Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-14 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 XXII. évfolyam 38. szám. ÁRA: 80 FILLÉR 1965. február 14., vasárnap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA­ ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ­A •Un Zárszámadás termelőszövetkezetekben A szulokiak példás szorgalma újabb, még nagyobb eredményeket hozott A termelés újabb sikereiről, a közös gazdaság további erő­södéséről és a tagság jövedel­mének növekedéséről adha­tott számot a szuloki Petőfi Tsz tegnap tartott közgyűlése. A vezetőség zárszámadási be­számolójában Pfeffer István, a szövetkezet elnöke részlete­sen ismertette mindezt. Vegyünk néhányat a múlt évre vonatkozó legfontosabb adatokból. Egyik fő növényük, a burgonya, holdanként átla­gosan majdnem 94 mázsát, összesen 690 vagont adott. A beváltónak 1288 mázsa do­hányt szállítottál­. Nőtt a ku­koricatermés is Csövesben számolva az előző évi 137 va­gon helyett 225 vagont takarí­tottak be. A szövetkezet ös­­­szes árbevétele a tervezett 18,7 millióval szemben meghalad­ta a 21,3 millió forintot. Nagy szorgalom, példás helytállás, áldozatos mimika rejlik e szá­mok mögött. A tagság együt­tes erőfeszítésének megvan a közvetlen haszna is. A mun­kaegység értéke egy év alatt 55 forintról 61 forint 45 fillér­re nőtt. A közös jövedelem­ből átlagosan egy családra 27 550, egy dolgozó tagra pe­dig 15 945 forint jut. Mindezek az eredmények hi­telesen és meggyőzően bizo­nyítják, hogy Szulokban a fej­lődés töretlen, s a község szö­vetkezete változatlanul tartja megyénk tsz-mozgalmának él­vonalában megszerzett helyét. A szövetkezet gazdasági, szer­vezeti és politikai erősödése örvendetes jelenség, s ezért a szuloki tsz-gazdáknak nagy tisztelet és megbecsülés jár. Ezt a dicséretet és elismerést tolmácsolta felszólalásában Böhm József, a megyei végrehajtó bizottság tagja, párt­­megyei tanács végrehajtó bi­­­zottságának elnöke. Bevezető­ben hangsúlyozta:­­ szépült a falu lakóinak javult, élete az utóbbi években. A párt, a kormány ezt akarta, amikor szövetkezésre buzdította a pa­rasztságot. A szulokiak meg­értették: derekas munkával, szorgalommal tehetik boldo­gabbá sorsukat. A termelési feladatok közül két növényről külön, nyoma­tékosan szólt Bőhm elvtárs. A szulokiakat korábban is megyeszerte úgy tartották szá­mon, mint a burgonya és a dohány termelésének meste­rei. Burgonyából mindig is sokat adtak az országnak, egy dohányfajta pedig éppen erről a faluról, a helybeli termelők­ről kapta a nevét Nagy örö­münkre szolgál, hogy ezeket a növényeket a mezőgazdaság szocialista átszervezése után, a nagyüzemi körülmények kö­zött is igen nagy hozzáértéssel, változatlan szorgalommal és egyre jobb eredménnyel ter­mesztik. A szövetkezetet mind a burgonya, mind a dohány termelése szempontjából bá­­zisgazdaságnak tekinthetjük, s annak is tekintjük. Megyénk­ben a szuloki példa ebben a tekintetben is nagyszerű és elismerésre méltó. Kérőn, hogy ezután is becsüljék nagy­ra ezeket a növényeket és foglalkozzanak, törődjenek ve­lük megkülönböztetett gond­dal. — A szuloki helyzetet kié­kelve külön elismeréssel kell szólnom arról, hogy e homok­vidék gyengébb takarmány­termő lehetőségei ellenére eredményes az állattenyészté­ss sük. A tejhozam a közösben például — amint a beszámoló­ban is hallottuk — tavaly 2400 liter volt. Ez mintegy 300 li­terrel meghaladja a átlagot. Azt mutatja a megyei helyi tejtermelés, hogy nagy gondot fordítanak a tehenészetre. Így van ez jól, hiszen mindenki tudhatja, hogy a burgonya meg a dohány hozama nagy részben függ az időjárás sze­szélyeitől, tehát a gazdálkodás biztonságát szolgálja a fejlett állattenyésztés. Az szintén el­ismerésre méltó dolog, hogy