Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
ÁTLAG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! 4*4. 80 FIT i MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően 1967. március 19-ére kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását. Az Elnöki Tanács meghatározta az országgyűlési választókerületek számát, területét, székhelyét; ennek megfelelően 349 országgyűlési képviselő megválasztására kerül sor. Meghatározta az Elnöki Tanács a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsi választókerületek számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határozatai a Magyar Közlöny január 2-i számában jelennek meg, a hivatalos lapnak ugyanez a száma tartalmazza a választások lebonyolításáról szóló kormányrendeletet is. Kormányrendelet az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról A kormányrendelet intézkedik a választók névjegyzékének összeállításáról és a választókerületek kialakításáról, majd a továbbiakban a választás a szervekkel foglalkozik. A választásokat társadalmi jellegű különböző választási szervek, választási elnökségek, választókerületi bizottságok és szavazatszedő bizottságok bonyolítják le. Az Országos Választási Elnökség 1967. január 23-án alakul meg, tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége jelöli ki. Az Országos Választási Elnökség az ország egész területén őrködik a választások törvényességén, irányítja helyi választási elnökségek és a az országgyűlési üületi bizottságok választókemunkáját. Elfogadja és nyilvántartja az országgyűlési képviselőj elölteket, közhírré teszi a választás országos eredményét. Ugyancsak január 23-án alakulnak meg a fővárosban, valamennyi megyében, megyei jogú városban, járásban, járási jogú városban, városi (fővárosi) kerületben és községben a választási elnökségek. Ezek tagjait a Hazafias Népfront helyi bizottságai jelölik ki. Főbb feladataik: működési területükön őrködnek a választások törvényességén, közzéteszik az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét, megállapítják a tanácsi választások összesített eredményét, és szükség esetén pótválasztásokat tűznek ki. Valamennyi országgyűlési és tanácsi választókerületben — szintén január 23-án — választókerületi bizottságot kell alakítani. Az országgyűlési választókerületi bizottságok tagjait a Hazafias Népfront megyei, illetőleg fővárosi bizottsága, a tanácsi választókerületi bizottságok tagjait pedig a Hazafias Népfront illetékes helyi bizottsága jelöli ki. A Hazafias Népfront helyi bizottságának javaslata alapján a választási elnökség 1967. március 6-án megalakítja a szavazatszedő bizottságokat. Ezek a választás napján gondoskodnak a szavazás lebonyolításáról, törvényességéről és zavartalanságáról s megállapítják a szavazókörben a szavazás eredményét. A kormányrendelet szabályozza a jelöléssel kapcsolatos feladatokat. A képviselőjelöltek és tanácstagjelöltek jelölése választókerületenként történik. A törvény értelmében egy választókerületben egy vagy több személy jelölhető. Az országgyűlési képviselőjelöltekre és a tanácstagjelöltekre a választópolgároknak a lakóterületeken, továbbá üzemekben, vállalatoknál, terüzmelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, a hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél február 2-a és február 21-e között tartott gyűlései tesznek javaslatot. A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik a választási elnökségek és a választókerületi bizottságok közreműködésével. A választási elnökségek 1967. március 6-án választási hirdetményt jelentetnek meg, ez tartalmazza majd a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületek választói szavazhatnak. A szavazás március 19-én 7 órától 20 óráig tart. A