Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-11 / 187. szám
P' MOOYI SPIT Ap Hatmillió forint a jövő évi beruházásokra (Tudósítónktól.) Még messze az év vége, még javában folynak a tsz-ekben az építkezések, de a nagyatádi járásban már elkészítették az 1960-as évi beruházási terveket. Az elmúlt hetekben a járás 23 termelőszövetkezetében közgyűléseken, megbeszéléseken vitatták meg a jövő évi terveket. Különösen nagyok lesznek a feladatok az építkezési, gépvásárlási és beruházások terén.talajjavítási A jövő évben hatmillió 300 ezer forint értékben építkeznek és vásárolnak gépeket az idei 5 millió forinttal szemben a járás tsz-ei. Ebből a pénzből 500 szarvasijának, 1200 sertésnek, era- juhnak tudnak korszerű férőhelyet biztosítani. Ebből az összegből készül el kb. 2000 köbméternyi sdlógödör, 25 kh. dohánytermés tárolására halmas pajta is. Gépek sárlására szövetkezeteink millió forintot fordítanak ját erőből. Teherautót, tort, pótkocsit vásárolnak. Több mint egymillió forintért vesznek munkagépeket, alvása-1 Ze- Méltó módon ünnepük alkotmányunkat (Tudósítónktól.) Csurgón és a járás valamennyi községében méltóan kívánják megünnepelni alkotmányunk törvénybe iktatásának tizedik évfordulóját. A járás több községében már az előestén megrendezik az ünnepséget a különböző tömegszervezetek közreműködésével. A KISZ- és az úttörőtervezetek adnak műsort. Csurgón az ünnep reggelét zenés ébresztővel köszöntik. Kora délelőtt térzenével szórakoztatják a lakosságot. Délután a sportpályán ünnepi sportműsort rendeznek. Az ünnepély este ß órakor kezdődik a járási művelődési házban. Az ünnepi aktus alatt a három csurgói tsz új kenyeret ad át község három üzemének, ők pedig megfelelő terméküket adják cserébe a munkás-paraszt szövetség szimbólumaként. Az ünnepélyt táncmulatság követi. &&iti&yy,ixáw&L fet elitjeik július 28-án v. b.ülést tartottak a községben. Ezen elsősorban augusztus 20-a előkészületeiről esett szó. A párta KISZ, valamint a tömegszervezetek képviselői megbeszélték, milyen is legyen az ünnepség. Elhatározták, hogy augusztus 20-án három 1919-es somogyvári veteránt tüntetnek ki a Tanácsköztársaság emlékéremmel: id. Gresa Imre, Hegyi Ferenc és Simon József érdemeit jutalmazzák az alkotmány ünnepén. * * * Augusztus 11-én, ma ismét lesz v. b.-ülés. Napirendi pontjai közt szerepel a községi tanács közeljövőben megtartandó ülésének tervezeteit az egészségügyi feladatokról szóló beszámoló; a malom munkájának értékelése; a búzaföldadó szorgalmazása és egyéb feladatok ismertetése. A tanácsülésen az iskolai oktatás helyzetéről beszél az iskola igazgatója, a lakosság ellátásáról pedig a földművesszövetkezet elnöke. Későbbi terv, hogyy a szeptemberi tanácsülésen az őszi munkák végrehajtását és a gyógypedagógiai intézet munkáját vizsgálják meg. ... Teljes erővel folyik a cséplés. Harminc vagon gabonát már elcsépeltek, még körülbelül hetven vagonra számítanak. Az adófizetés folyamatosan halad. A III. negyedévben már 180 000 forint adót fizettek be a gazdáik »'▼TTYTYYTTTYYfTTTYTYYYYTTTYYTYTTYY'rYYYYTYTfYYTTTYTTTYYTTrYTYT' Szendrei Antal zselickislaki gazda saját tejfölöző gépével helyettesíti a csarnok munkáját. Egyetlen tehene után napi 25—30 liter tejet fölöz. NAGY BÁCSI, A NYUGDÍJAS TSZ-TAQ (Tudósítónktól.) A szabási Győzelem Tsz kovácsműhelyében dolgozgat, segédkezik Nagy Károly díjas termelőszövetkezeti nyugtag. A háta mögött hagyott 71 esztendő és a 8 éves szövetkezeti tagság után méltán érdemelte meg a nyugdíjat. Nagy fcrcsi a felszabadulás előtt uradalmi kovács volt báró Talián bélaházi birtokán. Nehéz volt a megélhetésük, bizony sokat kellett