ebből a községből a háztáji gazdaságok is sok árut, főként hízott állatot adnak az ország­nak. Kérem, hogy a jövőben ugyancsak neveljenek, hizlal­janak a háztájiban is jószá­got; érdeke ez a népgazdaság­nak, és jól járnak vele a szö­vetkezeti gazdák még a hatvan forintot meghaladó munkaegy­ség-részesedés mellett is. A továbbiakban Bőhm elv­társ egy sajátosan szuloki problémát tett szóvá. Elmond­ták a falu vezetői, hogy a jó­módú szulokiak nemigen ál­doznak társadalmi munkát községük szépítésére, az éle­tüket megkönnyítő és javukat szolgáló szociális létesítmé­nyek megvalósítására. Pedig nem lehet közömbös számukra például, hogy gyermekeiknek van-e napközi otthonuk vagy óvodájuk, illetve, hogy ez mennyiben felel meg az igé­nyeknek. — Akik a tsz-ben oly példásan helytállnak — hangsúlyozta —, azoknak ké­pességéből és akaratából bizo­nyára futja évenként fél vagy két-három egység erejéig a községük­­ fejlődését társadalmi munkára is­ szolgáló Ejíhm elvtárs ezekkel a sza­vakkal fejezte be felszólalá­sát: — Az idei évre a megyei vezetés nevében jó erőt, ered­ményes munkát, családi éle­tükben mindnyájuknak bol­dogulást és sok szerencsét kí­vánok. K. J. Növekedett a munkaegység értéke, de nem érte el a tervezett szintet a csurgói Zrínyi Termelőszövetkezetben Egy munkaegységre 20,43 forintot fizet a csurgói Zrínyi Termelőszövetkezet az 1963. évi 19,16 forinttal szemben. A munkaegység értéke növeke­dett ugyan, de nem érte el a tervezett szintet — jelentette be a közös gazdaság tegnap megtartott zárszámadó köz­gyűlésén Hantos János, a szö­vetkezet elnöke. A közgyűlésen részt vett és felszólalt dr. Sólyom Gábor, a megyei párt-vb tagja, a rend­őr-főkapitányság vezetője is. A vezetőség beszámolójából kitűnt, hogy az egy családra jutó évi átlagkereset 10 654 fo­rint. A szövetkezet tagjai a múlt évben a kukorica, a bur­gonya, a pillangós és szálas takarmányok művelését, beta­karítását nem munkaegységre, hanem részesen végezték, ezért több mint 1 500 000 forint ér­tékű terményt kaptak, többek között 3292 mázsa kukoricát, 4794 mázsa burgonyát és 40 934 mázsa szálas takar­mányt. Kifizettek a tagoknak 145 000 forint prémiumot is. Egy év alatt a termelőszövet­kezet közös vagyona 4 250 000 forinttal, a fel nem osztható közös vagyon pedig 1 390 000 forinttal emelkedett. — Ezekből az adatokból megállapíthatjuk, hogy a ter­melőszövetkezet anyagi bázi­sa növekedett. Javult a tsz gazdasági eredménye is, hi­szen a gyenge tsz-ek sarából, a közepesen gazdálkodó szövet­kezetek közé léptünk — mon­dotta Hantos János. — Ez a javulás még jobb is lehetett volna, csakhogy a tsz-vezetés is, a tagság is követett el hi­bákat. Ha valamennyien job­ban dolgozunk, ha még töb­bet teszünk a szövetkezet ér­dekében — mert többet is te­hettünk volna —, akkor most jobb eredményekről számol­hatnánk be. A feladatokról szólva a ve­zetőség beszámolója felhívta a figyelmet arra, hogy most fo­lyik az idei tervkészítés. Az elmúlt évektől eltérően a ter­vet nem fentről lefelé, hanem lentről fölfelé készítik el an­nak reményében, hogy így sokkal reálisabb lesz a ré­gebbieknél.­­ A következő gazdasági év nagyon jelentős a termelőszö­vetkezetek szempontjából is — kezdte hozzászólását dr. lyom Gábor. — Készülünk Só­a második ötéves terv sikeres befejezésére, de föl kell készí­tenünk a népgazdaságot a har­madik ötéves terv megkezdé­sére is. Nagyon jó és üdvös, ha a »lentről fölfelé« tervezést valósítják meg, hiszen csak a közösséggel lehet jó progra­mot készíteni. Ahhoz, hogy emelkedjék az életszínvonal, jobban kell végezni a munkát. Csurgón a tagság többsége szorgalmasan dolgozik, de azoknak is fegyelmezetten kell végezni munkájukat, akik ezt eddig nem tették. Az or­szággyűlés most befejeződött ülésszakán nagy figyelmet for­dítottak a mezőgazdaság to­vábbi segítésére, de igényeket is támasztottak a mezőgazda­sággal szemben. Ezt az évet nem lehet adóssággal zárni. Csak úgy lehet az államtól segítséget kérni és kapni mezőgazdaság részére — vágy­a is önmagunktól, hiszen az ál­lam a dolgozó nép —, ha adunk is valamit — mondotta Sólyom elvtárs. A közgyűlésen még több hozzászólás hangzott el, mely­ben a tagok néhány orvoslás­ra váró kérdésre kértek vá­laszt. P. Gy. .