Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

Csaknem nyolcszáz termelőszövetkezetben alapozzák meg a következő évben az intenzív nagyüzemi gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztést Országos kertészeti tanácskozás a Földművelésit A nagyüzemi kertészeti ter­melés fejlesztésének időszerű feladatairól tanácskoztak ked­den a Földművelésügyi Mi­nisztériumban a megyei taná­csok kertészeti felügyelői és az Ültetvénytervező Vállalat területi irodáinak vezetői. Az idei őszön és a jövő év tavaszán 715 termelőszövet­kezet ültet gyümölcsöst és szőlőt összesen csa­knem 40 000 holdon. Hazánkban most első ízben kerül sor ilyen gyors ütemű és nagy­arányú telepítési programra, s ennek megvalósítása termé­szetesen zökkenőkkel, kezdeti nehézségekkel jár. Ezekről a problémákról, megoldásuk módjáról tartott előadást Bu­dahe­nyi József, a Földműve­lésügyi Minisztérium Kerté­szeti főosztályának helyettes vezetője. Elmondotta, hogy a nyár folyamán elkészített te­lepítési okmányokban és a megyei tanácsok által most kiadott telepítési engedélyek­ben sokszor különböző adatok szerepelnek, sőt az is előfor­dul, hogy a termelőszövetke­zetek mindkettőtől eltérő ös­­­szetételben igénylik a facse­metéket A rendelkezésre álló szaporítóanyag fi­gyelembevé­­ ­gy a Minisztériumban telével, gyümölcstermeszté­sünk fejlesztési irányának megfelelően az adatokat mi­előbb egyeztetni kell, hogy a tényleges ültetés már az egy­séges tervek szerint történjék. A tanácskozás délutáni ülé­sén dr. Borka Miklós, a Föld­művelésügyi Minisztérium osz­tályvezetője ismertette a pa­lántanevelő telepek létesíté­sének program­ját. A távlati tervek szerint összesen 650 termelőszövetkezetben lesz majd ilyen telep, s ezek kö­zül mintegy ötvenet már a jövő évben megépítenek. Egy­­egy telep átlagosan hárommil­lió forintos beruházást igé­nyel, s mintegy 100—120 hol­­nyi kertészeti területet lát ek A koncentrált elhelyezésű, korszerűen fölszerelt, jól gé­pesíthető palántanevelő tele­pek létrehozása igen fontos lépést jelent az intenzív nagy­üzemi zöldségtermesztés ki­alakításának útján: biztonsá­gosabbá, gazdaságosabbá te­szi a mezőgazdaságunk, kon­zerviparunk és külkereskedel­münk számára mind nagyobb jelentőségű zöldségtermelést A kertészeti tanácskozáson bejelentették: tervezet készül arra, hogy a jelenleg több fő­hatósághoz tartozó dísznövény­­termesztés egységes irányítás alá kerüljön, s ennek első lé­péseként most első ízben részletesen fölmérik hazai dísznövénytermesztésünk hely­zetét (MTI) Gyorsabbá és egyszerűbbé válik a kárrendezés az Állami Biztosítónál Az Állami Biztosító főigaz­gatósága október 1-től a megyei igazgatóságok hatáskörébe utal­ta az összes vagyonbiztosítási, az utasbiztosítási, a kötelező autószavatossági, az önkéntes gépjármű-biztosítási, valamint az állami autó-, tűz- és betöré­ses károk rendezését. Lapunk munkatársa fölkér­te Frimm Gézát, a megyei igazgatóság vezetőjét, hogy vá­laszoljon néhány ezzel kapcso­latos, közérdeklődésre számot tartó kérdésre. • Mit jelent a biztosítot­tak részére az, hogy a me­gyei igazgatóság rendezi a károkat? — A főigazgatóság rendel­kezése a biztosítás fejlődésé­nek következtében vált idősze­rűvé. Ezt az intézkedést a biz­tosítások számának állandó nö­vekedése indokolta. Az Állami Biztosító ezzel a biztosítottak érdekét és kényelmét kívánja szolgálni. A kárrendezés így gyorsabbá és egyszerűbbé vá­lik, s a károsultak jóval hama­rabb hozzájutnak