Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-14 / 37. szám

3 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 70 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJa XXV. évfolyam, 37. szám Akcióegység az imperializmus ellen A kommunista és munkás­pártok nagy nemzetközi ös­­­szejövetelei az elmúlt évtize­dekben — a változó történel­mi viszonyoknak megfelelően — általában a stratégiai és taktika kidolgozásának fel­adatát állították a tanácsko­zások elé. A kommunista és munkáspártok nagy nemzet­közi tanácskozása — pártunk és a testvérpártok többségé­nek véleménye szerint — nem tűzi majd napirendjére a nemzetközi kommunista mozgalom stratégiájának és taktikájának egészét. Az er­re vonatkozóan kidolgozott korábbi dokumentumok leg­fontosabb következtetései ma is érvényesek­. A február vé­gi budapesti előkészítő kon­zultatív értekezleten tehát olyan témákat készítenek elő a nagy tanácskozás napirend­jére, amelyek alkalmasak az antiimperialista akcióegység fokozására. Miért vált ez szükségessé? A világhelyzet alakulása — a szocialista országok erősö­dése és a gyarmatok felsza­badulása következtében — az elmúlt időben kedvezőbb fel­tételeket teremtett a szocia­lizmus és a haladás erői szá­mára, ezzel párhuzamosan az­­imperializmus, és elsősorban annak faltörő kora, az ame­rikai militarizmus agresszí­­vabbá vált Politikájában felforgatás, a puccsok, a k­­a­tonai agressziók kerültek elő­térbe, amelyek átmenetileg bizonyos helyi sikerekkel jár­tak. Mindez annak is a kö­vetkezménye, hogy az impe­rialisták kihasználhatták a kommunista és munkásmoz­galom egységének megbomlá­sát. Az elmúlt években nyil­vánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok visszaka­nyarodott a hírhedtté vált Dulles-féle hidegháborús po­litikához. E politika lényegét az úgynevezett globális stra­tégia fejezi ki. Ennek egyik megnyilvánulási formája a Johnson-doktrina«, amelynek a alapján az Egyesült Államok felhatalmazva érzi hogy fellépjen a világ magát, bár­mely pontján, ahol megítélé­se szerint »fennáll a kom­munista rendszer létrejötté­nek veszélye«, beavatkozzék a más népek belügyeibe és el­fojtson minden demokratikus mozgalmat. Erre a doktrínára épül — figyelembe véve a világban kialakult, a szocia­lizmus számára kedvező erő­viszonyokat — a helyi hábo­rúk taktikája, mindenek­előtt Ázsiában és az úgyne­vezett »harmadik világ«-ban. Azt vallják ugyanis, hogy az USA pozícióit mindenütt — de elsősorban Ázsia straté­giailag fontos területein — fenn kell tartani, mert ezek elvesztése esetén összeomla­na külpolitikai és hadászati koncepciójuk — magyarán nem tudnák többé betölteni »a világ csendőre« szerepét. Az imperialisták jól ják, hogy a szocializmus tud­ós az imperializmus között ki­alakult erőviszonyokat köz­vetlen katonai összecsapással nem képesek a maguk javá­ra megváltoztatni. Úgy vélik azonban, hogy Ázsiában vagy a fejlődő országokban még­­ keresnivalójuk­, ott még feltartóztathatják a nagy mé­retekben kibontakozó antiim­perialista mozgalmakat, felmelegített agresszív ame­­­rikai stratégia következtében nemzetközi helyzet kiéle­ződött. Példaként elegendő utalni a vietnami eszkaláció kiszé­lesítésére, az amerikaiaktól bátorított izraeli agresszió következtében a Közel-Kelet térségében kialakult politikai válságra, a görög katonai puccsra, a ciprusi válság fej­leményeire, az indonéz hely­zetre, a ghánai reakciós for­dulatra. Európában figyelem­reméltó tény ebben a vonat­kozásban — mint ahogy ezt a Karlovy Vary-i