Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

3'fO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 70 fillér Summui Nénim AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁC­S LAP­J­a | XXV. évfolyam, 246. szám * ...tava--1968. október 19., szombat Pénteken délelőtt 10 órakor folytatja tanácskozását az or­szággyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, valamint Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai Az ülésen részt vett az or­szággyűlés vendégeként Buda­pesten tartózkodó uruguayi parlamenti küldöttség L­uís Binon Perret képviselőházi el­nök vezetésével. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője fog­lalt helyet. Az ülést az elnöklő Vass Istvánná nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint folytatódik a vita a beterjesztett új vasúti örvény­­tervezet és közlekedéspolitikai koncepció fölött. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra. Dr. Horgos Gyula a járműgyártás fejlesztéséről Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter bevezető­ben hangsúlyozta, hogy a köz­lekedéspolitikai koncepciók megvalósítása különösen nagy­mértékben múlik a hazai gép­ipar felkészültségén és jövő­beni fejlődésén. — A közlekedési struktúra világszerte tapasztalható fej­lődésének irányát elemezve már évekkel ezelőtt elhatároz­tuk — mondta —, hogy a köz­úti közlekedési eszközök gyár­tását a többi gépipari ágazat­nál gyorsabban fejlesztjük. Kidolgoztuk a fejlesztési prog­ramot, amelyet a kormány az idén központi programmá nyilvánított Ez megteremti a feltételeit annak, hogy a köz­úti szállítás tervei, a személy­­gépkocsikat kivéve, zömében hazai gyártású szállítóeszkö­zök felhasználásával valósul­janak meg. A miniszter ezután részle­tesen taglalta a közúti jármű­­gyártás központi fejlesztési programját. Ennek megvalósí­tására az álló- és forgóeszkö­zökkel együtt összesen 11,8 milliárd forintot fordítunk, a beruházási összegből­ 9,7 mil­liárd forintot központi forrás­ból fedeznek. A közúti járműipar műszaki színvonalának gyors növelé­sére megvásároltuk a Re­nault—Man-Ferrostaal kon­zorciumtól a 192—230­­ lóerős Diesel-motorok gyártási jogát, a gyártástechnológiai eljárást és a gyártó berendezések je­lentős részét. Ezzel élettartamú, gazdaságos hosszú üze­mű, nagy teljesítményű Die­sel-motorokat gyárthatunk és építhetünk autóbuszainkba, tehergépkocsijainkba és­ egyéb járműveinkbe. A járműprog­ramon belül is kiemelkedik az autóbuszgyártás fejlesztése. A tehergépkocsi-gyártás fej­lesztésénél nem törekedhe­tünk arra, hogy a hazai igé­nyeket teljes választékkal itt­honi termékekből elégítsük ki. Figyelembe vettük a nemzet­közi munkamegosztás adta előnyöket. Mi a 6—20 tonna hasznos teherbírású különle­ges tehergépkocsik gyártására rendezkedünk be. Közúti járműfejlesztési prog­ramunkat több oldalban segí­ti a szocialista országok közöt­ti nemzetközi munkamegosz­tás. Megállapodásokat, illetve szerződéseket kötöttünk min­denekelőtt a Szovjetunióval, továbbá Lengyelországgal, az NDK-v­al és Jugoszlávia egyes üzemeivel különböző korsze­rű alkatrészek és részegysé­gek közös fejlesztésére, köl­csönös szállítására. Kohászati üzemeink a jár­műipar részére az eddiginél nagyobb mennyiségben állíta­nak elő a különleges követel­ményeknek megfelelő húzott, hántolt, öntödéink csiszolt anyagokat, nagy pontosságot igénylő vékony falú és bo­nyolult alakú öntvényeket, motorházakat szállítanak. Ha­sonlóképpen a technológia korszerűsítését követeli a fej­lesztési program a­­ teovácsüze­­mektől A miniszter ezután elmond­ta, hogy a közúti szállítás­ fej­lesztésével kapcsolatban a közlekedéspolitikai koncepció számol a személygépkocsi-ál­lomány jelentős növekedésével is. Ezzel kapcsolatban hang­súlyozta, hogy a kohó- és gép­ipar, eddigi fejlesztési irányá­nak megfelelően, nem kíván személygépkocsik gyártására berendezkedni A számítások ugyanis azt mutatják, hogy a személygépkocsi-gyártás ak­kor gazdaságos, ha évente leg­alább 150 000—160 000 készül­­ belőle, ez a mennyiség azon­ban többszöröse a várható igényeknek.