Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, E­G­Y­E­S­Ü­L­J­ET­E­K ! SOmogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM, 1969. NOVEMBER 22., SZOMBAT Tegnap hazaérkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Közös közlemény a tárgyalásokról Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke tegnap befejezte iráni látogatását. A teheráni Mehrabad repülőtéren búcsúztatására meg­jelent Mohammad Reza Pahlavi sah, Irán uralkodója, Ho­­veida miniszterelnök, Imami, a szenátus elnöke, Riazi, a nemzetgyűlés elnöke, több iráni miniszter, közéleti szemé­lyiség, valamint Várkonyi József, a Magyar Népköztársaság eheráni nagykövete, a diplomáciai képviseletek tagjai és a magyar kolónia képviselői. Az Elnöki Tanács elnöke, ki felesége társaságában hi­vatalos látogatást tett az In­­diai Köztársaságban és Irán­ban, a kíséretében levő sze­mélyiségekkel — Tímár Má­tyással, a Minisztertanács el­nökhelyettesével, dr. Házi Vencel külügyminiszter-he­lyettessel, Asztalos Lajos ko­hó- és gépipari miniszterhe­lyettessel és Molnár János művelődésügyi miniszterhe­lyettessel együtt tegnap dél­után a MALÉV különrepülő­­gépével hazaérkezett Buda­pestre. A fogadtatásra a repülőtéren megjelent Ferihegyi Fock Jenő, a Minisztertanács elnö­ke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Fe­hér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter, Nagy József­né könnyűipari miniszter. Ott volt S. az Indiai Köztársaság Sinha, buda­pesti nagykövete, F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Shamsedin Gharib, az Iráni Császárság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Indiai és iráni hivatalos látogatás után hazaérkezett Losonc;/. Pál és kísérete. Képünkön: az Elnöki Tanács elnökét Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke köszönti a Ferihegyi repülő­téren. Ára: 80 fillér A várakozás és a találgatások középpontjában A szovjet-amerikai eszmecsere Pirityi Sándor, az MTI ki­küldött tudósíjó jelenti: Helsinkiben a­­ hétvége az elemzés és a találgatások idő­szaka. Többek szerint a »nyitás­« je­le lehet, hogy Brown és Alli­son, az amerikai hivatalos kül­döttség két tagja csütörtököm megjelent a Helsingin Sano­­mat szerkesztősége által adott nemzetközi sajtófogadáson, amelynek vendége volt Karja­­lainen filnn külügyminiszter is. Helsinkiben egyébként is­mertté vált mind a két küldött­ség szakértőinek és tanácsadói­nak teljes névsora. A 18 tagú szovjet tanácsadói csoport tag­jai között van A. A. Grizlov vezérezredes, P. V. Szinyeckij al­tengernagy, I. A. Afonszkij és A. M. Gorbunov vezérőrna­gyok. Az Egyesült Államok küldöttségét 19 tanácsadó kísérte el, közöttük a legmaga­sabb rangú katonai személy Charles G. Fitzgerald ezredes, az amerikai hadügyminiszter titkárságának munkatársa. Ami a tárgyalások ütemét illeti, olyan értesülések ter­jedtek el, hogy a szovjet kül­döttség minden munkanapon kész lett volna ülést tartani. Amerikai részről azonban — a Helsinki és Washington közötti összeköttetés nehézségeire hi­vatkozva — indítványozták a másnaponkénti találkozóikat, ami heti három munkaülést je­lent. Ilyen munkaritmus mellett is várható, hogy a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról fo­lyó tárgyalások jelenlegi szaka­sza két-három hét alatt lezá­rul, mégpedig az érdemi tár­gyalások helyére, időpontjára és témarendjére vonatkozó megállapodással. Magyar—iráni közös közlemény Losonczi Pál, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és felesége — őcsászári felsége, Mohammad Reza Pahlavi sahnak, császárának meghívására Irán — 1969. november 16—21 között hivatalos látogatást tett Irán­ban. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, fe­lesége és kíséretének tagjai iráni tartózkodásuk alatt Te­heránban, Isfahanban és Shi­­razban ipari üzemeket, szociá­lis és oktatási intézményeket, történelmi nevezetességű he­lyeket, műemlékeket tekintet­tek meg, továbbá megismer­kedtek az iráni nép életével. Az Iráni nép­­ mindenütt szí­vélyesen és melegen üdvözölte a vendégeket. A látogatás során Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Sahinsah Aryamehr hasznos eszmecserét folytatott a két ország közötti kapcsolatokról és a két országot érdeklő nem­zetközi problémákról. A barátság és megértés szellemében kölcsönös folyta­tott megbeszélések során a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és