Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-19 / 248. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI ÁRAI 50 TOLÉR Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, 248. szám, 1967. október 19., csütörtök VJs A VILÁGON ELSŐKÉNT A Venus-4 leszállt a Venus bolygón A szovjet tudomány és technika újabb kiemelkedő győzelme A Venus—4 szovjet automatikus űrállomás szerdán hajnalban a világon elsőként simán leszállt a Venus bolygó felületére, és adatokat szolgáltatott a bolygó légköréről. A Venus–4 a második kozmikus sebességgel jutott be a Venus bolygó légkörébe szerdán, moszkvai idő szerint reggel 7 óra 34 perckor. Az űrállomásról levált egy tudományos laboratóriu­m, amely aerodinamikai le­fékeződés és ejtőernyőrendszer működésbe lépése ered­ményeképpen ereszkedett le a Venus felszínére. Az űrállomás körülbelül 350 millió kilométert tett meg, míg eljutott az égitestre. Négyhónapos útja so­rán sok érdekes adatot szolgáltatott a világűr fizikai tulajdonságairól. A Venusra érve az űrállo­más műszerei megállapítot­­tatták, hogy a bolygónak nincs számottevő mágneses mezeje, a bolygót nem veszi körül sugárzási övezet. A műszerek gyenge hidrogén­burkot jeleztek. A Venus—4 pályájának be­fejező, leereszkedési szaka­széul az űrállomás műszerei­nek mérési adatai szerint a légkör hőmérséklete 40 fok Celsius és 280 fok Celsius között, a légköri nyomás 1—15 atmoszféra között in­gadozott A mérések azt mutatták, hogy a légkör majdnem teljesen széndi­oxidból áll, oxigén- és víz­gőztartalma körülbelül más­fél százalék nitrogénnek észrevehető nyomai nem vol­tak A tapasztalhatók: műszerek 25 kilométe­res pályaszakaszon állandó méréseket, és végeztek fél órán át továbbították más­Földre a Venus légkörének a adatait. Az adatok feldolgozása fo­lyik, és közzétételükre sor kerül majd. A Venus—4 a bolygó fe­lületére leereszkedve el­juttatott oda egy emblé­mát, amely a Szovjet­unió címerét ábrázolja. Ez már a második ilyen eset. Az első emblémát a szovjet címerrel a Ve­nus—3 juttatta erre a bolygóra, amikor 1966. március 1-én becsapó­dott a Venus felületére. A Venus—­4 szovjet auto­mata űrállomás által vég­zett tudományos kísérleteik a szovjet tudomány és tech­nika újabb kiemelkedő győ­zelmét jelentik, igen fontos szakaszt a naprendszer boly­góira vonatkozó kutatások során. Az űrállomás június 12-én indult el célja felé egy Föld körüli pályára felbo­csátott s­zputnyikról, ugyan­úgy, mint három szovjet elődje. Amikor leereszkedett a Venus bolygóra, az körül­belül 80 millió kilométerre volt a Földtől. A Venus bolygóra vonat­kozó tudományos kuta­tások 1961. február 12-én k­ezdődtek, amikor a Szovjetunió felbocsátotta a Venus—1 jelzésű auto­matikus űrszondát. Ennek súlya 643,5 kilo­gramm volt. A Venus—1 a számítások szerint százezer kilométer távolságban ladt el a bolygó mellett ha­A szovjet tudósok az e kísérlet során szerzett ada­tok alapján 1966. február 27-én felbocsátották a 963 kilogramm súlyú Venus—2 automatikus űrállomást, s ez már csak 24 000 kilométer távolságban haladt el az esthajnalcsillag mellett. Venus—3, amelyet 960 kilo­­­grammos súllyal küldtek fel, három és fél hónapos repü­lés után 1966. március 1-én elérte a Venust, és eljuttat­ta a bolygó felületére a Szovjetunió címerét. Az Egyesült Államok más­fél évvel az első szovjet kí­sérlet után, 1962 júliusában felbocsátotta a Venus boly­gó irányában a Mariner—1 jelzésű űrszondát, de az le­tért pályájáról és meg kel­lett semmisíteni. Egy hónap múlva az amerikaiak meg­ismételték a kísérletet, és a Mariner—2 1962. december 14-én 35 000 kilométerre ha­ladt el a bolygó mellett. 