Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

grifcAG PROLETÁRJA«. EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS .LAPJA XV. évfolyam, 27. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Szombat, 1958. február 1. Mai számunk tartalmából: A Magyar Sajtó Napján Tudomány — technika EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR A háborús készülődések ellen tiltakoznak a magyar dolgozók Az Országos Béketanács nap nap után levelek és táviratok özönét kapja az ország min­den részéből. Ezekben a váro­sok és falvak dolgozói, béke­­gyűlések részvevői fejezik ki egyetértésüket a moszkvai bé­kekiáltvánnyal és tiltakoznak az imperialisták háborús ké­szülődései, elsősorban a nukle­áris fegyverekkel folytatott kísérletek ellen. Szelevény község tanácsa így ír: »­Az emberiség életének vé­delme, a munkával termelt ja­vak és a természeti kincsek védelme érdekében tiltakozunk a háborús készülődések ellen­«. A mélyfúró berendezések gyá­rának dolgozói a Béke Világ­tanácshoz intézett levelükben kérik, hogy a világtanács kö­vetelje az ENSZ-től a legma­gasabb színtű értekezlet mi­előbbi megtartását a Szovjet­unió békejavaslata alapján. Hammarskjöld ENSZ főtitkár­hoz intézett levelükben megis­métlik ezt a kívánságukat és követelik, hogy az ENSZ, hiva­tásához híven azon dolgozzék, hogy a világon rend és béke le­gyen. »Elég volt a háború borzalmaiból és az atomhisz­­tériából« — írják. A leszerelés mellett az atom­támaszpontok és a nukleáris kísérletek ellen foglaltak ál­lást Szolnok város asszonyai, a mátravidéki erőmű dolgozói. Sümeg, Felsőpetény, Diósjenő, Jászkisér községek lakosai, a fonyódi nőtanács, a szőkehal­mi szülői munkaközösség. Különösen élesen tiltakoz­nak a dolgozók a nyugatnémet atomrakéta kilövőhelyek léte­sítésének terve ellen, amint azt a bicskei járási népfront nagygyűlése, a tiszafüredi er­­­dészet dolgozói, a mezőt­ri és karancskeszi békegyű­lés részvevői hangoztatták távira­tukban. Vidám élet a jeges Balatonon A tartós hideg meghozta a Balaton téli örömeit. A jég vastagsága eléri a negyven centimétert, amelyen már biztonságosabban lehet kor­csolyázni, fakutyázni, avagy jégvitorlázni. A SZOT balatonlellei üdü­lőjében 120 vendég tölti sza­badságát sok kellemes téli szó­rakozási lehetőséggel ,jobb sikere ilyenkor a L­egna­ka­­­agyott Balatonnak van, ame­lyen sokan korcsolyáznak ,kutyáznak. A vendégek kö­­s­zött többen most látják éle­tükben először a Balatont, Vlár­ Rudolf művezető Deb­recenből jött el két heti üdü­lésre és most vidáman fa­­kutyázik Csülök László vásá­­rosnaményi könyvtárossal, aki ugyancsak most élvezi először életében a magyar tenger szépségeit. A jeges szórakozáson kívül az üdülő kultúrf­elelő­se gon­doskodik a keszthelyi kirám dudásról, farsangi jelmezes bálról, de a jól könyvtár is kellemes felszerelt szóra­kozást nyújt. Februárban már működik a népi ellenőrzés területi bizottsága A közeljövőben sorra kerülő megyei tanácsülésen első na­pirendi pontként szerepel majd a népi ellenőrzési megyei bi­zottság felállítása. Ez alkalommal az ügyészség beszámolót tart a törvényesség­ről, a társadalmi tulajdon vé­delméről és a népi ellenőrzés jelentőségéről. Ezután aztán sor a kilenc tagú kerül népi ellenőrzési