* Ilku Pál hazaérkezett Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter szombaton látogatást tett dr. Husszein Khalafnál, a kairói külföldi kulturális kap­csolatok miniszterénél és Sza­­jed Jusszef közoktatásügyi mi­niszternél. Ilku Pál tegnap hazaérkezett Kairóból. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: EGYETEMISTÁK FALUN (3 O.) A népművelés szerepe a fe nltlÉíatisb­an (4. o.) Jóindulat vagy hozzáértés (5. o.) Kétféle ízlés (7. o.) • Gyermekeknek (9. o.) Akinek szobrot emeltek Ber­inben (10. o.) Garázda fiatalokat ítéltek el (12. o.) Gyűlés Moszkvában a szovjet-kínai szerződ­és aláírásának L. évfordulója alkalmából A Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában szombaton gyűlést tartottak a szovjet— kínai barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés aláírásának 15. évfor­dulója alkalmából. Az ünnepi beszédet Borisz Bescsev, az SZKP Központi Bizottságának tagja, közleke­désügyi miniszter mondotta. Hangsúlyozta:­­A szovjet kor­mány és az SZKP mindig harcos küzdőtársak, a szocia­­­lista országok szoros kapcsola­tainak kifejlesztését kívánta és kívánja ma is­­. A szónok rámutatott arra, hogy a szovjet—kínai szerző­dés felbecsülhetetlen jelentő­ségű a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság népeinek éle­tében, a Távol-Kelet és az egész világ békéjének és biz­tonságának megvédése szem­pontjából. A szerződés az egyenjogúság, a nemzeti érde­kek kölcsönös tiszteletben tar­­tása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás lenini elvein alapszik. A jelenlegi vi­szonyok között nagy jelentőségűvé különösen válik a szovjet és a kínai népnek a szerződésbe foglalt szoros szö­vetsége, különösen a szerző­désnek azok a rendelkezései, amelyek a Távol-Kelet és Ázsia békéjének és biztonsá­gának fenntartására vonat­koznak. Felszólalt a gyűlésen Pan Ce-li, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövete is. Hang­súlyozta, hogy a kínai nép a nagy szovjet népet testvéré­nek és megbízható szövetsége­sének tekinti. — Szilárd meggyőződésünk, hogy senki sem képes aláásni Kína és a Szovjetunió nagy barátságát és összeforrottsá­­gát — tette hozzá. Kijelentet­te, hogy az amerikai imperia­lizmus a világ népeinek leg­ádázabb ellensége. Most, ami­kor az amerikai imperialisták agressziós politikát folytatnak; — mondotta —, »»erőfeszítése­ket kell tennünk, hogy a Tá­vol-Kelet és az egész világ bé­kéjének megvédésére irányu­ló szovjet—kínai szerződés tel­jes mértékben betöltse szere­pét«. A kínai nép minden kö­rülmények között megőrzi bi­zalmát a szovjet nép iránt és testvérének tekinti a szovjet népet, »örömmel látjuk, hogy a szovjet nép szintén testvé­rének tartja a kínai népet« — mondotta befejezésül Ho Vej miniszter, a küldöttség veze­tője. (MTI) Moszkvában tegnap gyűlésen emlékeztek meg a szov­jet-kínai szerződés megkötésének 15. évfordulóján. Az előadó, Bescsev miniszter, az SZKP KB tagja kijelentette: a Szovjetunió és Kína hagyományos barátsága tovább fejlő­dik, a jelenlegi nehézségeket pedig lépésről lépésre kiküszö­bölik. Az SZKP, az egész szovjet nép minden lehetőt meg­tesz ezért — mondotta.