Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

TANÁCSKOZIK AZ SZDSZ VII. KONGRESSZUSA Fock Jenő: A szakszervezeteknek jelentős szerepük van a dolgozók világnézetének fejlesztésében (Folytatás az 1. oldalról) Fock Jenő miniszterelnök a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány nevében üd­vözölte a kongresszust. A kormány elnöke a továb­biakban vázolta az ország fel­­szabadulása óta eltelt negyed­század munkáját, eredményeit, a szervezett magyar dolgozók harcát, részvételét az új tár­sadalmi rend felépítésében. Rámutatott arra, hogy az el­múlt két és fél évtized során a magyar szakszervezetek te­vékenysége jelentősen bővült, s jelentős szerepük van a szo­cialista eszmék terjesztésében, a dolgozók világnézetének fej­lesztésében. — A VII. szakszervezeti vi­lágkongresszus bonyolult nemzetközi helyzetben kezdi meg munkáját — mondotta ezután. Felhívta a figyelmet az im­perializmus válságokat előidé­ző, bűnös tevékenységére, az agresszióra, a fegyverkezési hajszára. Majd így folytatta: — Korunkban az erőviszo­nyok a szocializmus, a haladás, a béke erőinek kedveznek. A szocialista világrendszer, s ezen belül mindenekelőtt a Szovjetunió, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom, a haladás és a béke hívei hatalmas erőt képvisel­nek. Ez az erő képes keresz­tülhúzni a háborúra spekuláló monopoltőkés körök terveit. A szocializmus, a béke minden becsületes és jó szándékú em­ber összefogásával, egységes fellépésével érvényesíthető az emberiség valódi érdeke, biz­tosítható a társadalmi hala­dás. A szervezett dolgozókra nagy feladatok hárulnak nemzetközi imperialistaellenes a összefogás kibontakoztatásá­ban. Az SZDSZ tevékenységében , mintegy megtestesül a nem­­­­zetközi munkásosztály ereje, szolidaritása Kifejezésre jut­nak a nemzetközi munkásosz­tálynak, mint­ a korunkat for­máló legkövetkezetesebb for­radalmi osztálynak a törekvé­sei, amelyek egyben a valamennyi dolgozójának világ ér­dekeit, a kizsákmányolástól mentes, szabad, boldog jövőt jelentik. Össze kell fogni tehát min­den erőt a szakszervezeti vi­lágmozgalom egységének ki­bontakoztatásáért, megszilár­dításáért folytatott küzdelem­ben — mondotta a kormány elnöke, majd befejezésül sok sikert, eredményes munkát kívánt a részvevőinek.világkongresszus A megnyitó ünnepség Gás­pár Sándor zárószavai után az Internacionálé hangjaival ért véget. Az ünnepélyes aktus után a kongresszus Agostino No­vellának, a CGIL — az olasz általános munkásszövetség — főtitkárának elnöklésével meg­kezdte érdemi munkáját. Pierra Gensous, az SZVSZ főtitkárhelyettese tartott be­számolót a következő címmel: Az SZVSZ és a szakszerveze­tek szerepe, feladatai és fele­­­lőssége a dolgozók egységéért, társadalmi haladásért, a szakszervezeti és demokrati­kus szabadságjogokért, a nem­zeti függetlenségért, a békéért, a monopóliumok kizsákmá­nyolása, az imperializmus, a gyarmati rendszer és a neo­­kolonializmus ellen vívott harcban. (MTI) Vas Miklós felszólalása az ENSZ-ben A gyarmatokat meg kell szüntetni Magyarország küldötte a gyarmatosítás maradványai elleni közös harc fontosságára hívta fel a figyelmet az ENSZ közgyűlésének a gyarmatok kérdésével foglalkozó bizott­ságában. Vas Miklós, hazánk képvi­selője a közgyűlés 4. számú bizottságában, felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikájának egyik fontos eleme az a szolida­ritás és támogatás, iyet a gyarmatosítás ame­tel­jes felszámolásáért vívott harcnak, a felszabadítási­­... mozgalmaknak nyújt. Vas Miklós kiemelte Thant főtitkár évi jelentésé­­­nek azt a megállapítását, hogy