Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-19 / 167. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP ^17ét süldőlegény üldögél a Színház-parkban, olyan 14—15 évesek. Legénytoll serked már orruk alatt. Lázas izgalommal olvasnak valamiféle könyvet, ketten egyet. Egyenként cserélik egymás kezéből a fakó sárgára olvasott lapokat. Észre sem veszik, mikor melléjük telepszem a padra, az izgalmas lapokba.Belekukkantok *— Uram! A késemért jöttem. — Hol hagyta? — Valami matrózban. — Akkor megvan a kés! — Hol? — A hátamban ...« íme, «Piszkos Fred, a kapitány« él még. Elrestellkedik bennem a könyvtáros, meg a pedagógus is. Eszembe jutnak Montesquieu szavai: «Aki rossz könyvet olvas, olyan, mint a rossz társaságban élő ember«, aztán Móricz Zsigmond figyelmeztető sorai: »A könyv az ember életére elhatározó befolyást gyakorol. Éppen ezért gyermekek számára csak a legnemesebb és legbölcsebb íróknak volna szabad írni.« pedig Piszkos Fred szülőatyja, MárP. Howard, igazi nevén Rejtő Jenő semmi esetre sem sorolható ezek közé az írók közé. Természetesen szóba elegyedek a fiúkkal. Látom, hogy nem szívesen szakítják félbe az olvasást. Mégis megtudom, hogy nem tagjai az Ifjúsági Könyvtárnak, sem az iskolai könyvtárnak. «Minek? Van az apunak annyi jó könyve, hogy öt évig sem olvasom ki.« Úgy hiszem, nem árt szólni egyszer az apuknak, anyáknak, de a nevelőknek, könyvtárosoknak és minden művelődésügy területén dolgozónak sem arról a rontásról, amit a ponyva, a szennyirodalom végezhet és végez még ma is a fiatal lelkekben. A ponyvairodalom nálunk az első világháborút követő időszak adománya. Ekkor zúdult hazánkba a rémtörténetek, gyilkosságok, detektívtörténetek szennyes áradata. Azóta hívja a köznyelv a minden irodalmi igényt nélkülöző fércműveket ponyvának. E műfaj termékeit az angolok nevezték el a legtalálóbban «Penny-Dreadful«-nak, azaz filléres borzalomnak. Ennek a műfajnak semmi köze a nemes hagyományú, régi magyar, ponyván árult könyvekhez. A romlott ponyvának nincsenek hagyományai, még tiszteletreméltó hagyományai, kevésbé Apja az íróiparosok pénzhajszája, vagy éppen pénzszűke volt, anyja pedig a kapitalista üzleti, kiadói haszonkeresés. Jóízlésű ember nem veszi kézbe, vagy hamarosan elhajítja, tehát kialakult ízlésű olvasóra ponyva nem veszélyes. Annál veszedelmesebb a félművelt emberre és az ifjúságra, akiknek ítélete bizonytalan, akiknél a könyv nem a tudásvágy kielégítésének, a nemes gyönyörködésnek eszköze, hanem hasznos, vagy haszontalan időtöltés. A féktelen csapongásra hajlamos fiatal fantáziát tévutakra vihetik a A kártékony könyvek ponyvairodalom rikító termékei: «Mendoza, a vérszomjas tigris«, «Hullivan, a cselszövő«, «Harc az aranykeselyűkkel«, «A tébolyda titka«. Ezek az izgató írások károsan foglalkoztatják a képzeletet, elvonják a figyelmet a tanulástól, munkától, de teremnek más gyümölcsöket is. A kalandor, rabló és tolvaj romantika sok fiatalt segített rossz utakra, a hazug, szirupos, szerelmi romantika sok fiatal leányt vitt lépre. A szennyirodalom az élet igazi szépsége helyett az erőszak, a kaland varázsát csillogtatja a kritikában olvasó előtt és csak egy lépés, hogy az útkereső, életelveiben még ingadozó és sokszor magára hagyott fiatal a dolgos, becsületes élet helyett fantasztikus kalandokra vágyakozzék. A ponyvafertőzésnek is része volt abban, hogy sok fiatalunk sodródott az októberi napok lázában ismeretlen részek, kalandok, majd a keserűség, magány és meghasonlottság világába. Nem szabad végül figyelmen