Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)
1967-10-19 / 248. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI ÁRAI 50 TOLÉR Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, 248. szám, 1967. október 19., csütörtök VJs A VILÁGON ELSŐKÉNT A Venus-4 leszállt a Venus bolygón A szovjet tudomány és technika újabb kiemelkedő győzelme A Venus—4 szovjet automatikus űrállomás szerdán hajnalban a világon elsőként simán leszállt a Venus bolygó felületére, és adatokat szolgáltatott a bolygó légköréről. A Venus–4 a második kozmikus sebességgel jutott be a Venus bolygó légkörébe szerdán, moszkvai idő szerint reggel 7 óra 34 perckor. Az űrállomásról levált egy tudományos laboratórium, amely aerodinamikai lefékeződés és ejtőernyőrendszer működésbe lépése eredményeképpen ereszkedett le a Venus felszínére. Az űrállomás körülbelül 350 millió kilométert tett meg, míg eljutott az égitestre. Négyhónapos útja során sok érdekes adatot szolgáltatott a világűr fizikai tulajdonságairól. A Venusra érve az űrállomás műszerei megállapítottatták, hogy a bolygónak nincs számottevő mágneses mezeje, a bolygót nem veszi körül sugárzási övezet. A műszerek gyenge hidrogénburkot jeleztek. A Venus—4 pályájának befejező, leereszkedési szakaszéul az űrállomás műszereinek mérési adatai szerint a légkör hőmérséklete 40 fok Celsius és 280 fok Celsius között, a légköri nyomás 1—15 atmoszféra között ingadozott A mérések azt mutatták, hogy a légkör majdnem teljesen széndioxidból áll, oxigén- és vízgőztartalma körülbelül másfél százalék nitrogénnek észrevehető nyomai nem voltak A tapasztalhatók: műszerek 25 kilométeres pályaszakaszon állandó méréseket, és végeztek fél órán át továbbították másFöldre a Venus légkörének a adatait. Az adatok feldolgozása folyik, és közzétételükre sor kerül majd. A Venus—4 a bolygó felületére leereszkedve eljuttatott oda egy emblémát, amely a Szovjetunió címerét ábrázolja. Ez már a második ilyen eset. Az első emblémát a szovjet címerrel a Venus—3 juttatta erre a bolygóra, amikor 1966. március 1-én becsapódott a Venus felületére. A Venus—4 szovjet automata űrállomás által végzett tudományos kísérleteik a szovjet tudomány és technika újabb kiemelkedő győzelmét jelentik, igen fontos szakaszt a naprendszer bolygóira vonatkozó kutatások során. Az űrállomás június 12-én indult el célja felé egy Föld körüli pályára felbocsátott szputnyikról, ugyanúgy, mint három szovjet elődje. Amikor leereszkedett a Venus bolygóra, az körülbelül 80 millió kilométerre volt a Földtől. A Venus bolygóra vonatkozó tudományos kutatások 1961. február 12-én kezdődtek, amikor a Szovjetunió felbocsátotta a Venus—1 jelzésű automatikus űrszondát. Ennek súlya 643,5 kilogramm volt. A Venus—1 a számítások szerint százezer kilométer távolságban ladt el a bolygó mellett haA szovjet tudósok az e kísérlet során szerzett adatok alapján 1966. február 27-én felbocsátották a 963 kilogramm súlyú Venus—2 automatikus űrállomást, s ez már csak 24 000 kilométer távolságban haladt el az esthajnalcsillag mellett. Venus—3, amelyet 960 kilogrammos súllyal küldtek fel, három és fél hónapos repülés után 1966. március 1-én elérte a Venust, és eljuttatta a bolygó felületére a Szovjetunió címerét. Az Egyesült Államok másfél évvel az első szovjet kísérlet után, 1962 júliusában felbocsátotta a Venus bolygó irányában a Mariner—1 jelzésű űrszondát, de az letért pályájáról és meg kellett semmisíteni. Egy hónap múlva az amerikaiak megismételték a kísérletet, és a Mariner—2 1962. december 14-én 35 000 kilométerre haladt el a bolygó mellett. 