bizottság megvá­lasztására. Február közepén Somogyban már megkezdi működését a megyei népi ellenőrzési bizott­ság. 300 vagon jég az állami gazdaságok jégvermében Megyénk 13 állami gazdasá­gában igyekeznek kihasználni a jelenlegi fagyos időt. Teljes erővel hozzáláttak a jégter­meléshez. A gazdaságokban lévő halas­tavakon és nagyobb folyókban található jég is a vermekbe kerül, hogy nyáron tejhűtéshez és egyéb célra fel tudják majd használni. A Balatonújhelyi Állami Gazdaság saját szükségletén fe­lül a balatonmenti üdülők ré­szére 8—10 vagonnyi jeget ter­mel. A somogy megyei állami gazdaságokban 300 vagon je­get vágnak és raknak az elő­készített vermekbe. A Kaposvári Baromfikeltető Állomás befejezte a vérvizsgálatot A Kaposvári Baromfikeltető Állomás dolgozói szor­­igalmasan készülődnek az idei naposcsibe keltetésre. Ja­nuár 28-án fejezték be a körzetükhöz tartozó hét község: Osztopán, Büssü, Kazsok és a többi falu baromfiállomá­nyai között a vérvizsgálatot. 37 ezer tífuszmentes vér-és fajtiszta baromfi tojását gyűjtik majd össze, hogy február 12-én induló keltetéshez 80 000 tojást berakhassanak a gépekbe. Farsangi „PÖTTYÖS BÁLOK“ Somogyban A répáspusztai Első ötéves­­ kívül még Alsóbogoton, Terv­ész jól sikerült farsangi bált rendezett. A jelmezes est­re meghívták a falu valamen­­­nyi egyéni parasztcsaládját, akik szívesen tettek eleget a kedves meghívásnak és reg­gelig együtt táncoltak, szóra­koztak a termelőszövetkezeti tagokkal. Vasárnap ugyancsak Répás­pusztán rendezik a hagyomá­nyos »pöttyös bált«, melyre ismét meghívják az egyénie­ket. A farsangi est érdekessé­ge, hogy minden asszonynak és leánynak kötelező a pöt­­­työs labbak kendő-viselet. A fiata­piros-fehér pettyeset, míg az öregebbek kék-fehér pettyes kendőt kötnek ezen az estén a fejükre. Somogyban nagy divat a »pöttyös-bál«. Az idei far­sangvasárnapon Répáspusztán Osz­topánban, Göllében és még mintegy 59 helyen tartanak ilyen mulatságot. 5020 nyúl került tavaly puskavégre A nyúlvadászati idény befejeztével a vadászok is számot vetnek: mit vé­geztek tavaly, eredményes volt-e az esztendő. A va­dász számára kétségkívül a gazdag zsákmány a fon­tos, de ezenkívül arra is kí­váncsi, szaporodott-e az állomány, nem pusztítot­ták-e mértéken felül. A vadásztársaságok elké­szítették statisztikájukat s megállapítható, hogy 1957-ben 5020 nyúl került pus­kavégre. A zsákmányból 1600 darabot állami piacon értékesítettek, a többit sa­ját maguk felélték. A va­dásztársaságok csupán­­ a múlt esztendő második fe­lében 3823 ragadozót lőt­tek ki. Ebben a legjobb teljesítményt a barcsi va­dásztársaság nyújtotta, több mint 1180 duvadot pusztítottak el. TeV*vr»VTWTVVTTTTTVVTTTVTTVT?WrTYTrr?V'rrrVVTTTYWVTWTVVVVTVTTTTTTVYTVTTTVTTV»TVVTM'TTTTrrVTTTTTTTTTVT( Fáradhatatlanul harcolunk a békéért Mintegy hatszáz részvevője volt csütörtökön este a Béke Szálló nagytermében meg­tartott nagygyűlésnek, melyet a Magyar Szovjet Baráti Tár­saság és a Béketanács ren­dezett. A megjelenítők érdek­lődéssel hallgatták Szakasits Árpád elvtársnak, az MSZBT országos elnöksége tagjának előadását, aki a Szovjetunió­ban tett utazásainak élményei­ről számolt be. — Először 1946-ban jártam a szovjet­országban, akkor sok­tízezer négyzetkilométeren