Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-06 / 5. szám

Péntek, 1967. január 6. _ HDDUZENET Szociális htod­ok* Egy takarítónő megbete­gedett, gyakran ilyesmi. Mit csinál előfordul ilyen­kor a rendelőintézet? Ter­mészetesen helyettest kér a munkaerő-közvetítőtől, minthogy az orvosi rende­lőket illik tisztán tartani akkor is, ha megbetegszik a takarítónő. És megkezdődik a tor­túra. Az első helyettes egy súlyos szívbeteg asszony. Mire felvánszorog a harma­dik emeletre, csaknem ki­merítette munkaerejét. Két napig dolgozgat, a harma­dikon bejelenti: beteg. De ez még nem formaliz­mus, ez csak szerencsétlen véletlen. (Ha ugyan nem tudják a rendelőintézetben, szervi szívbaja van sze­génynek.) Délelőtt 11-kor »már« tudják a rendelőintézetben, hogy nincs takarító, 12-kor kezdődne a munkaideje. Kosz, szemét mindenütt, összedugják a fejüket, ta­lálnak egy asszonyt. Nem titok: Szégl Jánosné, albér­letben lakik, egy gyereke van. Papírral küldik a köz­vetítőhöz, mert nélkülük nem foglalkoztathatják. On­nét visszaküldik. Nem, szó sem lehet róla, nem közve­títik ki, mert egy gyereke van. Szociális indok... Telefon a rendelőintézet­től. Hiába. A válasz: Na­­gyon sajnáljuk, csak olyat küldhetünk, akinek három gyereke van, és csökkent munkaképességű. — De azt nem tudjuk al­kalmazni. — Sajnálom. Egy óra múlva megjelenik a helyettes, mégis Ez sem titok: Sánta Margitnak hívják, balogi lakos, egy gyereke van, de az anyját is eltartja. Betegről utazgat majd, este fél 12-kor ér haza. Csak azért »csökkent munkaképességű«, mert tsz-ben nem alkar dolgozni.­­ Ezt mondta a rendelőinté­zetben, s a helyi tanács engedélyezte munkavállalá­sát. Hát igen, ez aztán szo­ciális indok. S a módszer már forma­lizmus! Más példák is adódnak persze. Ha mondjuk Nagy­atádon van szükség egy he­lyettesre. Pénteken megbe­tegszik az előd, de hiába dolgozott a helyettes szom­baton is, hétfőn is: fize­tést nem kaphat, mert mondjuk csak kedden van közvetítés. Vagy. Asszisz­tensnőre van szükség, he­lyettesre. A rendelőintéze­tiek tudják már, hogy kik­re számíthatnának. De nem. Ez nem olyan egyszerű. Mert szociális indok is van arra a két-három napra, s ez a fontos, nem az, hogy az orvos tud-e dolgozni asszisztensével. Nos, nem a szociális­­helyzet figyelembevétele el­len ágálunk, nem az alap­elv, hanem annak merev, kérlelhetetlen és ésszerűt­len alkalmazása ellen. Mert annyit azért be kell látnunk: a munkahely hi­vatott eldönteni, hogy mi­lyen adottságú, képzettségű emberekkel tud dolgozni, és nem a közvetítő! Az olyan öngólokról nem is szólva, amikor az egygyermekes helyi munkaerő mellett nem szól szociális indok, de az egygyermekes belegi mellett feltétlenül... Jávori Béla Már a téli hónapokban gondoskodjék a kerék­párjára való világítási felszerelési cikkek be­szerzéséről! Első és hátsó lámpá­hoz dinamóizzó norma kivitelben 1,60 Ft, javított élettartama 3,20 Ft. A vásárláskor így kérje! (5623) DINAMÓ HÁTSÓ LAMP. 3 lOMOGLI NEPLA? PBH8T9 óceán Olaj tört elő a tolurai térsé­gb­en fekvő 5. számú fúrótoronyból. Ez a 35. olaj­­lelőhely a Ívűm ,nt terüle­t £ íj ten. lelőhely született...