az őket meg­illető kártérítési összeghez, mint eddig. — Mit kell tudni az utas­biztosításról? — Kevesen gondolnák, hogy évente csaknem 200 utasbizto­sításból folyó káresetet rende­zünk a megyében. A kártérítés összege tavaly meghaladta a 300 000 forintot. Erélyesen fel­léptünk a jegypénztárosok ön­kényessége ellen. Az utasok egy része joggal kifogásolja a nem kért biztosítást. De ha az emberek tisztában volnának az utasbiztosítás jelentőségével, minden bizonnyal önként kér­nék a biztosítást. Utasbiztosí­tás belföldi és külföldi egyéni és társasutazásra köthető. — Milyen előnyei vannak az utasbiztosításnak? A biztosítás alapján kártérí­tést nyújtunk mindazoknak a balesetkáro­knak az esetére amelyek az utast az utazás alatt érhetik. A biztosítás ha­tálya a járműre való felszállás­sal, illetve a pályaudvarra lé­péssel kezdődik, és érvényes az utazás befej­eztéig. A kézi- és feladott útipoggyász bizto­sítása a feladással, illetve a járműre való felszállással kez­dődik, és érvényes a jármű el­hagyásáig, a küldemény kiszol­gáltatásáig. Belföldi utasbizto­sítás esetén a minimális bizto­sítási díj lefizetése után a kárt szenvedő utas múlékony mun­kaképtelenség esetén napi 50 forint kártérítést kap. Állandó rokkantság, illetve halál esetén 50 000 forint kártérítést fize­tünk. A kézipoggyász elveszté­se, hiánya, sérülése vagy meg­semmisülés esetén a tényleges kárt 5000 forinton belül megté­rítjük. balesetet. Fontos tudni, hogy a illetve a poggyász­kárt a rendőrségen három na­pon belül jelenteni kell. A föl­vett jegyzőkönyv egy példá­nyát a lakóhelyre való érke­zés után három napon belül át kell adni a megyei igazgatóság­nak. A biztosításból keletke­ző és az Állami Biztosítóval szemben támasztott kárigé­nyek két év alatt évülnek el. a­r AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ­A m. ÉVFOLYAM 237. SZÁM. ★ SZERDA, 1962. OKTÓBER 10. Mai számunk tartalmából: Miért társadalmi ügy a lakáshelyzet gyökeres megjavítása? (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) Hadüzenet Hollywoodnak (6. o.) Szovjet—indiai kosos közlemény az indiai parlamenti képviselőknek a Szovjet­unióban tett látogatásáról Moszkva (TASZSZ). Szardar Hukam Szángh, az indiai parlamenti küldöttség vezetője hazája parlamentjé­nek nevében meghívta a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét Indiába — jelenti be az indiai parlamenti képvi­selők Szovjetunióban tett láto­gatásáról szóló közös szovjet— indai közlemény. Az indai parlamenti képvise­lők 19 napot töltöttek a Szov­jetunióban, utazást tettek a Szovjetunió több köztársasá­gában, s fogadta őket Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke. Az indiai vendégeket mindenütt szívélyes fogadta­tásban részesítették. A közlemény rámutat, hogy a küldöttség tagjaira óvása ha­tással volt a Szovjetunióban folyó békés építés lendülete, az a lelkesedés, amellyel a szovjet emberek dolgoznak az új társadalom megteremtésén. Az indiai vendégekkel foly­tatott baráti megbeszélések be­bizonyították a szovjet , az indiai parlamenti képviselők álláspontjának azonosságát az általános és teljes leszerelés kérdésének lényeges vonatko­zásaiban. Hangsúlyozták, hogy haladéktalanul fel kell számol­ni a gyarmati rendszer minden formáját és megnyilvánulását. Az indiai és szovjet parla­menti képviselők megelégedés­sel állapították meg, hogy fej­lődött és erősödött a szovjet— indiai együttműködés, s erre kedvező hatással vannak az ál­lami