az elmúlt években szilárd front kezdett kialakulni a gyarmatosítás maradványai felszámolásának megakadályo­zására. Az ENSZ határozata elő­írja, hogy véglegesen meg kell szüntetni a gyarma­tokat, a fajüldöző elemek azonban a még meglevő gyarmatokon fegyverrel nyomják el a sza­badságukért és függetlenségü­kért küzdő népeket. A békés megoldás lehetőségének híján ezek a népek is kénytelenek fegyvert ragadni. Ebben harcban a fajüldöző rendsze­­­rek nem lennének képesek fennmaradni a NATO katonai, politikai és gazdasági támoga­tása nélkül, így a NATO-hatalmakat köz­vetlen felelősség terheli az Afrika déli részén kiala­kult kritikus helyzetért — állapította meg a magyar delegátus rámutatva, hogy a fajüldöző rezsimnek fegyveres akciói nemcsak a velük szom­szédos független és szuverén afrikai országokat fenyegetik, hanem az egész világ békéjét és biztonságát is. ENSZ Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában folytatódott an­nak a szovjet javaslatnak megvitatása, amely a nemzet­­­közi biztonság biztosításának megerősítésére irányul. Kadhim Khalaf iraki kül­dött hangsúlyozta, hogy a szovjet javaslat a Szov­jetunió újabb fontos hoz­zájárulását jelenti a béke megszilárdításához. Az államokhoz intézendő fel­hívás tervezete kifejezésre juttatja a nemzetközi bizton­ságról való gondoskodás igé­nyét — mutatott rá, s meg­állapította, hogy a nemzetközi mindenekelőtt biztonságot a gyarma­tosítás, az újgyarmatosí­tás, az agresszív akciók és a fegyverkezési ver­seny fenyegeti. Khalaf állást foglalt azon javaslat mellett, amely regio­nális kollektív biztonsági rendszerek­dítványozza­ megteremtését .­­Lazar Mojszov jugoszláv küldött arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a Szovjetunió kezdeményezése lehetővé te­szi egy sor nemzetközi problé­ma még behatóbb megvizsgá­lását. Felszólalt D. Z. Belokolosz, Ukrajna külügyminisztere is. Hangsúlyozta, hogy az álla­mokhoz intézendő felhívás ter­vezete olyan javaslatokat fejt ki, amelyek maradéktalanul megfelelnek a népeknek. Majd az ENSZ szerepéről beszélt. Az ENSZ munkájában ta­pasztalt nehézségeket nem az alapokmány váltotta ki, ha­nem egy sor államnak az alapokmánnyal ellentétben ál­ló és azt aláásó imperialista politikája. Arra van szükség — mu­tatott rá —, hogy az ENSZ-alapokmányt szigo­rúan tiszteletben tartva, újabb kezdeményezéseket, újabb akciókat tegyünk, éppen ebben rejlik a szovjet kormány által javaslatok lényege.előterjesztett A nemzetközi biztonság megerősítése­­ érdekében teen­dő további lépés lehetne a gyarmatosítás szégyenle­tes rendszerének mielőbbi és végleges felszámolása. Befejezésül Belokolosz is­mét hangsúlyozta, hogy az ál­lamokhoz intézendő felhívás szovjet tervezete jó lehetősé­geket biztosít a kardinális kérdésekkel és intézkedések­kel kapcsolatos megállapodás és egyetértés eléréséhez. „Hozzájárulás a béke megszilárdításához“ SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1969. október 18. A Szakszervezeti Világszövetség 1943. október 3-án Párizsban 56 ország szakszervezeti mozgalmá­nak képviselői megalakították a Szakszervezeti Világszövetséget, amely jellegét tekintve nemzetkö­zi demokratikus osztály- és tö­megszervezeti szövetség, a tagszer­vezetek belső önállóságának fenn­tartásával a nemzetközi szolidari­tás alapján. A szövetség munkáját nem aka­dályozhatta meg a reformista szakszervezeti szövetségek 1549-ben történt kiválása sem. (Ezekből ala­kult meg a Szabad Szakszerveze­­­tek Nemzetközi Szövetsége). Jelenleg 52 ország szakszerve­zetei tartoznak a tagjai közé: 1. Albánia. 