kormányrendelet meghatározza a szavazatok számlálásának rendjét, s összeúgy intézkedik, hogy a megválasztott képviselőknek és tanácstagoknak a mandátumot (megbízólevelet) március 22-én kell átadni. Január 2-án megkezdődik a választók összeírása. A kormányrendelet kimondja, hogy a választásra jogosult állampolgárokról új névjegyzéket kell összeállítani. Ebbe föl kell venni minden nagykorú magyar állampolgárt, tehát azokat, akik 1949. március 20-a előtt születtek, továbbá azokat, akik házasságkötésük folytánváltak nagykorúvá. Nem lehet a választók névjegyzékébe felvenni azt, aki közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll; aki szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van, aki rendőri felügyelet alatt van; végül azt, aki elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll-e vagy sem. A választók névjegyzékének összeállítása céljából a kijelölt összeíróbiztosok január 3- a és 7-e között összeíró lapokat osztanak ki. A választójoggal rendelkező személyek ezeket a lapokat január 11-ig kötelesek kitölteni. Ha valaki testi fogyatékossága miatt vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés stb.) az összeírólapot nem töltheti lel, helyette hozzátartozója, szomszédja vagy az összeíróbiztos is kitöltheti. A választók ideiglenes névjegyzékét legkésőbb február 4- ig kell összeállítani, s február 6-tól 11-ig a tanács végrehajtó bizottságának hivatali helyiségében közszemlére kell tenni. Városok belterületén a névjegyzék megfelelő részét a házakban is kifüggesztik. Az ideiglenes névjegyzékből törvényellenesen történt kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe törvényellenesen történt felvétel miatt bárki kifogással élhet. A kifogást az ideiglenes névjegyzék közszemlére tételétől számított 8 napon belül a tanács végrehajtó bizottságánál kell írásban vagy szóban bejelenteni. Ha a végrehajtó bizottság azt állapítja meg, hogy a választónak a névjegyzékből történő kihagyása törvényellenes volt, a kihagyott személy adatait pótnévjegyzékbe kell fölvenni. Az általa alaptalannak tartott kifogásokat a végrehajtó bizottság elbírálás céljából átteszi a járásbírósághoz, amely népi ülnökök közreműködésével — szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után — végérvényesen határoz. A választók ideiglenes névjegyzéke, valamint a pótnévjegyzék és a járásbíróságnak a kifogások elbírálására vonatkozó határozatai alapján a tanács végrehajtó bizottsága legkésőbb március 2-ig állítja össze a választók végleges névjegyzékét. Ezt 1967. március 3-a és 7-e között kell közszemlére tenni. Ha választójogosult személy a névjegyzék összeállítását követően megváltoztatja állandó lakóhelyét, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától kérheti felvételét a választók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság által kiadott igazolást arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe fölvették. (MTI) Magyar párt- és állami vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratot intézett dr. Fidel Castro Ruz elvtárshoz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárához, a kubai forradalmi kormány elnökéhez és dr. Osvaldo Dorticos Torrodo elvtárshoz, a Kubai Köztársaság elnökéhez. A táviratban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a magyar nép nevében szívből jövő üdvözletüket és legőszintébb jókívánságaikat küldik a kubai államférfiaknak és a kubai népnek a forradalom győzelmének 8. évfordulója alkalmából. Péter János külügyminiszter a kubai nemzeti ünnep alkalmából táviratban üdvözölte Ír. Raul Roa Garciát, Kubkk Köztársaság külügyminniszterét; a SZOT elnöksége a Kubai Dolgozók Forradalmi Szakszervezeti Szövetségének, a KISZ központi bizottsága a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, az Országos Béketanács a Kubai Béketanácsnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége a kubai forradalom védelmére alakult bizottságnak küldött táviratot az évforduló alkalmából. (MTI Magyar szakemberek Kubában A közelmúltban aláírt magyar—kubai műszaki-tudományos együttműködési megállapodás módot nyújt, hogy 1967- ben tovább szélesedjék a két baráti ország közötti tapasztalat, illetve szakembercsere. 