­ Gazdaságosabb, ha részt veszünk a Szovjet­unió személygépkocsi-gyártá­sában kooperációs szállítások­kal. A két ország között létre­jött megállapodás alapján a szovjet gépkocsigyártás fej­lesztéséhez különféle alkatré­szek szállításával csatlako­zunk. Ezeket az alkatrészeket évi 300 000-es példányszámban állíthatjuk elő, ami gazdasá­gos. Az alkatrészekért a Szov­jetuniótól évenként 12—14 000 személygépkocsit kapunk majd, amit a Fiat licenc alap­ján gyártanak- Arra törek­szünk, hogy ehhez hasonló megállapodások más államok­kal is létrejöjjenek. A miniszter ezután a szál­lítás gépesítéséről szólt. Végül kifejezte, hogy a törvényja­vaslattal és a közlekedéspoli­tika irányel­vei.i­si. egyetért. Dr­. Horgos­ Gyula beszéde után gyer. Kovács Antal Vas me­Fodor Istvánná Heves megyei, Szenes Ottó Szolnok megyei és Irnri Gyula Borsod megyei képviselő szólalt fel Ezután szünet következett A szünet után az elnöklő Kállai Gyula dr. Csanádi György közlekedés- és posta­­ügyi miniszternek adta meg a szót, aki válaszolt a vitában el­hangzott felszólalásokra. Ezután Nemeslaki­­ Tivadar, a törvényjavaslat előadója be­jelentette, hogy a két bizottság a közlekedés- és postaügyi mi­niszternek a bizottsági ülésen és a parlamenti zárszavában előterjesztett indokolásával egyetért, s ennek alapján ter­jeszti javaslatait az országgyű­lés elé. Kállai Gyula elnök részlete­sen ismertette a törvényjavas­lat különböző pontjaira vonat­kozó módosításokat, s ezekről az országgyűlés külön-külön szavazott, s azokat egyhangú­lag elfogadta. Ezután szavazás­ következett: az újabb or­szággyűlés a vasutakról szóló törvényjavaslatot általános­ságban és — a már megszava­zott módosításokkal — rész­leteiben is elfogadta. A napirend szerint a népi ellenőrzésről szóló törvényja­vaslat tárgyalása következett INTEZEl ^ ■ % m­w­a­r­a ■'VttDLis­' r f Véget ért az országgyűlés A képviselők elfogadták a beterjesztett törvényjavaslatokat Dr. Dabronaki Gyula terjesztette elő a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot A népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot dr. Dabro­­naki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke terjesztette az országgyűlés elé. Töb­bek között elmondotta, hogy tizenegy évvel ez­előtt az országgyűlés a népi ellenőrzés intézményével sajá­tos szervet hozott létre.­ A fel­adatok jellegét, az államszer­vezetben betöltött helyét, fel­építésének rendjét és hatáskö­rét tekintve e szervet az ál­lami szervek vonásai jellem­zik, ugyanakkor — a társadal­mi erők szervezett részvétele folytán — egyre erőteljeseb­ben kidomborodik társadalmi, népi jellege. Az eltelt X1 év alatt a népi ellenőrzésnek e kettős, állami és társadalmi jellege tovább erősödött Az 1957. évi 7. törvény ér­telmében a népi ellenőrzési bi­zottságok tagjait az arra ille­tékes államhatalmi szervet meghatározatlan időtartamra választották. A jövőben — a törvényjavaslat szerint — a népi ellenőrzési bizottságokat az országgyűlési­ képviselők­kel, illetve a tanácstagokkal azonos időtartamra, tehát