ke­resztül rombadőlt falvak, vá­rosok jelezték a második vi­lágháború pusztító útját. Mennyire más képek fogadtak legutóbb, amikor 1957. novem­ber 7-én részt vehettem­­ a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségein. Nehéz volt Moszkvára rá­ismernem. Ha­talmas felhőkarcolók, új vá­rosrészek bizonyították, a Szovjetunió az elmúlt hogy tíz esztendő alatt mily hatalmasat lépett előre a fejlődés útján. Bennünket magyarokat kü­lönös szeretettel fogadtak a szovjet elvtársak, mint az­ olyan testvéri szokás­ai, aki nemrég gyógyult fogad­fel súlyos betegségéből Hisztte nagyon beteg volt az ország 1958 októberének pusztításaitól. Ismételten azt kellett lát­nom, hogy hatalmas, erős nóf­i szovjet nép. Küldöttségünk­re­ jártam Moszkva üzemed­ben, könyvtárakban, kultúr* házakban, színházakban. I»S* tam dolgozni a szovjet em­bereket és láttam kultúrszirtp­­jukat. Jártam Leningrád ut­cáin, ahol ma is él az orosz művészet nagyjainak szertel­éne. Sokfelé jártam és sokféle: láthattam, meggyőződhettem a­ szovjet nép fejlődéséről, tech­nikájának előrehaladottságá­ról, mégis mindenütt, egysze­rűséggel, szerénységgel talál­koztam. Volt alkalmam szélgetni a szovjet emberek­kel Ezek a beszélgetések ismétel­ten meggyőztek arról, hogy a szovjet nép békében akar él­ni, erősödni. Hozzájuk hason­­lóan békét akarnak a szocife­­lista tábor országainak né­pei is, sőt egyre hangosabbak­­és egyre többször adnak han­­­got békevágyuknak az imperop­alista államok elnyomott dol­gozói is. Ezért kell nekünk is harcolni a­ béke ügye asselfét, fáradhatatlanul, mert az em­beriséget fenyegető szörnyűsé­ges harmadik világháborút csak így háríthatjuk el — mon­datta többek között Szaka sír­­elvtára. Az előadást báród m­egbe­szélés követte, ahol Szakasits Árpád elvtárs vezetésével Magyar Szovjet Baráti Társa­­­­ság Somogy megyei elnöksége és a Béketanács néhány tagjai kicserélték tapasztalataikat és­ megbeszélték az MSZBT előtt illő feladatokat. ... Kovács Lőrincz balaton­­boglári gazdálkodó udvarán emberek szoronganak. Az MTH üdülőből idesereglett gazdasá­gi felügyelők — akik a téli program tanfolyamán vesznek részt — kíváncsian hallgatják dr. Bíró Gyula professzor »bí­rálatát«. Az idős professzor nagy szakértelemmel vizsgálja a kocsi végéhez kötött tehenet. — Na, hány pontos lehet a Bimbó? — teszi fel a kérdést. A vélemények megoszlanak. — A fajta jelleg nem hagy kívánnivalót, megérdemli az öt pontot — mondja ki a vég­ső szót alapos vizsgálódás után dr. Bíró Gyula. — Ellenben a szervezeti szilárdsággal már baj van. — Majd odalép a te­hén fejéhez, s kezét végigfut­tatja a Bimbó szarván. — Egy, kettő, három, egyet kiha­gyott, de miért nem lett bor­jú — töpreng, majd sorolja tovább —, négy, öt... — Valóban nem nevelt utó­dot évről évre a tehén, de azt nem tudják megállapítani, miért? — szól közbe titokza­tosan a gazda. — Csak eltaláljuk — véle­kednek többen, bízva a pro­fesszor ismereteiben. — Ne is próbálkozzanak megmondom én — nevet föl Kovács Lőrinc. — Egyszeriben nem akartam, hogy borjazzon a Bimbó, mert abban az idő­ben nem érte meg felnevelni az utódokat. Ez az igazság! — Mindenki derül Kovács Lő­rinc mondásán. — Nem tudhattuk, hogy »gazda­bajról« van szó — ereszti el a mondatot