és társadalmi vezetők ta­lálkozói, személyes kapcsolatai. (MTI) *< * - * » , •• ti • *•' í- * •», » t . ,t* .. « ' • * .1 =»«»17 v .s ■ [UNK] w Háromszázan szedik a dughagymát a balatonendrédi Zöldmező Tsz 14 holdas tábláján. Ötven mázsa holdanként 1 termésre számítanak. LEGELTETÉS A SURJÁN VÖLGYÉBEN Vetkőztető meleget áraszt szét a nap Sántos alatt, a Surján-patak mentén. A rét zöld szőnyegén rózsaszín bi­­kinicsek tarkállnak. Igazi le­geltetési idő — mondja a pa­rasztember. Valóban, ilyenkor naphosszat legelnek a tehe­nek a réten. Minthogy a sarjú­­széna is kazalban van, itt ta­lál legjobb zöld eleségre a jószág. A sántosi Surján vöd­gye Ter­melőszövetkezet tagjai ki­használják a kedvező rást­, és hogy minél több időjó­ta­karmányt takaríthassanak meg télire, amíg csak lehet, a réten legeltetik háztáji szarvasmarháikat. Több, mint negyven tehén és növendék tépi a füvet. Hárman őrzik őket. Péter Jánosné a patak partján vigyáz, nehogy vala­melyik kósza állat átgázoljon a vízen és hazaszökjön. Az egyik tehén nyakán kölönc lóg, ezzel fékezik a futásban. — Horváth Istvánéké a ko­loncos, nemrég vették a TEGI útján. Szokatlan neki az új környezet. Eddig istál­lóban tartották, most ismer­­kedik a legelővel — mondja az asszony. Távolabb, a vasúti töltés mentén Kiss Péter István és Nagy József­né strázsál. Egy héten át minden nap ők hár­man őrzik az állatokat, így állapodtak meg a tsz-tagok egymás között. A következő héten pedig naponta váltják egymást az őrzésben a szövet­kezeti gazdák. Aztán ismét ők hárman következnek ... Mivel töltik az időt a te­hénpásztorok? Beszélgetnek. Mindenekelőtt a szövetkezet­ről diskurálnak, hiszen amer­re csak néznek, mindenütt a közös tábláikat látják. Fetemé az egyik közeli domboldalra mutat, ahol haragoszöld vetés látszik. — Szépen kikelt a rozsunk. Kedvez az időjárás a vetések­nek, meg a betakarításnak. Cukorrépát szedne ő is többi asszonnyal, de nemrégi­­­ben elesett, és azóta fájlalja a derekát, nehezére esne hajladozás a cukooirépaföldön.­­ Itt a réten pihenhetne ugyan, de néha bizony szaladnia kell egyik-másik kósza tehén után. Régebben is megőrizte ki-ki a maga szarvasjószágát ilyen­kor ősszel, amikor a legelőn már nem talált az állat ha­rapnivaló! De akinek nem volt rétje vagy kert végi fü­vese, az istállóban marasztal­ta tehenét. Most a közös ré­ten együtt legelnek a háztáji állatok, s a jó fűből egyfor­mán kijut mindegyiknek. Es­tig maradnak kint, mert gazdák csak akkor jönnek be a a földekről, és kötik meg a jószágot az istállóiban. — Szükségünk van minden szál takarmányra, mert a pil­langósok és a réti fű nem a legjobban fizetett. Amit beta­karítottunk, kell a közös ál­lománynak. Ezzel a legeltetés­sel sokat megtakarítunk téli­re — magyarázza Kiss Péter István. A tehenek jóízűen tépik a füvet, egyik-másik a lombos fűzfák árnyékába vonul, és jóllakottan lefekszik. A pász­torok a Kaposvár felől érke­ző autóbusz megjelenéséből tudják, hogy délre jár az idő. Az állatok is érzik ezt, hi­szen naponta megjárják ugyanazt az utat, végig a Sur­ján jobb partján, a rét egyik végétől a másikig. A legeltetés mindaddig tart, amíg a tél hidege be nem kö­szönt. Az állatok jóllokottan térnek haza esténként, és így a szénából kevesebb fog a Surján menti réten dús fű te­­­rem, s az őszön át biztos le­gelője lesz a sántosiak ház­táji jószágainak. lt F. Adenauer kormánynyilatkozata a bonni parlamentben A bonni kancellár továbbra is ragaszkodik