Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

fttAG PROLETÁRJA!, I O­YE­S­U­L­J­ET­E­K XXVI. évfolyam, 72. szám 1970. március 26., csütörtök Somogyi Néplap A magyar kultúra napjai a Szovjetunióban A Szovjetunióban tegnap megkezdődtek a magyar kul­turális napok. Ebből az alka­lomból díszbe öltözött a Kreml kongresszusi palotája , a nyi­­tóünnepség színhelye. Nagy taps fogadta a ma­gyar vendégeket: K­las Pál mű­velődésügyi minisztert és a magyar kulturális delegáció tagjait, valamint a vendéglátó­kat: Jekatyerina Furceva mű­velődésügyi minisztert és más kimagasló szovjet kulturális személyiségeket. A most következő tíz nap so­rán a Szovjetunió több mint 40 városában kerül sor a ma­gyar kulturális napok esemé­nyeire. Színházi előadások és filmbemutatók,­­ hangverse­nyek, fénykép-, könyv- és pla­kátki­állítások, tudományos Furcera asszony, a Szovjetunió művelődésügyi minisz­tere fogadja a magyar küldöttséget. A miniszterasszony mellett Ilka Pál művelődésügyi miniszter, a delegáció ve­zetője áll. (Képtávírón érte. — TASZSZ—MTI—KS) Szigorúbb ellenőrzés Élelmiszerhigiénia a kis- és középüzemekben Megszigorították az új élel­miszermari kis- és középüze­mek higiéniai ellenőrzését Az induló létesítményeknél arra is súlyt helyeznek, hogy már a tervezés és a kivitelezés ide­jén is érvényre juttassák jogszabályok által előírt köte­­­lező érvényű egészségügyi elő­írásokat — mondotta dr. Ká­dár Tibor, a MÉM főosztály­­vezetője, a megyei főállatorvo­sok szerdai értekezletén. A tapasztalatok szerint mind több mezőgazd­asági nagyüzem, tsz-társulás, st­b. igyekszik szakszövetkezet élelmiszer-fel­dolgozással növelni jövedel­mét. A működési engedélyt csak ak­kor kaphatják meg,­­ha a területileg illetékes járási közegészségügyi felügyelő mel­lett az állategészségügyet, gyártási és a speciális feldol­­­gozási technológiát jól ismerő állategészségügyi szervek nem emelnek kifogást. A melléküzemági létesítmé­nyekben az állatorvosok na­ponta ellenőrzik, hogy a mun­ka során nem vétenek-e az egészségügyi előírások ellen. Ezen túlmenően azonban az országban működő 40 állat­­egésszégügyi intézmény külö­nösen a hús- és a tejipari üze­mekben időszakonként szigorú ellenőrzéseket tart. Az élemi­­szerhigiéniára felügyelő állat­orvosok száma meghaladja a 350-et, s a tervek szerint a következő években az appará­tust tovább bővítik. Az állatorvosok tavaly ös­­­szesen 3,6 millió állatot vizs­gálta­k meg, 81 000 mintáról a laboratóriumi próbák után döntötték el, hogy a húst vagy a tejkészítményt forgalomba hozhatják-e. Az élelmiszer­higiéniai vizsgálatok száma ta­valy meghaladta az 1,8 milliót. Ennek a rendkívül szigorú kontrollnak köszönhető, hogy az állami élelmiszeripar ter­mékei az elmúlt években tö­meges ételmérgezést sehol sem okoztak, és a minőségi mu­tatók terén is nagy javulás ta­pasztalható. A főosztályvezető tette,­­hogy rövidesen bejesen­kiadják az üzemek­ élelmiszerhigiéniai szabályait. Hi ^ Kö­ v^ K Ára: 80 fillér Éljen a leninizmus, korunk marxizmusa, építőmunkánk vezérlő eszméje! Nemzetközi Vietnam-konferencia Stockholmba utazott a magyar békemozgalom küldöttsége Budapestről Stockholmba utazott tegnap délelőtt a ma­­i korú deesz­kalációja helyett az gyár békemozgalom nyolc tagú küldöttsége, amely dr. Réczei­ László professzornak, az Országos Béketanács elnökhelyet­tesének vezetésével részt vesz a nemzetközi Vietnam-konfe­rencia sorrendben ötödik tanácskozásán. A Ferihegyi repülőtéren adott sajtónyilatkozatában a delegáció vezetője elmondta, hogy az egész indokínai térség nyugalmát felkorbácsoló és egy új világháború veszélyét is magában hordozó vietnami helyzet kapcsán, arról tárgyal majd a stockholmi konferen­cia, milyen politikai akciók se­gítették és segíthetik ezután az amerikai agressziótól szenvedő vietnami népet. — Plenáris ülésein kívül a stockholmi konferencia