Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-10 / 237. szám
Csaknem nyolcszáz termelőszövetkezetben alapozzák meg a következő évben az intenzív nagyüzemi gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztést Országos kertészeti tanácskozás a Földművelésit A nagyüzemi kertészeti termelés fejlesztésének időszerű feladatairól tanácskoztak kedden a Földművelésügyi Minisztériumban a megyei tanácsok kertészeti felügyelői és az Ültetvénytervező Vállalat területi irodáinak vezetői. Az idei őszön és a jövő év tavaszán 715 termelőszövetkezet ültet gyümölcsöst és szőlőt összesen csaknem 40 000 holdon. Hazánkban most első ízben kerül sor ilyen gyors ütemű és nagyarányú telepítési programra, s ennek megvalósítása természetesen zökkenőkkel, kezdeti nehézségekkel jár. Ezekről a problémákról, megoldásuk módjáról tartott előadást Budahenyi József, a Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti főosztályának helyettes vezetője. Elmondotta, hogy a nyár folyamán elkészített telepítési okmányokban és a megyei tanácsok által most kiadott telepítési engedélyekben sokszor különböző adatok szerepelnek, sőt az is előfordul, hogy a termelőszövetkezetek mindkettőtől eltérő összetételben igénylik a facsemetéket A rendelkezésre álló szaporítóanyag figyelembevé gy a Minisztériumban telével, gyümölcstermesztésünk fejlesztési irányának megfelelően az adatokat mielőbb egyeztetni kell, hogy a tényleges ültetés már az egységes tervek szerint történjék. A tanácskozás délutáni ülésén dr. Borka Miklós, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője ismertette a palántanevelő telepek létesítésének programját. A távlati tervek szerint összesen 650 termelőszövetkezetben lesz majd ilyen telep, s ezek közül mintegy ötvenet már a jövő évben megépítenek. Egyegy telep átlagosan hárommillió forintos beruházást igényel, s mintegy 100—120 holnyi kertészeti területet lát ek A koncentrált elhelyezésű, korszerűen fölszerelt, jól gépesíthető palántanevelő telepek létrehozása igen fontos lépést jelent az intenzív nagyüzemi zöldségtermesztés kialakításának útján: biztonságosabbá, gazdaságosabbá teszi a mezőgazdaságunk, konzerviparunk és külkereskedelmünk számára mind nagyobb jelentőségű zöldségtermelést A kertészeti tanácskozáson bejelentették: tervezet készül arra, hogy a jelenleg több főhatósághoz tartozó dísznövénytermesztés egységes irányítás alá kerüljön, s ennek első lépéseként most első ízben részletesen fölmérik hazai dísznövénytermesztésünk helyzetét (MTI) Gyorsabbá és egyszerűbbé válik a kárrendezés az Állami Biztosítónál Az Állami Biztosító főigazgatósága október 1-től a megyei igazgatóságok hatáskörébe utalta az összes vagyonbiztosítási, az utasbiztosítási, a kötelező autószavatossági, az önkéntes gépjármű-biztosítási, valamint az állami autó-, tűz- és betöréses károk rendezését. Lapunk munkatársa fölkérte Frimm Gézát, a megyei igazgatóság vezetőjét, hogy válaszoljon néhány ezzel kapcsolatos, közérdeklődésre számot tartó kérdésre. • Mit jelent a biztosítottak részére az, hogy a megyei igazgatóság rendezi a károkat? — A főigazgatóság rendelkezése a biztosítás fejlődésének következtében vált időszerűvé. Ezt az intézkedést a biztosítások számának állandó növekedése indokolta. Az Állami Biztosító ezzel a biztosítottak érdekét és kényelmét kívánja szolgálni. A kárrendezés így gyorsabbá és egyszerűbbé válik, s a károsultak