kívül hagynunk azokat a károkat sem, melyeket a szennyirodalom a gyilkosságok és rémségek sűrített izgalmaival a fejlődő fiatalok érzékeny idegzetében okozhat. A rendelkezésünkre álló, nem teljes katalógusanyag szerint a két világháború közötti időszakban Magyarországon mintegy 10—11000 ponyvamű jelent meg, körülbelül 220 millió példányban. Ez annyit jelent, hogy a Horthy-rendszer művelődéspolitikája minden személyre, beleértve a csecsemőket is, 22 db ponyvát juttatott. Ebben a számban még nem is szerepelnek a két pengőnél drágább ponyvairodalmi termékek. A 220 millió fércművet Horthyék valósággal elrekesztették a tömeg számára a jó irodalomhoz, az élet mélyebb megértéséhez vezető utat, s így a ponyvadömpingnek is része lehetett a második világháborús korosztály egy részének erkölcsi és világnézeti félrecsúszásában. j Mi az orvosság? Első tanácsként -L”-1 elfogadhatjuk Ovidius figyelmeztetését: »Nitmur in vetirtum!« A tiltott kívánatos. Tehát az adminisztratív megoldások önmagukban nem célravezetők. Az iskola, a könyvtár, a népművelő munkások és a szülők közös nevelő tevékenysége hozhat csak eredményt. Éppen ez teszi nehézzé a feladat megoldását, mert a ponyvák többsége a szülők könyvtárából való és a legtöbb szülő nem is talál semmi kivetnivalót a ponyvában, sőt, néha büszkélkedve mulat gyermeke ponyvaszülte harciasságán és kalandhajhászásán. »Én is olvastam bumbum regényeket, mégis derék ember lett belőlem« — hangzik legtöbbször a szülői álláspont. Szerencsére igaz is, hogy nem lett mindenkiből gengszter, aki Nick Cartert olvasott. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy nem mindenki reagál azonosan ugyanolyan befolyásokra. Sokan arra hivatkoznak, hogy a könnyű ponyva pihentet, kikapcsolódást jelent, ponyva valóban pihentet, mert elaltatja az ember egészséges és természetes érdeklődését az élet reális dolgai iránt, fellegjáróvá, álmodozóvá, cinikussá, közömbössé teszi állandó olvasóját. Az igazi segítség az ízlésbeli tisztaság. Nevelni, tanítani kell az embereket a szép, a költői megértésére és magukba fogadására, fogékonnyá kell tenni az ifjúságot az igazi művészet iránt, mert csak a kiművelt ízlés teszi ellenállóvá a szennyirodalom bacilusaival szemben. Az igazi megoldás az irodalmi ízlés pedagógiai kiformálása, ami tagadhatatlanul folyik is és folyjék még fokozottabban a jövőben is. A széleskörű könyvtári szervező munka is a ponyva elleni harc fegyvere. Mennél több tagja van könyvtárainknak, akár állami, akár iskolai, vagy üzemi könyvtárnak, annál kevesebb hódolója lesz a zugirodalomnak. Vízváron például — ahol a népkönyvtár igen népszerű az ifjúság körében — maga az ifjúság határozta el, hogy összeszedi a ponyvát a faluban, és röviddel utána 80 kötet ponyvát adtak át a fiatalok irodalom tanáruknak, a népkönyvtár kezelőjének. Természetesen a legjobb fegyvertárs a ponyva elleni harcban az irodalmi értékű, érdekes, jó könyv. Ahol ponyvaláz üti fel fejét a fiatalság körében, ott leghelyesebb, ha a könyvtár megerősíti kalandos regényállományát és ezeket a könyveket adja a könyvtáros a ponyvaolvasók kezébe. Igen ám, de ezen a ponton ágaskodik a könyvtárosok elé a legsúlyosabb nehézség: a falusi könyvtárak nem kielégítő ellátottsága. Az állami költségvetési keretek által nyújtott lehetőségeket túlhaladták már az igények, viszont a legtöbb helyen megoldásként csak az állami sültgalambot várják a társadalmi, illetve helyi erőkből történő megoldások helyett. A népes és forgalmas könyvtárak, a dúsan megrakott könyvesboltok