Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-18 / 242. szám
TANÁCSKOZIK AZ SZDSZ VII. KONGRESSZUSA Fock Jenő: A szakszervezeteknek jelentős szerepük van a dolgozók világnézetének fejlesztésében (Folytatás az 1. oldalról) Fock Jenő miniszterelnök a magyar forradalmi munkásparaszt kormány nevében üdvözölte a kongresszust. A kormány elnöke a továbbiakban vázolta az ország felszabadulása óta eltelt negyedszázad munkáját, eredményeit, a szervezett magyar dolgozók harcát, részvételét az új társadalmi rend felépítésében. Rámutatott arra, hogy az elmúlt két és fél évtized során a magyar szakszervezetek tevékenysége jelentősen bővült, s jelentős szerepük van a szocialista eszmék terjesztésében, a dolgozók világnézetének fejlesztésében. — A VII. szakszervezeti világkongresszus bonyolult nemzetközi helyzetben kezdi meg munkáját — mondotta ezután. Felhívta a figyelmet az imperializmus válságokat előidéző, bűnös tevékenységére, az agresszióra, a fegyverkezési hajszára. Majd így folytatta: — Korunkban az erőviszonyok a szocializmus, a haladás, a béke erőinek kedveznek. A szocialista világrendszer, s ezen belül mindenekelőtt a Szovjetunió, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a haladás és a béke hívei hatalmas erőt képviselnek. Ez az erő képes keresztülhúzni a háborúra spekuláló monopoltőkés körök terveit. A szocializmus, a béke minden becsületes és jó szándékú ember összefogásával, egységes fellépésével érvényesíthető az emberiség valódi érdeke, biztosítható a társadalmi haladás. A szervezett dolgozókra nagy feladatok hárulnak nemzetközi imperialistaellenes a összefogás kibontakoztatásában. Az SZDSZ tevékenységében , mintegy megtestesül a nemzetközi munkásosztály ereje, szolidaritása Kifejezésre jutnak a nemzetközi munkásosztálynak, mint a korunkat formáló legkövetkezetesebb forradalmi osztálynak a törekvései, amelyek egyben a valamennyi dolgozójának világ érdekeit, a kizsákmányolástól mentes, szabad, boldog jövőt jelentik. Össze kell fogni tehát minden erőt a szakszervezeti világmozgalom egységének kibontakoztatásáért, megszilárdításáért folytatott küzdelemben — mondotta a kormány elnöke, majd befejezésül sok sikert, eredményes munkát kívánt a részvevőinek.világkongresszus A megnyitó ünnepség Gáspár Sándor zárószavai után az Internacionálé hangjaival ért véget. Az ünnepélyes aktus után a kongresszus Agostino Novellának, a CGIL — az olasz általános munkásszövetség — főtitkárának elnöklésével megkezdte érdemi munkáját. Pierra Gensous, az SZVSZ főtitkárhelyettese tartott beszámolót a következő címmel: Az SZVSZ és a szakszervezetek szerepe, feladatai és felelőssége a dolgozók egységéért, társadalmi haladásért, a szakszervezeti és demokratikus szabadságjogokért, a nemzeti függetlenségért, a békéért, a monopóliumok kizsákmányolása, az imperializmus, a gyarmati rendszer és a neokolonializmus ellen vívott harcban. (MTI) Vas Miklós felszólalása az ENSZ-ben A gyarmatokat meg kell szüntetni Magyarország küldötte a gyarmatosítás maradványai elleni közös harc fontosságára hívta fel a figyelmet az ENSZ közgyűlésének a gyarmatok kérdésével foglalkozó bizottságában. Vas Miklós, hazánk képviselője a közgyűlés 4. számú bizottságában, felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikájának egyik fontos eleme az a szolidaritás és támogatás, iyet a gyarmatosítás ameteljes felszámolásáért vívott harcnak, a felszabadítási... mozgalmaknak nyújt. Vas Miklós kiemelte Thant főtitkár évi jelentésének azt a megállapítását, hogy