ütni-verni a vasat, hogy héttagú családjának meglegyen a betevő falatja, lányai, fiai azóta felnőttek. Imre fia, aki került szakmunkásként, Pestre már az esti egyetemet is elvégezte, mérnök lett. Büszke is rá az édesapja. Egy fia kereskedő, egy pedig gépállomási dolgozó. Az egyik lánya Bohonyére ment férjhez, a másik a Győzelem Tsz könyvelője. Mindegyiknek megvan a tisztességes megélhetése, jó keresete. Gyermekei támogatnák Károly bácsit, de amint mondja, nem szorul már segítségre. Feleségével együtt szépen éldegélnek a nyugdíjból, no meg a munkaegység után a természetbeni járandóságból. Mert Nagy bácsi évente száz munkaegységet is szerez. Meg sem tudna lenni munka nélkül. Idén már 70 munkaegysége van. Az őszi osztásig biztosan meg lesz a száz. Nagy Károly nyugdíjas osztag még jó erőben van, jó egészségnek örvend. Sorsával megelégedett, s azt mondja, ha még egyszer kellene határoznia, újra a termelőszövetkezetet választaná. s Kedd, 1959. augusztus 11« 1 Gondolatok megyénk állattenyésztéséről Irta: SZIRMAI JENŐ Somogy megye állattenyésztő és állattartó megye. Kiváló tenyészállataink országos hírnevet szereztek megyének. Különösen a Kaposa völgye, a Koppány völgye és Porrog vidéke hozzáértő parasztjai ezreinek szorgalmas munkáját, hozzáértését dicsérik az elért eredmények. Megyénkben ez év tavaszán új helyzet teremtődött. 32 ezer parasztcsalád mintegy 320 000 kat. hold földdel a szocialista gazdálkodás útját választotta. Ha ehhez hozzászámítjuk az akkor Somogy megye mezőgazdasági területének mintegy 65, állami gazdaságok és vállalatok kezelésében lévő földeket,68 százaléka a szektorhoz tartozik.szocialista Ez a helyzet kedvező lehetőséget biztosít az állattenyésztés fejlesztéséhez, ahhoz, hogy megfelelő tenyészállatokat, több tejet és húst bocsássunk a népgazdaság rendelkezésére. A lehetőségekhez tartozik, hogy megfelelő törzsállományokat gyorsabban tudunk kialakítani, hogy az állategészségügy terén mérföldes léptekkel tudunk előbbre jutni, s ez állattenyésztésben és hizlalásban a tudomány révén eddig elért eredményeket a szakemberek segítségével hasznosíthatjuk. A lehetőségek mellett azonban látni kell a ma már világosan jelentkező némely veszélyt is. Melyek az állatállományunk fejlesztésében már most, vagy a közeljövőben adódó problémák? 1956 óta még a hagyományos állattenyésztő községekben is indokolatlanul előtérbe került a szarvasmarha hizlalása, ez pedig a tenyésztés rovására megy. Az állathizlalásban túlzott előnyben részesül a szarvasmarha a sertéssel szemben, s ez veszélyezteti a sertéshús-ellátást. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek közül még többnek nincs megfelelő férőhelye, takarmánya, több helyen hiányzik a hozzáértő ember is. Mindez olyan tényező, amely lassítja a közös állatállomány megteremtését. Több egyéni parasztgazdaságban — különösen a marcali járás északi felében és a kaposvári járás Osztopán környéki vidékén — termelési bizonytalanság mutatkozik: nem foglalkoznak megfelelően állattenyésztéssel, »szabadulni« akarnak az állatoktól. Ez a nézet helytelen, hiszen ha az egyéni gazda belép a termelőszövetkezetbe, azonnal megkapja a bevitt állatokért járó összeget. A megnövekedett feladatokhoz több jól képzett szakemberre volna szükség — főleg állatorvosra és állattenyésztőre —, elsősorban olyanokra, akik értenek a nagyüzemi állattenyésztéshez. Ebben azonban hiány mutatkozik. A veszélyek azonban elháríthatók, és az okos, állattenyésztéshez értő, állatokat szerető parasztemberek, tízezreire, a szakemberekre támaszkodva eredményes harcot tudunk folytatni a téves nézetek és a helytelen gyakorlat ellen. A termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok a Kormány gazdaságpolitikájában nyújtott lehetőségek, a közös gazdaságok, ezen túlmenően a nagyüzem adta lehetőségek megfelelő felhasználásával fel tudják lendíteni a megye állattenyésztését. Somogy megyében az a legfontosabb, hogy a szarvasmarha és a sertés tenyésztésére megfelelő gondot fordítsunk, így elláthatjuk a megyét megfelelő tenyészanyaggal, segítséget nyújhatunk más megyéknek is, és megteremthetjük a biztos alapot a hizlalásra. Felvetődik a kérdés: milyen irányban javasoljuk fejleszteni az állatállományt, és milyen fajtákat tenyésszünk? A legnagyobb gondot — a megye adottságaiból kiindulva — a szarvasmarha tenyésztésre fordítsuk. A szarvasmarlehetőséget a megfelelő hízómarhák beállításához, ezenkívül a sertéstenyésztés és növénytermelés hozamának fokozásához is. A fajtajelleget tekintve a szakemberek — helyesen — a magyartarka tehenet javasolják tenyészteni, mert jó tejelő, és húshozamra is megfelelő. Egyes helyeken — mint pl. Gölte környékén — helyesnek tarjuk a szimmentáli vagy a magyartarka és a szimmentáli keresztezéséből származó egyedek továbbtenyésztését. A másik fontos állatfaj sertés. A sertés nagyon szappara állat. Ha ügyesen gazdálkodunk, sok pénzt hoz, és gyorsan megtérül a tenyésztésére fordított költség. Fajtajelleg szerint az egész megyében — pár község kivételével, őrtilos — fehérhússertést mint javasolunk. Őrtiloson és a hozzá hasonló községekben a mangalica tenyésztése a célszerűbb. Érdemes-e állatok tenyésztésével foglalkozni? Egyértelműen kel megmondani, hogy igen, érdemes. Mind a termelőszövetkezetnek, mind az egyénileg dolgozó parasztnak érdemes, mert kifizetődik. Lássunk egy-két példát ennek bizonyítására. A szarvasmarha tenyésztéssel kapcsolatosan: javasoljuk, hogy törzskönyveztessék az állatokat, mert így nagyobb bevételhez jutnak. Pl.: a 86 pontos, 5500 kg-os tejtermelésű tehenet vagy annak vemhes üsző utódát kg-ként 19,20 forintért veszik át. Ez azt jelenti, hogy egy 600 kg-os és az említett minőségi követelményeknek megfelelő állatért a tenyésztő 11 520 forintot kap. De nemcsak a törzskönyvezett, hanem a nem törzskönyvezett szarvasmarhákat is érdemes tenyésztésbe beállítani, mert ez is kifizetődő. Például egy nem törzskönyvezett 600 kilós szarvasmarháért — a minőségtől függően — 8—9 ezer forintot kap a tenyésztő. Ugyanilyen súlyú hízómarháért viszont ennél 2—3 ezer forinttal kevesebbet fizet a vállalat. A termelőszövetkezeteknek a nőivarú állatok mellett érdemes és kifizetődő bikaborjút is tenyésztésre felnevelni. Egy 18 hónapos és a követelményeknek megfelelő bikáért ugyanis 20 000 forintot is kaphat a tsz, viszont ha vágóra szerződik, a legjobb esetben is 7-8 ezer forintért adhatja át állatát. Milyen következtetésre jutunk tehát? Arra, hogy feltétlenül törekedjünk a szarvasmarha tenyésztésének fokozására, és minél több tenyésztési egyedet állítsunk elő. Ugyanez vonatkozik a sertésre is. A törzskönyvezett elit kocák származékait kilónként 24—32 forintért lehet eladni, a kanokat 30—35 forintért. Tehát a hízott sertések árának kétszerese jár a tenyészanyagért. De nemcsak az elit kocákat érdemes bebúgatni, hanem feltétlenül szükség van a nem törzskönyvezettek tenyésztésbe állítására is. Sokkal kifizetődőbb ugyanis, ha a tsz saját maga állít elő süldőket, mintha azokat vásárolná, mert egyrészt olcsóbb, másrészt kisebb a veszélye annak, hogy elhullanak a süldők, harmadrészt megfelelően tudják falkásítani, és így magasabb árat kapnak értük. A fentieken kívül fontos tenyésztés azért is, mert egész a mezőgazdaságunkat, szocialista alapra helyezzük. Az