ne feledtessék velünk, hogy a szellemi küzdelem végállomása még messze van. Ne feledkezzünk el arról, hogy több mint 200 millió ponyvát nehéz feladat kivonni a forgalomból és mérgüket még tízezrek szívják magukba. Komoly felvilágosító tevékenység vár még nevelőkre azoknak a szülőknek kö rében, akik még nem ismerik a szennyirodalom rontó erejét, akik még nem ismerik el a ponyva lélek- és ízlésromboló hatását. Könyvtárosaink, népművelési munkásaink, nevelők, szülők tegyenek meg mindent, hogy eltűnjék a ponyva az olvasók kezéből. KELLNER BÉLA — Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy lapunk technikai akadályok miatt, szombaton jelenik meg hat oldal terjedelemben. — Balatonlellén ad hangversenyt ma este 9 órai kezdettel a hazánkban is kedvelt világhírű francia sanzonénekesnő, Luderme Boyer. Hangversenyének címe: Párizs énekel. Rácz György konferál, közreműködik a 12 tagú Melódia együttes. Tettenérték Tóth Sándor vései lakost, aki már hosszabb idő óta foglalkozott iparigazolvány nélkül motorkerékpárok és kerékpárok javításával, természetesen anyagi ellenszolgáltatásért. A rendőrség megindította ellene a bűnvádi eljárást. Vörös Csillag: Karneváli éjszaka. 5, 7 és 9 órakor. Szabad Ifjúság: Álruhában az ellenség között. 5, 7 és 9 órakor. Dózsa Kertmozi: Mágnás Miska: Vidám, zenés, magyar filmvígjáték. Este 9 órakor. Rippl-Rónai Múzeum: Pécsi Képzőművészek Kiállítása. Nyitva 10— 11-ig. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsönzés és olvasótermi szolgálat 9—11 óráig és 13—19 óráig. Ifjúsági Könyvtár: Könyvkölcsönzés 9—11-ig és 18—18 óráig. — A betegszállítás korszerűsítése terén ismét nagy lépést tettünk előre. Az Országos Mentőszolgálat három betegszállító repülőgépet állított forgalomba. Természetesen a légi úton történő betegszállítás csak indokolt esetben történik, ha gyors orvosi beavatkozást igénylő betegről van szó, ha a beteget az ország valamelyik távoli részéről kell a fővárosba szállítani. — Jól fizet a borsmenta. Hosszú kísérlet után a Gyógynövényforgalmi Vállalat megkezdte a borsmenta mezőgazdasági kultúrákba fogott termeltetését. Az idén ezer holdon termelik eredményesen egyéni gazdák és gyógynövénybe emelő szakcsoportok. A napokban megkezdték a vágatást. A becslés szerint a termelők egy holdról 10—15 ezer forint értékű termést tudnak betakarítani. — Újra gyártják a Lábasi-féle ekéket. A Törökszentmiklósi gépgyár elhatározta, hogy a több mint egy évtizede nem gyártott, de annak idején nagyon kedvelt Lábasiféle ekéket újra készíteni kezdik. Az első harmincas sorozatot már szétküldték a termelőszövetkezeteknek. — Szerdán, július 17-én búcsúztatta a Kommunista Ifjúsági Szövetség Megyei Bizottsága a megye VIT küldötteit. — Strandtolvajok: K. Géza 11, S. Gyula és S. Lajos 14 éves tanulók a kaposvári Széchenyi-strandon június 15-én az öltözőből ellopták Szabó Géza kaposvári lakos karóráját. A tolvajok leleplezése után az óra visszakerült tulajdonosához. A három kiskorú ellen az eljárás folyamatban van. Fonyód központjában négyszobás, modern villa eladó, egy szoba, mellékheyységgel azonnal elfoglalható. Magyar Hirdető, Kaposvár.________________(37023) Balatonléban bekerített 250 négyszögöl házhely, termő gyümölcsfákkal eladó. Bálint Ferenc, Balatonszemes, Fő u. 29. _______ (552) Egyszobás házamat olcsón, eladnám. Kertész u. 44. sürgősen (37027) Elköltözés miatt eladó 200-as Zündapp motorkerékpár, üzembiztos, hegesztő felszerelés. Csepelhez csapágyak, gyermek sportkocsi, lakatos kéziszerszámok, menetvágók, fúrók. Megtekinthető f. hó 21-én. Zsedényi, Törökkoppány. (546) 125-ös teleszkópos eladó. Matisa, Iga!, Csepel sürgősen (547) Megbízásból eladó príma női varrógép Szabó műszerésznél, Kaposvár, Berzsenyi u. 30. (548) Export 125-ös Csepel eladó. Ma egres, Kossuth L. u. 6. 