az elmúlt években szilárd front kezdett kialakulni a gyarmatosítás maradványai felszámolásának megakadályozására. Az ENSZ határozata előírja, hogy véglegesen meg kell szüntetni a gyarmatokat, a fajüldöző elemek azonban a még meglevő gyarmatokon fegyverrel nyomják el a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népeket. A békés megoldás lehetőségének híján ezek a népek is kénytelenek fegyvert ragadni. Ebben harcban a fajüldöző rendszerek nem lennének képesek fennmaradni a NATO katonai, politikai és gazdasági támogatása nélkül, így a NATO-hatalmakat közvetlen felelősség terheli az Afrika déli részén kialakult kritikus helyzetért — állapította meg a magyar delegátus rámutatva, hogy a fajüldöző rezsimnek fegyveres akciói nemcsak a velük szomszédos független és szuverén afrikai országokat fenyegetik, hanem az egész világ békéjét és biztonságát is. ENSZ Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában folytatódott annak a szovjet javaslatnak megvitatása, amely a nemzetközi biztonság biztosításának megerősítésére irányul. Kadhim Khalaf iraki küldött hangsúlyozta, hogy a szovjet javaslat a Szovjetunió újabb fontos hozzájárulását jelenti a béke megszilárdításához. Az államokhoz intézendő felhívás tervezete kifejezésre juttatja a nemzetközi biztonságról való gondoskodás igényét — mutatott rá, s megállapította, hogy a nemzetközi mindenekelőtt biztonságot a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás, az agresszív akciók és a fegyverkezési verseny fenyegeti. Khalaf állást foglalt azon javaslat mellett, amely regionális kollektív biztonsági rendszerekdítványozza megteremtését .Lazar Mojszov jugoszláv küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szovjetunió kezdeményezése lehetővé teszi egy sor nemzetközi probléma még behatóbb megvizsgálását. Felszólalt D. Z. Belokolosz, Ukrajna külügyminisztere is. Hangsúlyozta, hogy az államokhoz intézendő felhívás tervezete olyan javaslatokat fejt ki, amelyek maradéktalanul megfelelnek a népeknek. Majd az ENSZ szerepéről beszélt. Az ENSZ munkájában tapasztalt nehézségeket nem az alapokmány váltotta ki, hanem egy sor államnak az alapokmánnyal ellentétben álló és azt aláásó imperialista politikája. Arra van szükség — mutatott rá —, hogy az ENSZ-alapokmányt szigorúan tiszteletben tartva, újabb kezdeményezéseket, újabb akciókat tegyünk, éppen ebben rejlik a szovjet kormány által javaslatok lényege.előterjesztett A nemzetközi biztonság megerősítése érdekében teendő további lépés lehetne a gyarmatosítás szégyenletes rendszerének mielőbbi és végleges felszámolása. Befejezésül Belokolosz ismét hangsúlyozta, hogy az államokhoz intézendő felhívás szovjet tervezete jó lehetőségeket biztosít a kardinális kérdésekkel és intézkedésekkel kapcsolatos megállapodás és egyetértés eléréséhez. „Hozzájárulás a béke megszilárdításához“ SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1969. október 18. A Szakszervezeti Világszövetség 1943. október 3-án Párizsban 56 ország szakszervezeti mozgalmának képviselői megalakították a Szakszervezeti Világszövetséget, amely jellegét tekintve nemzetközi demokratikus osztály- és tömegszervezeti szövetség, a tagszervezetek belső önállóságának fenntartásával a nemzetközi szolidaritás alapján. A szövetség munkáját nem akadályozhatta meg a reformista szakszervezeti szövetségek 1549-ben történt kiválása sem. (Ezekből alakult meg a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége). Jelenleg 52 ország szakszervezetei tartoznak a tagjai közé: 1. Albánia. 