1966-ban pl. 100 magyar szakember járt a Kubai Köztársaságban. A műszaki tapasztalatok kicserélésére különösen jó alkalmid szolgálnak a magyar berendezésekkel épülő új kubai üzemek, köztük például az üvegkombinát, amelynek egy része már meg is kezdte működését. Rövidesen üzembe helyezik azt Diesel-motorjavító központi üzemeit, amely gyár tervek alapján épül.maA kubai szakemberek közül jelenleg a TESCO vendégeként húszan tartózkodnak M Magyarországon. Az új együttműködési megállapodás alapján 1967-ben várhatóan kétszer annyi szakember érkezik Kubába, mint 1966-ban. (MTI) Az új esztendőre írta: Darvas JózsefMegint eltelt egy év, s eljött egy új: az 1967-es. Mit hoz vajon? Nem tudjuk. A sorsot — mert ha szavunk van rá, mégis van ilyen — nem vagyunk képes, teljesen a magaink szándéka, akarta szerint formálni, alakítani. Azt hiszem, sose is lesz képes erre az ember. Az viszont igaz: az emberiség egyre nagyobb tudatossággal él, és tervezi a jövendőt Filozófusok vitatják, hogy az őstörténet kezedetétől máig boldogabb lett-e a földön az ember. Vannak, akik azt mondják: semmivel nem lett boldogabb, mert az élet — ha messze magasabb fokon is —,de mindig újratermeld az ellentmondásokat, a diszharmóniát. Akik ezt vallják, azoknak — úgy hiszem — nincsen igazuk. Boldogabb lett az ember? Annyiban szerintem feltétlenül, hogy végletes ellentmondásokat ki tudott küszöbölni, elbírhatatlan végleteket fel tudott oldani, vagy legalábbis megtalálta ezek feloldásának kulcsát. És egyre előre halad ezen az úton. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy a szocialista társadalmi rendszer már tökéletes. De ha erős és jogos remény él bennünk, hogy az emberiség életéből ki lehet iktatni mind elkerülhetetlen végzetet a háborút, akkor ez mindenekelőtt a szocialista világrendszer létének köszönhető. Annak, hogy létrejött a világ igen jelentős egy olyan társadalmi rendszer, amelynek nemcsak részén nem érdeke a háború, hanem ezzel ellenkezőleg: a létéből ered, hogy szervezze az egész világon azokat az erőket, amelyek békét akarnak. S ez óriási dolog. Talán a legnagyobb, amit az emberiségért ma tenni lehet, hiszen egy új háborúval az emberi lét vagy nemlét kérdése forogna kockán. S a szocialista világ egyáltalán nem a saját gyengesége miatt ellensége a háborúnak. Éppen elég bizonyíték van rá: hadi felkészültségben nem maradunk el — legalábbis: nem maradunk el! — az imperialistáktól. De a mi rendszerünk az emberért, az emberi harmónia megteremtéséért van, s ellenzi, meg akarja akadályozni a legtömegesebb szörnyűségek szülőjét, a háborút. A De menjünk tovább! háború mellett az emberiség másik legfőbb veszedelme: a nyomor. Az »intézményesített« éhség. Sajnos, sokan nem tudják, hogy az emberiségnek csaknem kétharmad része ma is éhezik, vagy legalábbis erősen a létminimum alatt él. Igaz az, hogy egyes legfejlettebb kapitalista országokban még magasabb az életszínvonal, mint a szocialista országokban? Igaz. De ez az igazságnak csak az egyik fele, és sok ember tudatában ez is eltorzítottan jelentkezik. Mert ehhez hozzá kell tenni: a szocializmus nem a leggazdagabb országokban, hanem a fejletlenebbekben valósult meg eddig. De ott megszüntette a nyomort, a végletes társadalmi igazságtalanságokat. S a fejlődésben, az