49) Altix fényképezőgép eladó. 23-45. Telefon: (551) Eladó 2 szobás családi ház, mely azonnal beköltözhető. Kaposvár, Szent László u. 6. Érdeklődni ugyanott. (529) Három szoba, előszoba, összkomfortos, modern ház beköltözhetőséggel eladó. Beloiannisz (Németh István) u. 50. _________________ ____ (37024) Somogyjádon Pánger Józsefnél eladó vitatípusú ház. 2 szoba, konyha, spejz, előszoba, veranda. Főútvonal mentjén, vasútállomás 2 perc és 6,5 kat. hold szántó. (527) Egy családi ház eladó. Cím: özv. Hunvald Sándorné, Lengyeltóti,________(537) Szakképzett női szabókat, illetve szabónőket azonnal alkalmaz a Mértékutáni Vegyesruházati V. Május 1 u. 29. ____________________________________(37019) Tangazdaság Szarkaváron belépésre traktorost felvesz. azonnali (538) Építkezésből megmaradt 1 db új, komplett ablak. 110x130-as eladó. Lenin u. 11. (37020) Egy db villanymotor 4,5 HP, kapcsolókkal eladó. Mezőcsokonya, Kossuth L. u. 21. (550) Péntek, 1957. július 19. AZ AKARAT EMBERE A falusi dolgozók spartakiádjának országos döntőjén a Népstadion edzőpályáján egy sárgamezes, nyurga fiatalember nyargalt a nyolcszázas futók élén. A szakvezetők egyike, aki figyelte a versenyzőket, négyszáz méter után odakiáltott a fiúnak: »Fiam, a kezeddel is húzzál«. Akkor ugyanis ez a vezető még nem tudta, hogy Závecz Imrének — mert hisz róla van szó — tizenkét éve nincsen keze. Még 1945-ben történt. A tízéves háromfai parasztgyerek, Závecz Imre épp úgy, mint többi hasonló társai, egyre inkább gondtalanul kezdett játszadozni a háromfai utcákon, a mezőn, s a környező erdőkben. Mit tudott ő az életből. Legfeljebb annyit,amit szüleitől hallott, hogy vége a háborúnak, és hogy jó dolog békében élni. Amikor egyik nap játék közben a mezőn valami számára ismeretlen dolgot talált, nagy kíváncsiságga kezdte forgatni kezében a vélt játékszert. Dehogy gondolt arra, hogy a halált osztogató fegyverek egyike jutott a kezébe. Egyszer csak elsötétült előtte a világ, s jó pár nap múlva a kórházban tért eszméletre. Ki sem látszott a kötésekből. Homályosan emlékezett arra a robbanásra, amelyik leszakította mindkét kezét. Ekkor veszítette el egyik szemét is és lett .Az arca forradásos a sok-sok gránátszilánktól. Csak lassan, nagyon lassan kezdett benne visszatérni az életösztön és ebben az időben csak sírt, sírt és sírt. — Nem lesz belőle sohasem ember — Jutott el a füléhez is a falubeliek megállapítása azidőtájt, amikor pedig már járni is tudott. Amikor ezt meghallotta, újból felszakadt a seb, amely már-már kezdett behegedni. Újból előtörtek a könnyek, de csak azért, hogy még szilárdabban érlelődjék meg benne az elhatározás, hogy igenis ember lesz Závecz Imréből. — Megmutatom, hogy ember válik belőlem — mondta önmagának újra meg újra. Persze, ezt könnyebb volt mondani, mint megvalósítani. Ha a karjai helyén fityegő csonkokra tekintett, akkor eszmélt csak rá, hogy mire is vállalkozik tulajdonképpen. De nem adta fel a reményt, sőt azt is elhatározta, hogy sportolni fog. A Háromfai Gépállomáson, ahol portásként dolgozott, először le akarták beszélni, csakhogy nem volt senkinek sem bátorsága az egyre makacskodó Imrének szemébe mondani az igazságot, hogy kezek nélkül nem lehet sportolni. De Závecz nem is hitte volna el. Ebben