2. Argentína. 3. Ausztria. 4. Brazília. 5. Bulgária. 6. Ceylon. 7. Ciprus. 8. Chile. 9. Costa Rica. 10. Csehszlovákia. 11. Dahomey. 12. Dél-afrikai Köztársaság. II. Dél-vietnami Felszabadítási Front. 14. Ecuador. 15. Finnország. 16. Franciaország. 17. Francia Guayana. 18. Fülöp-szigetek. 19. Gambia. 20. Guadeloupe (Fr.) 21. India. 22. Indonézia. 23. Irak. 24. Irán. 25. Japán. 26. Kína. 27. Kolumbia. 28. Koreai NDK. 29. Kuba. 30. Lengyelország. 31. Libanon. 32. Magyarország. 3. Malgas Köztársaság 1. Martinique (Fr.) 5. Mauritius. 6. Mexikó. 37. Mongólia. 38. NDK. 39. Olaszország. 40. Panama. 41. Peru. 42. Románia. 13. Itéunion (Fr.) 14. San Marino. 15. Szíria. 16. Szomália. 17. Szovjetunió. 48. Szudán. 19. Új-Kaledónia (Fr.) .‘>0. Uruguay. 51. Venezuela. 52. Vietnami Demokratikus Köztársaság. A Szakszervezeti Világszövetség jelenlegi székhelye Prágában van, korábban Párizsban, illetve Bécsben volt. A szervezet legfőbb szerve a négyévenként ülésező szakszervezeti világkongresszus, amely most tartja Budapesten a VII. kongresszusát október 1. -e és 31-e között. Itt választják meg a főtanácsot, amelyben minden tagszervezet képviselteti magát, és a végrehajtó bizottságot. A jelenlegi kongresszus célja a haladó szakszervezeti mozgalmakkal szorosabb együttműködés kialakítása, ezért a tagországok képviselőin kívül más haladó szakszervezeteket is meghívtak Budapestre. Az űrhajó visszatérése A tegnap reggeli moszkvai lapok részletes beszámolókat közölnek a leszállásról. Megtudjuk, hogy a leereszkedés körzetében, Karagandától 180 kilométernyire északnyugatra két napig vad sztyeppei hóvihar tombolt, a vidéket köd borította, ami rendkívül megnehezítette a látási viszonyokat. A tudósítók megjegyzik, egy kicsit mindenki aggodalmaskodott, hogy mi fog történni. A leszállást biztosító személyzet és a helikopteres kutatócsoport tagjai azonban abszolút nyugodtak voltak: tudták, hogy a Szojuz—6 pontosan a kijelölt helyen ér földet, így is történt. A Przsevalszkij kolhoz területén, a hóborította szűzföldeken tértek vissza a Szojuz—6 utasai. »Anteus—11 és Anteus —2«, az édes anyaföldre. A kép idilli volt: a kozmoszt megjárt űrhajótól nem messze a kolhoz traktorosa dolgozott békésen. Alekszandr Artamonov traktorvezető volt az első, aki bepillantott az űrkabin ablakán. A kozmonauták neki adták először tudtul — kézjelekkel és integetéssel —, hogy minden rendben van. Ekkor már leereszkedett a kutatócsoport helikoptere, amely még a levegőben észrevette a lebegő Szojuz—6-ot. A helikopter pillanatok alatt felvette a meleg ruhába átöltöztetett űrutasokat és repült Karagandába. A városba érkezésükkor az űrhajósokat a jó barátok minden etikettet elsöprő forró ölelése várta. A »hogyan«-nal kezdődő számtalan kérdésre Sonyin válaszolt a következő szavakkal: »Igyekeztünk mindent megtenni, véleményem szerint a munkát sikeresen elvégeztük.» Ezután röp-sajtóértekezlet következett, amelyen az űrhajósok elmondották, milyennek látták Földünket odafentről. Megismételték a Gagarin óta refrénszerűen visszatérő véleményt: kékes színben úszó bolygónk gyönyörű szép látványt nyújt a világűrből. Elmondották azt is, hogy sokkal jobb többedmagukkal utazni a világűrben. A hangulat is jobb és a munka is könnyebben megy. Kubászov útjuk fő célját érintve elmondotta, hogy valamennyi tervezett villamoshegesztési kísérleteit elvégezte. Továbbra is nagy figyelem övezi a Szojuz űrhajóraj-kísérlet tudományos jelentőségét. A Krasznaja Zvezda munkatársa beszélgetést