1967. június 14-én — két nappal a Venus—4 fellövése után — az amerikaiak útjának indították a Mariner—5 jelzésű űrállomást, amelynek a jelentések szerint ma, október 19-én kell elrepülnie a Venus bolygó mellett. Az első szovjet szputnyik 1957. október 4-én történt felbocsátása óta eltelt tíz év alatt a Szovjetunió körülbelül 250 objektumot juttatott el a Föld, a Nap és a Hold körüli pályára. A hordozórakéták utolsó fokozatát is beleértve, együttes súlyuk meghaladta az 1300 tonnát. Több mint húsz mesterséges égitestet gyorsítottak föl második kozmikus sebességre, ami lehetővé tette kijutásukat a bolygók közötti térségbe. sen tanúsítja a szovjet nép alkotó képességeinek felvirágzását, s a Szovjetunió erejének növekedését, a szocialista rendszer fölényét — állapítja meg a szovjet vezetők üdvözlete. Lenyűgöző! Fantasztikus! Szerdán este a moszkvai utcákon megjelent a Pravda rendkívüli kiadása. A moszkvaiak pillanatok alatt elkapkodták az egyetlen lapból álló újságpéldányokat, amelyek piros címbetűkkel hirdetik a világszenzációt. Szovjet űrállomás a Vsnusom. A Pravda ismerteti az első külföldi visszhangokat is. Legérdekesebb közöttük Bernard, Lovell professzornak, a Jodrell Bank angliai obszervatórium igazgatójának nyilatkozata, akivel a Pravda londoni tudósítója telefoninterjút készített. — Mi, az obszervatórium dolgozói egész éjjel nem aludtunk, hallgattuk a Venus—4 űrhajónak, a bolygó első szovjet felfedezőjének jelzéseit. Lenyűgöző! Fantasztikus! Egészen egyszerűen nem akarom elhinni, és mégis, minden azt mutatja, hogy ezek a jelzések a Venus felszínéről érkeznek. Ez az ember első bolygóközi összeköttetése. Mi itt a Jodrell Bankben, mindannyian teljes szívünkből gratulálunk a szovjet tudósoknak, mérnököknek és munkásoknak, akik részt vettek a felemelő tudományos és műszaki hőstett végrehajtásában. Az Egyesült Államokba helyi idő szerint a hajnali órákban érkezett meg a szovjet Venus—4 bolygóközi űrállomás sikeres leszállásának híre. Reggel valamennyi rádió- és tv-állomás első helyen számolt be az eseményről, amelyet a kommentárok »történelmi jelentőségű tudományos sikernek« neveztek. 1943. november 7-én, a Nagy Október évfordulójának napján, Kijev fölött ünnepélyesen felzúgott a gyári sziréna. — Halld meg főváros a »Lenini kovácsműhely« hangját, — így kezdődött a város felszabadulása után néhány nappal a Kijev egyik legrégibb üzemének munkásai által elfogadott felhívás. — »Minél hamarabb zúgjanak a gépek a gyárak műhelyeiben, minél hamarabb kezdjenek működni az erőművek turbinái. Minél előbb csilingeljenek az utcákon a villamosok, csendüljenek föl a vidám gyermekhangok az iskolákban«. A Szovjetunió összes testvérnépei a háború sújtotta kijeviek megsegítésére siettek. A mai Kijev: magasan fejlett iparral rendelkező város, az építőipar városa, ahol élnek és dolgoznak, akik azok mesterséges gyémántokat és új a tengert, az óceánokat és tengereket átszelő modern halászhajókat hozták létre, az a város, amelynek termékeit — munkapadokat, ekszkavátorokat, a automatákat, legbonyolultabb műszereket, gyógyszereket és sok-sok más cikket — a világ 67 országába exportálják. Jelenleg az ukrán főváros lakossága meghaladja az 1 400 000 főt, azaz másfélszerese a háború előttinek. A város lakásállománya ma 2,6-szerese a háború előttinek. Csupán az utóbbi tíz évben másfélszer annyi lakást építettek, mint amennyi a háborút megelőzően volt. Érdekes megfigyelni, hogyan változik szovjet Ukrajna fővárosának építkezési jellege. A város a magasba tör. Még nem is olyan régen, főleg négyemeletes házakat építettek. A hetvenes évekre ezeknek az épületeknek a száma 20 százalékra csökken. Kijevben nyolc-, tizenöt emeletes házak és felhőkarcolók nőnek majd ki. A város életében nagy esemény volt a metró első