jóval hamarabb hozzájutnak az őket megillető kártérítési összeghez, mint eddig. — Mit kell tudni az utasbiztosításról? — Kevesen gondolnák, hogy évente csaknem 200 utasbiztosításból folyó káresetet rendezünk a megyében. A kártérítés összege tavaly meghaladta a 300 000 forintot. Erélyesen felléptünk a jegypénztárosok önkényessége ellen. Az utasok egy része joggal kifogásolja a nem kért biztosítást. De ha az emberek tisztában volnának az utasbiztosítás jelentőségével, minden bizonnyal önként kérnék a biztosítást. Utasbiztosítás belföldi és külföldi egyéni és társasutazásra köthető. — Milyen előnyei vannak az utasbiztosításnak? A biztosítás alapján kártérítést nyújtunk mindazoknak a balesetkároknak az esetére amelyek az utast az utazás alatt érhetik. A biztosítás hatálya a járműre való felszállással, illetve a pályaudvarra lépéssel kezdődik, és érvényes az utazás befejeztéig. A kézi- és feladott útipoggyász biztosítása a feladással, illetve a járműre való felszállással kezdődik, és érvényes a jármű elhagyásáig, a küldemény kiszolgáltatásáig. Belföldi utasbiztosítás esetén a minimális biztosítási díj lefizetése után a kárt szenvedő utas múlékony munkaképtelenség esetén napi 50 forint kártérítést kap. Állandó rokkantság, illetve halál esetén 50 000 forint kártérítést fizetünk. A kézipoggyász elvesztése, hiánya, sérülése vagy megsemmisülés esetén a tényleges kárt 5000 forinton belül megtérítjük. balesetet. Fontos tudni, hogy a illetve a poggyászkárt a rendőrségen három napon belül jelenteni kell. A fölvett jegyzőkönyv egy példányát a lakóhelyre való érkezés után három napon belül át kell adni a megyei igazgatóságnak. A biztosításból keletkező és az Állami Biztosítóval szemben támasztott kárigények két év alatt évülnek el. ar AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA m. ÉVFOLYAM 237. SZÁM. ★ SZERDA, 1962. OKTÓBER 10. Mai számunk tartalmából: Miért társadalmi ügy a lakáshelyzet gyökeres megjavítása? (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) Hadüzenet Hollywoodnak (6. o.) Szovjet—indiai kosos közlemény az indiai parlamenti képviselőknek a Szovjetunióban tett látogatásáról Moszkva (TASZSZ). Szardar Hukam Szángh, az indiai parlamenti küldöttség vezetője hazája parlamentjének nevében meghívta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét Indiába — jelenti be az indiai parlamenti képviselők Szovjetunióban tett látogatásáról szóló közös szovjet— indai közlemény. Az indai parlamenti képviselők 19 napot töltöttek a Szovjetunióban, utazást tettek a Szovjetunió több köztársaságában, s fogadta őket Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. Az indiai vendégeket mindenütt szívélyes fogadtatásban részesítették. A közlemény rámutat, hogy a küldöttség tagjaira óvása hatással volt a Szovjetunióban folyó békés építés lendülete, az a lelkesedés, amellyel a szovjet emberek dolgoznak az új társadalom megteremtésén. Az indiai vendégekkel folytatott baráti megbeszélések bebizonyították a szovjet , az indiai parlamenti képviselők álláspontjának azonosságát az általános és teljes leszerelés kérdésének lényeges vonatkozásaiban. Hangsúlyozták, hogy haladéktalanul fel kell számolni a gyarmati rendszer minden formáját és megnyilvánulását. Az indiai és szovjet parlamenti képviselők megelégedéssel állapították meg, hogy fejlődött és erősödött a szovjet— indiai együttműködés, s erre kedvező