az időben olvasott ugyanis Maresz évről, az egy igaz emberről, aki lábak nélkül visszaült a pilótaülésbe. — Ha annak sikerült, akkor nekem miért ne sikerülne? — mondotta, amikor naponta rendszeresen edzést tartott. Ugyanis ekkor már eldöntötte, hogy futó lesz. Egy-kettőre kitűnt, hogy Závecz fürge lábai gyorsabbak, mint a háromfas legényeké. Persze, még amikor 1952-ben a falusi dolgozók spartakiádján elsőként haladt át a futáskor a célon, nem hitte senki sem, hogy Závecz Imréből valaha aktív sportoló lesz. Azaz valaki hitte. Maga Závecz, aki mindennap, a nyári hőségben épp úgy, mint télvíz idején rótta szorgalmasan a kilométereket a barcsi országúton. Amikor edzés közben felfellépett nála a fáradtság jele, akkor mindig eszébe ötlött fogadása. Imre, mutasd meg, hogy teljes értékű ember vagy — biztatta saját magát, s ilyenkor mindig úgy érezte, hogy eltűnik a fáradtság. Így vált megszokott dologgá Závecznél a napi három-, öt-, majd később a tízkilométeres futás. Ahogyan ügyesedett a teste az atlétikában, úgy tért vissza életereje a polgári életben is. Már írni is tudott csonka kezével. A munkahelyén megbecsülték, szerették és sajnálták, amikor Barcsra távozott, de nem álltak útjába, mert úgy látták, Barcson méginkább hódolhat Závecz kedvenc sportjának, az atlétikának. Valóban, Barcson még nagyobb távlatok nyílottak meg Závecz Imre, az atléta előtt. Még megyei válogatott is lett és nem egyízben értékes pontot szerzett Somogynak a megyék közötti pontversenyben. Ahol látták, mindenütt ámulatba estek az emberek csodálatos, valóban emberfeletti teljesítménye miatt. Ebben az esztendőben a falusi dolgozók spartakiádjának versenykiírása lehetőséget nyújtott Závecznak, Traktor versenyzőjének, hogy ott legyen a falusi sportolók nagy ünnepén, a spartakiádon. Az országos döntőn való szereplése közismert. A nyolcszázon első lett, élete legjobb időeredményét futotta. 1500-on második helyezést ért el, mert a rekkenő hőség és az előző napi nyolcszáz sokat kivett belőle. Íme, így fest Závecz Imrének, a legeredményesebben szerepelt falusi sportolónak rövid sportpályafutása. Valóságos kisregénybe illő történet, ahol a hős a szürke hétköznapok egyik egyszerű, de pompás alakja. Az élet mostoha volt hozzá, de ő a sporton keresztül megtalálta a visszavezető utat. Sokan nem bíztak benne. Azt hitték, hogy a társadalom megtűrtje lett csupán. Závecz Imre határtalan akaraterejével élő cáfolatot adott a kétkedőknek. Ember lett belőle az életben és kiváló sportember a sportpályán. Napi élete és a sport eggyé forrott. Tudja, hogy a sport emberformáló ereje segítette őt oda jutni, ahova került, a Népstadion győzelmi emelvényére. Most újabb kitüntetés vár rá, minden bizonnyal ott lehet majd a falusi sportolók nemzetközi találkozóján Varsóban. Úgy mondja, ez a legszebb ajándék lehet életében, amit elérhet. Mi viszont azt mondjuk, ha valóban eljut Varsóba, megérdemli. Senki nem szolgál rá jobban a kiküldetésre, mint Závecz Imre, az akarat embere. — Kovács — Itt a kedvezményes (villám) átigazolási lista A Magyar Labdarúgó Szövetség I—II-es számú bizottsága lassan befejezi munkáját. Az igazoló bizottságok ezideig Somogy megye területén az alábbi labdarúgó átigazolásokat hagyták jóvá: Czár László Ordacsehi SK-ból Balatonboglárhoz, Keszi József Háromfai Traktorból, Tóth László Somogyszobi Vasutasból, Selmeczi István Szombathelyi Haladásból a Nagyatádi Kinizsibe. Kiss Pál József Keszthelyi MÁV- ból a Csökölyi SK-ba. Bán Tibor a Göllei SK-ból a Gázlói Kinizsibe. Bertalan