valaki... Folyik tovább a bírálat. — öreg a tehén — mondja a professzor —, van már éves is. Szervezeti szilárdsá­g­­gára adhatunk 8 pontot... A küllemét, termelési és te­nyésztési értékét mérlegelve 76 pontot kapott a Bimbó. Lukács István Szegfűje, melyet később kötöttek a sze­kérhez, csak 67 pontosnak bi­zonyult ... Visszafelé menet csoportok­ba verődve vitatkoznak a me­zőgazdasági felügyelők, közre­fogva a neves professzort is. — Hasznos volt ez a minta­bírá­lat, akárcsak a professzor dél­előtti előadása — így lehetne egy mondatban kifejezni az egybegyűltek véleményét. * « * Hogy miről hallottak és hal­lanak előadást a mezőgazda­­sági felügyelők a tanfolyamon, azt megtudjuk Csapó Sándor tanfolyamvezetőtől. — Itt van, tessék! — s már­is az érdeklődő előtt fekszik az előadások ütemterve. Csak néhányat közülük. Az MSZMP agrártézisei, irányelvek a me­zőgazdasági termelés fejleszté­sére, a tsz-mozgalom időszerű problémái, állattenyésztés, ál­­lategészségügy, a községi gaz­dasági felügyelők hatásköre, növénytermelési feladatok vég­rehajtása és még jó néhány téma. Mind-mind hasznos és jó segítség a munkához, ha a tanfolyamon hallottakat gyü­­mölcsöztetik is a felügyelők. * * « Adjuk át a szót a részvevők­nek: — A szétfolyó munka nem vezethet eredményre. Szükség volt erre a tanfolyamra már csak­ arért is, hogy összehan­goljuk a községi felügyelők munkáját — nyilatkozik Laki Béla. — Vannak köztünk egészen fiatal szakmabeliek, akik nem­rég hagyták el az iskolát — érthetően —, nem annyira ta­pasztaltak, mint az idősebb gazdasági felügyelők... Itt mód van a törvények, rendel­kezések tanulmányozására, fel­vetheti bárki problémáit és választ is kap rá, legyen az ta­lajjavítással, állattenyésztés­sel, vagy akármi mással kap­csolatos kérdés. Többen pa­naszkodnak amiatt — folytat­ja Laki Béla —, hogy egyes tanácsok nem rendelik meg a Mezőgazdasági Értesítőt, pe­dig ez szinte nélkülözhetetlen a mindennapi munkában. — Azt is meg lehetne írni — szól közbe az egyik felügye­lő —, hogy az FM Növényter­melési Főigazgatóság vezetője, dr. Soós Gábor elvtárs is ellá­togat hozzánk. Ugyanis végle­gesítik a mezőgazdasági fel­ügyelők szabályzatát, meghall­gatva a mi véleményünket is. A kaposvári járás küldöttei tesznek majd javaslatot... — Többek között... ? — Kérjük, hogy azokban a községekben, ahol van terme­lőszövetkezet és ,a birtok meg­haladja a 400 holdat, ott al­kalmazzanak agronómust. — A másik? — Miért nem kaphatnak a gazdasági felügyelők a peda­gógusokhoz és tanácselnökök­höz hasonlóan egy-egy hold il­letményföldet? Mi is megérde­meljük — hangzik jobbról is, balról is a méltatlankodás. — Az egy hold bizonyos értelem­ben »m­intaparcella« is lehetne — szól egy hang. — Példát szolgáltathatnánk a parasztok­nak, hogyan kell jó kukoricát termelni. A felügyelők hálótermében egyre élénkebbé válik a han­gulat. Szinte egy ágy köré cso­portosul a 15—20 ember. Néhányan panaszolják, hogy a tanácselnök vagy titkár csu­pán az »akta-munka« alapján értékeli a felügyelőket. — Mi nem mehetünk be pontosan nyolcra az irodába, nem hagy­hatjuk magára a parasztot, ha éppen az utcán szólít meg bennünket — érvel egyikük. — Előfordul, hogy egész délután, sőt van olyan nap, hogy egy­általán