Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-26 / 121. szám
V „Bizonyos betegség“ Nixon kormányában A Time című folyóirat hétfői számában azt írja, hogy "bizonyos betegség ütötte fel fejét" Richard Nixon kormányában. Rogers külügyminiszter — a folyóirat szerint — még mindig kétli az Egyesült Államok kambodzsai beavatkozásának bölcsességét, de ennek ellenére nem gondol a lemondásra. Rogers ugyanis úgy véli, hogy ezzel a lépésével veszélyeztetné az elnök tekintélyét, és esetleg a kegyelemdöfést adná meg a Nixon-kormánynak. Melvin Laird hadügyminiszter azt tartja, hogy Nixon elnök baklövést követett el, amikor televízión hozta nyilvánosságra az amerikai csapatok behatolását Kambodzsába. Laird állítólag egy ebéden kijelentette: a kambodzsai inváziót feltűnés nélkül, Saigonban, szokványos támadásként kellett volna nyilvánosságra hozni. Lindsay, New York város polgármestere televíziós nyilatkozatában hangoztatta: az Egyesült Államok kambodzsai háborúja abszolút értelmetlen és hazug alapelvek szerint folyó háború. Az nagyobb Egyesült Államok légvárosának polgármestere rámutatott, hogy a háborúval szorosan összefügg az ország belső problémáinak kiéleződése. A külföldön folyó erőszakosság és gyilkosság nem is járhatott más következménnyel, mint az amerikai belföldi bűnözés gyors növekedésével. A polgármester felszólította a kormányt, tanul vonja ki hogy haladékraaz amerikai csapatokat Délkelet-Ázsiából. (MTI) Okinawai mérges gáz Japánban nagy felháborodást keltett, hogy az amerikai kormány Nixon elnök döntése alapján elhalasztotta az Okinawa szigetén tárolt idegbénító gázkészletek elszállítását. E készletek okinawai tárolása a múlt év közepén derült ki, amikor szivárgás következtében az ottani amerikai támaszpontnak több mint húsz katonája súlyos mérgezést szenvedett A közvélemény nyomására kénytelen volt megszólalni a japán kormány is. A Kyodo hírügynökség most azt jelenti, hogy hétfőn a japán kormány szóvivője sajtóértekezleten közölte, hogy kormánya szorgalmazni fogja a mérgesgázkészletek elszállítását, és »reméli, hogy a gázfegyvereket elszállítják Okinawáról, mihelyt lehetséges.« (MTI) RÓMA Megkezdődött a NATO-tanácskozás eseménysorozata Manlio Brosio, a NATO főtitkára szokásos sajtóértekezletével hétfőn kezdetét vette Rómában az Atlanti Szövetség miniszteri tanácsa tavaszi ülésszakának eseménysorozata. Brosio főtitkár az egybegyűlt újságírók előtt röviden vázolta az értekezlet várható fő témáit. Ezek között kiemelt helyet kapnak — mondotta — a kelet—nyugati kapcsolatok. A tavaly megkezdett különböző kétoldalú kelet—nyugati tanácskozásokat (mint a bécsi SALT-konferenciát vagy az NSZK-nak a Varsói Szerződés három tagországával folytatott tárgyalásait) az Szövetség tagországai Atlanti ményezésének igyekezett kezdebeállítani és jelezte, hogy az ülés keretében e tanácskozások eddigi állásáról konzultációt folytatnak az atlanti partnerek. Csak homályosan utalt a szocialista országok által többször is javasolt összeurópai biztonsági értekezletre. A politikai megfigyelők szerint a vélemények jelentékenyen különböznek a nyugati közösségen belül arra vonatkozólag, hogy megtörténjék-e és hogyan a párbeszéd az atlanti paktum és a Varsói Szerződés országai között. A nézetkülönbségek elsősorban az európai biztonsági értekezletre vonatkoznak. Néhány európai ország — különösen Olaszország és az NSZK— saját puhatolódzásai következményeként »árnyaltabb« véleményt alakított ki, mint az amerikai kormány. (MTI) Kinhasa-Kongó Mobutu szólóban A Kongói Demokratikus Köztársaságban törvényen kívül helyeztek minden ellenzéki pártot, és Mobutu az ősszel esedékes elnökválasztás egyetlen jelöltje. Ezeket a határozatokat az uralkodó párt a Népi Forradalmi Mozgalom szombaton befejeződött, első és rendkívüli kongresszusán hozták, amely május 21-e óta ülésezett. Ciprusi razzia ötvenre emelkedett azoknak a személyeknek a száma, akiket a limaszoli rendőrkapitányság megtámadásának kapcsán őrizetbe vettek a hatóságok — közölte egy hivatalos nicosiai nyilatkozat. A razzia azonban tart, és még mindig négy fontos személy van a körözöttek listáján. Az elrabolt fegyverek egy részét Limaszol közelében egy