­­ A világ közvéleménye egyre határozottabban követeli, hogy Amerika vessen véget a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni agressziójának s békés tárgyalások útján rendezzék a fegyveres konfliktust. Ilyen irányú javaslatot tett U Thant ENSZ-főtitkár is, aki mérsékletre hívta föl vietnami válságban érdekelt feleket. Több ország támogatja a ezt a javaslatot. Malaysia fővárosában baloldali tüntetések voltak teg­nap délelőtt. A tüntetők és a rendőrség között össze­tűzésekre került sor. A tüntetés több vezetőjét letartóztat­ták. o Bolgár—magyar barátsági est Babócsán Kaposvárra látogatott pén­teken Sztojan Rizov, a buda­pesti bolgár iskola igazgatója, Hrisztova Dimitra, a Bolgár Kultúra titkára és Juhász Pé­ter irodalomtörténész a Haza­fias Népfront megyei bizottsá­ga vendégeként. A küldöttség a Dráva menti harcok husza­dik évfordulója alkalmából rendezett bolgár—magyar ba­rátsági esten vettek részt. Délután Kaposváron, a Fegyveres Erők Klubjában honvédség tisztjeivel találkoz­a­tak, megemlékeztek a Dráva menti harcokról, amelyekben a bolgár hadsereg katonái is részt vettek, majd filmvetítés volt. A vendégek megnézték a Palmiro Togliatti Könyvtárat is. A közgazdasági technikum diákjainak Juhász Péter tar­tott előadást a bolgár iroda­lomból. Este Babócsán a község ve­zetőivel találkoztak a bolgár vendégek. A művelődési ház­ban megemlékeztek a évvel ezelőtti harcokról. húsz Az­után dokumentumfilmet vetí­tettek, majd kisfilmen bemu­tatták Bulgária mai életét. A Fővárosi Tanács ünnepi ülése Budapest felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából A Fővárosi Tanács szomba­ton ünnepi ülésen emlékezett meg Budapest felszabadulásá­nak 20. évfordulójáról. Az Új­városháza feldíszített nagy­termében rendezett ünnepi ta­nácsülésen részt vett és az el­nökségben foglalt helyet Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Buda­pesti Párbizottság első titká­ra, Sarlós István, a Fővárosi Tanács elnöke, Szakasits Ár­pád, az 1945-ös Budapesti Ideiglenes Törvényhatósági Bizottság első elnöke, dr. Har­rer Ferenc, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának tag­ja, a tanácstagok korelnöke, A. M. Kalasnyikov, a moszk­vai pártbizottság titkára, az évforduló ünnepségeire ha­zánkba érkezett szovjet kül­döttség vezetője, G. A. Gye­­nyiszov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. Az ünnepi tanácsülésen meg­jelent Fehér Lajos és Gyula, a Minisztertanács Kállai el­nökhelyettesei, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, jelent volt az MSZMP Közpon­ti Bizottságának, a forradalmi munkás-paraszt kormánynak és az Elnöki Tanácsnak több tagja, a felszabadulást követő idők volt városvezetői, továb­bá a volt alpolgármesterek és tanácselnök-helyettesek, a ke­rületi pártbizottságok első tit­kárai, a tanácsi végrehajtó bi­zottságok elnökei, a budapesti társadalmi és tömegszerveze­tek vezetői, a budapesti üze­mek küldöttségei. Ott voltak az ünnepségen az évforduló alkalmából hazánk­ban tartózkodó szovjet kül­döttség tagjai, a főváros fel­szabadításában részt vett szov­jet csapatok képviselői, a bu­dapesti harcokban részt vett magyar partizánegységek szá­mos tagja. Az ünnepi tanácsülést Himnusz hangjai után Sarlós­­ István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának el­nöke nyitotta meg, majd Gás­pár Sándor, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszé­det. Ezután A. M. Kalasnyikov, a moszkvai pártbizottság tit­kára, a szovjet küldöttség ve­zetője üdvözölte az ünnepi ta­nácsülés részvevőit. Az ünnepi tanácsülés ezután határozatot fogadott el, amely Budapest felszabadulásának 20. évfordulójáról, az elmúlt két évtized alatt a fővárosban végzett építő munkáról, a hit­leri fasizmus elleni harc hő­seiről és mártírjairól emléke­zik meg. Az ünnepi tanácsülés az In­­ternacionálé hangjaival ért véget. (MTI)

Next