merev, hidegháborús álláspontjához Bonn (MTI) Kedden délután a bonni par­lamentben Adenauer kancellár másfél órás kormánynyilatko­zatot olvasott fel. A kormány­nyilatkozat elhangzását politi­kai körökben nagy érdeklődés előzte meg, különösen azután, hogy híre terjedt: a Washing­tonból visszaérkezet Willy Brandttal folytatott tanácsko­zás után Adenauer váratlanul magához kérette a koalíciós pártok képviselőit, közvetlenül a kormánynyilatkozat elmon­dása előtt Ugyanakkor Bonn­ban olyan hírek is elterjedtek, hogy Brandt az amerikai kor­mánynak azt az óhaját tolmá­csolja Adenauernek: tanúsít­son ezután »pozitívabb maga­­s ásókkal, gúnyos kacajjal fő­tartást« a nyug­at-berlini prob­léma ügyében és lépjen fel »■ po­zitívabb kezdeményezéssel«.­­­ Azok azonban, akik bármifé­»pozitív kezdeményezést« reméltek Adenauer kormány­nyilatkozatától, csalódtak. Ez kifejezésb­e jutott abban is, hogy Adenauer beszéde ez al­kalommal feltűnően gyér tap­sot kapott a parlamentben. Még a kormánypárti képvi­selők is csak bágyadtan verték össze tenyerüket néhányszor a beszéd folyamán, a szociálde­mokraták pedig, sőt a kor­mánykoalícióhoz tartozó sza­bad demokraták is több alka­lommal ellentmondó közbeszó­d­szerződés megkötése ellen.­gadták Adenauer egyes kije­lentéseit. A kormány nyilatkoz­at kül­politikai részében Adenauer ismét éles hidegháborús kiro­hanásokat intézett a Szovjet­unió ellen, s ugyanakkor kere­ken elutasította azt az ameri­kai sugallatra, a szociáldemok­raták által sürgetett követelést is, hogy Bonn bármiféle kezde­ményezést tegyen az enyhülés érdekében. Adenauer kereken szembe­helyezkedett minden olyan ja­vaslattal, amely részleges lesze­relésre, illetve biztonsági öve­zetek létesítésére irányul. Adenauer heves kirohanást intézett az NDK-val való béke­azzal fenyegette a semleges or­s­­zágokat: N­yugat-N­émetország megszakítja velük a diplomá­ciai kapcsolatokat, ha esetleg csatlakoznának a külön béke­­szerződéshez. A hidegháborús, merev kül­politika a kormánynyilatkozat belpolitikai részére is rányom­ta bélyegét. Adenauer azt han­goztatta, hogy a fegyverkezés­re hatalmas összegeket fordítania a kormánynak kell és éppen ezért minden más téren fokozat takarékoskodásra van szükség. A kancellár egyéb­ként utalt a nyugatnémet gaz­daságban jelentkező nehézsé­gekre és különösen aggasztó tünetnek minősítette a társa­dalmi termelés csökkenő ará­nyát, valamint a kiviteli feles­leg csökkenését. Az úgynevezett stabilizációs programmal kapcsolatos kije­lentéséből kitűnik, hogy a kor­mány voltaképpen a bérek be­fagyasztására és a szociális szolgáltatások lefaragására tö­rekszik, hogy a dolgozó rétegek vállára háríthassa a nyugatné­met gazdasági élet »gyógyke­zelési költségeit«. A nyugatnémet mezőgazda­ság helyzetéről szólva Ade­nauer elismerte, hogy évről évre rosszabodik és ezzel kap­csolatban azt hangoztatta, hogy a nyugatnémet mezőgazdaság struktúrája nem felel meg a modern gazdasági élet köve­telményeinek, így tehát a me­zőgazdaságnak is »al­kalmaz­­kodni kell ezekhez a követel­ményekhez«. Nyíltan kimon­dotta, hogy ez az »alkalmazko­dási folyamat« voltaképpen a kisparaszti gazdaságok felszá­molását jelenti, mert »a kis­üzemek és a szétaprózott par­cellák nem felelnek meg a mo­dern technika követelményei­nek«. »1959 és 1961 között ke­rek hétmillió gazdaság közül körülbelül 400 000 vált ki a mezőgazdaságból — mondotta — s ez a folyamat a jövőben is folytatódni fog«. (MTI)

Next