik egész éven át a közösben. Időben elvetették a 135 hold kenyér­gabonát, s gyorsan betakarították a I­apásokat is. Most a zárszámadásra készülnek. Azt tervezik, hogy az állam iránti kötelezettség teljesítésén kívül összes adósságukat rendezik. Megtehetik, mert gazdag termésük­ből bőven futja. Nagy segítséget adott a tsz-nek az MSZT által küldött szovjet szakkönyvek tanulmányozása. A szövetkezet tagjai nagyszerű eredményeikkel bebizonyították az egyéni gazdáknak, hogy közösen sokkal jobban boldogulnak. Az­­ egyéni gazdák is kíváncsian várják a zárszámadást, hogy megláthassák, milyen osztalék jut a tagoknak. Boros Imre például, aki 3 tagú családjával dol­gozik a közösben, a 657 munkaegység után 35 mázsa kenyérgabonát, 13 mázsa kukoricát, 30 mázsa burgonyát és több mint 7000 forint készpénzt kap. Hasonló jövedelemre számít a szövetkezet minden tagja. 9 tsz-csa­­lád épít idén új házat magának. Én és a szövetkezet tagjai azt tanácsolják a kívülállóknak, nézzenek el zárszámadás után a tsz-tagok portájára, tekintsék meg a padlást, szek­rényt, kamrát. Meggyőződhetnek majd arról, hogy a közösben végzett jó munka meghozza gazdag gyümölcsét. , Rózsa József, MSZT járási titkár, levelező. Szerkesztőségünk postájából Szeretnénk, ha elszállítanák a gabonát a párt- és Még a DISZ-helyiségből nagy gabonabetakarítás idején a szükség úgy hozta, hogy igénybe vették községünkben, Ando­­cso­n a párt- és DISZ-helyiséget, va­lamint a kocsmát és a mozit is. An­nak idején megértettük, hogy erre szükség van, azt azonban nem ért­jük, hogy miért nem szállítják mo­st már e helyiségekből a gabo­el­lát, amikor erre megvolna a leh­ető­­ség. Még furcsább az, hogy a kocs­ma- és mozihelyiségeit kiürítették, a párthelyiiségből, DISZ-helyiségből el­lenben eszük ágában sincs elszállíta­ni a gabonát. Már hónapok óta, hol itt, hol ott tartjuk a taggyűléseket, a DISZ-Gata’ok pedig úgyszólván ki vannak rekesztve az utcára. Kérjük a Terményforga­lmi Válla­latot, sürgősen intézkedjék a helyi­ségek kiürítésében, ne akadályozzák ezzel munkánkat. Kromek Pál, Ambocs. EGY HOLD, VAGY KÉT HOLD a Régi panaszom az, amellyel most Somogyi Néplaphoz fordulok. Kénytelen vagyok, hogy a sajtón ke­resztül hívjam fel az illetékesek fi­gyelmét arra a bürokráciára, amely ügyem körül forog. Két helyen va­gyok adómegbízott és a tavasszal egy hold tartaléktöldet vettem kisha­­szonb­érbe. A beadási kötelezettséget egy hízott sertéssel teljesítettem, bár csak felére volt szükség. Gondoltam, hogy a­­ tanács valakit betársít, s ak­kor a fél disznóért szép összeget ka­pok. Amikor érdeklődtem a beadási áron felüli összeg után, azt mondták a tanácson, hogy két hold föld bér­­letem van, azután pedig kell az egész disznó. A gazda lajstromban való­ba­n két hold haszonbérlet van. Én azonban csak egyet műveltem. Panaszomat meg sem hallgatták, pe­dig a ’mezőgazdasági előadó is iga­zolta, hogy egy hold­ termését taka­rítottam­­ be. A járási begyűjtési hi­vatalhoz is hiába fordultam számmal, még csak válaszra pana­sem méltattak. Magam is tudom, mit jelent az, ha a dolgozóknak nem intézik el ügyes­bajos dolgait, ezért a Somogyi Nép­lapom keresztül mondok bírálatot az illetékesek munkájára, és kérem, hogy végre számolják fel a bürokrá­ciát, intézzék el ügyemet Viszmeg István, Kéthely. Egy jogos kívánság a Kaposvári Sütőipari Vállalattól Panasszal fordulok a Somogyi Néplaphoz, hogy bírálja meg a ka­posvári pékeket, mert az utóbbi na­pokban sületten, ragacsos kenyeret sütöttek. P­­áadásul akkora krumpli­­darabok ékeskedtek a kenyér­ben, hogy nyugodtan levest főzhettem volna be­lük. Több asszonytársam­mal­­ együtt tiltakoztunk a rossz mi­nőség miatt a Honvéd utcai kenyér­üzletben, ahol a kenyeret vásárol­tuk, s ott azt mondták, hogy a pékek az okai ennek. Én tudom, hogy tud­nak­­ a kaposvári pékek jó kenyeret is sütni, csak gondosabb, lelkiisme­­retesebb munkát kell végezniük. Úgy süssék meg a kenyeret, hogy az ehe­tő legyen, a burgonyát pedig törjék össze jól, ne találjon az ember ben­ne ragacsos krumplidarabokat. Mészáros Ferencné, Kaposvár. A kálmáncsai MNDSZ-asszonyok A a Télapó-ünnepségre készülnek kálmáncsai MNDSZ-szervezet lelkes asszonyai Fichter Gyulánné tit­kár irányításával nagy szorgalom­mal készülnek a Télapó-ünnepségre. A községi óvoda 30 kis lakóját ven­dégelik meg december 6-án, nekik készítenek esténként kedves kis ajándékokat. Azt tervezik az asszo­nyok, hogy Télapó ünnepén az uzsonna- és az ajéndékkáosztás után gyermek­bált rendeznek, ahol a kis­gyermekek vidám­an tölthetik el délutánt és sok kellemes, felejthetet­­­len emlékkel térn­ek majd haza. Pakolt Vilmos kálmáncsai levelező

Next