gödörben megtalálták. Ismeretessé vált, hogy az eddig őrizetbe vett ötven ember közül öten tagjai a rendőrségnek, egy ember pedig a hadsereg őrmestere. _ ___________________i_________ A második támadás Libanon ellen Egy izraeli páncélos egység erős légi és tüzérségi támogatással támadást intézett libanoni terület ellen, Bentjbail város közelében. A libanoni páncélosok harcba bocsátkoztak az izraeli erőkkel. Bentjbail a libanoni határ középső szektora mentén fekszik és három közeli faluval együtt az izraeli tüzérség támadásának célpontja volt a múlt hét péntekén. Az AFP megjegyzi: ez volt két héten belül a második izraeli szárazföldi támadás Libanon déli része ellen. A csata négy óra hosszat tartott. A bejrúti szerint egy libanoni közlemény katona életét vesztette, hatan megsebesültek. Az izraeliek vesztesége egy harckocsi és egy kétéltű jármű. A közlemény hozzáfűzi: mialatt a harcok folytak, a szíriai katonai vezetés állandó kapcsolatot tartott fenn a libanoni főhadiszállással, és felajánlotta segítségét, de nem vették igénybe. Rasid Karami libanoni miniszterelnök egy észak-libanoni városban mondott beszédében kijelentette: Libanon a jövőben is meg fogja védeni határait. Felhívta az ország lakosságát, hogy építsenek a déli határvidéken erődítményeket az ott élő lakosság védelmére. Talhuni jordániai miniszterelnök hétfőn reggel Damaszkuszba utazott, majd a délelőtt folyamán átnyújtotta Atasszi szíriai állam- és kormányfőnek Husszein király üzenetét. A szíriai haladó (baathista) rendszer uralomra jutása óta ez az első eset, hogy a jordániai kormány feje Damaszkuszba látogatott. Dollárok Tel Avivnak A TASZSZ washingtoni keltezésű tudósításában a »jótékony célú és vallásos jellegű« amerikai zsidó szervezetek és az izraeli állam kapcsolatairól ír. E szervezetek tevékenységében jelentős helyet foglal el Izrael pénzügyi támogatása — alapítja meg a TASZSZ. Az amerikai cionista szervezetek 1967 óta 500 millió dollárt utaltak át segélyképpen Izraelbe. A sajtójelentések szerint hasonló összeget kívánnak összegyűjteni 1970-ben is. A pénz főként az Egyesült Államokból jön majd. 2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970. május ÜK ANGLIA Faji zavargások Rendkívüli rendőrőrjáratok cirkálnak Wolverhampton angol város utcáin. A hét végén ugyanis összetűzések zajlottak le fiatalok bandái, s indiai és pakisztáni színes bőrű bevándorlók között. Vasárnap 16 személyt letartóztattak az incidensek során, később óvadék ellenében szabadon bocsátották őket. A harmadik arab csúcs A hétfői kairói lapok hírül adják, hogy az Egyesült Arab Köztársaság, Líbia és Szudán államfőinek harmadik csúcstalálkozóját hivatalosan kedd délelőtt nyitják meg Khartoumban. Nasszer egyiptomi elnök, Kadhafi líbiai és Numeiri szudáni államfő tárgyalásainak napirendjén nemzetközi kérdések, a három közel-keleti ország politikai, gazdasági, kulturális és katonai együttműködésének fejlesztése szerepel. s A cseh szaktanács átszervezése Flesch István, az MTI tudósítója jelenti Prágából: A szakszervezeti konszolidáció fontos tényezőjének tartják Prágában a Cseh Szaktanács legutóbbi ülését, amelyen a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának javaslatára az 1968—1989-es időszakban elkövetett politikai hibák miatt visszahívták funkciójából R. Pacovskyt, a szaktanács elnökét, valamint 14 más tisztségviselőt. Néhány alsóbb szervben — helyenként üzemekben is — már hosszabb ideje hangsúlyozták ugyanis, hogy a mozgalomban csak akkor lehet döntő fordulatot elérni, ha tisztázzák a szakszervezeti munka torzulásaiért a vezető funkcionáriusokra háruló egyéni felelősséget, s végrehajtják a szükséges személyi változásokat. A távozók pedig következetlen magatartásukkal többé-kevésbé valamennyien hozzájárultak az 1963-as válságos helyzet kialakulásához, amelyben a szocialistaellenes erők a »kommunisták nélküli szakszervezetek«, a jobboldali elemek pedig az úgynevezett "új szakszervezeti politika« jelszavával álltak elő. Ez utóbbi jelszó képviselői lényegében elutasították a szakszervezetnek a termelésben betöltendő szerepét, teljesíthetetlen demagóg gazdasági követelésekkel léptek fel, s végül a kommunista párttal