« Ezt a közleményt Nyugat-Szi­­bérában körülbelül ugyanúgy megszokták, mint a mestersé­ges holdak felbocsátásáról szó­ló híreidet. A másfél millió négyzetkilométert k­özvő tyu­­moni »kontinens« a tudósok véleménye szerint »olajon úszik«. A fekete óceán feltárása szovjet szakemberek kitartása, a a kitűnő felkészültsége, valamint kjólajkátziás és élenjáró móds­ereinek­­ f­etárás alkal­­mazásával vált lehetségessé. A t­uudósok most például olyan új kutatási módszert dolgozta­k ki, amely eredményessége tekinte­tében többszörösen meghalad­ja ez e. d.gieket. A ki­olaj ku­­t­a­tók óriási technikai felszere­léssel rend­ekeznek. A táj pák járhatatlan bozótját és mocsa­rait hatalmas traktorok, buldó­zerek, gépkocsik és helikop­e­­rek ostromolják meg. Az utóbbiaknak különösen nagy hasznát veszik Szibéria útta­­lan útjain. Gyors ütemben folyik a le­lőhelyek kiaknázása. Az első tyumoni olajat 19S4 nyáron né­hány uszályhajó szállította az O­bon az omszki kőolaj-fino­mító üzembe. A következő esz­tendőben már körülbelül egy­­millió tonna folyékony üz­m­­anyagot juttattakk oda fel o­ko­zásra. Az 1966-os év elején üzembe helyezték Szibéria els olajvezetékét, a 426 kilométer hosszú Saim-Tyumon csőveze­téket. A szovjethatalom fenn­állásának 50. évfordulójára, 1967-ben el akarnak készülni az 1008 km hosszúságú Usztij —Bálik—Omszk föld alatti fő­vezetékkel. A tajga benépesül. Az ország minden sarkából érkeznek oda ifjak és leányok. A következő években 600 009 fiatal önkéntes érkezik, hogy kezébe vegye Szi­béria olajkincseit. L­akótelepek­ és városok emelked­nek majd, s mndenekelőtt utat vágnak az őserdőben. A tyumoni lelőhely nagy előnye: az olaj nem fekszik különösen mélyen, és nagy az egyes kutak­hoz mi. Az olaj­­kutató furatok költsé­g itt 20— 30 rubellel olcsóbb az átlagé­nál. A népgazdaság 1966—1970 évi ötéves terve új szibériai olajkitermelő vidék megterem­­tését irányozta elő. A tyumimi területen a kőol íjkiaknázás 1970-ben évi 20—25 mi­lió ton­na lesz. Nyugat-Szibéria 1930- ra szovjet viszonylatban első helyre kerül az olajtermelés ekintetében, s megelőzi a ta­­t ér—baski vidéket, amely l­ö~>-ben még több mint­ 70 százalékát állította elő a Szov­­etunió folyékony üzemanyagá­nak. A Saim—Tyumon olajvezeték (Nyugat-Szibéria). Az olaj ezeken a csöveken át jut el a tartályokból a tankhajókba. Minőség, ésszerűsítés, takarékosság Eredményesen zárult az ipari ifjúsági brigádok kongresszusi versenye A múlt évben a pártkong­resszus tiszteletére brigád­­versenyre hívta fel a megyei KISZ-bizottság Somogy ifjú­munkásait. A hagyományoktól eltérően nem általános fel­adatokat kaptak a fiatalok, h­anem­ négy iparágra —­ könnyűipar, építőipar, élel­miszeripar és vasipar — szab­ták meg a feltételeket.­ A brigádversenybe 20 vállalat 50 ifjúsági brigádja nevezett 518 fiatallal. A verseny ered­ményeit a napokban értékel­ték. A legjobb brigádokat megjutalmazták. Külön bírál­ták el a tanácsi ipari válla­latok fiataljait, s jutalmazá­sukra a felosztott tízezer fo­rint mellé még ötezer forin­tot biztosítottak. A könnyűiparban az első helyezett a tanácsi Ruhaipari Vállalat Petőfi-brigádja lett. A tíztagú brigád 110,1 száza­lékra teljesítette a tervet, 700 forint értékű anyagot ta­karított meg, balesetmentesen dolgozott, egy újítást nyújtott be, s ezért 400 forint eszmei díjat kapott 1000 forinttal jutalmazták a brigádot. könnyűipar másik első helye­­­zését a Pamutfonó-ipari Vál­lalat Kaposvári Gyárának Gagarin-brigádja nyerte el. A szintén tíztagú brigád 105,1 százalékra teljesítette a tervet, 185 óra társadalmi munkát végzett, a Szakma ifjú mestere-mozgalomba há­­rm­an neveztek be a brigád­­tagok közül, valamint KISZ- és pártoktatásban vesznek részt. 