szakaszának 1960-ban történt megnyitása, meseszerűen lerövidítette a kijevi távolságokat A kijeviek szeretik városukat, ezt a virágzó kertvárost, amelynek életéért oly sok fiatal és gyönyörű életet adtak. A Dnyeper festői hajlataiban, az aszkoldi sír közelében áll a »Dicsőség a Nagy Honvédő Háború harcosainak« elnevezésű park. Itt, a magas gránit obeliszk talapzatánál örökmécses ég. Kijev, a hős város szentül őrzi a hazájuk szabadságáért elesettek emlékét KIJEV, A HŐS VÁROS írta: M. Burka, a Kijevi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke Századokig él, ki a Dnyeperért halt. Ha hősként harcolt, s esett el. (Egy ukrán népdalból) Moszkva Szálló. (Fotó Ivanov — APN) Kijev, Kalinyin tér. (Fotó Kropivnyickij — APN) Üdvözlet a Venus–4 űrállomás megalkotóinak Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa üdvözölte azokat a tudósokat, tervezőket, mérnököket, technikusokat és munkásokat, akik részt vettek a Venus—4 szovjet önműködő űrállomás létrehozásában, felbocsátásában és biztosították az űrállomás repülését. Az újabb kozmikus győzelem nagyszerű ajándék az Októberi Forradalom 50. évfordulója alkalmából, szemlélete- A BT ülésének előkészítésére Diplomáciai tárgyalások az ENSZ székhelyén Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettes kedden hosszabban tárgyalt Mahmud Riaddal, az EAK tiszterével azokról a külügymeszélésekről, amelyeket a megyeBiztonsági Tanács tagjai folytatnak egymás között a BT esetleges újabb közel-keleti üléséről. Tárgyalt Riad Goldberg amerikai ENSZ-delegátussal is. Ezen a tanácskozáson jelen volt El Farra, Jordánia állandó ENSZ-képviselője is. Az Al Ahram című kairói lap közlése szerint Riad ismét közölte Goldberggel, hogy arab részről visszautasítanak minden közvetlen tárgyalást Izraellel, és az EAK továbbra is tartja magát a khartúmi csúcsértekezlet határozataihoz . Thant, az ENSZ főtitkára kedden külön-külön eszmecserét folytatott Kuznyecovval és Goldberggel. A Kuznyecov— U Thant találkozó háromnegyed óra hosszat tartott, részletek nem szivárogtak ki. Goldberg és az ENSZ főtitkára több mint egy óra hosszat tanácskozott, értesülések szerint azonban nemcsak a Közel-Kelet, hanem a vietnami háború kérdése is fölmerült. A hírügynökségek úgy tudják, hogy rövidesen Kuznyecov—Goldberg megbeszélésre is sor kerül. A New York-i diplomáciai aktivitást kommentálva az AFP arról ír, hogy ez a Biztonsági Tanács ülésének előkészítése jegyében zajlik le. (MTI) Dánia visszahívta görögországi nagykövetét Dánia és Görögország között tovább fokozódott a diplomáciai feszültség. Tiltakozásul az ellen, hogy szágból kiutasították Görögora dán nagykövetség egy tanácsosát, a koppenhágai kormány meghatározatlan időre visszahívta Athénból nagykövetét, Moltke-Huizfeld grófot. Egyelőre csak ügyvivő képviseli majd a dán érdekeket Athénban. A tanácsos kiutasítását görögök azzal indokolták, hogy a a kormányról nyilatkozott oly módon, ami »a belügyekbe való beavatkozást« jelentett. Tüntetés Moszkvában az amerikai nagykövetség előtt Che Guevarának, a latinamerikai nemzeti felszabadító mozgalom nagy alakjának halála mély visszhangot keltett a szovjet fővárosban. Szerdán délelőtt a Moszkvában tanuló külföldi diákok — latinamerikaiak, afrikaiak és vietnamiak — tömegestül vonultak a Szadovája körúton lévő hatalmas szürke épülettömb, az amerikai nagykövetség elé. A diákok az ablakokban álló amerikai diplomaták felé kiáltották jelszavaikat: »Ti öltétek meg Che Guevarát és ti öltétek meg Lumumbát is!« Feliratos táblák hirdették: »Vesszenek a gyilkosok!« — »Le a vietnami nép hóhéraival!«. A mintegy másfél órás tüntetés minden incidens nélkül, fegyelmezetten zajlott le.