álta­lában négy évre választják. Az új szabályozás a korábbinál jobben megfelel a szocialista demokratizmus követelményei­nek, jobban hangsúlyozza, hogy a népi ellenőrző bizottságok választott tagjai és tisztségvi­selői közvetlenül felelősek az őket megválasztó tanácsoknak. A törvényjavaslat a népi el­lenőrzés rendszerének legfon­tosabb alapelv­eként tartja fenn azt a rendelkezést, hogy a vizsgálatokat a dolgozók szé­les társadalmi támogatásával, népi ellenőrökkel végzi. A törvényjavaslat a korábbi hatásköri szabályokat csak a gazdaságirányítás új rendjéből adódó követelményeknek meg­felelően módosítja, a koráb­ban rögzített hatásköri szabá­lyok fő elveit érintetlenül hagyja. A­­ szervezet társadalmi jellegéből fakad az a törekvé­sünk, hogy minden eddigi el­lenőrző szervnél többet fog­lalkozzunk a lakosság életkö­rülményeit közvetlenül befo­lyásoló gazdasági, , szociális, kulturális célok megvalósulá­sával —­ mondotta dr. Dabro­­nlaki Gyula. — Vizsgáljuk a javító—szolgáltató hálózat helyzetét, mert a hozzánk ér­kezett jelzések szerint az áru­termelés nagyobb jövedelme­zősége a javító-szolgáltató te­vékenység bővítését gátolja. Ez a lakosság ellátása szem­­pontjából .• A szociális, kulturális, egészségügyi ágazatokat vizs­gálva például olyan tapaszta­latra ju­tottunk,­ hogy a támo­gatást, a szociális juttatásokat sok esetben nem a legrász­o­­rultabbbak kapják.­­ Felméré­sünk szerint az utóbbi tíz év­ben a dolgozó anyák 60 száza­léka egyszer sem vette igény­be a kedvezményes üdülést. Az ezekben a témákban vég­zet vizsgálataink tapasztalatai azt mutatják, hogy felülvizsgálni a béren célszerű kívüli juttatások körét. (iFolytatát­t ,1 ddakxcé A párt és a Komszomol A pénteki Pravda A párt és a Komszomol címmel cikket közöl a szovjet ifjúsági szer­vezet félévszázados tapaszta­latairól és a pártnak az ifjú­ság vezetésében betöltött sze­repéről. A történelmi tapasztalat igazolja, hogy a párt vezetése életbevágóan fontos az ifjú­sági mozgalom eszmei és szervezeti alapjainak tisztasá­gáért vívott harcban. A kom­munizmusért folytatott küz­delem érdekei megkövetelik az éberséget és ellenállást mindenféle olyan kísérlettel szemben, amely megpróbálja az ifjúsági mozgalmat elsza­kítani a kommunista pártok­tól. Ezzel kapcsolatban a cikk emlékeztet rá, hogy a közel­múlt franciaországi esemé­nyeiben a diákság egy része anarchista magatartást tanú­sított. A csehszlovákiai anti­­szocialista és jobboldali erők ugyancsak igyekeztek felszíta­ni a csehszlovák ifjúság egy részében a nacionalista szen­vedélyeket. A Szovjetunió Kommunista Pártja — hang­súlyozza a Pravda — erélye­sen síkraszáll a kommunista ifjúsági szövetségek politikai "függetlensége" ellen. A cikk végül arra mutat rá, hogy az ifjúsági szervezet szerepe a kommunista építés előrehaladásával nem csökken, hanem növekszik. (MTI) A csehszlovák nemzetgyűlés bizottságai együttes kiést tartanak a Prágában pénteken összeült csehszlovák nemzetgyűlés több bizottsága, hogy e­gyütte­­sen meglátassa a szovjet­ csa­patok ideiglenes csehszlovákiai allomoásozásáról szóló szerző­dést. A megvitatás után a szerző­dés a nemzetgyűlés ülése elé kerül ratifikálás céljából; 96 pont szerepel az ENSZ-közgyűlés napirendjén Az ENSZ-közgyűlés csütör­töki plenáris ülésén a jelen­legi, 23. ülésszak napirendjét és a megtárgyalandó kérdé­seknek a különböző bizottsá­gok közötti szétosztását vitat­ták meg. Elfogadták a 96 problémát felölelő napirendet. Új pont­ként elfogadták az eredeti na­pirendi javaslatban nem sze­repelt kérdést: a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok genfi értekezlete ered­ményeinek megvitatását. Az ENSZ fejlesztési prog­­ramjának megajánlása kezdetén csütörtökön 97 érte­or­szág képviselői jelentették be, hogy 1969 folyamán milyen összegeket ajánlanak fel program céljaira. A csütörtöki­­ ülésen mintegy megajánlott összegek 115 millió dollárt tesznek ki. ENSZ-körökben biztosra veszik, hogy az 1969- re előirányzott 200 millió dol­lárt elérik, ha valamennyi tag­állam bejelenti hozzájárulási összegét Szovjet segítség Vietnamnak A vietnami szolidaritási hét keretében fokozott figyelem irányul arra az internaciona­lista segítségre, amelyet a Szovjetunió Vietnamnak­ nyújt a harcoló A növekvő arányú szállítá­sokról Tyimofej Guzsenko, a Szovjetunió tengeri flottaügyi miniszterének első helyettese nyilatkozott az AFN szovjet sajtóügynökségnek. Hangsú­lyozta, hogy a szovjet tengeri flotta hajói évenként több százezer tonna rakományt szállítanak szovjet kikötőkből a VDK-ba. Jelenleg Haiphong­­ban 14 szovjet hajó kirakodá­sa folyik. Ugyanakkor a feke­te-tengeri kikötőkből négy, a távol-keleti kikötőkből három hajó indult útnak Vietnam fe­lé, megrakodva különféle fel­szerelésekkel, szállítóeszközök­kel és olajtermékekkel. A flottaügyi miniszter első helyettese elmondotta, most a Szuezi-csatornának az izraeli agresszió következtében tör­tént lezárása miatt a Fekete­­tengerről Vietnamiba tartó hajók kénytelenek Afrikát megkerülve, szántó kétszeres utat megtenni. Ennek ellenére a szállítmányok mennyisége az idén jelentősen megnőtt Wallace „teljesen kimerült” A Sindlinger közvélemény­­kutató intézet legutóbbi fel­mérése szerint Nixon köztár­­­sasági párti jelölt továbbra is jelentős előnnyel vezet Humphrey-val szemben. Nixon csütörtökön a VDK elleni bombatáma­dások esetleges leállításá­val kapcsolatban óvatos nyilatkozatot tett Kijelentette: »Amennyiben ez a lépés nem tesz ki veszély­nek amerikai életeket és nö­veli annak az esélyeit hogy becsületes módon megnyerjük a háborút, támogatom«. Humphrey Detrodtban be­szélt és elsősorban gazdaság­­politikai kérdésekről szólva teljes foglalkoztatottságot ígért A harmadik jelölt Wallace váratlanul lemondta Kansas és Missouri államba tervezett látogatását és hazarepült Ala­bama államba, Montgomerybe. Egyik szóvivőjének közlése szerint Wallace »teljes kime­rülésben« szenved. Az amerikai hadsereg és az Egyesült Államok oldalán har­coló más külföldi csapatok egységeinek saigoni parancs­noksága által kiadott közle­mények szerint a vietnami háború har­cainak hevessége csök­kent Ez változatlanul hozzájárul azokhoz a washingtoni és pá­rizsi találgatásokhoz, amelyek szerint jelentős fordulat vár­ható a VDK amerikai bombá­zásának felfüggesztése tekin­tetében. A dél-koreai bábrendszer további amerikai segítséget kér A Washington Pos­t szöuli tudósítójának jelentése szerint a dél-koreai bábrendszer veze­tője felszólította az Egyesült Államokat, építsen újabb légi­ós tengerészeti támaszpontokat Dél-Koreában. Jelenleg több mint 50 000 amerikai­ katona állomásozik Dél-Koreában. Az amerikai kongresszus további százmil­lió dollárt szavazott meg ka­tonai segélyre, júliusban pe­dig Syan­ és Washington mést állapodott, hogy amerikai va­dasbombázók számára több lé­gitámaszpontot épít Dél-Ko­reában. Az amerikai zsoldban álló rendszer »miniszterelnöke« nem tagadja, hogy ezek a lé­pések a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság ellen irá­nyulnak és céljuk annak bizo­nyítása, hogy »az amerikaiak nem szándékoznak kivonulni a távol-KeLetaxil«. flVTTft

Next