nem tartózkodunk falak között. Azonban ez nem a ok arra, hogy azt mondják: »ma nem csináltak semmit«. * * * A megye egyik legnagyobb községének, Nagybajomnak a felügyelője Tarr György. Hogy vélekedik ő a tanulásról? — Saját tapasztalatomból beszélek. Ott voltam Pesten az egyik mezőgazdasági kiállítá­son. Sok szemléltető filmet lát­tam a talajjavításról... Haza­érve munkához fogtam. Két és fél hold (savanyú) homokos ta­­lajt lemeszeztem ... Gabonából — bár még nem volt tökéletes a kísérlet — 150—160 kilóval termett több holdanként a ja­vított talajon... Az eredmény révén a gazdákat — kezdet­ben még apám is makacsko­­dott — sikerült rávenni hasznosra. Mintegy 2800 má­­­zsa mészkőport használt fel 22 termelő. — Van elég ebből a javító­­szerből? — Amennyi kell, méghozzá ingyen — válaszol Laki Béla. — Sőt, ha 10 km-nél mes­­­szebb szállítja a gazda, akikor még némi térítést is kap a szállításért. — És mégse? ... — Sokan még nem hisznek, meg kell győzni az embereket — folytatja Tarr György. — És ez nem könnyű ... De a fá­radozásnak van eredménye is. Tavasszal már 120 gazda ja­vítja mész- és tőzeg­tartalmú műtrágyával a földjét Nagyba­jomban. No meg a legelőn is k­lsabb lesz a fő, mert mintegy 300 holdat javítunk ebben az évben. A Pesten látottakat így hasznosítottam, de ez a tanfo­lyam még többet jelent az iga­zán jobbra törekvőknek. Még a tapasztaltabb gazdasági fel­ügyelők is találtak megszívlel­ni valót. Főleg az itt bemuta­tott filmeknek tulajdonítunk nagy jelentőséget s jó lenne, ha minél gyakrabban láthatná­nak otthon a parasztok is ilyen témájú filmeket —- fejezi nyilatkozatát Tarr György,de * * * — Úttörő jellege is van en­nek a tanfolyamnak — mondja Mátrai József so*iogyszobi fel­ügyelő. — Főleg a fiatalokon* hasznos, szakmai és igazgató* sí értelemben egyaránt. — így van ez — bizonyítja, a görgetegi Bútor Ferenc, ata nemrég hagyta ott az iskolája — Lehet és kell is tanulni A párt agrártéziseinek gyakorla*« ti megvalósítása, az emberek* kel való helyes bánásmód és egy sor szakmai kérdés vitatása nagy segítség a feladó»«­­tok eredményes megoldásáh­­oz* Hallottunk a tanfolyamom vegyszeres gyomirtásról, bor.ján nevelésről, takarmányozásról. stb. Ha a tanultakat napi mun­kánk során átadjuk a párásé* toknak, akkor nem vedt hiába** való ez a fejtágítás. » * * Már előbb szóltunk arról hogy dr. Bíró Gyula profesz* szót is tartott­ előadást a hall_ gatóknak. Vendégként érke* zett megyénkbe, sok helyen, megfordult, s egyre osztogatta hallgatóinak a tudomány ki»* cseit. Mit tapasztalt, mit látott körútján, s mi a vélemény a megyénk állattenyésztéséről'. Erre a kérdésre a következő­ket mondta a professzor: — Mindig szívesen jöttem és jövök Somogyba, ez szinte üdülésnek számít. Barátságo­­sak, őszinték és okosak itt az emberek. És még egy: egy­ütt dolgozik a vezetőség a vezetői­tekkel. Állattenyésztéséről hí­­resek a somogyiak. És nem vita nélkül. Számos és jó szakéra« berrel dicsekedhetik a megyei Nem idegenkedik az újtól sem, 3 megragad minden lehetősé» get az értékes hasznosítására. Érdeklődnek az emberek. Ezt tapasztaltam és ez csak orvé»» hetes — mondja dr. Biró Gyuu­la professzor. QCbeUia Strnm Megindósialó téli prognoti^^j MOZAIKOK EGY TANFOLYAMRÓL

Next