szemben álló ellenzéki erőt kívántak létrehozni. A szakszervezeti konszolidáció központi kérdése jelenleg a jobboldali és a szocialistaellenes erőkkel vívott harc egyértelmű végigvitele. Annál inkább, mivel ez megteremti keti a feltételeket a jó szakszervezeti munkához, az alapszervezetekben is. Több funkcionárius ugyanis még most sem hajlandó elhatárolni magát korábbi helytelen álláspontjától. Változatlanul nem kielégítő a helyzet a fémmunkás- és kutatóintézeti alapszervezetekben. Ezzel összefüggésben figyelmet érdemel a Cseh Szaktanács kommunista csoportjának az a megállapítása, hogy a felső szervekhez hasonlóan az alsóbb szinten is — a kerületekben, a járásokban és az üzemekben — vissza kell helyezni funkcióikba azokat a szakszervezeti munkásokat, akiket korábban éppen a szakszervezetek lenini elveinek következetes védelmezése miatt távolítottak el tisztségükből. Szihanuk visszatérését várja a kambodzsai nép Egyedülálló interjút készített Kambodzsában Robert Miller, az UPI tudósítója. Az újságíró ellátogatott a Takeo tartomány felszabadított körzeteibe, és ott találkozott a felszabadító hadsereg egyik vezetőjével. A parancsnok a többi között kijelentette: — Kambodzsában hétmillió ember él, és valamennyien Norodom Szihanuk herceg visszatérését várják. A lakóházak falain még most is ott van Szihanuk arcképe, és lakosok csak akkor rejtik el, a hajón Nol katonáit látják. Azért harcolunk, hogy Szihanuk kormánya ismét elfoglalhassa helyét, és elűzzük a korrupt Lon Nol híveit. Az újságíró megkérdezte a partizánparancsnoktól, hogy tudott-e előre az amerikai intervenció megindításáról. — Igen — hangzott a válasz. —, méghozzá a saigoni hadseregtől. A partizán parancsnok a következőkben vázolta a harc céljait: — Azt akarjuk, hogy Kambodzsa szabad legyen, szabad a gazdagok uralmától, akik sohasem törődtek a szegényekkel. Azt akarjuk, hogy a kambodzsaiaknak élelmük s megfelelő , elegendő ruházatuk legyen és békében élhessenek. Erre törekedett Szihanuk herceg is. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint Szihanuk mikor tér vissza hazájába, a parancsnok így válszolt: — Hamarosan. Szihanuk a Kambodzsai Nemzeti Egységfront elnökének minőségében a VDK fővárosába, Hanoiba érkezett. Emrels-ünnepségek Wuppertalban Friedrich Engels születésének 150. évfordulója alkalmából a Német Kommunista Párt (DKP) rendezvénysorozatot indított el, amelynek első eseménye a Wuppertalban megrendezett nemzetközi fórum. A fórum részvevői között vannnak marxista—leninista tudósok a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Magyarországról és Bulgáriából. Jött egy küldöttség az NDK-ból is, dr. Kaluíeit professzornak, az NSZEP Központi Bizottsága mellett működő társadalomtudományi intézet igazgatóhelyettesének vezetésével. AUSZTRIA Kreisky lála alalt szitániai a talaj Figyelemre méltó eredményt hoztak vasárnap az ausztriai részleges (433 helyen lefolyt) községi választások. Előretört a szocialista párt, s megszerezte az abszolút többséget 50,54 százalékkal. Ebből arra lehet következtetni, hogy ha Kreisky jelenlegi kisebbségi kormányát a parlamentben netán leszavaznák és új országos választásokat írnak ki, akkor a szocialisták feltehetően az új parlamenti választásokon is megszereznék az abszolút többséget. Az Atlanti Blokk szokásos tavaszi értekezlete (külügy-, hadügy- és pénzügyminiszterek), talán még sohasem ült össze olyan »folyékony« és szinte ellenőrizhetetlen helyzetben, mint most, május végén. Olaszországban, a vendéglátó államban hatalmas méretű sztrájkok bénítják meg nemcsak a gazdasági, de a mindennapi életet is. Egy héttel a NATO-ülés után pedig (ugyancsak Olaszországban) olyan tartományi lesznek, amelyeknek választások kimenetele a nehezen összetákolt kormánykoalíciót helyzetbe juttathatja.Igen nehéz Nyugat-Németország, a NATO európai bástyája fontos tárgyalásokat folytat a szocialista országokkal, öt nappal a NATO-tanácskozás előtt találkozott Brandt nyugatnémet kancellár az NDK miniszterelnökével Stophfal. Júniusban tehát, közvetlenül a NATO- ülés után, Bonnban folytatódnak a lengyel—nyugatnémet megbeszélések. Ami Angliát illeti: három héttel a NATO-megbeszélés után parlamenti