1967. június 14-én — két nappal a Venus—4 fellövése után — az amerikaiak útjá­nak indították a Mariner—5 jelzésű űrállomást, amely­nek a jelentések szerint ma, október 19-én kell elrepül­nie a Venus bolygó mellett. Az első szovjet szputnyik 1957. október 4-én tör­tént felbocsátása óta el­telt tíz év alatt a Szov­jetunió körülbelül 250 objektumot juttatott el a Föld, a Nap és a Hold körüli pályára. A hordozórakéták utolsó fo­kozatát is beleértve, együt­tes súlyuk meghaladta az 1300 tonnát. Több mint húsz mesterséges égitestet gyor­sítottak föl második kozmi­kus sebességre, ami lehető­vé tette kijutásukat a boly­gók közötti térségbe. sen tanúsítja a szovjet nép al­kotó képességeinek felvirágzá­sát, s a Szovjetunió erejének növekedését, a szocialista rendszer fölényét — állapítja meg a szovjet vezetők üdvöz­lete. Lenyűgöző! Fantasztikus! Szerdán este a moszkvai ut­cákon megjelent a Pravda rendkívüli kiadása. A moszk­vaiak pillanatok alatt elkap­kodták az egyetlen lapból ál­ló újságpéldányokat, amelyek piros címbetűkkel hirdetik a világszenzációt.­­ Szovjet űrál­lomás a Vsnusom. A Pravda ismerteti az első külföldi visszhangokat is. Leg­érdekesebb közöttük Bernard, Lovell professzornak, a Jod­­rell Bank angliai obszervató­rium igazgatójának nyilatko­zata, akivel a Pravda londoni tudósítója telefoninterjút ké­szített. — Mi, az obszervatórium dolgozói egész éjjel nem alud­tunk, hallgattuk a Venus—4 űrhajónak, a bolygó első szov­jet felfedezőjének jelzéseit. Lenyűgöző! Fantasztikus! Egé­szen egyszerűen nem akarom elhinni, és mégis, minden azt mutatja, hogy ezek a jelzések a Venus felszínéről érkeznek. Ez az ember első bolygóközi összeköttetése. Mi itt a Jodrell Bankben, mindannyian teljes szívünkből gratulálunk a szovjet tudó­soknak, mérnököknek és mun­kásoknak, akik részt vettek a felemelő tudományos és mű­szaki hőstett végrehajtásában. Az Egyesült Államokba he­lyi idő szerint a hajnali órák­ban érkezett meg a szovjet Venus—4 bolygóközi űrállo­más sikeres leszállásának hí­re. Reggel valamennyi rádió- és tv-állomás első helyen szá­molt be az eseményről, ame­lyet a kommentárok »történel­mi jelentőségű tudományos si­kernek« neveztek. 1943. november 7-én, a Nagy Október évfordulójának nap­ján, Kijev fölött ünnepélyesen felzúgott a gyári sziréna. — Halld meg főváros a »Le­nini kovácsműhely« hangját, — így kezdődött a város fel­­szabadulása után néhány nap­pal a Kijev egyik legrégibb üzemének munkásai által el­fogadott felhívás. — »Minél hamarabb zúgjanak a gépek a gyárak műhelyeiben, minél ha­marabb kezdjenek működni az erőművek turbinái. Minél előbb csilingeljenek az utcá­kon a villamosok, csendülje­nek föl a vidám gyermekhan­gok az iskolákban«. A Szovjetunió összes testvér­népei a háború sújtotta kije­viek megsegítésére siettek. A mai Kijev: magasan fejlett iparral rendelkező város, az építőipar városa, ahol élnek és dolgoznak, akik azok mesterséges gyémántokat és új a tengert, az óceánokat és ten­gereket átszelő modern ha­lászhajókat hozták létre, az a város, amelynek termékeit — munkapadokat, ekszkavátorokat, a automatákat, legbonyo­lultabb műszereket, gyógysze­reket és sok-sok más cikket — a világ 67 országába exportál­ják. Jelenleg az ukrán főváros lakossága meghaladja az 1 400 000 főt, azaz másfélszere­se a háború előttinek. A város lakásállománya ma 2,6-szerese a háború előttinek. Csupán az utóbbi tíz évben másfélszer annyi lakást építettek, mint amennyi a háborút megelő­zően volt. Érdekes megfigyelni, hogyan változik szovjet Ukrajna fő­városának építkezési jellege. A város a magasba tör. Még nem is olyan régen, főleg négyeme­letes házakat építettek. A het­venes évekre ezeknek az épü­leteknek a száma 20 százalék­ra csökken. Kijevben nyolc-,­ tizenöt emeletes házak és fel­hőkarcolók nőnek majd ki. A város életében nagy ese­mény volt a metró első