mind­egyik bizottságának, három szekciójának munkájában részt vesz a magyar­ delegáció — mondta dr. Réczei László. — Az előző stockholmi Viet­­nam-konferen­cián született felhívás Magyarországon is élénk visszhangra­­ talált, mint szerte a világon, nálunk­­ is aláírások sokasága erősítet­te meg a követelést: El a ke­zekkel Vietnamtól, az agres­­­szorok azonnal és feltétel nél­kül hagyják el Vietnam föld­jét! Ezeknek a magyarországi aláírásoknak a gyűjteményét letesszük a stockholmi tanács­kozás asztalára. — Annál is inkább szükség van erre, mivel a vietnami há­zi­gresszió kiterjesztésének va­gyunk tanúi. Ma már az ame­rikaiak is­­ beismerik, hogy Laoszban is háborús cselekmé­nyek történnek, s a kambod­zsai államcsíny tovább súlyos­bította a térség feszült hely­zetét. A küszöbön álló stock­holmi tanácskozásnak is az a célja, hogy kimunkálják a leg­hatékonyabb módjait az ag­resszió megfékezésének. Az ilyen célú fellépésnek egyik ígéretes akciója az április 15-re tervezett világszolidaritási nap Vietnamért, amiből természe­tesen kiveszi a részét a magyar békemozgalom is. (MTI) A könnyűipari miniszter tájékoztatója Két új gyár és átfogó rekonstrukció A bútoripar távlati fejlesztési tervei is ez évi négymilliárd forint értékű helyett 1975-ben mintegy hatmilliárd forint értékű bútort hoznak forgalom­ba. A bútoripar nagyarányú távlati fejlesztési koncepciójá­ról tegnap a Könnyűipari Minisztériumban Nagy Józsefné miniszter tájékoztatta a­ sajtó képviselőit. Elmondotta, bár­­ az elmúlt tíz évben a bútoripar megkét­szerezte árukibocsátását, még­sem tudott mindig lépést tar­tani a kereslettel, s a bútor évek óta a hiánycikkek listá­ján szerepel. Ez nem is an­­­nyira a mennyiségre, mint in­kább a választékra vonatkozik. Matematikai módszerekkel felmérték, hogy a következő tervidőszakra milyen összefüg­gés várható a lakásépítkezések előadások és ülésszakok hoz­­i alakulása, a reáljövedelem né­zik közelebb a szovjet közön­séghez kulturális életünk ese­ményeit. (MTI) vekedése, a lakosság számának gyarapodása, az ötvenes évek demográfiai hulláma követ­keztében most felnövekvő fia­talok, illetve házasulandók száma és a bútorkereslet kö­zött A bútorgyárak többsége maga is elkészítette fejleszté­si terveit, s azok összhangban állnak a tervkoncepcióval. Ta­nulmányozták a szakemberek a KGST-országok és a fejlett tőkés országok bútoriparának fejlődését, és mindezek alap­ján készül, ezekben a hetekben a részletes tervjavaslat A következő öt évben a bú­toripar 40—50 százalékkal nö­­­veli majd a termelő kapacitá­sát. Fejlesztésére mintegy 1,6— 1,8 milliárd forintra lesz szük­ség. A két új bútorgyár is épül,­­közülük a mátészalkai lakás­bútorgyár évi 300 millió forint, a mohácsi bútorgyár pedig évi 350 millió forint értékű termé­ket bocsát majd ki. Létesítésük 600—700 millió forintos beru­házást igényel. Fejleszteni kí­vánják a rekonstrukcióra al­kalmas gyárakat, s így korsze­rű, nagy gyárak alakulnak ki például Zalaegerszegen és Nagykanizsán. Több vidéki vállalat üzeme települ át új ipari övezetbe, s ez lényegében új gyárak építésének megkez­dését jelenti majd. • Ilyen jellegű fejlesztéssel számolnak Baján, Szegeden, Pécsen, Balassagyarmaton, Egerben, Veszprémben és Jászberényben. A Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Minisz­térium támogatja azt a törek­vést, hogy a fakitermelő és feldolgozó üzemek méretre megmunkált alkatrészekkel lássák el a bútorgyárakat. A sajtótájékoztatóin feltett kérdések legtöbbje a bútorok minőségének és választékának alakulásával foglalkozott. miniszter ezt jogosnak is tart­­­ja, hiszen a bútorok minősé­gére elég gyakoriak a pana­szok s különösen megszapo­rodott számuk a múlt év első felében. Ezért akkor az­ ille­­­tékes miniszterhelyettes tíz százat részesített figyelmezte­­tésben. Megszigorították a mi­nőségellenőrzést: a