Sándor a Gázlói Kinizsiből a Nagyberki SK-ba, Kemény Mihály az Attalai SK-ból, Klusz István a Hévízi Bástyából a Taszári Honvédba, Rapp Imre a Paksi Kinizsiből, Szerecz János a Bp. 22. ITSK-ból, Barna Ferenc a Budafoki EMTE-ből, Simon Miklós a Kadarkúti SK-ból, Ács Árpád a Budapesti VSC-ből, Tóth Tibor a Kaposvári Dózsából a Kaposvári Kinizsibe, Egres László Balatonboglárról, Zsoldos László és Jutasi Róbert Kaposvári Kinizsiből, Szvath Károly a a Kaposvári Textilesből, Czeczeli Károly a Barcsi VSC-ből, Benedek Róbert a Kaposvári Hunyadi Vasutasból, Darvas Árpád a ból a Kaposvári MTE-be.Fonyódi SKTihanyi László a II. sz. ITSK-ból. Horváth János a Bp. Előréből, Kutas József Gödöllőből a K. Vasutashoz. Májer György a Kaposvári MTE- ből a Barcsi VSC-be. Kovács Károly a K. Vasutasból Balatonnagyberekhez. Rab József a K. Vasutasból Mensőcsokonyára. Rácz János Inotáról Berzencére. Gyulai József a K. Téglagyárból a Kaposvári Postáshoz. Kozma György Csurgóról a Berzencei SK-ba léphet. Szörényi, Ralovich és Bodosi szerepelt legeredményesebben a MEDOSZ atlétikai bajnokságán A Kaposvári Hunyadi Vasutas atlétái Budapesten a MEDOSZ szakmai atlétikai bajnokságán vettek részt. A kaposvári versenyzők közül legeredményesebben Szörényi szerepelt, aki a női 400 méteres síkfutásban 67.3 másodperces eredményével első lett. Második hely jutott a két magasugrónak. A női magasugrásban ugyanis Ralovich 145 cm-es ugrásával a második helyre került. Az első helyezett Halászi (Székkutas) ugyancsak 145 cm-t ugrott. Hasonlóképp második lett Bodosi Mihály is a férfi magasugrók versenyében 175 cm-es eredménnyel. A győztes Egyed (Gyula) szintén 175 cm-t ugrott. Asztaliteniszezők! Egyelőre Továbbra is dúl az asztalitenisz frontion a szivacs-ügy. Anglia után már ez NSZK-ban és Ausztriában is betiltották az asztaliteniszezőknél a szivacsos ülő használatát. Nálunk a MOATSZ közvéleménykutatást rendezett a sportkörök és alszövetségek között ebben a kérdésben. Az eredmény: a nagy többség gumiütő mellett foglalt állást, s elvetette az eddigi gyakorlatot, amely szerint bármilyen ütővel játszhat a versenyző. A szövetség még hivatalosan nem döntött ebben az ügyben. A többség véleménye azonban az, hogy amíg a nemzetközi szövetség engedélyezi a szivacsos ütő használatát — tekintettel a szivaccsal játszó élversenyzőinkre (Bérezik, Gubonyi, Gyetvai, Kerekesné, Mossóczy stb.) — Magyarországon nem tiltják azt. A legutóbbi tanácsülésen ugyancsak közvéleménykutatás alapján elvetették azt a javaslatot, hogy a bajnokságban részvevő sportkörök ne négyes hanem ötös csapatokkal induljanak. Ugyanaz marad tehát a helyzet, mint a most befejeződött félfordulós bajnokságban nem tilos a szivacsos ütő volt. Négy fővel minden mérkőzést végigjátszanak a versenyzők. Megállapodtak abban is, hogy a helyezéseket játszmaarány dönti el. A kiesés és felajutás szempontjából egyenlő pontszám esetén azonban újra kell játszani a mérkőzést. Az KB II-ben egyébként megmarad a hatcsoportos férfi és a nagycsoportos női bajnokság. A tanács most úgy határozott, hogy a félfordulós bajnokság után az NB II-ből nincs kieső. A megyei bajnokságok győztesei pedig osztályozó nélkül kerülnek fel az NB II-be. Somogyi Néplap Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Az MSZMP Megyei Intéző Bizottsága. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. sz. Telefon: 15-10. 15-11. Kiadóhivatal: Latinka Sándor u. 4. Telefon: 15-16. Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat Noomrláért felel: László über.