folytatott a kozmikus »hegesztőműhelyt" létrehozó tudományos csoport egyik vezető szakemberével. Mint utóbb hangsúlyozta, napjaink űrhajózásának központi problémája az orbitális űrállomások megalkotása. A Földön kívül működő laboratóriumok, időjárásjelző, napmegfigyelő szolgálatok, a bolygóközi űrhajók kikötői eredetileg a Földön készülnének el, de alkatrészeiket egymásután az előre megszabott pályára juttatnák, s ott egységes egésszé raknák össze. Ezzel kapcsolatban vetődik fel az űrhegesztés problémája. Lehetővé válik a Föld körüli pályákon olyan konstrukciók kialakítása, amilyenekre a Földön egyszerűen nincs mód, így például a távoli galaktikák »hangjainak« lehallgatására óriási, ezer méter, hosszú keresztantennákra van szükség. Egy ilyen antennaa gigásznak egyes alkotóelemeit kozmoszban hegesztenék össze egységes egésszé. Képünkön: Georgij Lonyin és Valerij Kubászov, a Szojuz–6 űrhajósai a leszállás után. (Telefotó: Pl—MTI—KS) RÖVIDEN Moszkvában tegnap befejezte munkáját a tudományostechnikai és gazdasági együttműködés kérdésével foglalkozó francia—szovjet vegyesbizottság 4. ülésszaka. A NATO déli szárnya nagyszabású szárazföldi és tengerészeti hadgyakorlatokat tart Törökország északi részén október 17-től 26-ig. Általános sztrájkot rendeztek tegnap a genovai munkások. Sztrájkolnak a fémfeldolgozó iparban is. Több mint kétmillió levél és nyomtatvány hever kézbesítetlenül az olasz városok postahivatalaiban már két napja tartó postás a sztrájk miatt. Brazzaville-Kongó elnöke tegnap bejelentette, hogy feloszlatta a szakszervezeti szövetséget, és elrendelte számos tisztviselő letartóz latását. Befejeződött a KGST 43. ülésszaka Moszkvában október 15-től 17-ig megtartották a végrehajtó bizottságának KGST 43. ülésszakát. Az ülésen a KGST tagországainak a végrehajtó bizottságba delegált képviselői vettek részt (magyar részről Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese). Az ülésszakon Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök-helyettese elnökölt. Megvitatták a végrehajtó bizottság 41. ülésszakának határozata értelmében zott munkacsoportok létrehokibővített munkaterve végrehajtásának menetét. A véleménycserét folytatták e program összeállításának további irányáróL A végrehajtó bizottságban részt vevő országok képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást arról, hogyan folyik országaikban a komplex programtervezet kidolgozásához szükséges anyagok előkészítése. A végrehajtó bizottság az inlített kérdésekről megfelelő határozatokat fogadott el. A végrehajtó bizottság megvizsgálta az 1971—75. évi gazdasági együttműködés kérdéseivel összefüggésben a KGST-tagországok között folytatott kétoldalú konzultációk első szakaszának eredményeit. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a minisztériumok, főhatóságok és különböző gazdasági szervek széles körű bevonásával folytatott kétoldalú konzultációk a tagországok tervező szervei között lehetővé teszik a tagországok számára a gazdasági együttműködés egész sor fontos kérdésének megoldását, kormányközi gazdasági megállapodások és szerződések, valamint a termelési szakosításról és kooperációról szóló megállapodások és szerződések megkötését, számos fontos nyersanyag és késztermék kölcsönös szállításainak előzetes összehangolását. Egyidejűleg megállapították, hogy egyes lényeges kérdések további kétoldalú konzultációkat és kidolgozást igényelnek. A végrehajtó bizottság ülésszaka a barátság és a kölcsönös megértés jegyében folyt le. (MTI)