ősszel ismét folytatjuk a tsz-szervezést, és nem kétséges — hogyan a tavasszal láttuk —, most is a parasztok ezrei fogják választani a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját. A tapasztalatok szerint az újonnan alakult termelőszövetkezeti községek nem adnak el sem szarvasmarhát, sem sertést más szövetkezeteknek, mert ezekre a közös állatállomány megteremtéséhez nekik is szükségük van. Ezért minden szövetkezet már most gondoskodjék arról, hogy ne máshonnan vásárolt állatokból, hanem saját erőből szarvasmarháról, akár sertésvállalat Ilyen esetben mindenről van szó. Ez biztosítja ez új büntetés nélkül felbontja a termelőszövetkezetek gazdaság szerződést, és megalapozását, a már működő tesz-ek további erősödését. Javasoljuk továbbá, hogy az állatforgalmi vállalatai kössenek szerződés a választott borjúk,a, és ezek közül bizonyító idő mután ki tudják választani a tenyésztésre alkalmas egyedikét, a többit pedig z állattenyésztéssel szorosan összefügg a tűztalás. A szarvasmarha hizlalás jövedelmezőségét nem kell külön hangsúlyozni, ezt naneten TMS hizlalák termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó paraszt tapasztalatból tudja. Más a helyzet viszont a sertéshizlalásnál. Némely termelőszövetkezetben olyan helytelen nézet uralkodik, hogy nem , .. , ,, , ... kifizetődő sertést hizlalni lehet a palába beállított ala- Kinze.oao sertést hizlalni. Petek ke,üj lili Vagy ha A sertéseket illetően: a közelben fellelhető elit kocákat ti" ami segítséggel vásárolják, fel, vagy máshonnan szerezzenek be törzsálományt. Javasoljuk, hogy a nem elit kocákat, de a külömre szép kocasüldőteremtse elő a tenyészanyagokat és általuk a hizlaláshoz szerződésileg, nem kell mód van rá, a kötén’-ra vásárolják meg, és búgassák be őket. Javaroltuk tehát, hogy a szarvasmarhánál és a sertésnél egyaránt a tényé'? legfontosabb, mert ez :ztés a hiztKÍt-Hríyo löt ?nek tartjuk, hogy alig a jobb szövetkezetek mint a barcsi, répási stb. — példája mutatja, hogy igenis érdemes. Egy évben három csoportot meg lehet hizlalni, így a befektetett összeg gyorsan megtérül. A termelőszövetkezetek nagyüzemi felárat is kapnak. Ha 50 db-nél többre szór la a )ővő hítóanyagot fsződnek, a rendelet értelmében kilónként 1,50 forint mennyi*ségi felárhoz jutnak. , , szükséges fszónelyek megie- A sertéshizlalás gazdaságos rémtétekor elsősorban sajátságát egy példával szeretném erejükre támaszkodjanak bizonyítani. Egy tsz beállított tsz-ek. A lényeg az, hogy mi a “’1 db’ gyenként 35 kg súlyúnél kevesbb anyagi eszköz süldőt, összsúlyuk 1525 kg ráfordítórával kapjunk megfe * volt. A süldőkért — 14,50 felelő férőhelyeket. Ehhez a párt fontos kilónkénti árat számít és a kormányzat is ad segítsé- TM ~ 21 ® 112’1 ° forintot fizetget. Ez évben állami erőből telt. A hizlalás és tartás, ta- több mint 50 milló forintot kormanyozás /te 712,55 forintba költöttünk új istállók épitése- Számítsunk hozzá még re, illetve átalakításokra. A pupo forintot különböző vész- A szarvasmarhaistállók mellett elégre. Az összes ráfordítása a sertétfiaztatókra és hzlali.A dal fonatában 77 625.05 dákra is gondot kel fordítani, , ^ értékesítéskor az át-és a legegyszerűbb megoldása , lagsing lio kg tehát az 55 hí kát kell választani. Erre a cég 6 összsúlya 6050 kg. Az eladásra nem kastélyok kellenek, hanem sertésfiaztatók. sz ár kilónként 17 forint, így összesen 102 850 forint a bevétel. Ha ebből kivonjuk az összes ráfordítást, akkor hizlalási nyereségként 25 224,95 forint mutatkozik. Ez a példa is bizonyítja, hoz A tenyésztéshez és hizlalásmegfelelő van szükségük a takarmányra termelő szövetkezeteknek, nehogy