az iráni sah nagy elismeréssel nyilat­kozott a két országban a gaz­daság fejlesztésére irányuló erőfeszítésekről és a szociális (Folytatás a 2. oldalon) Textilipari szakemberek részvételével Újítók ankétja Több mint félszáz újító, ú­jabb tanulsága az, hogy lé­mozgalmi és gazdasági vezető nyegesen meg kell gyorsítani találkozott tegnap a Pamut-1 az elfogadott újítások beveze­­tőne-ipari Vállalat Kaposvári tésének idejét is. Gyárában. A szakembereket-------------------------------------------— Róna Imre igazgató köszön­tötte. Bevezetőjében szólt az úszások helyéről, szerepéről és megnövekedett súlyáról a gaz­dasági életben. Hangsúlyozta, hogy szükséges a technológia korszerűsödése, de ez ne csak az irányítóktól, termelésfej­lesztéssel hivatásszerűen fog­lalkozóktól induljon el, hanem a munkapadok mellől is. Ezt a gondolatot folytatta tovább Csepregi Győző, a Pamutfonó­ipari Vállalat igazgató-főmér­nöke. Elmondta, hogy az újító­mozgalomban az elmúlt évben hanyatló tendencia jelentke­zett, lényegesen kevesebb újí­tást dolgoztak ki a munkások. Minden vezetőnek szívügyének kell tekintenie a mozgalom fellendítését. Az eddigieknél jobban kell díjazni a lelkes újí­tókat, és el kell ismerni az újításokat. Az elkövetkezendő időkben nem fizetnek három­száz forinton alul­i elfogadott újításért. És a mozgalom régi szakembereiből törzsgárda­­szervezetet kell kialakítani, és az ő hasznos munkájukat az alapbérben is kifejezésre jut­tatják majd. Hangsúlyozta: jobban fel kell használni a rendelkezésre álló szakirodal­mat is. A hozzászólók beszéltek az újítómozgalom gyáron belüli tapasztalatairól, és megfigyelé­seiknek talán egyik legfonto- Kö/Vuf Az európai biztonság és együttműködés A jövő szombaton (no­vember 29-én) megkezdi munkáját Bécsben az euró­pai biztonsági és együtt­működési értekezlet — je­lentette be tegnap az előké­szítő bizottság. A munkabizottságok ta­nácskozása előtt, már 28-án pénteken Maurice Lambilliot­­te beszédével hivatalosan megnyitják az értekezletet, amelynek négy munkabizott­sága a következő témákat dolgozza fel: 1. A jelenlegi területi rea­litások Európában, »a határok és a két német állam«. 2. A kollektív európai biz­tonsághoz vezető utak, ame­lyek haszontalanná tennék vagy teszik a katonai blok­kok létezését. 3. Fegyverkezés és leszere­lés. 4. Az európai együttműkö­dés különböző formái. (MTI) Az AKÖV KISZ-szervezete Ho Si Mini­ nevét vette föl Megbirkóztak a nyelvvel, az­tán nekifogtak a következő, még lényegesebb feladatnak, a tanulásnak. Mindketten budapesti állatorvostudományi a egyetem hallgatói. A kislány, Tran Xuan Dien másodéves, a fiú, Nguyen Ngoc Hung eb­ben a tanévben végez. Igen sokszor találkoztak már különféle rendezvényeken ma­gyar fiatalokkal. Örömmel és kissé meghatottan jöttek teg­nap Kaposvárra. Egyre több KISZ-szervezet veszi föl vietnami nép közelmúltban el­­­hunyt nagy vezetőjének, Ho Si Minh-nek a nevét, hozzá­juk csatlakozott a kaposvári 13. sz. AKÖV KISZ-alapszer­vezete is. Nguyen Ngoc Hung hét éve jött Budapestre, öt évvel ez­előtt járt otthon, Hanoiban. — Nem élvezhettem mara­déktalanul a viszontlátás örö­mét, pontossan akkor bombáz­ták az amerikaiak először a demokratikus Vietnam terüle­tét. Keserves órákat éltem át Budapesten, amikor Hanoi bombázásáról hallottam. Nem tudtam, nem történt-e valami a szüleimmel, a családommal, a barátaimmal... Tran Xuan Dien közel la­kott a határhoz, maga is át­élt számos támadást. — Bombáztak éjjel-nappal, biztonságban soha nem érez­tük magunkat. Már akkor is sok áldozata volt a háború­nak a falunkban, amikor ott­hon voltam. Az agresszorok legkedvesebb barátnőmet is megölték. Együtt nőttünk fel, együtt jártunk az ifjúsági szervezetbe... Elakad a beszélgetés, valaki az órájára néz. Nemsokára dél lesz, híreket mondanak. Ki tudja milyen eseményekről számolnak be a hírügynöksé­gek ... Az AKÖV fiataljai délután rendezték meg az ünnepséget, amelyen megjelent többek kö­zött Balogh István veterán, Tóth János, a városi pártbi­zottság munkatársa, Varga Te­réz, a megyei KISZ-bizottság titkára és Suri Sándor, a vál­lalat igazgatója. Tóth István párt csúcsveze­tőségi titkár beszédet mondott, majd átadta a párt ajándékát az alapszervezet KISZ-titkárá­­nak, Sárközi Ferencnek, egy vörös selyem zászlót, amelyre a Ho Si Minh nevét hímezték. Szalagot kötött a zászlóra Nguyen Ngoc Hung