faipari gyártásvezető minőségellenőr­ző manteáját a m­­ínisztérima~- hoz tartozó vállalatok gyárt­mányain kívül kiterjesztették a szövetkezeti termékekre is. Sajnálatos, hogy a bútorok 20 —30 százalékánál okoz hibát a vasúti szállítás. A választék­ bővítése érde­kében a bútorgyárak variálha­tó elemekből álló bútorcsaládok gyártására törekednek, és nö­velik a beépíthető bútorok arányát is. Az idén épülő 70 ezer lakásnak 40, az 1975-ben elkészülő 90 ezer lakásnak pe­dig 60 százalékát szerelik fel beépített bútorokkal. A csalá­­diház-építők részére a TÜZÉP lényegesen több beépíthető bú­tort árusít. (MTI) ♦ Erősíteni kell a KISZ politikai jellégét Ülést tartott a KISZ kb Tegnap összeült a­ magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség központi bizottsága. A ta­nácskozáson — amelyen részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titká­­­­ra is — két téma került napi­rendre: megvitatták az ifjúság­gal foglalkozó párthatározat­ból adódó feladatokat, majd megemlékeztek hazánk felsza­badulásának negyedszázados évfordulójáról. Méhes Lajos, a KISZ köz­ponti bizottságának első titká­ra elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága február 18— 19-i ülésén behatóan elemezte (Folytatás a 2. oldalon) Péter János NDK-beli látogatása A magyar külügyminiszter Potsdamban Péter János külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson a­ Né­met Demokratikus Köztársa­ságból tartózkodik, tegnap délelőtt Oscar Fischer külügy­­miniszter-helyettes,­­ dr. Her­bert Plaschke, az DNK buda­pesti nagykövete és dr. Nagy Lajos berlini magyar nagykö­vet társaságában megtekintet­te a potsdami Cecilienhof kas­télyt, a történelmi jelentőségű potsdami megállapodás aláírá­sának színhelyét ( Péter Jánost a Cecilienhof kastélyban Herbert Puchert, Potsdam megye tanácsának elnöke üdvözölte. A látogatás befejezésekor a magyar külügyminiszter az alábbi sorokat írta be a ce­­cilienhofi emlékkönyvbe: »A potsdami történelmi je­lentőségű megállapodás­ nyomán új korszak nyílott Közép-Európában. Ennek az új korszaknak a legépítőbb té­nyezői a szocialista országok, a Német Demokratikus Köztár­sasággal együtt.­Péter János ezt követően megtekintette a potsdami Sanssouci kastélyt. Délután Berlinben városné­zés szerepelt a programon. Es­te dr. Nagy Lajos berlini ma­gyar nagykövet a magyar kül­ügyminiszter tiszteletére foga­dást adott. Az NSZEP központi lapja, a Neues Deutschland tegnap első oldalán, számol be Péter János külügyminiszter keddi tárgya­lásáról Otto Winterrel, s meg­emlékezik a városházán és az NDK államhatárán tett látoga­tásáról. Magyar— bolgár együttműködés Megnyílt a IX. ülésszak tanácskozássorozata Tegnap délelőtt a Parlament épületében megkezdődött a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos működési bizottság IX. együtt­ülés­szaka.­­ A két delegációt Antal és Ivan Mihajlov Apró mi­­niszterelnök-h helyettesek veze­tik. Megnyitó beszédében Apró Antal utalt a két ország párt- és kormányvezetőinek múlt évi tanácskozásaira, az aláírt új 20 éves barátsági és együtt­működési szerződésére, amely­nek egyik célja, hogy tovább fejlődjenek a két ország gaz­dasági és műszaki-tudományos kapcsolatai. Az együttműkö­dés elmélyítése szempontjából a mostani ülésszak is igen fon­tos, mert egybeesik a KGST országok 1971—75-ös terv­­egyeztető tárgyalásaival. Elmondotta, hogy Magyar­ország és Bulgária évi külke­reskedelmi forgalma 45—50 milliárd rubel körül mozog, s 1970-re körülbelül 16 százalék­kal emelték a kontingenst. Ivan Mihajlov válaszbeszé­­­dében ugyancsak hangsúlyozta kereskedelm­i kapcsolatok fejlesztésének, a­z operáció és a szakosítás kiépítésének szük­­­ségess­égét. A Parlament épületében megkezdődött a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki Tudo­mányos Együttműködési Bizottság IX. ülésszaka, fKépövxrón érk. — MTI—123)

Next