1200 forint pénzjutal­­mat kaptak. Az építőiparban az ÉM Somogy megyei Épí­­­tőipari Vállalat Petőfi Sán­dor ifjúsági brigádja bizo­nyult legjobbnak. Tervüket­­ túlteljesítették, s a vasszer­kezetek pontosabb méretezé­sével tízezer forintot takarí­tottak meg. A pártkongres­­­szus tiszteletére hogy az északnyugati vállalták, város­rész két épületének vasszer­kezetét öt nappal a határidő előtt átadják. Ezt a vállalá­sukat is túlteljesítették. Újí­tásaikkal 20 000 forintot ta­karítottak meg egy év alatt. A héttagú brigád 1000 forint pénzjutalmat kapott. A vas­­iparban az első helyen Siófoki Kőolajvezeték Válla­a­lat Május 1. ifjúsági brigádin végzett. A 17 brigádtag 140 százalékra teljesítette a ter­vet. A francia importból be­szerzett két Richard Conti­nental Buldózer futóművét h­azai anyagból teljesen fel­­újították. ígv több mint egy­­­ rillió forintot takarítottak meg. A brigád natronálja ■'vimi termelőszövetkezetté a ‘ 'madelmni munkában javítja s a tsz erő-átytt Munkáink el­ismeréséül 1200 " rinttt kan­­’"k. Az éln1i mirzerinarbari py­­ len, n 7<T nr­h',l'i/ÍH £­Tóth br.~ *'ád*fy. olt«* Ví. 5 tyQ A AVr­ei +i«vT.. :»p­ n fftgv+fóV mrrjl r* f*cl. h^. ió rní^ rni’f'W1 rrórfA'g+d­r. p“,rynr?/*v«!:nrt fi a higiéniára, tisztasági őriá­­rs fokát szerveztek. A brigád '0 forint jutalomban része­­­ t, összességében a somo­­rfiúmárkások 1 200.000 nt értékű anyagot takarí­­tak meg, újításaik értéke mintegy negyvenezer forint. B. M. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer (I.) KÖZTUDOMÁSÚ, hogy a termelőszövetkezeti átszerve­zés óta mezőgazdaságunk is a szocialista fejlődés útján halad. A termelőszövetkeze­tek — a tulajdonformák kü­lönbözősége ellenére — ugyanúgy szocialista üzemek, mint az állami vállalatok. A szövetkezeti parasztság egy­séges, új, szocialista osztál­­­lyá kovácsolódik, s egyre kö­zelebb kerül a munkásosztály­hoz. Pártunk mai politikájá­ban mindez kifejeződik a XX. kongresszus pedig állást fog­lalt amellett is, hogy a két alapvető osztály helyzetében még meglevő különbségeket fokozatosan meg kell szün­tetni. Ezért foglalta határo­zatba a kongresszus egyebek között azt a javaslatot, hogy 1967-ben új termel­őszövetke­­zeti nyugdíjtörvény lépjen életbe. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa 1966. december 22-én törvényerejű rendeletet alko­tott a termelőszövetkezeti ta­gok új nyugdí­rendszeréről. Ez a rendelet megvalósította azt az elvet, hogy a tsz-tagok nyugdíjrendszere megközelítse a munkaviszonyban álló dol­gozókét. Kiküszöböli azt az eddigi hibát, hogy a tsz-tagok nyugdíja független volt a közös munkában való rész­vétel alapján kapott jövede­lemtől. A révi szabályozás nem vette kellőképpen fiwe- t ervbe a hosszabb nyugdíj­­időt sem. Az említett fogva­­+ékessé "okon kívül szüksé­gessé tette az új törvén­y mego­­­ ntását az is, hogy a termel­őszövetkezeti tagok nyugdíja — al'os-iny őszedé­nél fogva — jelentősen el­­maradt a más nóneard-^oí alakban dolgozók nyugd’ttl­­'átácától. A n VU oü 1­i P­k­V'od - szociális Színvonala n-.a-rs-'V caevmountból Íf1 rmn -tett feszültséget hanem ew­­—e nagyobb mért­ékben Arar­­♦.otf.o bzí-ísét a te»zno1*<!Tfi-—o-tVc-o+oV mTTO.kaernt'ohr-e­*-/>}-' „c különösen a fiatal­­«aWénznH munkaerők után­v>zn,+1^<;|q f/Nfícin. A Th­rwrT.ŐSTÖVE'IKF tett TAGOK új nyugdíj­­"re ndszerének lényeges alap­­j’”ei a következők: a nyugdíj a lehető leg­­nagyobb mértékben iga­zodik a személyes jövedelem­hez; azok a hosszabb nyugdíjidő­ Alv­vel rendelkezők ará­nyosan magasabb nyugdíjat kapnak; a nyugdíj összegében kifejeződik a nyugdí­jas tartási kötelezettsége (há­zastársi pótlék), rokkantság esetén pedig rokkantságának mértéke;­­ a nyugdíj nem lehet alacsonyabb a törvényes minimumnál, és növelni kell a korábbi termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény alapján meg­alapított nyugellátásokat. Az ipari nyugdíjrendszer­rel szemben egyetlen lénye­ges különbség a korhatárnál mutatkozik. Ettől az egy