is, majd megköszönte azt az öt kerék­párt, amit a vállalat KISZ- fiataljai az Ezer kerékpárt Vietnamnak! akció keretében ajánlottak fel a szabadságáért küzdő népnek. — Ha Ho apó élne, harcunk befejeztével minden bizonnyal felkeresné gyönyörű országu­kat, és személyesen is köszö­netet mondana a magyar nép­nek a sok-sok segítségért... Nguyen Ngoc Hung szalagot köt az alapszervezet zászlajára. A részesedési alap elosztásának új módja Somogyi Lajosnak, az MTI főmunkatársának hírmagyarázata A kormány legutóbbi ülésén határozatot hozott a részese­dési alap kategóriák szerinti felosztásának megszüntetésé­ről, s az alap felosztását és felhasználásának módját vál­lalati hatáskörbe utalta. A részesedési alap kategó­riák szerinti felosztását 1968. január 1-én az új mechaniz­mus indulásakor vezették be, s célja az volt, hogy mintegy biztosítékot nyújtson az elosz­tás differenciálására, vagyis arra, hogy anyagilag jobban ösztönözzék, jutalmazzák azo­kat, akik felelősebb munkát végeznek, s akiktől nagyobb mértékben függ a vállalat gaz­dálkodása, és valamennyi dol­gozó jövedelmének alakulása. Az ösztönzés központosításá­nak módszere lényegében kényszerű intézkedés volt, és csupán a reform kezdeti idő­szakában volt indokolt, mert az ilyenfajta központosítás fenntartása ellentétes lenne az új mechanizmus elveivel. Az üzemi demokrácia továbbfej­lesztése is szükségessé teszi, hogy a vállalat saját anyagi eszközeivel maga gazdálkod­jék. Egyetlen megkötöttség, hogy vállalati átlagban a ré­szesedés, a jutalmazás és prémium összege nem halad­a­hatja meg a bértömeg 25 szá­zalékát. a Nagyobb lesz a­ jelentőségük kollektív szerződésekben foglalt elosztási módszereknek, amelyeket maguk a vállalati kollektívák dolgoznak Egészséges eltérést jelent ki­ az eddigiektől az az elv is, hogy nemcsak az év végi részese­dést, hanem az alapbért is fo­kozottan differenciálni kell, ily módon is ösztönözve a na­gyobb felelősségvállalásra és a jobb munkára. A vezetők prémiumátalánya megszűnik, s az e célra eddig felhasznált összeget is diffe­renciáltan alapbéresítik. Erre azonban nem a vezetői beosz­tás, hanem a vezetők végzett munkája szolgáltatja a jogcí­met. Magát az év végi részese­dést — vezetők és beosztottak számára — azonos elvek alap­ján osztják el. Megszűnik kategorizálás, így az az eddigi a szabály is, amely szerint egy­­egy kategóriába sorolt dolgo­zók fizetésüknek maximálisan 80—50, illetve 15 százalékát kaphatták év végi részesedés címén. Mivel a differenciálás­nak egyre nagyobb a jelentő­sége, a felelősségteljes és jobb munka jutalmazására beveze­tik az úgynevezett nyereség­prémiumrendszert. Ebből a prémiumból nemcsak a veze­tők részesülhetnek, hanem azok a beosztottak is, akik je­lentősebb feladatokat hajtanak végre. A veszteséges gazdálkodás anyagilag is erősen érinti a vezetőket, mert alapbérüket veszteség esetén 25 százalékkal kell csökkenteni. Azoknak a további fontos beosztású ve­zető alkalmazottaknak az alap­bére, akiket a kollektív szer­ződésben a vállalat külön meg­jelöl, veszteséges gazdálkodás esetén 15 százalékkal csökken. Viszont valamennyi munkás és az összes többi dolgozó tel­jes, 100 százalékos keresetét garantálják arra az esetre is, ha a vállalatnak vesztesége van. Az 1969-re megkötött kol­lektív szerződések még a régi kategorizálási rendszer szerint intézkednek a részesedési ala­pok felosztásáról. Mivel azon­ban a kormány a kategorizá­lást 1969.­ január 1-től — te­hát visszamenőleges hatállyal — szüntette meg, az idei ered­mények után járó részesedést már az új rendelkezések sze­rint osztják a vállalatok. Rö­videsen megjelenik a munka­ügyi miniszter végrehajtási utasítása, amely a többi között ezt a kérdést jogilag is tisz­tázza, mert kimondja, hogy az új rendelkezéseknek megfele­lően kell módosítani a kollek­tív szerződéseket. A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT irányelveket is ki­bocsát, amelyek a részesedési alap felosztásának új módjá­val kapcsolatos számos gya­korlati kérdésre adnak vá­laszt. VASÁRNAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: KERCZA IMRE: Tizennégy kilométer az H — 7-en (3. oldal) PINTÉR DEZSŐ: A makacs szélhámos (4. oldal) LESKÓ LÁSZLÓ: A svájcisapkás ember egy napja (5. oldal) KŐBÁNYAI GYÖRGY: A KIS FÖLDALATTI (6. oldal) SZÁVA MAGDA: A komoly­zene és az ifjúság (7. oldal) GODA GABOR: IDILL (8. oldal)

Next