hatással vannak az állami és társadalmi vezetők találkozói, személyes kapcsolatai. (MTI) *< * - * » , •• ti • *•' í- * •», » t . ,t* .. « ' • * .1 =»«»17 v .s ■ [UNK] w Háromszázan szedik a dughagymát a balatonendrédi Zöldmező Tsz 14 holdas tábláján. Ötven mázsa holdanként 1 termésre számítanak. LEGELTETÉS A SURJÁN VÖLGYÉBEN Vetkőztető meleget áraszt szét a nap Sántos alatt, a Surján-patak mentén. A rét zöld szőnyegén rózsaszín bikinicsek tarkállnak. Igazi legeltetési idő — mondja a parasztember. Valóban, ilyenkor naphosszat legelnek a tehenek a réten. Minthogy a sarjúszéna is kazalban van, itt talál legjobb zöld eleségre a jószág. A sántosi Surján vödgye Termelőszövetkezet tagjai kihasználják a kedvező rást, és hogy minél több időjótakarmányt takaríthassanak meg télire, amíg csak lehet, a réten legeltetik háztáji szarvasmarháikat. Több, mint negyven tehén és növendék tépi a füvet. Hárman őrzik őket. Péter Jánosné a patak partján vigyáz, nehogy valamelyik kósza állat átgázoljon a vízen és hazaszökjön. Az egyik tehén nyakán kölönc lóg, ezzel fékezik a futásban. — Horváth Istvánéké a koloncos, nemrég vették a TEGI útján. Szokatlan neki az új környezet. Eddig istállóban tartották, most ismerkedik a legelővel — mondja az asszony. Távolabb, a vasúti töltés mentén Kiss Péter István és Nagy Józsefné strázsál. Egy héten át minden nap ők hárman őrzik az állatokat, így állapodtak meg a tsz-tagok egymás között. A következő héten pedig naponta váltják egymást az őrzésben a szövetkezeti gazdák. Aztán ismét ők hárman következnek ... Mivel töltik az időt a tehénpásztorok? Beszélgetnek. Mindenekelőtt a szövetkezetről diskurálnak, hiszen amerre csak néznek, mindenütt a közös tábláikat látják. Fetemé az egyik közeli domboldalra mutat, ahol haragoszöld vetés látszik. — Szépen kikelt a rozsunk. Kedvez az időjárás a vetéseknek, meg a betakarításnak. Cukorrépát szedne ő is többi asszonnyal, de nemrégiben elesett, és azóta fájlalja a derekát, nehezére esne hajladozás a cukooirépaföldön. Itt a réten pihenhetne ugyan, de néha bizony szaladnia kell egyik-másik kósza tehén után. Régebben is megőrizte ki-ki a maga szarvasjószágát ilyenkor ősszel, amikor a legelőn már nem talált az állat harapnivaló! De akinek nem volt rétje vagy kert végi füvese, az istállóban marasztalta tehenét. Most a közös réten együtt legelnek a háztáji állatok, s a jó fűből egyformán kijut mindegyiknek. Estig maradnak kint, mert gazdák csak akkor jönnek be a a földekről, és kötik meg a jószágot az istállóiban. — Szükségünk van minden szál takarmányra, mert a pillangósok és a réti fű nem a legjobban fizetett. Amit betakarítottunk, kell a közös állománynak. Ezzel a legeltetéssel sokat megtakarítunk télire — magyarázza Kiss Péter István. A tehenek jóízűen tépik a füvet, egyik-másik a lombos fűzfák árnyékába vonul, és jóllakottan lefekszik. A pásztorok a Kaposvár felől érkező autóbusz megjelenéséből tudják, hogy délre jár az idő. Az állatok is érzik ezt, hiszen naponta megjárják ugyanazt az utat, végig a Surján jobb partján, a rét egyik végétől a másikig. A legeltetés mindaddig tart, amíg a tél hidege be nem köszönt. Az állatok jóllokottan térnek haza esténként, és így a szénából kevesebb fog a Surján menti réten dús fű terem, s az őszön át biztos legelője lesz a sántosiak háztáji jószágainak. lt F. Adenauer kormánynyilatkozata a bonni parlamentben A bonni kancellár