kö­rülménytől eltekintve az új törvény a termelőszövetkezeti tagokra is hiánytalanul érvé­nyesíti az ipari nyugdíj el­veit, és az 1967. január 1. után nyugdíjazásra kerülő termelőszövetkezeti nyugdíját érdemileg az tagok ipari dolgozók nyugdíjával azonos értékűvé teszi. Tartalmaz né­hány olyan megoldást is, amely a nyugdíj megállapí­tása területén a jelenlegi íoati szabályozásnál is fejlet­tebb megold­ást vezet be a egyszerűbbé, érthetőbbé teszi nyugdíj kiszámításának módját. AT ÚT NYUGDÍJRFND-y.TT­RBFN az öreesett nyug­díj korhatár­ 1 szi-fióknál vál­­tozatlanul a 65, nőknél pedig a 60. életév. Továbbra is érvényes sza­bály, hogy aki rokkant (munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette), az életkorától függetlenül jo­gosult nyugdíjra, ha megrak­­anásáig az előírt nyugdíj­időt megszerezte. A rokkant­sági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjidő kevesebb, mint amennyi az öregségi nyugdíj­hoz szükséges. Érvényben maradt a bal­eseti nyugellátás intézménye és az a szabály, hogy üzemi baleset esetén a nyugel­látá­sok megáll­arv tv-váb az előze­tes biztosítási idő igazolása nem szükséges. Nyugdíja mindenki jogo­sult, aki 10 évi, a nyirtdíjba beszámíttató tagsági idővel rendelkezik. Az a­merkaiőn- Nirtetés. how az 1061. de­­­­cember 31 előtt belónok 10, az ezt követően belépők 23 év alapján kaphatnak nyug­díjat, megszűnt. Az említett 10 évi nyug­díjidőre minden olyan nap­tári évet be kell számítani, amelynek tartama alatt em­előszövetkezeti tagság fo­­l­yamatos volt, a tag leg­alább 150 (nő 100), tízórás munkanapon át dolgozott, és j­árulékfizetési kötelezettsége fennállott. A nyugdíj­időbe való be­számítás feltétele 150, tízórás munkanap ledolgozása. Ilyen munkateljesítmény elérése esetén az év teljes nyugdíjév­nek számít. Egy naptári év­nél hosszabb időt azonban akkor sem lehet figyelembe venni, ha a munkateljesít­­mény a 150 napot megha­ladja. A JÖVŐBEN BE LEHET SZÁMÍTANI a nyugdíjidőbe az úgynevezett töredékéveket is. Ha valaki az év folya­mán 150 napnál kevesebb­­ hen át dolgozott, ebből az évből annyi nyugdíjhónapot vesznek ahányszor javára figyelembe, 13 (nő 8) napi munkát végzett (föltéve ter­mészetesen, hogy tagsági vi­szonya fennállott, és nem nyugdíjas vagy járadékos tagról van szó). Az így adó­dó nyugdíjhónapokat nyilván­tartják, és ha a tagnak több töredékéve van, 12 nyilván­­tartott nyugdíjhónapot egy nyugdíjévként vesznek fi­gyelembe. Ugyanezeknek szabályoknak az értelemszerű a­­lkal­mazásával veszik figye­­lmbe azokat a töredékéveke­t is, amelyekben a tagsági vi­szony nem állt fenn a nap­­­ári év egész tartama alatt, vívótól továbbra is az első v­i £tv5s éve, amely a mun­ka tel­jesítménytől függetlenül t­elj­es nyugdíjévnek számít G. P. (Folytatása következik.) Rekord könyvforgalom a marcali járásban Készülődés a mezőgazdasági könyvhónapra (Tudósítónktól.) 1966-ot megelőzően 1963-ban volt a legnagyobb forgalma a marcali fmsz könyvesboltjá­nak. 1963-ban 1 020 003 forin­tot forgalmazott, de abban az évben a fonyódi járás falvait is a marcali könyvesbolt látta el­­ múlt évben viszont egyed­ül a marcali járásban 1 073 000 forint értékű könyv talált gaz­dára. Az őszi megyei könyvhetek idején hirtelen megnövek­edett a forgalom: 375 000 forint volt az utolsó három hónap ered­ménye. A rekord elérése után sincs pihenés. A marcali járásban máris készülnek a mezőgazda­­sági könyvhónapra, amely feb­ruárban lesz. Szakkönyvkész­­l­etük jelenleg mintegy 100 000 nt értékű, de ehhez a leg­frissebb kiadású kötetekből még mintegy 30—40 000 forint értékben kívánnak rendelni.

Next