élet minden területén olyan tempót ért el, ami túlhaladja a legfejlettebb országok ütemét És ezek a legfejlettebb országok? Vajon nem azért lettek, lehettek gazdagok, mert százmilliók a világ más részein gyarmati nyomorsorsban mindent nekik kényszerültek áldozni? S most ezekben a fejlett országokban elsősorban nem azért képesek a dolgozó osztályok több szociális vívmányt kiküzdeti, mert — erős hátvédként — léteznek a szocialista országok? És a gyarmati sorsból felszabadult vagy felszabaduló országok — miközben szabadságuk kivívásához is a szocialista országoktól kapták, kapják a legtöbb segítséget — a nyomor megszüntetésére nem a szocialista vagy legalábbis »nem kapitalista« utat választják sorra? ... Lehetne kérdezni még tovább. Ahány kérdés, annyi állítás a magunk igaza mellett. S annak az igaza mellett, hogy az emberiség sorsa, ha nem is megtorpanások nélkül, de megy előre, világ ilyen ügy összefüggéseiben mire lehet a mi dolgunk az új esztendőben? . égezrni — az eddigiél még jobban végezni —, ami a történelemtől ránk bízatott: folytatni teljes erővel a szocialista Magyarország fölépítését. Nemrégiben zajlott le az ország életének nagy eseménye: az MSZMP IX. kongresszusa. És a napokban került nyilvánosságra a Minisztertanács határozata az 1967-es év népgazdasági feladatairól. Ebben a két dokumentumban, a IX. kongresszus határozataiban és a Minisztertanács határozatában benne van az új esztendő programja. Ha ezt a programot eredményesen, jól végrehajtjuk, akkor jórészt feles ütk arra a kérdésre is, hogy mit hoz az új esztendő. Történhetnek persze világban váratlan, kiszámíthatatlan fordulatok, de mindent meg kell tennünk, hogy alapvetően a mi terveink határozzák meg a jövendőt Mi a terveinkkel, a programunkkal s ezek végrehajtásával elsősorban, a mi népünknek — önmagunknak — tartozunk felelősséggel. De azért annak is a tudatában kell lennünk, hogy a mai világban egy szűk helyre korlátozott, lokális felelősség nem létezik. Részei vagyunk a nagy egésznek, s ahogyan ránk is visszahat, hogy másutt mi történik, az is hat a nagy egészre, hogy nálunk mi hogyan halad előre. Igaz, Mi ország vagyunk, ám egy kis ország sorsa is számít a nagy egyenletben, amit a világ sorsa jelent Sőt néha sokkal többet számíthat, mint ami a nagyságával egyenes arányban van. Példa erre Vietnam sorsa. Vietnam is viszonylag kis ország, de az, hogy mi történik Vietnamban s az, hogy 1967-ben mi fog történni Vietnamban, nagyban befolyásolja az egész világ sorsát, jövőjét. A mi jövőnket is. A testvéri szolidaritás természetes érzésén túl ezért is kell 1967-ben erőnkhöz képest segíteni, hogy a béke — a vietnami nép jogos igényeinek a győzelmével — létrejöjjön a világnak ezen a súlyosan vérző részén. Nemzetközi felelősségvállalásunknak talán ez a legkomolyabb része. S vele még egy: munkálkodni a nemzetközi munkásmozgalom egységén. Vietnam sorsa is jórészt ezen fordul meg, és az is, hogy az imperialisták ne teremthessenek esetleg másutt egy új háborús tűzfészket. Minderről a dolgok súlyának megfelelően szó esett a kongresszuson. Valamint arról is, hogy fontos, nagy változások előtt áll országunk belső élete. A gazdaságirányítás reformjára gondolok, amelynek kimunkálásában sok minden vár az 1967-es évre. Világossá kell tennünk, hogy ez nem pusztán gazdasági kérdés, hanem hatással lesz életünk minden területére. Jó végrehajtására nem csak a szűken vett »érdekelteket« kell felsorakoztatni, hanem az egész népet, mert sikerében az egész nép érdekelt. Mindez azt követeli meg tőlünk, hogy tovább erősítsük a nemzet szocialista egységét, erkölcsi összeforrottságát. Talán ez lehet egy új esztendő nagy feladatainak összefoglaló gondolata — hiszen ez a mi legnagyobb erőforrásunk! 4.