2. Argentína. 3. Ausztria. 4. Brazília. 5. Bulgária. 6. Ceylon. 7. Ciprus. 8. Chile. 9. Costa Rica. 10. Csehszlovákia. 11. Dahomey. 12. Dél-afrikai Köztársaság. II. Dél-vietnami Felszabadítási Front. 14. Ecuador. 15. Finnország. 16. Franciaország. 17. Francia Guayana. 18. Fülöp-szigetek. 1­9. Gambia. 20. Guadeloupe (Fr.) 21. India. 22. Indonézia. 23. Irak. 24. Irán. 25. Japán.­ 26. Kína. 27. Kolumbia. 28. Koreai NDK. 29. Kuba. 30. Lengyelország. 31. Libanon. 32. Magyarország. 3. Malgas Köztársaság 1. Martinique (Fr.) 5. Mauritius. 6. Mexikó. 37. Mongólia. 38. NDK. 39. Olaszország. 40. Panama. 41. Peru. 42. Románia. 13. Itéunion (Fr.) 14. San Marino. 15. Szíria. 16. Szomália. 17. Szovjetunió. 48. Szudán. 19. Új-Kaledónia (Fr.) .‘>0. Uruguay. 51. Venezuela. 52. Vietnami Demokratikus Köztársaság. A Szakszervezeti Világszövetség jelenlegi székhelye Prágában van, korábban Párizsban, illetve Bécs­­ben volt. A szervezet legfőbb szerve a négyévenként ülésező szakszervezeti világkongresszus, amely most tartja Budapesten a VII. kongresszusát október 1. -e és 31-e között. Itt választják meg a főtanácsot, amelyben minden tag­­szervezet képviselteti magát, és a végrehajtó bizottságot. A jelenlegi kongresszus célja a haladó szakszervezeti mozgalmak­kal szorosabb együttműködés ki­alakítása, ezért a tagországok kép­viselőin kívül más haladó szak­­szervezeteket is meghívtak Buda­pestre. Az űrhajó visszatérése A tegnap reggeli moszkvai lapok részletes beszámolókat közölnek a leszállásról. Meg­tudjuk, hogy a leereszkedés körzetében, Karagandától 180 kilométernyire északnyugatra két napig vad sztyeppei hóvi­har tombolt, a vidéket köd borította, ami rendkívül meg­nehezítette a látási viszonyo­kat. A tudósítók megjegyzik, egy kicsit mindenki aggodal­maskodott, hogy mi fog tör­ténni. A leszállást biztosító személyzet és a helikopteres kutatócsoport tagjai azonban abszolút nyugodtak voltak: tudták, hogy a Szojuz—6 pon­tosan a kijelölt helyen ér föl­det, így is történt. A Przsevalszkij kolhoz terü­letén, a hóborította szűzfölde­ken tértek vissza a Szojuz—6 utasai. »Anteus—11 és Anteus —2«, az édes anyaföldre. A kép idilli volt: a kozmoszt megjárt űrhajótól nem messze a kolhoz traktorosa dolgozott békésen. Alekszandr Artamo­­nov traktorvezető volt az első, aki bepillantott az űrkabin ablakán. A kozmonauták neki adták először tudtul — kéz­­jelekkel és integetéssel —, hogy minden rendben van. Ekkor már leereszkedett a ku­tatócsoport helikoptere, amely még a levegőben észrevette a lebegő Szojuz—6-ot. A heli­kopter pillanatok alatt felvet­te a meleg ruhába átöltözte­tett űrutasokat és repült Ka­­ragandába. A városba érkezésükkor az űrhajósokat a jó barátok min­den etikettet elsöprő forró ölelése várta. A »hogyan«­-nal kezdődő számtalan kérdésre Sonyin válaszolt a következő szavakkal: »Igyekeztünk min­dent megtenni, véleményem szerint a munkát sikeresen el­végeztük.­» Ezután röp-saj­tóértekezlet következett, amelyen az űr­hajósok elmondották, milyen­nek látták Földünket oda­­fentről. Megismételték a Ga­garin óta refrénszerűen vis­­­szatérő véleményt: kékes szín­ben úszó bolygónk gyönyörű szép látványt nyújt a világűr­ből. Elmondották azt is, hogy sokkal jobb többedmagukkal utazni a világűrben. A hangu­lat is jobb és a munka is könnyebben megy. Kubászov útjuk fő célját érintve elmondotta, hogy va­lamennyi tervezett villamos­hegesztési kísérleteit elvégez­te. Továbbra is nagy figyelem övezi a Szojuz­ űrhajóraj-kí­­sérlet tudományos jelentősé­gét. A Krasznaja Zvezda mun­katársa beszélgetést folytatott a kozmikus »hegesztőműhelyt" létrehozó tudományos csoport egyik vezető szakemberével. Mint utóbb hangsúlyozta, nap­jaink űrhajózásának központi problémája az orbitális űrál­lomások megalkotása. A Föl­dön kívül működő laborató­riumok, időjárásjelző, napmeg­figyelő szolgálatok, a bolygó­közi űrhajók kikötői eredeti­leg a Földön készülnének el, de alkatrészeiket egymás­után az előre megszabott pá­lyára juttatnák, s ott egységes egésszé raknák össze. Ezzel kapcsolatban vetődik fel az űrhegesztés problémája. Lehetővé válik a Föld kö­rüli pályákon olyan konstruk­ciók kialakítása, amilyenekre a Földön egyszerűen nincs mód, így például a távoli ga­laktikák »hangjainak­« lehall­gatására óriási, ezer méter, hosszú keresztantennákra van szükség. Egy ilyen antenna­a gigásznak egyes alkotóelemeit kozmoszban hegesztenék össze egységes egésszé. Képünkön: Georgij Lonyin és Valerij Kubászov, a Szo­juz–6 űrhajósai a leszállás után. (Telefotó: Pl—MTI—KS) RÖVIDEN Moszkvában tegnap befe­jezte munkáját a tudományos­technikai és gazdasági együtt­működés kérdésével foglalkozó francia—szovjet vegyesbizott­ság 4. ülésszaka. A NATO déli szárnya nagy­szabású szárazföldi és tenge­részeti hadgyakorlatokat tart Törökország északi részén október 17-től 26-ig. Általános sztrájkot rendez­tek tegnap a genovai munká­sok. Sztrájkolnak a fémfeldol­gozó iparban is. Több­­ mint kétmillió levél és nyomtatvány hever kézbesítetlenül az olasz városok postahivatalaiban már két napja tartó postás­ a sztrájk miatt. Brazzaville-Kongó elnöke tegnap bejelentette, hogy fel­oszlatta a szakszervezeti szö­vetséget, és elrendelte számos tisztviselő letartóz latását. Befejeződött a KGST 43. ülésszaka Moszkvában október 15-től 17-ig megtartották a végrehajtó bizottságának KGST 43. ülésszakát. Az ülésen a KGST tagországainak a végrehajtó bizottságba delegált képvise­lői vettek részt (magyar rész­ről Apró Antal, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnökhelyettese). Az ülésszakon Piotr Jaro­­szewicz, a Lengyel Népköz­­társaság miniszterelnök-he­lyettese elnökölt. Megvitatták a végrehajtó bizottság 41. ülésszakának ha­tározata értelmében zott munkacsoportok létreho­kibőví­tett munkaterve végrehajtásá­nak menetét. A véleménycse­rét folytatták e program ös­­­szeállításának további irányá­­­róL A végrehajtó bizottságban részt vevő országok képvise­lői kölcsönösen tájékoztatták­ egymást arról, hogyan folyik országaikban a komplex prog­ramtervezet kidolgozásához szükséges anyagok előkészíté­se. A végrehajtó bizottság az inlített kérdésekről megfele­lő határozatokat fogadott el. A végrehajtó bizottság megvizsgálta az 1971—75. évi gazdasági együttműködés kér­déseivel összefügg­ésben a KGST-tagországok között folytatott kétoldalú konzultá­ciók első szakaszának ered­ményeit. A végrehajtó bizott­ság megállapította, hogy a minisztériumok, főhatóságok és különböző gazdasági szer­vek széles körű bevonásával folytatott kétoldalú konzultá­ciók a tagországok tervező szervei között lehetővé teszik a tagországok számára a gaz­dasági együttműködés egész sor fontos kérdésének megol­dását, kormányközi gazdasági megállapodások és szerződé­sek, valamint a termelési sza­kosításról és kooperációról szóló megállapodások és szer­ződések megkötését, számos fontos nyersanyag és készter­mék kölcsönös szállításainak előzetes összehangolását. Egyidejűleg megállapítot­ták, hogy egyes lényeges kér­dések további kétoldalú kon­zultációkat és kidolgozást igé­nyelnek. A végrehajtó bizottság ülés­szaka a barátság és a kölcsö­nös megértés jegyében folyt le. (MTI)

Next