értekezlet is megállapította — a Német Szövetségi Köztársaság ugyan­csak amerikai segédlettel folytatott revansista politiká­ja, a nyugatnémet újfasiz­mus aktivizálódása. A történelmi szükségszerű­ség és a nemzetközi méretű osztályharc érdeke egyaránt azt diktálja, hogy az ameri­kai imperializmus »globális stratégiájával« szemben ki­alakuljon a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom antiimperialista akcióegysége. Ezért szükséges lépéseket ten­ni a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységé­nek helyreállítására, és ezért kell­ egyeztetni az antiimpe­rialista harc tennivalóit. Vilá­gos ugyanis, hogy az impe­rializmus elleni eredményes harc előfeltétele a marxis­ta—leninista pártok egysége; e nélkül nem kerülhet sor az összes haladó és forradal­mi erők összefogására sem. A bonyolult világhelyzet tehát mélyreható marxista elemzést igényel. Hiszen — például — van olyan tőkés ország, ahol a kommunisták tagjai a kormánynak, más országokban viszont a bur­zsoázia osztálybírósága ítélke­zik felettük. Egyes, nemrég még gyarmati országban fegyveres harcot kell folytat­ni, másokban a demokratikus szabadságjogokért vívott küz­delem, vagy a nem kapita­lista úton való következetes haladás a feladat. A szocia­lista országokban ma általá­ban a termelőerők gyors üte­mű fejlesztése, a gazdaság­­irányítás tökéletesítése az egyik fő kérdés. Más szocia­lista országnak viszont min­den erejét az amerikai szol­­dateszka elleni élethalálharc köti le. A világhelyzet bonyolultsá­ga következtében a tenniva­lók meghatározása nem egy­szerű dolog. De éppen e dif­ferenciált feladatok teszik égetően szükségessé, hogy az antiimeprialista harc tenniva­lóit egyeztessék, s ezáltal ere­jét meghatványozzák. A pár­tok közötti véleménykülönb­ségek, akár a szocializmusért folytatott harc módszereire, akár a világhelyzet perspek­tívájára vonatkozzanak, nem lehetnek akadályai az inter­nacionalista egységnek az im­perializmus elleni Valamennyi ország­­ harcban, listái és haladó erői kommit­akkor harcolhatnak legeredménye­sebben saját feladataik meg­oldásáért is, ha maguk mö­gött tudják a nemzetközi munkásmozgalom egészét, az ebben megnyilvánuló szolida­ritás lebírhatatlan erejét. A budapesti konzultatív ta­lálkozó hasznos eszköznek ígérkezik a kívánt akcióegy­­ség útjának egyengetégéhez. Boros Béla 1968. február 14., szerda Todor Zsivkov ( *■' in'itíz Gromikóval tárgyalt Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter kedden délelőtt Szófiában folytatta megbeszé­léseit bolgár kollégájával, Ivan Basev külügyminiszter­rel. A megbeszéléseken szov­jet és bolgár részről egyaránt több külügyminisztériumi tisztviselő is részt vett. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt első titká­ra, miniszterelnök kedden fo­gadta a hivatalos látogatáson Szófiában tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügymi­nisztert. A megbeszélésen Ivan Basev bolgár külügyminiszter is részt vett. A délután folyamán Georgi Trajkov, a bolgár nemzetgyű­lés elnökségének elnöke fo­gadta a szovjet külügyminisz­tert. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke és fe­lesége kedden ebéden látta vendégül Gromiko szovjet kül­ügyminisztert és feleségét. Az ebéden jelen voltak a Gromiko kíséretében lévő sze­mélyiségek is. Bolgár részről ott volt Ivan Mihajlov hadse­­regtábornok, Ivan Popov, Pen­­cso Kubadinszki, Sztanko To­­dorov és Todor Pavlov. BKP Központi Bizottsága Po­­­litikai­­ Bizottságának tagjai, Tancsev miniszterelnö­k-helyet­­tes és Ivan Basev külügymi­niszter. Todor Zsivkov és Gro­miko pohárköszön­tőt mondott. (MTI) Ünnepélyesen megnyitották a mezőgazdasági könyvhónapot Tegnap a Mezőgazdasági Könyvbarátok Köre, a Megyei Könyvtár és a TIT agronómiai szakosztályának rendezésében megyénkben is megnyitották a mezőgazdasági könyvhónap rendezvénysorozatát. A Haza­fias Népfront nagytermében Gergely József, a Mezőgazda­­sági Könyvbarátok Körének megyei­ titkára köszöntötte a megnyitó ünnepség részvevőit. Országh Zoltán, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának munkatársa ünnepi megnyitó beszédében a mezőgazdasági könyvhónap jelentőségét mél­tatta. Ezután ismertette részvevőkkel, hogy megyénk­­­ben 294 falusi könyvtár­­ és 62 pusztai kölcsönző működik, ezekben összesen 6 millió 970 ezer könyvet tartanak. Bár az utóbbi években jelen­tősen nőtt a szépirodalmi és a mezőgazdasági könyvek utáni érdeklődés, az olvasóknak még mindig csak elég kis hánya­dát teszik ki a mezőgazdasági foglalkozásúak. A megyei pártbizottság munkatársa hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági szakirodalom további népszerűsítését előse­gítené, ha még több könnyen érthető, a termelőmunkában jobban hasznosítható szak­­könyv jelenne meg. Országh Zoltán megnyitó szavai után­ dr. Manninger G. Adolf, a Növényvédelmi Ku­tató Intézet osztályvezetője tartott előadást A lucerna vé­delmében címmel. A megnyitón a mezőgazda­­sági kiadó legújabb szakköny­­veit állították ki, ezekből so­kat megvásároltak. Fock Jenő és Kállai Gyula fogadta a holland külügyminisztert Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke kedden az Országház­ban fogadta dr. J. M. A. H. Luns holland külügyminisz­tert. Kállai Gyula, az országgyű­lés elnöke szintén fogadta a minisztert. A látogatások alkalmával szívélyes eszmecserét folytat­tak a két ország kapcsolatait és a nemzetközi helyzetet érin­tő időszerű kérdésekről. A külügyminisztert a látoga­tásra elkísérte C. Schoch, a Holland Királyság budapesti nagykövete, Jonkheer J. A. de Ranitz nagykövet, a politikai ügyek főosztályvezetője és J. Meijer, a nemzetközi együtt­működés főosztályvezetője. A látogatásoknál jelen volt Péter János külügyminiszter és Barta Lajos, a Magyar Nép­­köztársaság hágai nagykövete. A látogatás után a holland vendégek megtekintették a parlament épületét. Luns holland külügyminisz­ter és kísérete kedden délben a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, Szilágyi Béla külügyminiszter­helyettes, Bartos István, a Fő­városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnökhelyettese, Pesti Endre vezérőrnagy és a külügyminisztérium több ve­zető munkatársa. (MTI) A dél-jemeni katonai küldöttség Grecsko marsallnál A Dél-jemeni Népi Köz­társaság katonai küldöttsége, amely február 2-a óta Grecs­­ko szovjet honvédelmi mi­niszter meghívására tartózko­dik a Szovjetunióban, kedden látogatást tett Grecsko mar­sallnál. A baráti légkörű meg­beszélésen megvitatták a két felet kölcsönösen érdeklő kér­déseket. (MTI) Olasz hitel Algériának Algírban közös közleményt adtak ki Fanfani olasz kül­ügyminiszter háromnapos al­gériai tárgyalássorozatáról. A közös közlemény szerint Fan­fani és algériai kollégája, Buteflika, egyetértettek ab­ban, hogy támogatnak min­den igazságos és tartós meg­oldást, amely a közel-keleti válság rendezésére irányul. A két miniszter »rendkívül ve­szélyesnek« minősítette a Délkelet-Ázsiában kialakult helyzetet és leszögezte: kor­mányuk mindent megtesz a rendezéshez