választások lesznek, tehát a kormány minden politikai erőfeszítése arra irányul. Végül: a NATO fő ereje, az Egyesült Államok nagyszabású politikai krízis középpontjába került a Távol-Keleten, egy olyan területen, amely kívül áll a NATO hatósugarán. Ez a krízis azonban óhatatlanul kihat az Egyesült Államok NATO-politikájára is. Nixon ellenzéke a kongresszusban még sohasem volt ilyen erős és harcias. Az amerikai elnök óriási nyomás alatt áll, hogy csökkentse a nyugateurópai NATO-országokban mindenekelőtt Nyugat-Németországban állomásozó NATO-osztagok számát. Helyzetét nehezíti, hogy az észak-amerikai kontinens másik , NATO- tagállama, Kanada máris elhatározta a maga csapatéőszámának csökkentését. Mindez azt jeleni, hogy a római NATO-ülés időszakában az Atlanti Blokk összes vezető tagállamának figyelmét részint belső problémák, részint más irányú nemzetközi kötöttségek kötik le. Felvetődik a kérdés: Mi várható ezek után Rómában? A szocialista országok és ma már az európai közvélemény figyelmét is mindinkább az európai biztonság kérdése foglalkoztatja. Legutóbb, Prágában az európai biztonsági konferencia megtartását illetően a szocialista országok világos javaslatot tettek, amely magába foglalta mind a napirendet, mind pedig az időpontot. Azóta az európai országok között számos eszmecsere zajlott le: szocialista és kapitalista országok vezető személyiségei találkoztak egymással. (Jelentős szerepet játszott ezek sorában Péter János magyar külügyminiszter tárgyalássorozata). E megbeszélések megmutatták, hogy nemcsak Európa semleges tőkés országai, hanem a kisebb és középnagyságú NATO-tagállamok is őszintén és komolyan érdeklődnek az európai biztonság problematikája iránt. Megfelelő előkészítés után és számukra is megfelelő napirenddel készen állnának egy európai biztonsági konferencián való részvételre. Voltaképpen a római NATO-ülés feladata lenne, hogy a legnagyobb tőkés katonai—politikai blokk nevében konstruktív választ adjon az európai biztonsági értekezlet ügyében. Az előzetes tárgyalások sorozata azonban azt is megmutatta, hogy a különböző, kisebb NATO-tagállamok számottevő amerikai nyomás alatt állanak. Az amerikaiaknak pedig jelek szerint — nem utolsóa sorban éppen kedvezőtlen helyzetük és nagyszabású távol-keleti lekötöttségük miatt — nem érdekük egy, a közeljövőben megtartandó európai biztonsági értekezlet! Ezért ebben a legfontosabb kérdésben vagy nem várható Rómában komoly állásfoglalás, vagy ha igen , azt megtűzdelik majd olyan feltételekkel, amelyek újabb tisztázó megbeszéléseket tesznek szükségessé. Hiba lenne azonban azt hinni, hogy a NATO vezető országainak bonyolult helyzete csorbítja a NATO agresszív jellegét. Az Atlanti Blokk tevékenységét jelenleg éppen az jellemzi, hogy mialatt a legdöntőbb kérdésekben — így az európai biztonság ügyében is — szándékosan határozatlan és halogató álláspontot foglal el, tovább szervezi a katonai együttműködést. Ennek egyik gócpontja a jelenlegi helyzetben a Földközitenger. Maga Nixon hívta fel NATO-tagállamokat: kössenek kétoldalú egyezményeket a NATO-n kívüli földközi-tengeri államokkal, s ily módon erősítsék a blokk pozícióit. Egyik jellegzetes példája volt politika megvalósításának , Scheer nyugatnémet külügyminiszter májusi madridi látogatása, amelynek során megállapodások születtek a nyugatnémet—spanyol katonai együttműködésről. Ugyancsak ilyen negatív lépés volt a nápolyi nagy NATO-parancsnokság létrehozása is. Egy másik terület, ahol az agresszív tervek jellege igen erősen kidomborodik: a nukleáris együttműködés. A római megbeszélés után néhány nappal — június 8-án és 9-én — a NATO »nukleáris tervező tanácsa« Velencében, majd két nappal később a NATO hadügyi bizottsága Brüsszelben ülésezik. Mindkét tanácskozást hadügyminiszteri szinten tartják, s e megbeszéléseken a NATO európai tagállamainak »atomkészültségi színvonalát« akarják erősíteni. Mindez arról tanúskodik, hogy egyelőre csak a nemzetközi helyzet változott — NATO nem! Rómában aligha a lehet egyebet várni, mint a katonai együttműködés további erősítésére vonatkozó határozatokat — és halogató állásfoglalást — az eurórrai biztonság ügyében. NATO-ülés Rómában