egyálhogy érdemes“ a term^szövete dalúvá váljék a takarmányod?on “ terMés kezeteknek hizlalni Nem vétet fából’ «^“takarmányból, ar7 jelen, hogy a répáspuszti Eteö ^ ígérkezik kukoricából ötéves Terv Tsz 1000 sertést javasoljuk hogy nagy gondot állított be hizlalásra | fordítsanak a közös állatállovmény szükségletét fedező :\tafol-i-ot-a.. TMelosz^vetkezetben kormány biztosiására. A mint „történjék haegységenként tervezett ■ J a tf^ lekötött süldő- mennyiségnél többet ne ossza- 70 kg kötnak ki, mert az káros lehet a szövetkezet közös gazdálkodására, ennélfogva a termelőszövetkezeti tagok jövedelmére is. Az állattenyésztés és hizlalás akkor lehet eredményes, ha tül van, és a tagnak nincs takarmánya: átvegyék vagy ne. Javaslatunk, hogy a .tsz vegye át, mérlegelje te, de hizlalásra hagyja ott a tagnál, és adjon rá takarmányt, egyezzenek meg úgy, hogy 1 mázsa takar- „ , . .. . ,, mányért 20 kg súlyt hizlal rá. megfelelő gondozókat válasz- Miért ezt javasoljuk. Mert ha ^unk ^ ^ jószágot ne bízzak akárkire, hanem azokra, akik értenek az állatokhoz, és szeretik azokat. Ezenkívül helyes beállítani állattenyésztő szakembereket. Javasoljuk, hogy az állatgondozókat tegyék anyagilag is érdekeltté az állattenyésztés és hizlalás nagyobb eredményeinek elérésemegmozgatunk ilyen súlyú süldőket, nagy a súlyveszteség, másrészt pedig kimarják egymást a falkából. A kisebb súlyú sertéseknél pedig azt javasoljuk, hogy a termelőszövetkezet vegye át. Az egyénileg dolgozó parasztnak javasoljuk, hogy kössön szerződést ben. (Prémium és egyéb soraz Állatforgalmi Vállalattal, és mában egyaránt.) Igaz, hogy a egyénileg adja te akkor is ha legjobban lefoglalt ember az „ ,,___., „ I állattenyésztő, de ő a legjobbelép a termelőszövetkezetbe. I ban kereső is A barcsi vörös A tenyésztésnek és a hizla CsiHagbsm akad olyan állatlásnak a termelőszövet- gondozó, aki több mint 30 ezer , 1 forintot keres évenként. Tehát keretekben négy napfeltétele érdemes az állatok mellett van: megfelelő állatállomány dolgozni, kifizetődő az mind a férőhely, takarmány, és jól tsz-tagnak, mind a termelőképzett állatgondozó. Ha ezek szövetkezetnek a feltételek megvannak, akkor Megyénkben nagyok a lehea tenyésztés és hizlalás a tér tőségok a szövetkezeti állattea remesztés és szintes a ternyésztés fellendítésére. A műemelőszövetkezet jövedelmének ha kezdetén vagyunk még, jelentős részét biztosítja. Miből teremtsék meg most kell megteremteni a következő évek alapját az állattenyésztésben és hizlalásban tsz-ek a közös állatállományt? egyaránt. Biztos vagyok abban. A szarvasmarhatenyésztés hogy a termelőszövetkezeti faalapját a bevitt állatok képezik. Ezeket felül kell vizsgáliuk a szakemberek segítségével, a párt- és az állami szervi és osztályozni. Megteremthetik a közös állományt a községben lévő egyedek felvásárlása, vagy az állam által történő kölcsönnel való felvásárlás útján. Emellett az Állatvők támogatásával, megfelelő erőfeszítések árán felvirágoztatják megyénkben az állattenyésztést és -hizlalást. Npjainkban a pártkongresszus tiszteletére az országban fellendül a forgalmi vállalat által leszer- termelő- és alkotómunka. Bí Negésztődött szűzüszők és a hizlalásra beállított nőivarú marhák közül az állatorvos segítségével ki kell választani azokat, amelyek továbbtenyésztésre alkalmasak. S ha le van kötve ha tenyésztés teremti meg a szükséges egyedeket is, akár ha nem be kell fedeztetni. Bízunk abban, hogy azok, akikre tartozik, minden tőlük telhetőt megtesznek a közös állatállomány megteremtéséért és az állattenyésztés fejlesztéséért. Ők ezzel készülhetnek legméltóbban pártunk kongresszusára.