vezető út meg­­könny­ítése érdekében. Fanfani, az első nyugati külügyminiszter, aki Algériá­ban hivatalos látogatást tett, a közlemény tanúsága szerint egyezményeket is aláírt. Olaszország 10 millió dollár értékű hitelt nyújt Algériá­nak. Az összegből Algéria olasz gyárberendezéseket vá­sárol. A miniszterek megvi­tatták az algériai földgázkincs értékesítésének kérdéseit, oktatási, egészségügyi és me­­­zőgazdasági együttműködési megállapodásokat írtak alá. Vietnamról szólva Fanfani olyan megoldásban remény­kedik, amely összhangban áll a genfi egyezmények szelle­mével, s így biztosítja a viet­nami nép szabadságát és bé­kéjét. (MTI) Vizsgáznak az új gépsorok A kopott fia motollákat pör­! Ezt most már számokkal is bi­gető orsozógépek zajában a ^nyitani lehet — mondja Vu­... . .............................. kies Zsuzsa, akit a normák saját hangját is alig érti az megállapításával bíztak meg. ember. A régi gépsorokon szá­l . A szálszakadás szinte tes­­zával tebiek a hófehér cérna­orsók sebesen forgó csonka­­kúpjai. A több évtizedet ki­szolgált gépek mellett . üzemcsarnok az egyik végében ott állnak a jö­vő, illetve rész­ben már a jelen gépsorai. Szin­te zajtalanul orsózzák­ a cér­nát. Az esetlen a motollák he­lyett könnyű alumínium ke­rekekről veze­tik le a fonalat. Az olasz im­port gépsor még a­ legfino­mabb szálat is biztonságosan pörgeti át. Ex­portcsomago­lásra kész or­sókat állít elő.­­ Egy hó­napja kapcsol­ták be az új a gépsorokat, de népszerűsé­gük máris vi­tathatatlan jel megszűnése már önmagá­ban óriási előny a régi gépek­kel szemben. Az asszonyok is enne­k örülnek a legjobban. Egy hónapja új gépsorok orsóznak a nagyatádi cérnagyár egyik üzemében a régit KIS teljesítményű gépek mellett. Az Egyesült Államok megsérti a nemzetközi egyezményeket Roscsin nyilatkozata a genfi leszerelési értekezleten A tizennyolc hatalmi lesze­ szállító repülőgépek idegen­­elési bizottság keddi ülésén­­ ..................... Roscsin, a szovjet delegáció vezetője követelte a fedélze­tükön nukleáris fegyvereket országok légiterébe való be­repülésének eltiltását. A hidrogénbombákkal a fedélzetén Grönland partjai­­­nál legutóbb lezuhant ameri­kai bombázó repülőgép ka­tasztrófájáról szólva a szov­jet delegátus föltette a kér­dést: Ki biztosíthat bennün­ket afelől, hogy egy ameri­kai repülőgép hasonló jelle­gű katasztrófája nem okoz­za-e sűrűn lakott térségben tíz- és százezer ember halá­lát? Roscsin hozzáfűzte, hogy az amerikai »stratégiai légipa­rancsnokság« gépeinek repü­lései­t figyelembe véve a je­lenlegi feszült nemzetközi légkört — veszélyes helyzetet terem­tenek, és fenyegetik a békét és biztonságot. A stratégiai légiparancsnok­­ság állományába tartozó gé­pek repülése ellentétes a nemzetközi jog normáival, egyet jelent az Egyesült Ál­lamok által vállalt nemzet­közi kötelezettségek megsér­tésével. Sérti továbbá az 1963-as moszkvai atomcsend­­egyezményt is, amelynek egyik célja a légkör hasadó­anyagokkal való szennyeződé­­sének megakadályozása. A stratégiai légiparancsnokság gyakorlata ellent mond ezen­kívül az 1958-as konvenció­nak is, amely arra kötelezi az aláíró államokat, hogy megakadályozzák a tenger, valamint a tenger fölötti lé­gitér szennyeződését. (MTI) U Thant Londonban A Londonban rövid látoga­táson tartózkodó U Thant ENSZ főtitkár kedden este vá­ratlanul elhalasztotta vissza­térését New Yorkba. U Thant szóvivője a halasz­tást közölve kijelentette, hogy a főtitkár újabb tárgyalásokat­­ fog folytatni. (MTI)

Next