továbbra is ragaszkodik merev, hidegháborús álláspontjához Bonn (MTI) Kedden délután a bonni parlamentben Adenauer kancellár másfél órás kormánynyilatkozatot olvasott fel. A kormánynyilatkozat elhangzását politikai körökben nagy érdeklődés előzte meg, különösen azután, hogy híre terjedt: a Washingtonból visszaérkezet Willy Brandttal folytatott tanácskozás után Adenauer váratlanul magához kérette a koalíciós pártok képviselőit, közvetlenül a kormánynyilatkozat elmondása előtt Ugyanakkor Bonnban olyan hírek is elterjedtek, hogy Brandt az amerikai kormánynak azt az óhaját tolmácsolja Adenauernek: tanúsítson ezután »pozitívabb magas ásókkal, gúnyos kacajjal főtartást« a nyugat-berlini probléma ügyében és lépjen fel »■ pozitívabb kezdeményezéssel«. Azok azonban, akik bármifé»pozitív kezdeményezést« reméltek Adenauer kormánynyilatkozatától, csalódtak. Ez kifejezésbe jutott abban is, hogy Adenauer beszéde ez alkalommal feltűnően gyér tapsot kapott a parlamentben. Még a kormánypárti képviselők is csak bágyadtan verték össze tenyerüket néhányszor a beszéd folyamán, a szociáldemokraták pedig, sőt a kormánykoalícióhoz tartozó szabad demokraták is több alkalommal ellentmondó közbeszódszerződés megkötése ellen.gadták Adenauer egyes kijelentéseit. A kormány nyilatkozat külpolitikai részében Adenauer ismét éles hidegháborús kirohanásokat intézett a Szovjetunió ellen, s ugyanakkor kereken elutasította azt az amerikai sugallatra, a szociáldemokraták által sürgetett követelést is, hogy Bonn bármiféle kezdeményezést tegyen az enyhülés érdekében. Adenauer kereken szembehelyezkedett minden olyan javaslattal, amely részleges leszerelésre, illetve biztonsági övezetek létesítésére irányul. Adenauer heves kirohanást intézett az NDK-val való békeazzal fenyegette a semleges országokat: Nyugat-Németország megszakítja velük a diplomáciai kapcsolatokat, ha esetleg csatlakoznának a külön békeszerződéshez. A hidegháborús, merev külpolitika a kormánynyilatkozat belpolitikai részére is rányomta bélyegét. Adenauer azt hangoztatta, hogy a fegyverkezésre hatalmas összegeket fordítania a kormánynak kell és éppen ezért minden más téren fokozat takarékoskodásra van szükség. A kancellár egyébként utalt a nyugatnémet gazdaságban jelentkező nehézségekre és különösen aggasztó tünetnek minősítette a társadalmi termelés csökkenő arányát, valamint a kiviteli felesleg csökkenését. Az úgynevezett stabilizációs programmal kapcsolatos kijelentéséből kitűnik, hogy a kormány voltaképpen a bérek befagyasztására és a szociális szolgáltatások lefaragására törekszik, hogy a dolgozó rétegek vállára háríthassa a nyugatnémet gazdasági élet »gyógykezelési költségeit«. A nyugatnémet mezőgazdaság helyzetéről szólva Adenauer elismerte, hogy évről évre rosszabodik és ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy a nyugatnémet mezőgazdaság struktúrája nem felel meg a modern gazdasági élet követelményeinek, így tehát a mezőgazdaságnak is »alkalmazkodni kell ezekhez a követelményekhez«. Nyíltan kimondotta, hogy ez az »alkalmazkodási folyamat« voltaképpen a kisparaszti gazdaságok felszámolását jelenti, mert »a kisüzemek és a szétaprózott parcellák nem felelnek meg a modern technika követelményeinek«. »1959 és 1961 között kerek hétmillió gazdaság közül körülbelül 400 000 vált ki a mezőgazdaságból — mondotta — s ez a folyamat a jövőben is folytatódni fog«. (MTI)