szaka­szának 1960-ban történt meg­nyitása, meseszerűen lerövidí­tette a kijevi távolságokat A kijeviek szeretik városu­kat, ezt a virágzó kertvárost, amelynek életéért oly sok fia­tal és gyönyörű életet adtak. A Dnyeper festői hajlataiban, az aszkoldi sír közelében áll a »Dicsőség a Nagy Honvédő Háború harcosainak« elneve­zésű park. Itt, a magas gránit obeliszk talapzatánál örökmé­cses ég. Kijev, a hős város szentül őrzi a hazájuk szabadságáért elesettek emlékét KIJEV, A HŐS VÁROS írta: M. Burka, a Kijevi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke Századokig él, ki a Dnyeperért halt. Ha hősként harcolt, s esett el. (Egy ukrán népdalból) Moszkva Szálló. (Fotó Ivanov — APN) Kijev, Kalinyin tér. (Fotó Kropivnyickij — APN) Üdvözlet a Venus–4 űrállomás megalkotóinak Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertaná­csa üdvözölte azokat a tudóso­kat, tervezőket, mérnököket, technikusokat és munkásokat, akik részt vettek a Venus—4 szovjet önműködő űrállomás létrehozásában, felbocsátásá­ban és biztosították az űrállo­más repülését. Az újabb kozmikus győze­lem nagyszerű ajándék az Ok­tóberi Forradalom 50. évfor­dulója alkalmából, szemlélete- A BT ülésének előkészítésére Diplomáciai tárgyalások az ENSZ székhelyén Kuznyecov szovjet külügy­miniszter-helyettes kedden hosszabban tárgyalt Mahmud Riaddal, az EAK tiszterével azokról a külügyme­szélésekről, amelyeket a megye­Biz­tonsági Tanács tagjai folytat­nak egymás között a BT eset­leges újabb közel-keleti ülésé­ről. Tárgyalt Riad Goldberg amerikai ENSZ-delegátussal is. Ezen a tanácskozáson jelen volt El Farra, Jordánia állan­dó ENSZ-képviselője is. Az Al Ahram című kairói lap közlé­se szerint Riad ismét közölte Goldberggel, hogy arab rész­ről visszautasítanak minden közvetlen tárgyalást Izraellel, és az EAK továbbra is tartja magát a khartúmi csúcsérte­kezlet határozataihoz . Thant, az ENSZ főtitkára kedden külön-külön eszmecse­rét folytatott Kuznyecovval és Goldberggel. A Kuznyecov— U Thant találkozó háromne­gyed óra hosszat tartott, rész­letek nem szivárogtak ki. Goldberg és az ENSZ főtitkára több mint egy óra hosszat ta­nácskozott, értesülések szerint azonban nemcsak a Közel-Ke­let, hanem a vietnami háború kérdése is fölmerült. A hír­­ügynökségek úgy tudják, hogy rövidesen Kuznyecov—Gold­berg megbeszélésre is sor ke­rül. A New York-i diplomáciai aktivitást kommentálva az AFP arról ír, hogy ez a Biz­tonsági Tanács ülésének elő­készítése jegyében zajlik le. (MTI) Dánia visszahívta görögországi nagykövetét Dánia és Görögország kö­zött tovább fokozódott a dip­lomáciai feszültség. Tiltakozá­sul az ellen, hogy szágból kiutasították Görögor­a dán nagykövetség egy tanácsosát, a koppenhágai kormány megha­tározatlan időre visszahívta Athénból nagykövetét, Molt­ke-Huizfeld grófot. Egyelőre csak ügyvivő képviseli majd a dán érdekeket Athénban. A tanácsos kiutasítását görögök azzal indokolták, hogy a a kormányról nyilatkozott oly módon, ami »a belügyekbe va­ló beavatkozást« jelentett. Tüntetés Moszkvában az amerikai nagykövetség előtt Che Guevarának, a latin­amerikai nemzeti felszabadító mozgalom nagy alakjának halála mély visszhangot kel­­­tett a szovjet fővárosban. Szer­dán délelőtt a Moszkvában ta­nuló külföldi diákok — latin­amerikaiak, afrikaiak és viet­namiak — tömegestül vonultak a Szadovája körúton lévő ha­talmas szürke épülettömb, az amerikai nagykövetség elé. A diákok az ablakokban álló amerikai diplomaták felé kiál­tották jelszavaikat: »Ti ölté­tek meg Che Guevarát és ti öltétek meg Lumumbát is!« Feliratos táblák hirdették: »Vesszenek a gyilkosok!« — »Le a vietnami nép hóhérai­val!«. A mintegy másfél órás tün­tetés minden incidens nélkül, fegyelmezetten zajlott le.

Next